Az Európai Parlament csütörtökön elítélte a nem kielégítő azerbajdzsáni emberi jogi helyzetet, és felszólította az EU-t, hogy vessen véget a gázfüggőségnek Bakutól.
Az azerbajdzsáni emberi jogok folyamatos megsértése miatt, és attól tartva, hogy az Azerbajdzsánból az EU-ba irányuló gázimport növekedését a bakui orosz gázimport kompenzálhatja, az Európai Parlament képviselői az EU függőségének megszüntetését kérik az azerbajdzsáni gáztól.
„Az Európai Parlament felszólítja az EU-t, hogy vessen véget az Azerbajdzsánból származó gázexporttól való függőségnek” – áll az elfogadott szövegben.
A képviselők azt is kérik az Európai Bizottságtól, hogy függessze fel az EU és Azerbajdzsán közötti 2022-es stratégiai energiaügyi partnerségről szóló egyetértési megállapodást.
Románia schengeni csatlakozása még sokáig várathat magára. Ausztria továbbra sem hajlandó feloldani a vétóját, emellett a közelgő európai parlamenti választások is levehetik a napirendről az ország schengeni tagságát.
Románia és Ausztria között az elmúlt hónapokban diplomáciai csatározás alakult ki. Miután Karl Nehammer kancellár továbbra sem hajlandó engedni Ausztria vétójából, Marcel Ciolacu román miniszterelnök bejelentette, hogy nem engedik két osztrák katonatiszt NATO-ülésekre való belépését.
Horvátországot igen, azonban Romániát és Bulgáriát nem engedik be a schengeni övezetbe. Mindez az után történt, hogy az Európai Bizottság, valamint az Európai Parlament is zöld utat adott mindhárom uniós tagállamnak a csatlakozáshoz.
Winkler Gyula, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) európai parlamenti képviselője ekkor lapunknak kiemelte, hogy a 2007-es uniós csatlakozáskor mind Románia, mind Bulgária – a többi tagállamhoz hasonlóan – vállalta, hogy idővel teljesíti a schengeni és az euróövezethez való csatlakozás feltételeit. Ezek teljesítésének ellenőrzésére folyamatos jelentések készültek a két országról (Horvátországról nem), és a napokban készült el az utolsó ilyen, amely szerint Romániában és Bulgáriában jó helyzetben van a jogállamiság.
Az RMDSZ képviselője elmondta, Románia schengeni övezeten kívül töltött ideje eurómilliókba kerül az országnak, emellett a hitelminősítők, valamint a befektetők szemében is jobb lehetőségként jelenne meg Románia a schengeni övezet tagjaként, ami az erdélyi magyarság jólétét is szolgálná. A magyar–magyar kapcsolatokat szintén kiemelte Winkler Gyula, aki szerint a schengeni csatlakozással és ezáltal a rengeteg új határátkelő megnyitásával száz éve szétszakított közösségeket lehetne újraegyesíteni a határ két oldalán.
Eddig nem állt kellően a sarkára Románia
Ausztria vétója után megindult a két ország közötti diplomáciai adok-kapok.
Amíg én vagyok a miniszterelnök, nem fogom elfogadni, hogy a kancellár képmutatóan viselkedik, és továbbra is megalázza Romániát – jelentette ki idén szeptemberben Ciolacu, aki közölte, hogy kormánya fellebbezni fog, amennyiben decemberben Ausztria ismét élni kíván vétójogával.
A román külpolitika ezzel kapcsolatban már az év korábbi részében is aktív volt a brüsszeli jogalkotásban. Razvan Nicolescu volt miniszter júliusban petíciót nyújtott be az EP-hez, amelyben az osztrák vétó jogszerűségét támadta.
A petíciós bizottság (PETI) vizsgálata után a tervezet az Európai Parlament elé került, ahol 526:57 arányban megszavazták a határozatot, amely szerint Ausztria vétója megsértette az európai alapjogokat, és diszkriminációt okozott. Emellett az állásfoglalásban benne van az is, hogy a két ország kárpótlásra jogosult, amiért a feltételek teljesítése ellenére 2011 óta nem nyert felvételt a schengeni térségbe.
A diplomáciai nyomásgyakorlás következő fejezete az volt, hogy Románia megvétózta két osztrák katonatiszt részvételét a NATO-s üléseken. Valentin Naumescu külpolitikai szakértő ugyanakkor a Transtelexnek adott interjújában elmondta, ennek, valamint a gazdasági intézkedéseknek nem lesz különösebb hatása,
az országnak pedig fel kell hagynia azzal a gyakorlattal, hogy a partnerországok összes javaslatát megszavazza még akkor is, ha az Románia érdekeivel ellentétes.
Megoldhatja a problémát a földgáz?
Az osztrák többségi tulajdonban lévő OMV Petrom és a román állami Romgaz idén júniusban fogadta el a Fekete-tenger romániai kontinentális talapzatának legnagyobb földgázprojektjét, amelynek fejlesztési szakaszába a két vállalat 4 milliárd eurót fektet. A Neptun Deep földgázmező kiaknázása során mintegy 100 milliárd köbméter földgázt hoznak a felszínre, és becslések szerint 2027-ben indulhat be a kitermelés. A két társaság fele-fele arányban részesedik a projektben – írja a Krónika.
Az osztrákok ugyanakkor román törvénymódosítást szeretnének, amely lehetővé tenné, hogy az OMV 50 százalékkal több gázt exportálhasson a baumgarteni központon keresztül, és emellett értékesítsen a bécsi tőzsdén.
Az OMV az említett offshore-törvényt egyéb okokból is szeretné, ha módosítanák.
Az osztrák vállalat kevesebb szolidaritási adót akar befizetni a román államkasszába.
Az ügy már a párizsi kereskedelmi bíróságnál tart, miután az OMV a francia fővárosban székelő intézményhez fordult annak érdekében, hogy a bukaresti kormány kedvezőbb törvényi feltételeket teremtsen a befektetőknek.
Románia egyelőre nem hajlik a törvény módosítására, habár elemzők szerint a helyzet megváltozhat, amennyiben Ausztria decemberben hajlandó a schengeni csatlakozással kapcsolatos vétóját feloldani. Ez azért is kritikus dátum, mert jövőre az európai parlamenti választások, valamint az új parlament és az Európai Bizottság összeállításának árnyékában lekerülhet a napirendről a téma.
A szituáció erős patthelyzetre emlékeztet, hiszen Romániának jelentős, földgázkitermelésből származó adóbevételekről kellene lemondania, amennyiben megkapja a schengeni tagságot, míg a kormányzó Osztrák Néppárt (ÖVP) számára a választóik előtti hitelvesztés lehet a Neptun Deep ára.
Volodymyr Zelenskyy will visit #Romania next week for the first time since the beginning of the war and meet with the country's president, Klaus Iohannis. pic.twitter.com/vVEnkt5SFv
A földgázpiacot érintő európai uniós szabályozás kialakításában tekintettel kell lenni az orosz szállításoktól nagyban függő tagállamok helyzetére – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár pénteken Berlinben.
Olaf Scholz az Európai Tanács elnökével, Charles Michellel folytatott megbeszélése után kettejük közös tájékoztatóján arra a kérdésre, mennyire tartanak attól, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök teljesen leállítja a földgázszállításokat, ha az EU felső határt vezet be a gáz árára, elmondta, „nagyon figyelmesen” meg kell hallgatni, hogy mit mondanak az ilyen javaslatokra az orosz szállításoktól erősen függő tagállamok.
Németország sok más országgal együtt ki is állt azért, hogy a földgázt ne érintsék az Oroszországgal szemben az Ukrajna elleni háborúja miatt elrendelt büntetőintézkedések.
Nincsenek is ilyen szankciók, a nehézségeket egyedül az okozza, hogy Vlagyimir Putyin visszafogta a szállításokat, „nyilvánvalóan azért, hogy gyengítse vagy destabilizálja az európai demokráciákat” – húzta alá Olaf Scholz.
Azonban az orosz elnök kísérlete kudarcra van ítélve, mert az európaiak szolidárisak egymással – mondta a német kancellár.
Olaf Scholz az energiaügyekért felelős tagállami miniszterek pénteki brüsszeli tanácskozásával kapcsolatban azt is jelezte, hogy kormánya a földgáz árának korlátozásáról szóló gondolatokkal ellentétben a villamosenergia piacán tervezett közösségi szintű szabályozást támogatja. Mint mondta, a német kormánynak és az EU javaslattevő intézményének, az Európai Bizottságnak a megközelítése igen hasonló.
Kifejtette: az elképzelés lényege, hogy a fogyasztók energiaköltségeinek csökkentése érdekében egy ideiglenes nyereségadóval le kell fölözni a szél-, a nap-, a víz- és az atomenergiára, valamint a széntüzelésre építő áramtermelők kiugróan magas profitját, amelyre annak révén tesznek szert, hogy a villamos energia ára a jóval drágábban termelő, gáztüzelésű erőművek költségeihez igazodik.
Charles Michel ugyancsak kiemelte, hogy Oroszország „megbízhatatlan szereplő” a földgázpiacon, és törekvései az EU megfélemlítését célozzák. Kifejtette, hogy az energiaválság leküzdéséhez három területen kell előre lépni, az első a fogyasztáscsökkentés, a második az ellátásbiztonság erősítése, a harmadik pedig az árak alakítása, amely azonban rendkívül összetett feladat.
A német kancellár Oroszország Ukrajna elleni háborújával kapcsolatban arról is szólt, hogy az EU rövidesen ötmilliárd euró hitelt biztosít az ukrán kormánynak. Németország ezen felül, nemzeti szinten további egymilliárd euróval segíti az orosz agresszió ellen védekező országot, és reméli, hogy követik példáját más tagállamok – mondta Olaf Scholz.
Az EU jövőjével kapcsolatban a német kancellár és a tagállami kormányokat összefogó Európai Tanács elnöke egyaránt kiemelte, hogy korszerűsíteni kell a döntéshozatalt, mindenekelőtt a külpolitikában. Ezen a területen a cselekvőképesség erősítése érdekében szakítani kell a teljes egyetértésre épülő döntésekkel, és át kell térni a többségi döntéshozatali eljárásra.
Olaf Scholz hangsúlyozta: „teljesen világos”, hogy egy többpólusú, és hamarosan tízmilliárd lakosú világban a bővülő EU külpolitikája nem épülhet az egyhangúság elvére.
Discussed strengthening defense capacity and further comprehensive support of #Ukraine with ?? Chancellor @OlafScholz. Europe's energy security is on the agenda. Offered to send a special EU and UN mission to the ZNPP. Sure that ?? is a reliable and consistent partner of ??. 1/1 pic.twitter.com/HkGgSREUnc
Russia’s decision to suspend participation in the Black Sea deal puts at risks the main export route of much needed grain and fertilisers to address the global food crisis caused by its war against Ukraine.
?? missiles launched across ?? including Kyiv and Lviv. Civilians injured. ?? rejects @ZelenskyyUa peace plan. Russia does not want peace with Ukraine. Russia wants the subjugation of Ukraine.
Не треба продовжувати вдавати, що хтось чогось досі не розуміє… Рф без жодної причини напала на ??. Рф веде повноцінну війну всіма видами зброї. Рф масово вбиває цивільних і «зачищає» територію. Рф вчиняє злочини проти людяності… Немає способу домовитись. Війну треба виграти…
This is absolutely outrageous murder. By deliberately killing babies in their sleep, Russia is declaring a clear contempt for any peace agreements, past or future. There must be serious and immediate consequences, not continued impunity. pic.twitter.com/zpSmpaBTum
— Gabrielius Landsbergis🇱🇹 (@GLandsbergis) March 3, 2024
Az Európai Parlament (EP) elutasította az úgynevezett taxonómia rendelet kiegészítése elleni indítványt, mely megakadályozta volna, hogy a gáz- és atomenergia-ágazatok bizonyos tevékenységei környezeti szempontból fenntarthatónak minősüljenek, ezzel mindkét energiahordozó biztonságos és tiszta energiaforrás minősítést élvezhet – közölte az uniós parlament szerdán.
Az Európai Bizottság javaslata szerint a gáz- és atomenergia-ágazatok magánberuházásainak szerepük van a zöld átállásban, és hozzájárulnak az éghajlatváltozás mérsékléséhez. Átmeneti jelleggel, adott feltételek és átláthatósági követelmények mellett ezért megengedi, hogy az iparág egyes tevékenységei környezeti szempontból fenntarthatónak minősüljenek.
Az ezt elutasító európai parlamenti indítvánnyal szemben 328 EP-képviselő szavazott, 278 képviselő mellette voksolt, és 33-an tartózkodtak. Ha július 11-ig sem az uniós parlament, sem a tagországok kormányait képviselő Tanács nem emel kifogást a bizottsági javaslat ellen, akkor a taxonómiáról szóló szabályozás 2023. január 1-jétől lép életbe.
Az Európai Bizottság március elején bemutatott, a taxonómiára vonatkozó jogszabály-tervezete egyes nukleáris energiával és földgázzal kapcsolatos tevékenységeket a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységek körébe sorol. Az ilyen tevékenységeket felsoroló listát nevezik uniós taxonómiának.
A taxonómia rendelet egyike azoknak a jogszabály-tervezeteknek, melyek révén az uniós bizottság forrásokat biztosítana a fenntartható növekedéshez, segítené a zöld beruházásokat és megpróbálná elkerülni a nem fenntartható projektek zöldként történő feltüntetését.
