Az Európai Unió tagállamai vezetőinek a következő csúcstalálkozón kell dönteniük arról, hogy milyen pénzügyi támogatást nyújtanak Ukrajnának a 2026-2027-es időszakban – jelentette ki szerdán Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament plenáris ülésén mondott beszédében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az EB-elnök megjegyezte: „Rajtunk múlik, hogyan finanszírozzuk Ukrajna küzdelmét. Tudjuk, hogy sürgős, égető. Mindannyian érezzük, mindannyian látjuk. Mert ahogy a béketárgyalások intenzívebbé válnak, úgy erősödik az orosz támadások zápora is.” Szerinte az IMF és az EU becslései szerint Ukrajna szükséglete 2026-2027-re körülbelül 137 milliárd eurót tesz ki. „Európának kétharmadot, azaz 90 milliárd eurót kell fedeznie, és nem csak számokról van szó. Arról van szó, hogy megerősítsük Ukrajna azon képességét, hogy valódi, igazságos, tartós békét biztosítson, amely megvédi Ukrajnát, és ezáltal Európát is” – mondta.
Von der Leyen kifejezte meggyőződését, hogy Ukrajna finanszírozásának kérdése az Oroszország számára egyre növekvő háborús költségeket is érinti. „Ezért javasoltam két különböző lehetőséget erre az Európai Tanács ülésén: az egyik az orosz eszközökön, a másik az EU hitelfelvételén alapul. És el kell döntenünk, hogy melyik utat akarjuk követni, de egy dolog nagyon-nagyon világos: az Európai Tanácsnak ezen az ülésén kell döntenünk Ukrajna következő két évi finanszírozásáról” – hangsúlyozta.
Az Európai Bizottság elnöke emlékeztetett arra, hogy az EU már tett „egy nagyon fontos lépést” ebben az irányban – a múlt héten megállapodtak az orosz vagyon határozatlan idejű befagyasztásában. Szerinte ez egy döntő lépés, amely nagyon erős politikai jelzést küld.
Ez azt jelenti, hogy az orosz vagyon befagyasztva marad, amíg másképp nem döntünk. Amíg Oroszország le nem állítja a háborút, és amíg Oroszország megfelelően nem fizeti ki Ukrajnának a kártérítést az okozott károkért. Arról is szó van, hogy megerősítsük Ukrajna azon képességét, hogy valódi békét biztosítson, olyat, amely igazságos, tartós, és amely megvédi Ukrajnát és Európát
– hangsúlyozta Ursula von der Leyen.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Unió tagállamai vezetőinek a következő csúcstalálkozón kell dönteniük arról, hogy milyen pénzügyi támogatást nyújtanak Ukrajnának a 2026-2027-es időszakban – jelentette ki szerdán Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Eur...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1766002260
[modified] => 1765994586
)
[title] => Az EU-nak a csúcstalálkozón kell megoldania Ukrajna 2026-2027-es támogatásának kérdését – Ursula von der Leyen
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=172493&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 172493
[uk] => 172503
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 164424
[image] => Array
(
[id] => 164424
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/ursula.png
[original_lng] => 1254222
[original_w] => 1303
[original_h] => 824
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/ursula-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/ursula-300x190.png
[width] => 300
[height] => 190
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/ursula-768x486.png
[width] => 768
[height] => 486
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/ursula-1024x648.png
[width] => 1024
[height] => 648
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/ursula.png
[width] => 1303
[height] => 824
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/ursula.png
[width] => 1303
[height] => 824
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/ursula.png
[width] => 1303
[height] => 824
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1765990071:3
[_thumbnail_id] => 164424
[_edit_last] => 5
[views_count] => 317
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 623949937000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 154
[1] => 63
[2] => 57397
[3] => 640
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európai Unió
[1] => Ukrajna
[2] => Ukrajna támogatása
[3] => Ursula von der Leyen
)
)
[1] => Array
(
[id] => 172482
[content] =>
Európa új fejezethez érkezik energiapolitikájában, és véglegesen megszünteti függőségét az orosz fosszilis energiahordozóktól – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Strasbourgban. A politikus hangsúlyozta, hogy az unió hosszú távon, visszafordíthatatlan módon vezeti ki az orosz eredetű fosszilis tüzelőanyagok használatát. Beszédében kitért az Oroszországhoz köthető befagyasztott vagyonok jövőjére is, amelyekkel kapcsolatban szintén fontos bejelentést tett – számolt be az MTI.
Az Európai Parlament plenáris ülésének a csütörtöki EU-csúcsról folytatott vitáján Ursula von der Leyen azt mondta, a megváltozott valósághoz igazodva, az EU a lehetetlent is megtette a védelem területétől az energiáig, nemcsak egy biztonságosabb világ előmozdítása, hanem annak szavatolása érdekében is.
Az uniós erőfeszítések meghozták gyümölcsüket: az orosz gáz importjának aránya a háború kezdetén mért 45 százalékról mára 13 százalékra csökkent, a szénimporté 51 százalékról nullára, a nyersolaj importjáé pedig 26 százalékról 2 százalékra zsugorodott – részletezte.
„A függetlenség Oroszországtól az, ami európaivá tesz minket” – fogalmazott.
Kijelentette: Európának felelősnek kell lennie a saját biztonságáért, szembe nézve a rá leselkedő fenyegetésekkel. Új képességek fejlesztésére kell összpontosítani annak érdekében, hogy a modern hibrid háborút megvívhassa. Védelmi ipari bázisát az EU olyanná alakítja, amely képes élvonalbeli technológiákat és gyors hadi tömegtermelést biztosítani – mondta.
Amíg Európa az elmúlt 10 évben 8 milliárd eurót fektetett a védelembe, addig idén akár 800 milliárd eurós beruházást tesz lehetővé a 2030-ig tartó időszakra – közölte. „A védelmi finanszírozás nemcsak a védelemről szól, hanem a szabadságunkról, a jólétünkről és a függetlenségünkről” – fogalmazott.
Kiemelte: nincs fontosabb európai védelmi intézkedés, mint Ukrajna védelmének támogatása. Szavai szerint a következő napok döntő lépést jelentenek majd ennek biztosításában, ugyanis – mint kiemelte – az EU-n múlik, hogy miként finanszírozza Ukrajna harcát.
Von der Leyen szerint Oroszország nemcsak Ukrajnára összpontosít, hanem fokozza műveleteit az Európai Unió területén is. Moszkva teljes háborús gazdaságra váltott, ami közvetlen fenyegetést jelent Európa nemzet- és gazdasági biztonságára – vélekedett.
Közölte: Ukrajna szükségletei meghaladják a 137 milliárd eurót 2026-ban és 2027-ben, amiből Európának kétharmadot kellene fedeznie. Ez nem csak a számokról szól, hanem Ukrajna azon képességének megerősítéséről is, hogy olyan békét biztosítson, amely igazságos, tartós, és amely megvédi Európát is – hangoztatta.
Az uniós bizottság elnöke szerint az EU-nak emellett tovább kell növelnie a háború költségeit Oroszország számára, ami az európai bankokban tárolt, majd befagyasztott és tartósan lefoglalt orosz állami pénzeszközökre építő jóvátételi kölcsönre támaszkodik.
Az orosz pénzeszközök tartós lefoglalása döntő lépés, amely erős politikai üzenetet küld az EU szándékairól.
Az orosz vagyon mindaddig lefoglalva marad, amíg Oroszország le nem állítja a háborút, és megfelelően nem kártalanítja Ukrajnát az okozott károkért – jelentette ki.
Az Európai Tanács csütörtöki ülésének Ukrajnáról szóló döntése központi jelentőségű lesz Európa függetlenségének biztosításában, mert a függetlenség a szabadságról szól. Annak a szabadságáról, hogy a sokszínűséget, a demokráciát választhassuk – tette hozzá beszédében az Európai Bizottság elnöke.
[type] => post
[excerpt] => Európa új fejezethez érkezik energiapolitikájában, és véglegesen megszünteti függőségét az orosz fosszilis energiahordozóktól – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Strasbourgban. A politikus hangsúlyozta, hogy a...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1765995960
[modified] => 1765987438
)
[title] => Von der Leyen: Európa végleg szakít az orosz fosszilis energiával
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=172482&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 172482
[uk] => 172466
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 172467
[image] => Array
(
[id] => 172467
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/image-126.png
[original_lng] => 1104977
[original_w] => 1041
[original_h] => 803
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/image-126-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/image-126-300x231.png
[width] => 300
[height] => 231
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/image-126-768x592.png
[width] => 768
[height] => 592
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/image-126-1024x790.png
[width] => 1024
[height] => 790
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/image-126.png
[width] => 1041
[height] => 803
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/image-126.png
[width] => 1041
[height] => 803
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/image-126.png
[width] => 1041
[height] => 803
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1765980238:5
[_thumbnail_id] => 172467
[_edit_last] => 5
[views_count] => 362
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 623779663000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 154
[1] => 96343
[2] => 1251276
[3] => 640
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európai Unió
[1] => földgáz
[2] => orosz energiahordozók
[3] => Ursula von der Leyen
)
)
[2] => Array
(
[id] => 172426
[content] =>
Az Egyesült Államok számos EU-tagállamra gyakorol nyomást, hogy tagadják meg a befagyasztott orosz eszközök Ukrajnának való átadását, de ha a döntés nem születik meg, Kijev gazdasági problémákkal nézhet szembe – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Politico című brüszeli–amerikai kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint a kiadvány azt írta, hogy az EU vezetőinek a csütörtöki csúcstalálkozója fogja eldönteni, hogy a blokk képes-e megőrizni az egységét, vagy Donald Trump amerikai elnök képes-e megosztani azt. Végül is, mint ismeretes, ennek a találkozónak a kulcstémája az lesz, hogy az Európai Tanács képes lesz-e döntést hozni Oroszország befagyasztott vagyonának Ukrajna finanszírozására való felhasználásáról.
Négy EU-tisztviselő szerint a Trump-adminisztráció képviselői nyomást gyakorolnak az európai kormányokra, hogy utasítsák el azt a tervet, miszerint 210 milliárd eurónyi befagyasztott orosz vagyont használnak fel Ukrajna finanszírozására. Legalábbis a nyomás azokra az országokra nehezedik, amelyeket Washington a legbarátságosabbaknak tart. „Gyengíteni akarnak minket” – mondta egy, a transzatlanti kapcsolatokban jártas magas rangú EU-tisztviselő a csúcstalálkozó előtt.
A Politico megjegyezte, hogy amikor az EU vezetői októberben Brüsszelben találkoztak, nem sikerült megállapodásra jutniuk a befagyasztott orosz vagyonról, mivel azt Belgium kifogásolta. Két hónappal később azonban világossá vált, hogy az EU problémája nem annyira Belgiummal, mint inkább Donald Trump amerikai elnökkel volt.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az Egyesült Államok számos EU-tagállamra gyakorol nyomást, hogy tagadják meg a befagyasztott orosz eszközök Ukrajnának való átadását, de ha a döntés nem születik meg, Kijev gazdasági problémákkal nézhet szembe.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1765975320
[modified] => 1765967521
)
[title] => A Trump-adminisztráció nyomást gyakorol az EU-ra, hogy vesse el a befagyasztott orosz eszközök felhasználását – Politico
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=172426&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 172426
[uk] => 172449
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 172286
[image] => Array
(
[id] => 172286
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/trump-telefon.jpg
[original_lng] => 38192
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/trump-telefon-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/trump-telefon-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/trump-telefon.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/trump-telefon.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/trump-telefon.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/trump-telefon.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/12/trump-telefon.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1765969412:8
[_thumbnail_id] => 172286
[_edit_last] => 12
[views_count] => 758
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 582803237002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 2058
[2] => 41
[3] => 53452
[4] => 11
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Háború
[4] => Kiemelt téma
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 154
[1] => 339338
[2] => 41575
[3] => 404
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európai Unió
[1] => lefoglalt orosz vagyon
[2] => nyomásgyakorlás
[3] => USA
)
)
[3] => Array
(
[id] => 172330
[content] =>
Az Európai Unió kibővítette a Fehéroroszország elleni szankciórendszer kereteit, hogy az magában foglalja Minszk hibrid, barátságtalan fellépéseit európai szomszédjaival szemben, számolt be a Jevropejszka Pravda az EU Tanácsának sajtószolgálatára hivatkozva.
Az EU Tanácsa új kritériumot fogadott el a szankciók kivetésére azokkal a vállalatokkal és magánszemélyekkel szemben, akik „hasznot húznak a Belarusz Köztársasággal kapcsolatos, a demokrácia, a jogállamiság, a stabilitás vagy a biztonság ellen irányuló fellépésekből vagy politikákból, részt vesznek azokban, vagy hozzájárulnak azokhoz”.
A döntés elsősorban a Fehéroroszországból Litvániába csempészett meteorológiai szondák szisztematikus rajtaütéseire vonatkozik, amelyek már több száz járatot, több ezer utast érintettek, és jelentős veszteségeket okoztak a légitársaságoknak. Az új kritérium lehetővé teszi a szankciókat az információmanipulációval, a beavatkozással vagy a kritikus infrastruktúra megrongálásával kapcsolatos tevékenységek ellen is.
Az EU azon célkitűzése, hogy 2025-ben kétmillió nagy kaliberű lőszert szállítson Ukrajnának, időben teljesült, írta az Euractiv Kaja Kallas, az EU fődiplomatája az EU külügyminisztereinek találkozója előtti bejelentésére hivatkozva, számolt be az Ukrinform.
„Elértük a 2 millió lőszerre vonatkozó kezdeményezés célját. Ez szükséges ahhoz, hogy Ukrajna meg tudja védeni magát” – jelentette ki Kallas.
Miután az uniós országok 2024 novemberéig több mint 1 millió lőszert szállítottak Ukrajnának, Kallas kezdeményezést nyújtott be a készletek 2025-ös megduplázására. Idén Kallas 5 milliárd eurót tervezett költeni kétmillió nagy kaliberű tüzérségi lőszerre 2026-ig. Ez része annak a 40 milliárd eurós ajánlatnak, amelyet márciusban nyújtottak be Kijev támogatására. A kezdeményezés azonban június óta elakadt, amikor az EU legfőbb diplomatája először jelentette be, hogy a kötelezettségvállalások 80%-át teljesítették.
Ezzel párhuzamosan Csehország tavaly elindította a „cseh kezdeményezés” elnevezésű kampányt, amelynek célja a 155 mm-es lövedékek hiánya és más NATO-szabványú lőszerek Ukrajnának történő szállítása. Prága több mint 16 országgal koordinálta a beszerzéseket.
Az amerikai támogatás csökkenésével azonban a két, lőszerszállításról szóló kezdeményezés elégtelennek bizonyult a hiány pótlására – jegyzi meg a kiadvány. Ezenkívül a nyár eleje óta a Kijevnek nyújtott európai katonai segély több mint a felére csökkent, és szeptember-októberben 4,24 milliárd eurót tett ki, ami jelentősen kevesebb, mint a május-júniusban az európaiak által nyújtott 9,8 milliárd euró.
Az EU nyár óta 500 millió dollár (körülbelül 429 millió euró) értékű amerikai fegyvercsomagot kíván vásárolni Ukrajna számára a NATO PURL programja keretein belül. Azonban olyan „nehézsúlyú” országok, mint Franciaország és Olaszország, nem tették meg hozzájárulásukat a mechanizmushoz.
Ukrajna, az Egyesült Államok és európai partnerek nemzetbiztonsági tanácsadóinak részvételével videokonferenciát tartottak, amelyen a béketerv további lépéseit vitatták meg – jelentette a Facebookon az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára, Rusztem Umjerov.
„Videokonferenciát tartottunk nemzetbiztonsági tanácsadók formátumában Ukrajna, az USA és európai partnereink részvételével. Megvitattuk a pozíciók további összehangolását, a biztonsági kérdéseket, valamint a béketerv következő lépéseit” – írta Umjerov.
Az RNBO titkára hozzátette, hogy az egyeztetés eredményeiről tájékoztatta az ukrán elnököt.
Umjerov szerint párhuzamosan több gyakorlati irányban is zajlik a munka.
Európában egy védelmi csoport előkészítő munkája folyik, amely Ukrajna biztonsági garanciáinak részleteire koncentrál. A folyamatban részt vesznek az Ukrán Védelmi Erők, a hírszerző közösség és a biztonsági szektor képviselői.
Az Egyesült Államokban kormányzati munkacsoport működik az gazdasági blokk kérdéseiben, Julia Szviridenko miniszterelnök-koordinációja alatt – a helyreállítás, a fejlesztés és a befektetések területén.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn telefonbeszélgetést folytat ukrán kollégájával, Volodimir Zelenszkijjel és az Európai Unió tagállamainak vezetőivel – számolt be az rbc.ua hírportál a Die Welt című német lapra hivatkozva.
A jelentés szerint egy magas rangú amerikai tisztviselő azt nyilatkozta a német újságnak, hogy Trump ma telefonon tárgyal Zelenszkijjel és európai vezetőkkel az Ukrajnával folytatott tárgyalások állásáról.
A lap forrása arról is beszámolt, hogy a Németországban jelenleg tárgyalt megállapodás „nagyon erős” biztonsági garanciákat tartalmaz Ukrajna számára az Egyesült Államok részéről, hasonlóan a NATO kölcsönös védelmi paktumához. Ezenkívül szó esik a „nagyon erős elrettentésről” is, amelyet amerikai fegyverek segítségével lehetne elérni.
Egy magas rangú amerikai tisztviselő szerint az Egyesült Államok arra számít, hogy Oroszország jóváhagyja a megállapodást.
Az uniós tagállamok külügyminiszterei hétfőn újabb szankciókat fogadtak el Oroszországgal szemben: egyrészt kilenc, az orosz árnyékflottát támogató személyt és szervezetet vettek fel a szankciós listára, másrészt tizenkét magánszemélyt és két szervezetet sújtottak korlátozó intézkedésekkel az EU és partnerei ellen irányuló dezinformációs és kibertámadások miatt.
Az EU-tagállamok kormányait tömörítő Tanács tájékoztatása szerint az Ukrajna elleni orosz agresszióval összefüggésben öt magánszemélyt és négy vállalatot szankcionáltak, amelyek Oroszország úgynevezett árnyékflottájának működtetésében játszanak szerepet.
Az érintett magánszemélyek olyan üzletemberek, akik közvetlen vagy közvetett kapcsolatban állnak az orosz állami olajvállalatokkal, a Rosznyefttel és a Lukoillal, és jelentős bevételi forrást biztosító ágazatokban tevékenykednek az orosz állam számára. A közlés szerint olyan hajókat ellenőriznek, amelyek orosz eredetű vagy Oroszországból exportált nyersolajat és kőolajtermékeket szállítanak, elrejtve azok tényleges származását, illetve szabálytalan és magas kockázatú szállítási gyakorlatot alkalmazva.
A szankciós listára felkerült négy hajózási társaság az Egyesült Arab Emírségekben, Vietnámban és Oroszországban működik. Ezek olyan tankereket birtokolnak vagy üzemeltetnek, amelyek már más uniós vagy nemzetközi korlátozó intézkedések hatálya alá esnek, és az orosz árnyékflotta részeként vesznek részt kőolaj és kőolajtermékek szállításában.
Ugyancsak hétfőn a külügyminiszterek Oroszország hibrid támadásai miatt is újabb intézkedéseket hoztak. Ennek keretében tizenkét magánszemélyt és két szervezetet szankcionáltak külföldi információ-manipuláció valamint rosszindulatú kiberműveletek miatt, amelyek az EU-t, tagállamait, illetve partnereit célozták. A listára kerültek olyan külpolitikai elemzők és influenszerek, akik az orosz állami kommunikációs apparátussal kapcsolatban álló intézményekhez, agytrösztökhöz és egyetemekhez kötődnek, illetve az Ukrajna elleni orosz invázióval kapcsolatos, Moszkva-barát propagandát, valamint Ukrajna- és NATO-ellenes narratívákat terjesztenek. Egyes érintettek nyugat-európai volt katonai vagy rendvédelmi tisztek.
A Tanács szankciókat vetett ki a Nemzetközi Russzofil Mozgalomra, amely a közlés szerint világszerte destabilizáló narratívákat erősít az orosz kormány érdekében, továbbá az orosz hadsereg 142. önálló elektronikai hadviselési zászlóaljára. Az egység Kalinyingrádban állomásozik, és olyan elektronikai hadviselési tevékenységekért felelős, amelyek összefüggésbe hozhatók több uniós tagállamban tapasztalt GPS-jel-kimaradásokkal. A listán szerepelnek továbbá az orosz katonai hírszerzés (GRU) egyik egységének tagjai, valamint a Cadet Blizzard nevű kiberfenyegetési csoporthoz köthető személyek, akik ukrán kormányzati szervek, valamint uniós és NATO-tagállamok ellen intéztek kibertámadásokat.
A mostani döntésekkel az Oroszország destabilizáló tevékenységei miatt bevezetett uniós szankciók összesen 59 magánszemélyre és 17 szervezetre terjednek ki.
Az érintettek vagyonbefagyasztás alá kerülnek, az uniós polgárok és vállalatok nem bocsáthatnak rendelkezésükre pénzeszközöket, a magánszemélyek pedig beutazási és átutazási tilalommal is szembesülnek az EU területén.
A tájékoztatás szerint az Ukrajna elleni, indokolatlan és provokálatlan orosz katonai agresszió miatt eddig több mint 2600 személyt és szervezetet sújtanak uniós szankciók. A vonatkozó jogi aktusokat mindkét döntés esetében közzétették az EU hivatalos közlönyében.
Karol Nawrocki lengyel elnök, amikor az EU jelenlegi helyzetéről kérdezték, kijelentette, az Európai Unió a „káosz” állapotában van. A Jevropejszka Pravda publikációja szerint a lengyel államfő ezt Rigában, Edgars Rinkevičs lett elnökkel tartott sajtótájékoztatóján mondta, idézte a Delfi.
Nawrocki megjegyezte, hogy a közép-európai országok „évek óta” az EU-ban uralkodó „válságról és káoszról” beszélnek, és arról, hogy „Európa nem azokat a dolgokat teszi, amelyek a legfontosabbak”.
„Mi az agresszív, birodalmi Oroszország mellett állunk, és azokat a dolgokat tesszük, amelyek fontosak Európa létezéséhez. Itt, Lettországban, Lengyelországban, Romániában kezdődik Európa biztonsága” – mondta Karol Nawrocki.
Az új amerikai nemzetbiztonsági stratégiát kommentálva a lengyel elnök azt mondta, hogy az „nem meglepetés azok számára, akik követik Trump elnök nyilatkozatait”.
Véleménye szerint Trump álláspontja nem mond ellent annak a ténynek, hogy Európának felelősséget kell vállalnia a saját biztonságáért, fizetnie kell a saját biztonságáért.
„Az Európai Unió a káosz állapotában van, és a demokrácia lényege, hogy beszéljünk róla. Mint ember támogatom Lengyelország részvételét az Európai Unióban, és meg kell kérdeznünk az Európai Uniótól: jó irányba halad?” –összegezte Nawrocki.
Donald Trump amerikai elnök kemény feltételek mellett tárgyalt Emmanuel Macron francia elnökkel, Friedrich Merz német kancellárral és Keir Starmer brit miniszterelnökkel az ukrajnai háború befejezéséről – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a Fehér Házra hivatkozva.
A jelentés szerint az amerikai elnök elmondta, hogy a megbeszélés „meglehetősen kemény hangvételű” volt. „Elég határozott hangnemben tárgyaltunk Ukrajnáról. Majd meglátjuk, mi történik. Válaszokra várunk, mielőtt továbbléphetnénk” – mondta Trump újságíróknak.
Az amerikai elnök hozzátette, hogy a felek között „egy apró vita van a személyekről”. Azt is elmondta, hogy az európai vezetők azt javasolták, hogy a következő napokban tartsanak egy találkozót az európai konfliktus megoldása érdekében. Mint jelezte, az amerikai fél jelen lesz a tárgyalásokon.
