Az ukránok 49%-a bízik Volodimir Zelenszkij jelenlegi elnökben, míg a legmagasabb bizalmi szintet Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők volt főparancsnoka (71%) és Kirilo Budanov, a katonai hírszerzés vezetője (55%) birtokolja – derült ki a Janus Stratégiai Kutató- és Előrejelző Intézet , a SOCIS Társadalom- és Piackutató Központ és a Közhangulati Barométer című kiadvány frissen végzett felmérésének adataiból, számolt be csütörtökön az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A kutatás szerint az ukránok jobban bíznak az erőszervezetek képviselőiben. Így Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők volt főparancsnoka a válaszadók közel 71%-ának a bizalmát élvezi, míg Kirilo Budanov, a katonai hírszerzés vezetőjében az ukránok 55%-a bízik.
Ugyanakkor az ukránok 49%-a bízik a jelenlegi elnökben, Volodimir Zelenszkijben. A válaszadók viszonylag magas szintű bizalmat fejeztek ki az ukrán fegyveres erők harmadik rohamdandárjának parancsnoka, Andrij Bileckij iránt is. A válaszadók 35%-a bízik benne.
Ugyanakkor az ukránok többnyire bizalmatlanok a felmérésben szereplő többi politikussal szemben. A válaszadók közel 80%-a mindenekeelőtt Petro Porosenkóval, Ukrajna ötödik elnökével szemben bizalmatlan. Julija Timosenkóban, a Batkivscsina Párt vezetőjében a válaszadók közel 85%-a, Vitalij Klicsko kijevi polgármesterben az ukránok közel 65%-a, Olekszij Honcsarenko parlamenti képviselőben pedig a megkérdezettek 66%-a nem bízik.
A június 6. és 11. között végzett felmérésben 2000 18 év feletti válaszadó vett részt személyes interjú formájában.
Ha a közeljövőben tartanák az elnökválasztást Ukrajnában, az ukránok többsége az első fordulóban Volodimir Zelenszkijre, a hivatalban lévő elnökre és Valerij Zaluzsnijra, Ukrajna nagy-britanniai nagykövetére szavazna – derült ki a SOCIS Társadalomkutató Központ frissen végzett felmérésének adataiból, számolt be csütörtökön az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A kutatás adatai szerint ha ez a két politikus indulna, az ukránok 21,8%-a Zelenszkijre, 19,6%-a pedig Zaluzsnijra szavazna. A válaszadók nagy része (24,7%) nem tudott dönteni. A javasolt jelöltek listáján szerepelt Petro Porosenko volt elnök, Kirilo Budanov, a katonai hírszerzés vezetője, Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere és mások is.
Ha kizárjuk azok szavazatait, akik nem tudtak dönteni, Zelenszkij az első fordulóban 30,9%-ot, Zaluzsnij pedig 27,7%-ot kapott volna. A második fordulóban Zaluzsnij győzne, akire a megkérdezettek 41,4%-a szavazna. Zelenszkijre 27% adná a voksát, további 15,7% pedig mindkettőt ellenezné.
A felmérést június 6-11. között végezték 2000 18 éven felüli állampolgár személyes interjú formájában történt megkérdezésével. A statisztikai mintavételi hibahatár +/– 2,6%.
(vb/pravda.com.ua)
[type] => post
[excerpt] => Ha a közeljövőben tartanák az elnökválasztást Ukrajnában, az ukránok többsége az első fordulóban Volodimir Zelenszkijre, a hivatalban lévő elnökre és Valerij Zaluzsnijra, Ukrajna nagy-britanniai nagykövetére szavazna.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1750960080
[modified] => 1750943783
)
[title] => Ha most lenne a választás, Zaluzsnij és Zelenszkij fej-fej mellett lenne az első fordulóban, a másodikban előbbi győzne
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=155046&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 155046
[uk] => 155051
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 155049
[image] => Array
(
[id] => 155049
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/zaluzsnij.avif
[original_lng] => 11284
[original_w] => 690
[original_h] => 387
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/zaluzsnij.avif
[width] => 150
[height] => 84
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/zaluzsnij.avif
[width] => 300
[height] => 168
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/zaluzsnij.avif
[width] => 690
[height] => 387
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/zaluzsnij.avif
[width] => 690
[height] => 387
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/zaluzsnij.avif
[width] => 690
[height] => 387
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/zaluzsnij.avif
[width] => 690
[height] => 387
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/zaluzsnij.avif
[width] => 690
[height] => 387
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1750933010:2
[_thumbnail_id] => 155049
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2285
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 172308542002
[_oembed_b7c820a06a93a0ac86f276d470b22343] =>
I was pleased to greet Ukraine's true friend, @AndrzejDuda, at Kyiv Central Station this morning.
President Duda has stood by Ukraine's side during the most difficult times of Russia's full-scale aggression.
Z okazji Dnia Konstytucji wyrażamy solidarność z 🇺🇦, szczególnie w obliczu bohaterskiej walki o wolność i niepodległość.
Życzymy, aby demokratyczne wartości, które są fundamentem konstytucji Ukrainy, mogły jak najszybciej zostać przywrócone na obecnie okupowanych ziemiach 🇺🇦.
— Ministerstwo Spraw Zagranicznych RP 🇵🇱 (@MSZ_RP) June 28, 2025
A szlovák kormánypártok jelenlegi támogatottsága nem tenné lehetővé számukra a koalíció létrehozását. Ezt bizonyítják az Ipsos a Denník N számára készített felmérésének eredményei, számolt be a Jevropejszka Pravda.
A Progresszív Szlovákia ellenzéki mozgalom megnyerte volna a választásokat, ha azokat május közepén tartják, a szavazatok 21,9%-ának megszerzésével. Robert Fico miniszterelnök Smer pártja a második helyen végezne a leadott szavazatok 19,6%-ával, míg a Köztársaság a harmadik helyen a válaszadók 9,3%-ának támogatásával.
A Holosz koalíciós párt támogatottsága tíz százalék alá esett, és most a szlovákok 8,4%-a szavazna rá, ami történelmileg a legalacsonyabb értéknek számít. A Holosz 2020-ban alakult meg a Smerből való kiválás eredményeként. A 2023-as választásokon a szavazatok közel 15%-át szerezte meg. A Holoszt megalapító Peter Pellegrinit 2024-ben választották meg elnöknek, utódja, Matusz Šutaj Eštok belügyminiszter alatt pedig a párt nézettsége tovább csökken.
Jelenleg mindössze a megkérdezettek 3%-a hajlandó szavazni a koalícióban részt vevő Szlovák Nemzeti Pártra.
Vagyis a három kormánypárt együtt nem lenne képes a kormányzáshoz szükséges többséget kialakítani.
A Kereszténydemokrata Mozgalom (7,5%), a Szlovák Mozgalom (7,3%), valamint a Szabadság és Szolidaritás Pártja (6,6%) is bejutna a parlamentbe. A Szövetség (4,8%) és a Demokraták (4,7%) pártok viszont nem jutnának be a törvényhozásba.
A legutóbbi, 2023-as szlovákiai parlamenti választásokon a Smer párt 22,94%-kal nyert, őket a Progresszív Szlovákia párt követte 17,96%-kal. A következő volt a Holosz (14,7%), az OLANO, KÚ és Za lidi koalíciója (8,89%), a KDH (6,82%), az SaS (6,32%) és az SNS (5,62%).
Körfelmérést végez az ukrajnai béketárgyalások előkészítése közben Európában az Egyesült Államok. Ukrajna támogatása, illetve a fővárosok tervei a téma: Kijev fő békefeltétele, hogy kapjon biztonsági garanciákat a lezárt háború után, és a háborút is csak támogatással tudja folytatni.
Kérdőívet küldött európai szövetségeseinek az amerikai adminisztráció, miközben gőzerővel folytatja az ukrajnai békekötés előkészületeit. Washington olyan témákról kérdezi az európai kormányokat, milyen biztonsági garanciákat hajlandók nyújtani Ukrajnának, milyen fegyvereket tudnának szállítani, hány békefenntartó katonát tudnának mozgósítani – írja a Magyar Nemzet.
Ahhoz, hogy a tárgyalóasztalhoz üljenek, az orosz és az ukrán félnek is vannak előzetes elvárásai, Washington pedig azt közölte, milyen módon ösztönzi őket, ha vonakodnának tárgyalni.
A kérdőív azt a célt szolgálja, hogy a béke feletti bábáskodást magára vállaló világhatalom egyértelmű képet kapjon róla, Európa – ahol fogadkozásokból továbbra sincs hiány, amint az elmúlt években sem volt – milyen szerepet vállal a háborút követő stabilizációban. Az amerikai külügyminisztérium egyértelművé tette: elvárja az európai partnerektől, hogy vezető szerepet vállaljanak egy hosszú távú védelmi rendszer kialakításában – írta a Financial Times és a Reuters értesüléseire hivatkozva a lap.
Az EU politikusai maguk követelik, hogy részt vegyenek a folyamatban, a kérdés: hogyan
Uniós vezetők egyébként maguk követelték, hogy helyet kapjanak a tárgyalóasztalnál, ahogy Ukrajna is előre tiltakozott az ellen, hogy kihagyják a megegyezésből a saját sorsáról.
Sőt, Emmanuel Macron a kezdeményezést magához ragadva hétfőre válságtalálkozót hívott össze Párizsba, hogy az európai vezetők itt tárgyalják meg Ukrajna támogatásának ügyét. A „kit hívjak fel, ha Európát kérem” klasszikus kérdésére a francia elnök azt a választ adta ezzel, hogy őt. A német kancellár kizárva, Olaf Scholz bejelentette, hogy visszavonul a politikától, ha egy hét múlva elveszíti a választást, és szinte kizárható, hogy nem veszíti el.
Az amerikai kérdőív hat kérdést tartalmaz, amelyek egyike kifejezetten az Európai Unió tagállamainak szól. A NATO főtitkára, Mark Rutte hangsúlyozta, hogy Európának előbb egymás között kell egyeztetnie, mielőtt válaszolna Washingtonnak.
Ukrajnai béke: milyen asztalhoz ültetik az uniós vezetőket, kétséges
Az, hogy az asztalhoz is odaülhessenek az európai vezetők, továbbra is kétséges.
A tárgyalások minden bizonnyal több körben zajlanak majd, és könnyen lehet, hogy a fő döntéseket egy olyan asztalnál hozzák meg, ahol nem ül majd uniós politikus. Az események felgyorsultak, szombaton kétoldalú megbeszélést folytatott Mark Rubio amerikai külügyminiszter és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter között.
A jelenlegi helyzet a kiszivárgott információk szerint, hogy egy amerikai–orosz csúcs előkészületeire nemzetbiztonsági tanácsadói szinten folytatnának tárgyalásokat Szaúd-Arábiában. De még ennek a rijádi találkozónak a részletei is képlékenyek. Most úgy tudni, ukrán résztvevők is lesznek, de Kijevben szombaton még erről sem tudtak – írta a Világgazdaság a Bloomberg jelentése alapján.
Az ukránok több mint 44,6%-a kijelentette, bízik az Egyesült Államok megválasztott elnökében, Donald Trumpban. Ezt bizonyítják az Új Európa Központ megbízásából készült felmérés eredményei, számolt be a Jevropejszka Pravda.
A mutató az ukránok körében lényegesen magasabb, mint például a Trump-párti Magyarországon, ahol a lakosság 37%-a bízik Trumpban, Franciaországban 16%, Nagy-Britanniában 30% bízik a megválasztott amerikai elnökben, Trumpban.
Az Új Európa Központ tavaly azt a kérdést tette fel, hogy a két amerikai vezető közül melyikkel szimpatizálnak jobban az ukránok. Abban az időben Joe Biden volt a szimpátia vitathatatlan vezetője 78,1%-os mutatójával, miközben a válaszadók mindössze 10,1%-a állt ki Trump mellett.
A tavaly Joe Biden amerikai elnök és Olaf Scholz német kancellár iránt voltak bizalommal ukránok.
A válaszadók 52,2%-a úgy gondolja, hogy a partnerek most nem tesznek eleget Ukrajna győzelméért. Ez az érzés nyilvánvalóan tükröződött a külföldi vezetőkbe vetett bizalom értékelésében.
Az ukránok körében Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Andrzej Duda lengyel elnök iránt a legnagyobb bizalom – valójában egyforma mutatókkal (65%).
A harmadik helyen Justin Trudeau kanadai miniszterelnök áll (csaknem 60%), Emmanuel Macron francia elnök a negyedik (58,4%).
Az ötödik helyet Moldova elnöke, Maia Sandu (57,3%) foglalja el.
A legnagyobb mértékben Joe Biden amerikai elnök iránt csökkent a bizalom: tavaly 82%-kal vezette aranglistát, most ez a mutató 55,2%.
A Scholz iránti bizalom egy éve még 61,4% volt, most 24,5 százalékponttal kevesebb.
Andrzej Duda értékelése is 13,1 százalékponttal esett a tavalyihoz képest, 2022 óta pedig még ennél is többet, amikor is 86,8%-kal vezette a listát.
Macron az egyetlen nyugati vezető, aki iránt 2024-ben nőtt a bizalom szintje: tavaly a megkérdezett ukránok 54,5 százaléka, idén pedig 58,4 százaléka bízik benne.
A vezető külföldi politikusok közül Szlovákiában a megkérdezettek legnagyobb hányada Orbán Viktor magyar miniszterelnökben és Petr Pavel cseh államfőben bízik a leginkább – derült ki egy, a DennikN által készíttetett aktuális felmérésből, amelynek eredményeit a pozsonyi újság honlapján tették közzé kedden.
Az Ipsos közvélemény-kutató ügynökség által szeptemberben készített felmérés szerint azok aránya, akik a „határozottan bízom benne”, vagy az „inkább bízom benne” válaszokat fűzték a felmérésben szereplő vezető politikusok nevéhez, Orbán Viktor és Petr Pavel esetében volt a legmagasabb, mindkét politikusnál 33 százalékot tett ki.
A felmérés a lista harmadik helyére Donald Trumpot hozta ki: az amerikai elnökjelöltnél a megkérdezettek 27 százaléka mondta azt, hogy határozottan vagy inkább bízik benne. A lista negyedik és ötödik helyén holtversenyben Vlagyimir Putyin orosz, illetve Emmanuel Macron francia elnök szerepel a megkérdezettek 25 százalékának bizalmi indexével.
A hatodik és a hetedik helyen, ugyancsak holtversenyben Kamala Harris amerikai alelnök és elnökjelölt, illetve Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének neve szerepel, esetükben a megkérdezettek 24 százaléka állította azt, hogy határozottan vagy inkább bízik bennük.
A közvélemény-kutatásban lehetőségként megadott külföldi vezetők közül a legalacsonyabb – 5 százalékos – bizalmi indexszel Keir Starmer brit kormányfő rendelkezik.
Ellenben az ő esetében volt a legmagasabb azok aránya, akik azt állították, hogy nem ismerik a személyét: a megkérdezettek 51 százaléka adott ilyen választ.
A „nem ismerem” választ adók aránya viszonylag magas volt még Hszi Csin-ping kínai elnök és Kamala Harris esetében, előbbiről a megkérdezettek 33, utóbbiról pedig 25 százalékuk mondta ezt.
A felmérésben részt vevők legnagyobb arányban és holtversenyben Volodimir Zelenszkij ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök esetében adták a „határozottan nem bízom benne” választ, mindkét politikus esetében a válaszadók 46 százaléka mondta ezt.
[type] => post
[excerpt] => A vezető külföldi politikusok közül Szlovákiában a megkérdezettek legnagyobb hányada Orbán Viktor magyar miniszterelnökben és Petr Pavel cseh államfőben bízik a leginkább – derült ki egy, a DennikN által készíttetett aktuális felmérésből, amelynek...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1730924700
[modified] => 1730849298
)
[title] => A külföldi politikusok közül Orbán Viktorban és Petr Pavelben bíznak a legtöbben Szlovákiában
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=131512&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 131512
[uk] => 131644
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 131513
[image] => Array
(
[id] => 131513
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/orban-viktor.png
[original_lng] => 517929
[original_w] => 984
[original_h] => 497
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/orban-viktor-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/orban-viktor-300x152.png
[width] => 300
[height] => 152
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/orban-viktor-768x388.png
[width] => 768
[height] => 388
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/orban-viktor.png
[width] => 984
[height] => 497
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/orban-viktor.png
[width] => 984
[height] => 497
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/orban-viktor.png
[width] => 984
[height] => 497
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/11/orban-viktor.png
[width] => 984
[height] => 497
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1730971648:2
[_thumbnail_id] => 131513
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 2
[views_count] => 2018
[translation_required_done] => 1
[_oembed_09b40ada5660d765f619f0851f5dac34] =>
🇸🇰🇷🇺 Slovak Prime Minister Robert Fico expressed his intention to attend the Victory Parade in Moscow on May 9. He shared his desire during an interview on the program '60 Minutes' aired on the channel 'Rossiya-1.' pic.twitter.com/7M6zGB8Pm3
I had a fruitful meeting today with Prime Minister @CiolacuMarcel in Budapest. We also took another important step towards the Schengen-membership of 🇷🇴 and 🇧🇬. And at the end of our lunch, we even got a phone call from President @realDonaldTrump. 😎 pic.twitter.com/q57Zu6rlg3
A The Wall Street Journal című amerikai lap pénteken publikált közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek úgy vélték, hogy Donald Trump volt amerikai elnök és jelenlegi republikánus elnökjelölt jobban kezelné az ukrajnai háborút vagy a közel-keleti válságot, mint Kamala Harris demokrata elnökjelölt.
A felmérést szeptember 28. és október 8. között végezték az ország kulcsfontosságú úgynevezett csatatér- vagy ingadozó államaiban, amelyekben eldőlhet a november 5-i elnökválasztás.
A közvélemény-kutatásban az egyes államokban 600-600 regisztrált szavazó vett részt. A hibahatár minden államban 4 százalékpont volt. Az általános támogatottságot tekintve a hét államban Harris és Trump döntetlenre áll a kutatás alapján.
A felmérés szerint Harris 2 százalékponttal vezet Arizonában, Georgiában és Michiganben, Trumpnak Nevadában 6, Pennsylvaniában 1 százalékpontos előnye van, Észak-Karolinában és Wisconsinban pedig fej fej mellett állnak.
A WSJ felmérése alapján Trump 50 százalékkal vezet Harris 39 százalékával szemben a hét ingadozó államban azzal kapcsolatban, hogy ki tudná jobban kezelni az ukrajnai háborút. Trump 48 százalékkal vezet Harris 33 százalékával szemben abban a kérdésben is, hogy ki lenne alkalmasabb az Izrael és a Hamász közötti háború kezelésére.
A WSJ kutatása szerint a választók közül többen támogatnák Trumpot a gazdaság és a bevándorlás kérdésében, míg a lakhatás, az egészségügy és az emberekkel való törődés terén Harris jobban teljesítene. A Reuters/Ipsos e heti felmérése szerint Trump és Harris országos szinten is szoros versenyben van, Harris 46 százalékkal vezet, míg Trump 43 százalékon áll.
I had a fruitful meeting today with Prime Minister @CiolacuMarcel in Budapest. We also took another important step towards the Schengen-membership of 🇷🇴 and 🇧🇬. And at the end of our lunch, we even got a phone call from President @realDonaldTrump. 😎 pic.twitter.com/q57Zu6rlg3
Az EU-tagállamok polgárainak körülbelül 70%-a gondolja úgy, hogy országa számára előnyös az Európai Uniós tagság – számolt be a Jevropejszka Pavda a júniusi európai parlamenti választások után végzett Eurobarométer-felmérés eredményeire hivatkozva.
Tízből hét válaszadó (67%) kijelentette, hogy országa uniós tagsága fontos számára. Ez a szám alig változott az elmúlt évek során.
7 out of 10 Europeans think that their country has benefitted from EU membership – a figure that has remained relatively stable in recent years.
Az indokok között szerepel az országok közötti nagyobb együttműködés (36%), a béke védelme és a biztonság erősítése (32%), a gazdasági növekedés pozitív tényezői (28%), több munkalehetőség (24%).
Hazájuk uniós tagságával a legelégedettebbek Portugáliában, Hollandiában, Luxemburgban, Dániában, Írországban, Lengyelországban és a balti államokban, Horvátországban és Magyarországon vannak.
A legtöbb „euroszkeptikus” Franciaországban, Ausztriában és Bulgáriában van.
A válaszadók 65%-a pozitívan ítéli meg az Európai Unió jövőjét, ami 4 százalékponttal több, mint az előző év elején végzett felmérésben.
Az Európai Parlament pozitív megítélésének mutatója a felmérés során a legmagasabbnak bizonyult – 42%.
for sure not the biggest news this morning but....🇪🇺 ambassadors just extended by 2 years its 🇺🇦training mission. nearly 70,000 🇺🇦 soldiers has been trained across 24 🇪🇺 member states in the last two years.
Good to be with UKR Head of Presidential Office Andriy Yermack and Minister of Defense Rustem Umerov in Paris. Very productive meetings at Elysee Palace on efforts to end the Ukraine-Russia war. @SPE_Kellogg pic.twitter.com/x2I7SIW1RA
A franciák 73 százaléka bizalmatlan a július eleji előrehozott választásokat követően megalakult új nemzetgyűléssel és valamennyi politikussal szemben. A megkérdezettek fele Emmanuel Macron államfő lemondását is támogatná.
A köztársasági elnök azután írt ki előrehozott parlamenti választásokat, hogy a június 9-i európai parlamenti választásokon a pártja alulmaradt a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörüléssel szemben. A július 7-i voksolás eredményeként háromosztatúvá vált a 11 frakcióval rendelkező nemzetgyűlés, és egyik blokknak sincs elég mandátuma a kormányzáshoz. Az olimpiai és paralimpiai játékokra hivatkozva továbbra is a lemondott Gabriel Attal miniszterelnök kormánya van hivatalban a folyó ügyek intézésére, miközben Emmanuel Macron egyeztetéseket folytat a pártok képviselőivel egy új kormány létrehozásáról. A Le Monde című napilapban szombaton közölt reprezentatív felmérés – amelyet az Ipsos közvéleménykutató intézet július 26. és augusztus 1. között 11 204 választópolgár megkérdezésével készített – rávilágított arra, hogy a választók 67 százaléka azt gondolja, hogy Emmanuel Macron döntése a képviselőház feloszlatásáról negatív következményekkel járt Franciaországra nézve. A felmérés szerint a franciák nagyfokú bizalmatlansággal viseltetnek a politikai elittel és az intézményekkel szemben, annak ellenére, hogy a parlamenti választásokon nagyon magas volt a részvételi arány. A tanulmány azt is kimutatta, hogy az egyes politikai blokkok szavazói nem hajlandók kompromisszumokra a kormányzáshoz szükséges koalíciókötés érdekében. A megkérdezettek 73 százaléka mondta azt, hogy nem bízik az új nemzetgyűlésben, és 56 százalékuk negatívan értékelte a választási eredményeket. Ez az arány a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés szavazói körében 86 százalékos. Az elutasítás ugyanakkor nemcsak az intézményekre vonatkozik, a politikai szereplőkről alkotott kép is különösen negatív a közvéleményben. A felmérésben vizsgált 19 politikus közül egyikről sincs pozitív véleménye a választóknak. Leginkább a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchont utasítják el, 13 százalékos pozitív és 83 százalékos negatív véleménnyel. Őt követi az államfő, akinek az elutasítottsága 69 százalékos, a franciák 27 százaléka van csak jó véleménnyel az elnökről. A volt szocialista államfőt, Francois Hollande-ot, aki képviselőként tért vissza a közéletbe, a megkérdezettek 67 százaléka utasítja el és 27 százalékuk értékeli pozitívan, míg a jobbközép Köztásaságiak elnökéről, Éric Ciottitól a megkérdezettek 24 százalékának van jó véleménye, 65 százalékának pedig negatív. A felmérés a nemzetgyűlés háromosztatúságáról kialakult véleményt is vizsgálta. Bár a franciák 76 százaléka arányosabb választási rendszert szeretne, a kompromisszumkészség egyik táborban sem mutatkozik. Az Új Népfront nevű baloldali pártszövetség kormányra kerülését csak a baloldali szavazók szorgalmazzák, az Új Népfront és az elnöki tábor közötti koalíciót csak a baloldali és az elnöki szavazók látnák szívesen, és hasonló a helyzet a jobboldalon is a különböző forgatókönyvek kérdésében. Összességében mindegyik tömb kormányalakítását a francia választóknak bizonyos hányada támogatja. Az Új Népfront koalícióját a válaszadók 47 százaléka, az elnöki tábor és a jobbközép Köztársaságiak koalícióját 48 százaléka, míg a Nemzeti Tömörülés által alakított kormányt 45 százaléka támogatná. A franciák megosztottak Emmanuel Macron esetleges lemondását illetően is. A válaszadók 51 százaléka szeretné, ha az elnök távozna. Ez az arány a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon által vezetett Engedetlen Franciaország táborában a legmagasabb, 77 százalékos, de Marine Le Pen szavazóinak 76 százaléka is ezt szeretné.
mti.hu
[type] => post
[excerpt] => A franciák 73 százaléka bizalmatlan a július eleji előrehozott választásokat követően megalakult új nemzetgyűléssel és valamennyi politikussal szemben. A megkérdezettek fele Emmanuel Macron államfő lemondását is támogatná.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1725227280
[modified] => 1725207010
)
[title] => Felmérés: a franciák jelentős többsége nem bízik az új parlamentben
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=125421&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 125421
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 125422
[image] => Array
(
[id] => 125422
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/banner-induction-of-new-mps-01.jpg
[original_lng] => 517907
[original_w] => 1920
[original_h] => 1080
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/banner-induction-of-new-mps-01-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/banner-induction-of-new-mps-01-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/banner-induction-of-new-mps-01-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/banner-induction-of-new-mps-01-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/banner-induction-of-new-mps-01-1536x864.jpg
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/banner-induction-of-new-mps-01.jpg
[width] => 1920
[height] => 1080
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/banner-induction-of-new-mps-01.jpg
[width] => 1920
[height] => 1080
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1725196211:5
[_thumbnail_id] => 125422
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 2033
[translation_required_done] => 1
[_oembed_f90771d53e5d1c0f2f62319c3975f9a4] =>
7 out of 10 Europeans think that their country has benefitted from EU membership - a figure that has remained relatively stable in recent years.
A Reuters és az Ipsos friss közös felmérése szerint a párt választóinak 32 százaléka örülne Biden távozásának. Az adatokból azonban az is kiderül, hogy nehéz lenne a helyére olyat találni, aki jobb eséllyel venné fel a versenyt Trumppal szemben.
Joe Biden amerikai elnök napjai múlt hét csütörtök óta arról szólnak, hogy az elnökjelölti vitán nyújtott gyenge teljesítményét magyarázza. Kedden arról beszélt, hogy majdnem elaludt a stúdióban, mert a hónapban két tengerentúli útja is volt, és az időeltolódás megviselte a szervezetét. A Fehér Ház korábban azt közölte, hogy Biden meg volt fázva a vitán.
A magyarázkodásra azért van szükség, mert a 81 éves elnök éppen abban vallott kudarcot, amiben a leginkább bizonyítania kellett volna: egyáltalán nem látszott rajta, hogy kognitív képességei teljes birtokában van, és fizikailag, valamint szellemileg készen áll újabb négy évnyi elnökségre. Többször is belegabalyodott a mondanivalójába, máskor menet közben elfelejtette, hogy hogyan akarta folytatni a mondatot, és enerváltnak, gyengének tűnt. Vagyis leginkább öregnek.
Ehhez képest némileg meglepő módon a Reuters és az Ipsos friss közvélemény-kutatása azt állapítja meg, Biden nem veszített a népszerűségéből a múlt hét csütörtöki vita óta: továbbra is a regisztrált választók 40 százaléka támogatja, csakúgy, mint Trumpot, 3,5 százalékos statisztikai hibahatár mellett. A felmérés ezzel a jobbak közé tartozik Biden számára, olyan kutatások is vannak, amelyek jelentős lemaradást mérnek neki.
De maradjunk a kedden publikált Reuters/Ipsos-felmérésnél, abban ugyanis azt is megpróbálták kideríteni, hogy ha nem Biden, akkor ki vehetné fel eredményesen a harcot Donald Trumppal szemben demokrata színekben. A hipotetikus párharcokban szokás szerint Michelle Obama, Barack Obama korábbi elnök felesége szerepelt a legjobban, ő 50-39 arányban legyőzné Trumpot – csakhogy korábban többször is hangsúlyozta, hogy nem kíván elindulni az elnökségért.
Sok demokratának teljesen mindegy, ki indul Trumppal szemben A többiek már kevésbé szerepeltek jól. Kamala Harris alelnöknek 43-42-es vereséget mértek, ami bőven a hibahatáron belül van, és Harris megítélése egyébként még jobb is a demokraták körében, mint Bidené (81 százalék értékeli pozitívan Biden 78 százalékával szemben). Gavin Newsom kaliforniai kormányzó hátránya egy kicsit nagyobb, ő 39 százalékot kapna a 42 százalékot szerző Trumppal szemben a felmérés szerint.
A többiek hátránya még nagyobb, de az adatokból az is látszik, hogy a demokraták jó részének teljesen mindegy, hogy ki indul Trumppal szemben, akár egy teljesen ismeretlen jelöltre is leszavaznának. Kentucky állam kormányzójáról, Andy Beshearról a demokrata válaszadók 70 százaléka még életében nem hallott, de a Trumppal való hipotetikus összevetésben így is csak 40-36-os vereséget szenvedett a teljes népességre nézve, a demokraták jó része tehát ugyanúgy beállt mögé.
A felmérés azt is kiderítette, hogy Biden a demokraták 59 százaléka szerint túl öreg a kormányzáshoz, 32 százalékuk pedig úgy gondolja, hogy vissza is kellene lépnie. Fontos kiemelni, hogy az elnök öregedésével kapcsolatos aggodalmak már régóta átszövik a demokrata tábort. Januárban, amikor még bőven zajlott a jelöltállítási folyamat, egy hasonló felmérésen a demokrata szavazók 49 százaléka azt mondta, hogy Bidennek nem kellene elindulnia az elnökségért.
Egy demokrata képviselő már kimondta: Bidennek mennie kell Joe Bidenre egyre nagyobb politikai nyomás nehezedik a pártján belülről is. Kiszivárgott információk szerint a képviselőház 25 demokrata tagja arra készül, hogy felszólítsa a visszalépésre az elnököt, ha a következő napokban sem javul az állapota. Sőt, most már megvan az első olyan képviselő is, aki nyíltan kimondta, hogy Bidennek távoznia kell a hatalomból: a texasi Lloyd Doggett az NBC-nek adott interjújában beszélt erről, és azt is hozzátette, hogy reméli, hogy más demokrata politikusok is követni fogják a példáját.
A képviselőház 84 éves elnöke, Nancy Pelosi enyhébben fogalmazott, de azt ő is elismerte, hogy legitim feltenni a kérdést: Bidennek csak rossz napja volt, vagy a teljesítménye komolyabb problémára utal. A házelnök azt is hozzátette, hogy ugyanilyen szigorú elbírálás alá kellene esnie Donald Trumpnak is.
Joe Biden szerdán arra készül, hogy egy konferenciabeszélgetésben meggyőzze a demokrata párti kormányzókat arról, hogy továbbra is jó állapotban van az elnökséghez. A héten egy ABC-interjú is tervben van, a jövő héten pedig a NATO-csúcson fog sajtótájékoztatót tartani. A szereplését árgus szemekkel figyelik majd a szavazói és a párttársai.
Bident egyébként valószínűleg nem lehetne leváltani az elnökjelöltségről, ő maga viszont visszaléphetne az indulástól.
