Eddig az összes Belarusszal határos államba megpróbálta áttolni a Lukasenka-rezsim a bevándorlókat, hogy bomlassza a belpolitikai stabilitást, mostanra azonban egyértelműen Lettország lett a fő cél.
Ma már Lettországot érinti legjobban az Európai Unió keleti határára nehezedő migrációs nyomás. A tagállamok szerint Alekszandr Lukasenka belarusz elnök rendszere továbbra is politikai nyomásgyakorlásra használja a migrációt.
Az elmúlt években Lettország, Litvánia és Lengyelország viselte a Belarusz felől érkező illegális határátlépések jelentős részének terhét. A lett hatóságok szerint azonban a nyomás most egyértelműen Lettország irányába tolódott el. Az időzítés valószínűleg nem véletlen. Az országban október 3-án parlamenti választásokat tartanak, ami miatt felmerült a gyanú, hogy Minszk ismét a bevándorlók illegális áttoloncolásával próbálja destabilizálni a régiót.
A változás mértékét jól mutatják a friss határstatisztikák. Csütörtökön Lettországban – amelynek 173 kilométeres közös határa van Belarusszal – egyetlen nap alatt 111 illegális határátlépési kísérletet regisztráltak. Ezzel szemben Litvánia, amely négyszer hosszabb, 679 kilométeres határszakasszal rendelkezik Belarusz felé, ugyanazon a napon mindössze két ilyen esetet jelentett, Lengyelország pedig az előző napon egyetlen próbálkozást sem észlelt.
Közben megnégyszereződött azoknak a migránsoknak a száma is, akik Lettországon keresztül, másodlagos migrációs útvonalon próbálnak továbbjutni Litvániába.
„Ma Lettország határa vált a fő célponttá” – mondta az Euronewsnak Jānis Dombrava lett belügyminiszter.
A rigai kormány szerint az időzítés nem véletlen.
„Oroszország Ukrajna elleni háborúja, amelyet a belarusz rezsim nyíltan támogat, jelentősen növelte a régió biztonsági kockázatait, és további ösztönzést jelent Belarusz számára, hogy folytassa hibrid műveleteit, beleértve a migráció eszközként való felhasználását is” – közölte a lett belügyminisztérium szóvivője.
A tárca szerint Minszk tudatosan segíti az EU külső határai felé tartó migránsokat és embercsempészeket annak érdekében, hogy lekösse a szomszédos országok erőforrásait és növelje a rájuk nehezedő pénzügyi nyomást.
Már 5 éve tart
A jelenlegi válság 2021-ben kezdődött, amikor Lukasenka azzal fenyegetőzött, hogy migránsokkal és kábítószerrel „árasztja el” a szomszédos országokat. Lettország, Litvánia és Lengyelország ezt követően határkerítéseket épített, bővítette a megfigyelési rendszereket és növelte a járőrök számát.
A lett hatóságok azonban most elismerik: ezek az intézkedések önmagukban már nem elegendők a növekvő nyomás kezelésére.
„A határőrség mindent megtesz annak érdekében, hogy helytálljon, azonban a migrációs nyomás intenzitása miatt a jelenleg rendelkezésre álló erőforrások nem mindig elegendők ahhoz, hogy minden illegális migránscsoportot időben feltartóztassunk” – mondta Dombrava.
A helyzet romlása miatt Lettország segítséget kért szomszédaitól.
Litvánia fontolgatja a határellenőrzések szigorítását
Litvánia kilenc határőrt és két szolgálati kutyát küldött Lettországba, hogy megerősítsék a Belarusz felőli határ ellenőrzését. Az egység kilenc olyan litván határőrt váltott, akik július 1-je óta teljesítettek szolgálatot a térségben.
Észtország júniusban két, egyenként tizenkét fős határőri csapatot vezényelt Lettországba.
„A lett–belarusz határ egyben a NATO és az Európai Unió külső határa, vagyis a mi határunk is” – mondta az Euronewsnak Veiko Kommusaar, az észt rendőrség és határőrség vezetője.
A három ország célja az, hogy „egyetlen illegális határátlépő se tudjon bejutni az Európai Unió külső határain keresztül” – fogalmazott Dombrava.
A gyakorlat azonban mást mutat. A litván határőrség szerint jelentősen nőtt azoknak a száma, akik Lettországon keresztül jutnak be az EU területére, majd Litvánián át próbálnak továbbhaladni nyugat felé. Számuk több mint négyszeresére emelkedett az előző év első feléhez képest.
A növekedés miatt Litvániában vita kezdődött arról, hogy ideiglenes ellenőrzéseket vezessenek-e be a lett határon is. Lengyelország ugyanis már egy éve ellenőrzéseket végez a Litvániából és Németországból érkező utazóknál.
Az új litván belügyminiszter, Martynas Katelynas nem zárta ki ezt a lehetőséget.
„Ha nem lenne más módunk a helyzet kezelésére és a migránsok határon történő megállítására, akkor szükség lehet erre az intézkedésre” – mondta a litván közszolgálati televíziónak, az LRT-nek.
Egyelőre azonban a hangsúly továbbra is az EU külső határainak megerősítésén van, nem pedig a belső határellenőrzések visszaállításán – közölte Dombrava, miután a két ország csütörtökön megállapodást írt alá a hatóságok közötti együttműködés elmélyítéséről.
A migráció mint fegyver
A három balti ország vezetői szerint a migránsok nem önállóan indulnak útnak, hanem egy állami irányítású művelet részeként használják fel őket.
„Ami a lett–belarusz határon történik, az egy tudatos, Belarusz támogatásával megszervezett művelet, amelynek célja a határbiztonság és az általános biztonságérzet aláásása” – mondta Kommusaar.
„Az egyszerű embereket használják fel eszközként céljaik elérésére.”
A lett belügyminisztérium szerint sok migráns legálisan érkezik Belaruszba, majd onnan szállítják őket a lett, litván vagy lengyel határ irányába, ahol a határátlépésre kijelölt pontok felé terelik őket.
A hatóságok azt állítják, hogy a belarusz biztonsági erők egyes esetekben elkísérik a migránsokat a határig, felszerelést biztosítanak számukra a határakadályok leküzdéséhez, illetve megakadályozzák, hogy visszatérjenek Belaruszba.
A migránsok állampolgársága az idő múlásával változott – írta az Euronews kérdésére Lina Laurinaitytė, a litván állami határőrség szóvivője.
A korábbi hullámokban többek között iraki, szíriai, afgán, iráni, jemeni, szomáliai, kameruni és kongói állampolgárok érkeztek.
„Ez nem spontán migráció” – fogalmazott Laurinaitytė. „Ez egy államilag megszervezett művelet, amelynek célja politikai nyomás gyakorlása az Európai Unióra.”
A cikk megjelenéséig a lengyel belügyminisztérium nem reagált az Euronews megkeresésére.
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz diktátor komolyan vette az ukrán hatóságok figyelmeztetéseit, ráadásul egy Ukrajna elleni háború nem lenne kifizetődő számára – jelentette ki kedden Kirilo Budanov, az Elnöki Hivatal vezetője az rbc.ua hírportálnak adott exkluzív interjújában.
Mint Budanov elmondta, most már nyugodtabban közelíthetjük meg Fehéroroszország kérdését. Rendkívül fontos az is, hogy ne teremtsünk magunknak egy újabb ellenséget. „Nem azt akarom mondani, hogy mi magunk eszkalálunk valamit ott, nem. De elvileg egy újabb ellenség és egy újabb harci zóna megléte határozottan nem előnyös számunkra. Az a tény, hogy meghallottak minket, egy nagyon helyes lépés. És ezt így is kell érzékelnünk” – magyarázta.
Az elnöki hivatalvezető szerint Lukasenkának határozottan nincs szüksége háborúra Ukrajnával. Ráadásul mindenki tudja, hogy ez Fehéroroszország összeomlásával fog végződni. „Mert egyrészt ott van Oroszország, amely testvéri ölelésbe fojtja, és ilyen körülmények között a végéig fulladozni fog. És ezt ők tökéletesen tudják. Másrészt ott van Ukrajna, amely, mondjuk úgy, tehet valamit” – magyarázta. Lukasenka felismeri, hogy számára értelmetlen a háború Ukrajnával. „Ennek megfelelően jelenleg a beszélgetés időpontjában nem látok semmilyen fenyegetést, nem csak terepi offenzíváról beszélek” – mutatott rá Kirilo Budanov.
A litván parlament kedden támogatta a Fehéroroszországgal kötött, a határ menti lakosok utazására vonatkozó különleges rendszerről szóló megállapodás érvénytelenítését, amelyet a 16 éve úgy nem is működött, számolt be az LRT.
A litván parlament június 30-i ülésén egyhangúlag megszavazta a Fehéroroszországgal 2010-ben kötött, a határ menti lakosok utazásáról szóló megállapodás érvénytelenítését.
A megállapodás előírta, hogy a fehéroroszok és litvánok bizonyos, az államhatár közelében élő csoportjai vízummentes határátlépési jogot kapnak, és különleges engedélyekkel félévente legfeljebb 90 napig tartózkodhatnak a szomszédos ország területétől számított 50 km-es körzetben.
Az ilyen különleges utazási rendszerre vonatkozó engedélyeket azok a személyek kaphatják meg, akiknek erre indokolt családi, kereskedelmi-gazdasági, kulturális vagy egyéb fontos okaik voltak – de munkavállalási joguk nem volt.
A litván Szejm 2011-ben ratifikálta a megállapodást, de az soha nem lépett hatályba, mert Belarusz nem tájékoztatta Vilniust a szükséges belső eljárások befejezéséről.
A megállapodásból való kilépést a litván külügyminisztérium kezdeményezte 2026 tavaszán. A múlt héten benyújtottak egy határozattervezetet a Szejm-nek.
[type] => post [excerpt] => A litván parlament kedden támogatta a Fehéroroszországgal kötött, a határ menti lakosok utazására vonatkozó különleges rendszerről szóló megállapodás érvénytelenítését, amelyet a 16 éve úgy nem is működött, számolt be az LRT. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1782933240 [modified] => 1782912442 ) [title] => A litván parlament érvénytelenítette a Fehéroroszországgal kötött, a határ menti lakosok utazásáról szóló „halott” megállapodást [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=190683&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 190683 [uk] => 190581 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 190582 [image] => Array ( [id] => 190582 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/1819980-996117-1287x836-1.jpg [original_lng] => 122179 [original_w] => 1254 [original_h] => 836 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/1819980-996117-1287x836-1-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/1819980-996117-1287x836-1-300x200.jpg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/1819980-996117-1287x836-1-768x512.jpg [width] => 768 [height] => 512 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/1819980-996117-1287x836-1-1024x683.jpg [width] => 1024 [height] => 683 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/1819980-996117-1287x836-1.jpg [width] => 1254 [height] => 836 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/1819980-996117-1287x836-1.jpg [width] => 1254 [height] => 836 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/1819980-996117-1287x836-1.jpg [width] => 1254 [height] => 836 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1782902161:12 [_thumbnail_id] => 190582 [_edit_last] => 12 [views_count] => 853 [_algolia_sync] => 979326636002 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 53452 [2] => 11 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Háború [2] => Kiemelt téma [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 4304 [1] => 2352 [2] => 12242 ) [tags_name] => Array ( [0] => Fehéroroszország [1] => korlátozások [2] => Litvánia ) ) [3] => Array ( [id] => 190514 [content] =>
A fehéroroszországi átjátszóállomások leállítása gyengítette az orosz megszállók képességét a kamikaze drónok valós idejű irányítására – jelentette ki hétfőn Jurij Ihnat, az ukrán fegyveres erők légiereje kommunikációs osztályának vezetője egy televziós interjúban, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az orosz drónok nem tűntek el, és továbbra is repülnek, de most sokkal nehezebb az ellenségnek pontos csapásokat mérnie. Az átjátszóállomások, amelyek az ukrán határ mentén, a fehérorosz területen helyezkedtek el, lehetővé tették, hogy a jelet nagy távolságra továbbítsák az üzemeltetőhöz.
Most az ellenség azon képessége, hogy gyorsan összehangolja akcióit ezekben a régiókban, jelentősen korlátozott – jegyezte meg Ihnat, hozzátéve, hogy korábban az átjátszóállomásokról kapott operatív információknak köszönhetően az oroszok nyomon tudták követni a mozgásokat és megváltoztathatták a csapások koordinátáit közvetlenül a támadás során.
Valós idejű videokép birtokában az ellenség a drónnal akár mozgó tárgyakra is csapást mérhet, vagy megváltoztathatja a támadások koordinátáit
Les frappes russes se succèdent contre des objectifs civils en Ukraine, comme à nouveau cette nuit.
La France condamne cette attaque et le recours au missile balistique Oreshnik, qui signent surtout une forme de fuite en avant et l’impasse de la guerre d'agression de la Russie.…
Fehéroroszország cinikus figyelmeztetést küldött Ukrajnának a közös határ átlépése esetén rá váró kemény válaszlépésekről – számolt be az rbc.ua hírportál Igor Szekreta, helyettes fehérorosz külügyminiszter orosz médiának adott interjúra hivatkozva.
A jelentés szerint Szekreta elmondta: „Ha a határt, mondhatni, engedély nélkül vagy agresszív módon lépik át, akkor minden lehetőségünket és képességünket bevetve válaszolni fogunk. És ukrán szomszédaink tudják ezt.”
A helyettes külügyminiszter figyelmeztetett a korábban megnevezett úgynevezett „vörös vonalakra” is. „Az elnökünk világosan kijelölte a vörös vonalakat, ez a mi határunk” – tette hozzá Igor Szekreta, megjegyezve, hogy a Nyugat tudja, hogy egy „szövetséges állam” elleni támadásnak súlyos következményei lesznek, és azonnali válaszlépéseket kell tennie.
Aljakszandr Lukasenka, Fehéroroszország önjelölt elnöke Minszkben találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök képviselőivel – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a fehérorosz diktátor nyilatkozatára hivatkozva.
A jelentés szerint Lukasenka egy tisztviselőkkel tartott találkozón azt mondta: „Csak hogy tudják, Zelenszkij képviselői nemrégiben ezen a helyszínen jártak.” Szerinte, ha Fehéroroszországot belekeverik egy Ukrajna elleni háborúba, annak minősége „azonnal megváltozik” és a háború „teljesen más” lesz.
„Egyébként kaptunk választ az elnöktől (Zelenszkijtől – a szerk.), és ezt tudják. Szóval, egyezzünk meg, fiúk, értelmes módon kell megegyeznünk. Nem kell szitkozódni, nem kell kiabálni, nem kell arcon ütni, és így tovább. Csináljuk humánusan” – tette hozzá Lukasenka. Arról is biztosított, hogy Fehéroroszországnak „nincs szüksége” arra, hogy beavatkozzon a háborúba.
„Nos, hogyan harcolhatnánk az ukránok ellen, ha a csapatok többsége azon az oldalon áll? Miért lőnénk le ezeket a gépkezelőket, fejőlányokat és munkásfiúkat, akik nem akarnak harcolni a fehéroroszokkal? Mi sem akarunk harcolni az ukránokkal” – tette hozzá a diktátor.
Az önjelölt elnök biztosított, hogy Fehéroroszország álláspontja „békés”. Ugyanakkor országa „bármilyen helyzetben Oroszország mellett fog állni”. „Békét akarnak, tárgyaljunk érdemi ügyekben. Nincs szükségünk háborúra. Van elég földünk, elég a gazdaságunk, és elég problémánk is van. Ezért nincs konfrontáció” – tette hozzá Aljakszandr Lukasenka.
A hét eleje óta nem működnek Fehéroroszországban azok az átjátszóállomások, amelyeket Oroszország használt a Shahed drónok Ukrajna elleni csapásaihoz – jelentette ki szerdán Volodimir Zelenszkij elnök a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az államfő azt mondta: „Ezért a főparancsnok (Olekszandr Szirszkij – a szerk.) nekem tett jelentésében közölt információk, valamint a hírszerzés adatai szerint június 22. óta a kifogásolt átjátszóállomások beszüntették a működésüket Fehéroroszország területén.”
Az elnök hozzátette, hogy nem tudja, hogy leszerelték-e már ezeket az átjátszóállomásokat. Ukrajna azonban „dolgozik rajta”, ő maga pedig szorosan figyelemmel kíséri a helyzetet és naponta kap jelentéseket. „A tény az, hogy az átjátszók ma nem működnek” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
Fehéroroszország mozgósítási gyakorlatokat tart a NATO-határok közelében található grodnói régióban – közölte szerdán Andrij Szibiha külügyminiszter az X-en, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Szibiha jelezte, hogy június 20. és július 2. között az osmjani járási hadkiegészítő parancsnoksága körülbelül 2000 újoncot hív be és előzetes gyűjtőpontokat állít fel. Minszk hivatalosan rutinszerű adatellenőrzésnek minősíti ezt. „Ezek a tettek a szomszédos államok megfélemlítésének taktikájaként szolgálnak” – mondta a miniszter.
Szibiha hangsúlyozta, hogy Minszk megerősíti katonai jelenlétét Ukrajna és a NATO-országok határai közelében, és ez a stratégia megfelel a Kreml érdekeinek. „Ez politikai zsarolás, amely közvetlenül ellentmond a fehérorosz vezetés békével kapcsolatos nyilvános nyilatkozatainak” – jegyezte meg.
Ukrajna továbbra is figyelemmel kíséri Fehéroroszország tevékenységét, ismételten figyelmezteti Minszket az orosz agresszióban való részvétellel kapcsolatban, és felszólítja a nemzetközi közösséget, hogy fokozza a nyomást a Lukasenka-rezsimre.
I was glad to catch up with @_OrbanAnita to continue our dialogue and focus on the preparations for the meeting of our leaders. We discussed our bilateral agenda and the outcomes of the NATO-Ukraine Council meeting yesterday. pic.twitter.com/0d32K4fGQE
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Alekszandr Lukasenko fehérorosz vezetőnek nem szavakkal, hanem konkrét intézkedésekkel kell bizonyítania, hogy nem támogatja tovább Oroszország ukrajnai háborúját.
Az ukrán államfő egy interjúban elmondta, hogy Kijev már korábban, katonai és hírszerzési csatornákon keresztül is felszólította Minszket az orosz hadműveletek támogatásának megszüntetésére.
Zelenszkij szerint Ukrajna azt követeli, hogy Fehéroroszország távolítsa el azokat az orosz technikai eszközöket, amelyek Kijev állítása szerint segítik az ukrán városok elleni dróntámadások irányítását.
Az elnök úgy fogalmazott, hogy a puszta bocsánatkérés már nem elegendő, és konkrét változásokat várnak. Emellett azt is felszólításként fogalmazta meg, hogy Fehéroroszország hagyjon fel az orosz hadsereg üzemanyag-ellátásával.
Zelenszkij hozzátette: Ukrajna figyelemmel kíséri ezeket a lépéseket, és azt várja, hogy Minszk a gyakorlatban is változtasson politikáján.
Fehéroroszország segíti Oroszországot az Ukrajna elleni agresszív háborúban, ezért az ukránoknak joguk van az önvédelemhez – jelentette ki hétfőn Anitta Hipper, az Európai Bizottság szóvivője a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Hippert arra kérték, hogy nyilatkozzon Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azon követelésével kapcsolatban, hogy Fehéroroszország távolítsa el területéről azokat az átjátszóállomásokat, amelyek segítik az oroszokat az ukrán civil infrastruktúra elleni dróntámadások végrehajtásában. „Fehéroroszország továbbra is segíti az orosz katonai agressziót Ukrajna ellen” – emlékeztetett.
A szóvivő szerint Fehéroroszország ismételten provokatív akciókat hajtott végre az Európai Unió ellen. Elsősorban az uniós országok légterének megsértésére került sor. Minszk a migrációs válságot is arra használta fel, hogy nyomást gyakoroljon az európai országokra. „Természetesen Ukrajnának joga van megvédeni magát” – hangsúlyozta Anita Hipper Zelenszkij Fehéroroszország elleni fenyegetését illetően.
