Az Európai Parlament felszólította az ukrán hatóságokat, hogy kerüljék az ellenzék politikai indíttatású üldözését, mindenekelőtt a Julija Timosenko-ügy kapcsán – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál az Európai Parlament külügyi Bizottságának Ukrajnáról szóló éves jelentéstervezetére hivatkozva, amely a vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.
A jelentés szerint a dokumentumban az európai parlamenti képviselők megjegyezték, hogy a jogi eljárások betartása és az ellenfelek nyomásának elutasítása fontos a demokratikus normák és a közbizalom fenntartása érdekében.
Ez a döntés az európai intézmények azon nyilatkozatainak sorozatát folytatta, amelyek a Batykivscsina párt vezetőjét övező folyamattal kapcsolatban hangzottak el.
A Tomosenko ellen folyó eljárásban meglévő elfogultság jeleire elsősorban Michael Haller, az Európai Parlament ukrajnai jelentéstevője mutatott rá korábban, és megjegyezte, hogy a politikus nemzetközi tevékenységének korlátozása akadályozza a parlamenti diplomácia megvalósítását és a partnerekkel való együttműködést.
Hasonló álláspontot képviselt az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) is. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tagállamai egy közös nyilatkozatban szorgalmazták az igazságszolgáltatási eljárás átláthatóságának és a jogi normák betartásának biztosítását.
A PACE aggodalmát fejezte ki a Timosenko-ügyben bizonyítékként használt hangfelvételek esetleges szerkesztésével kapcsolatos információk miatt is. Emellett az európai küldöttek hangsúlyozták az antidiktatorikus eljárás elvének szigorú betartásának és az Emberi Jogok Európai Bírósága gyakorlatának figyelembevétele szükségességét a tárgyalás során.
Az Európai Parlament kedden megszavazta négy lengyel európai parlamenti képviselő, köztük a Lengyel Korona Konföderációja párt vezetőjének, Grzegorz Brownnak a mentelmi jogát, aki ukránellenes, oroszbarát és antiszemita nézeteiről ismert – számolt be a TVP, írta a Jevroepjszka Pravda.
A „Lengyel Korona Konföderációja” vezetője mellett az Európai Parlament megfosztotta mentelmi jogától Daniel Obajteket, Patrick Yakit (PiS) és Tomasz Buczeket (Konföderáció).
Az európai parlamenti képviselők mindegyikét külön-külön gyanúsítják. Brownt azzal vádolják, hogy megpróbált megzavarni egy Jedwabne-ban tartott ünnepséget, amelyet a lengyel zsidók emlékére rendeztek. Az európai parlamenti képviselő ezután eltorlaszolta az utat a megemlékezés alatt.
Obajtek ügye a hamis tanúzásáról szól. Yaki képviselőt egy bíró rágalmazásával, Buczeket pedig egy nő testi épségének megsértésével vádolják, akitől erőszakkal elvett egy megafont.
Az Európai Parlament döntése megnyitja az utat a lengyel ügyészek és bíróságok előtt, hogy jogi eljárást indítsanak a törvényhozók ellen.
A lépésre az Európai Parlament jogi bizottságának ajánlását követően került sor, amely szerint az európai parlamenti képviselők elleni ügyek büntetőjogi jellegűek és nem politikai indíttatásúak.
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Parlament kedden megszavazta négy lengyel európai parlamenti képviselő, köztük a Lengyel Korona Konföderációja párt vezetőjének, Grzegorz Brownnak a mentelmi jogát, aki ukránellenes, oroszbarát és antiszemita nézeteiről ismert.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1777491060
[modified] => 1777459148
)
[title] => Az Európai Parlament megvonta négy lengyel európai parlamenti képviselő, köztük az ukránellenes Brown mentelmi jogát
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=184799&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 184799
[uk] => 184715
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 184716
[image] => Array
(
[id] => 184716
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/291ed8a147793001.png
[original_lng] => 1383717
[original_w] => 1920
[original_h] => 1080
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/291ed8a147793001-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/291ed8a147793001-300x169.png
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/291ed8a147793001-768x432.png
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/291ed8a147793001-1024x576.png
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/291ed8a147793001-1536x864.png
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/291ed8a147793001.png
[width] => 1920
[height] => 1080
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/291ed8a147793001.png
[width] => 1920
[height] => 1080
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1777448348:12
[_thumbnail_id] => 184716
[_edit_last] => 12
[views_count] => 978
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 859230423002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 238
[1] => 2078832
[2] => 1273216
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európai Parlament
[1] => lengyel ellenzéki képviselők
[2] => mentelmi jog megvonása
)
)
[2] => Array
(
[id] => 180749
[content] =>
Marta Kost, az EU bővítési biztosát ismét megvádolták azzal, hogy az 1980-as években együttműködött a jugoszláv titkosrendőrséggel. Kos már korábban cáfolta az érintettségét, de most egy európai parlamenti képviselő újabb bizonyítékokat ígért az ügyben.
A vádak először a szlovén uniós biztos 2024-es európai parlamenti meghallgatásán merültek fel, Marta Kos akkor tagadta az érintettségét. „Soha nem voltam a jugoszláv titkosszolgálat együttműködője vagy informátora” – nyilatkozta akkor, és hazugságoknak és dezinformációnak nevezte a vádakat.
Most, a március 22-én esedékes szlovéniai választási kampány miatt kerülhetett elő ismét a történet – méghozzá egy olyan képviselő révén, aki az Ursula von der Leyent támogató Európai Néppárt (EPP) képviselője.
Romana Tomc szlovén európai parlamenti képviselő, az EPP alelnöke ugyanis csütörtökön közölte, hogy levelet írt a bizottságnak arról: friss bizonyítékai vannak arra, hogy Kos együttműködött a jugoszláv titkosszolgálattal, és vizsgálatot követelt az ügyben.
Emellett kedden a strasbourgi parlamentben Romana Tomc bemutatta Igor Omerza szlovén szerző könyvét, amelyben olyan dokumentumokat mutatnak be, amelyek a szerző szerint bizonyítják, hogy Kos együttműködött a jugoszláv titkosszolgálattal.
Tomc a Politicónak nyilatkozva elmondta: szerinte Kos nem volt őszinte, amikor 2024-ben „azt állította, hogy nem működött együtt a titkosszolgálattal… Valamit kezdenünk kell ezzel az információval”. Az EPP szóvivője mindeközben úgy nyilatkozott: „Romana Tomc folyamatosan tájékoztatta az EPP-csoportot a Marta Kos biztosra vonatkozó legújabb fejleményekről. A csoport alaposan meg fogja vizsgálni az ügyet. Jelenleg azt állapítjuk meg, hogy Kos biztos asszony nem cáfolta ezeket az új információkat. Most ő van soron.”
Marta Kos nem válaszolt a Politico többszöri megkeresésére sem az ügyben.
Az Európai Bizottság egyik tisztviselője azonban úgy reagált a lapnak, hogy a biztos kiterjedt és alapos átvilágítási folyamaton ment keresztül, mielőtt megkapta a tisztségét. Hangsúlyozta, hogy az Európai Parlament ugyanazon eljárás keretében hagyta jóvá Kos biztos asszony kinevezését, mint az összes többi 27 biztosét. Egy, a biztos hivatalához közel álló tisztviselő pedig azt mondta: „Ő nagyon jól tudja, hogy a politikai ellenfelei felhasználják majd ezeket a dolgokat, hogy pontokat szerezzenek a szlovén választásokon, de ő teljes mértékben a bővítési biztosként végzett munkájára koncentrál.”
A lap szerint Marta Kos hétfőn az Európai Parlament külügyi bizottságának ülésén vesz részt, hogy megvitassák a bővítés kérdését, és várhatóan az ülésen kérdéseket fog kapni a vádakkal kapcsolatban is.
A szlovén választásokon a kormányzó balliberális koalíció – amelyhez Kos korábban tartozott – a jobboldali Szlovén Demokrata Párttal száll szembe, amelynek Tomc is tagja. Jelenleg az utóbbi vezet a közvélemény-kutatásokban.
[type] => post
[excerpt] => Marta Kost, az EU bővítési biztosát ismét megvádolták azzal, hogy az 1980-as években együttműködött a jugoszláv titkosrendőrséggel. Kos már korábban cáfolta az érintettségét, de most egy európai parlamenti képviselő újabb bizonyítékokat ígért az ü...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1773502440
[modified] => 1773477608
)
[title] => Már megint titkosrendőri ügybe keveredett az EU bővítési biztosa
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=180749&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 180749
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 180750
[image] => Array
(
[id] => 180750
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/kos-1.png
[original_lng] => 1143994
[original_w] => 1309
[original_h] => 824
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/kos-1-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/kos-1-300x189.png
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/kos-1-768x483.png
[width] => 768
[height] => 483
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/kos-1-1024x645.png
[width] => 1024
[height] => 645
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/kos-1.png
[width] => 1309
[height] => 824
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/kos-1.png
[width] => 1309
[height] => 824
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/kos-1.png
[width] => 1309
[height] => 824
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1773470437:12
[_thumbnail_id] => 180750
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 488
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 763025237002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 238
[1] => 2025747
[2] => 948591
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európai Parlament
[1] => jugoszláv titkosszolgálat
[2] => Marta Kos
)
)
[3] => Array
(
[id] => 179016
[content] =>
Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij február 24-én felszólal az Európai Parlamentben, a rendkívüli ülésen, amelyet az Oroszország elleni teljes körű háború negyedik évfordulója alkalmából tartanak.
Ezt az Európai Parlament elnöke, Roberta Metsola jelentette be.
Metsola közölte, hogy Zelenszkij február 24-én Ukrajnából intéz majd beszédet a rendkívüli parlamenti ülésen.
Támogatjuk a bátor ukrán népet. Együtt továbbra is a méltányos békéért és Ukrajna tartós biztonságáért dolgozunk
– mondta az Európai Parlament elnöke.
A rendkívüli ülésen az Európai Parlament egy, az Oroszország Ukrajna elleni teljes körű háborújának negyedik évfordulójára vonatkozó határozatot is megvitat.
Az Európai Parlament kedden jóváhagyta az uniós klímarendelet módosításáról a Tanáccsal kötött politikai megállapodást, amely 2040-re az 1990-es szinthez képest 90 százalékos nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátáscsökkentési célt rögzít az Európai Unió számára – közölte a testület.
A képviselők 413 igen szavazattal, 226 ellenében és 12 tartózkodás mellett támogatták a rendelet módosítását. Az új, köztes és kötelező érvényű 2040-es cél az EU 2050-re kitűzött klímasemlegességi céljának elérését szolgálja.
A felülvizsgált klímarendelet bizonyos rugalmassági elemeket is bevezet a tagállamok számára. 2036-tól a nettó kibocsátáscsökkentés legfeljebb öt százalékpontja – az Európai Bizottság eredeti javaslatához képest két százalékponttal több – származhat magas minőségű, partnerországokból származó nemzetközi szén-dioxid-kreditekből. A képviselők biztosítékokat építettek be annak érdekében, hogy az ilyen projektek ne sértsék az EU stratégiai érdekeit.
A módosítás lehetővé teszi továbbá a tartós, belföldi szén-dioxid-eltávolítás beszámítását az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerben (ETS) a nehezen csökkenthető kibocsátások ellentételezésére, valamint nagyobb rugalmasságot biztosít az ágazatok és eszközök közötti célmegvalósításban, a költséghatékonyság erősítése érdekében. A jogalkotók hangsúlyozták: a zöldátállásnak és az uniós versenyképesség javításának kéz a kézben kell járnia.
A módosítás egy évvel, 2028-ra halasztja az úgynevezett ETS2 rendszer bevezetését, amely az épületek és a közúti közlekedés üzemanyag-felhasználásából származó szén-dioxid-kibocsátásra terjed ki. A klímarendelet szerint az Európai Bizottság kétévente értékeli majd a 2040-es cél elérése felé tett előrehaladást, figyelembe véve a legfrissebb tudományos adatokat, a technológiai fejlődést és az uniós ipar versenyképességének alakulását. A vizsgálat során elemzik az energiaárak trendjeit, azok vállalkozásokra és háztartásokra gyakorolt hatásait, valamint a nettó szén-dioxid-eltávolítás uniós szintű alakulását is.
A felülvizsgálat eredményeként a bizottság javaslatot tehet az uniós klímarendelet további módosítására, beleértve a 2040-es cél kiigazítását vagy a végrehajtási keret megerősítését szolgáló intézkedéseket, az uniós versenyképesség, jólét és társadalmi kohézió megőrzése érdekében.
A döntésről kiadott közleményében a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja bírálta az új vállalást.
A közlemény szerint a brüsszeli „nagykoalíció” – élén a Tisza Párt európai pártcsaládjával, az Európai Néppárttal – ideológiai alapon, a gazdasági és társadalmi realitásokat figyelmen kívül hagyva kívánja meghatározni Európa jövőjét. A Fidesz-KDNP képviselői ezzel szemben a „józan ész vezérelte” klímapolitika mellett állnak, és csak olyan megoldásokat támogatnak, amelyek szerintük tényleges kibocsátáscsökkentést eredményeznek, miközben megvédik a családokat, a munkahelyeket és a rezsicsökkentést.
A közlemény úgy fogalmaz: a 2040-es kötelező cél „a valóságtól elrugaszkodott”, nem veszi figyelembe az európai ipar és az energiaintenzív ágazatok helyzetét, és tovább rontja az Európai Unió versenyképességét egy olyan globális környezetben, ahol Európa a világ kibocsátásának csak töredékéért felel. A Fidesz-KDNP szerint a mostani szavazás világos politikai felelősséget is kijelöl: az Európai Néppárt támogatta a döntést, és kezdeményezői között volt azoknak a radikális céloknak, amelyek veszélyeztetik az európai munkahelyeket és az energia megfizethetőségét.
A közlemény kitér arra is, hogy Magyarország a nemzeti kormány intézkedéseivel a gyakorlatban is lépéseket tesz a klímavédelem érdekében. Emlékeztettek: hétfőn megkezdődött a Paks II atomerőmű betonozása, amely szerintük kulcsfontosságú Magyarország energiaszuverenitásának megerősítésében. Álláspontjuk szerint a nukleáris energia egyszerre tiszta és megfizethető, és hosszú távon garantálja a biztonságos energiaellátást.
Közleményükben hangsúlyozták: olyan klímapolitikát támogatnak, amely egyszerre csökkenti a kibocsátást és védi a családokat, a munkahelyeket, valamint a rezsicsökkentést, míg szerintük a Tisza Párt brüsszeli pártcsaládja ideológiai alapon veszélyeztetné Európa versenyképességét.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén a képviselők többsége támogatta az uniós jogalkotási folyamat felgyorsítását Ukrajna 90 milliárd eurós hiteltámogatása érdekében. A sürgősségi eljárás alkalmazásáról kézfeltartással döntöttek kedden – közölte az uniós parlament – írja az MTI.
Az Európai Bizottság a múlt héten terjesztett elő egy jogalkotási javaslatcsomagot annak biztosítására, hogy Ukrajna idén és jövőre is folyamatos pénzügyi támogatásban részesüljön. A csomag központi eleme egy 90 milliárd eurós hitel létrehozása, amelynek fedezetét az uniós költségvetés mozgásterének terhére biztosítanák. Ennek érdekében a bizottság több uniós rendelet módosítását is javasolta.
A tervek szerint az uniós hitel katonai segítséget és általános költségvetési támogatást nyújtana a kijevi kormánynak, emellett hozzájárulna Ukrajna védelmi iparának fejlesztéséhez és annak integrációjához az Európai Védelmi Ipari Bázisba.
A gyorsított eljárásról szóló döntéssel párhuzamosan az EP-képviselők határoztak az úgynevezett Ukrajna Megállapodás módosítását célzó kísérő javaslat kidolgozásáról is. Emellett támogatásukat adták ahhoz, hogy az Európai Unió megerősített együttműködési eljárás keretében – Csehország, Magyarország és Szlovákia kivételével – 24 tagállam számára lehetővé váljon a 90 milliárd eurós hitel biztosítása Ukrajna számára.
Az utóbbi javaslatról az Európai Parlament plénuma szerdán szavaz.
‼️‼️ 🇸🇰 The Slovak police have launched an investigation against Prime Minister Fico on suspicion of treason due to the shutdown of emergency electricity supply to Ukraine.
A complaint against the prime minister was filed with the authorities by the leader of the "Freedom and… pic.twitter.com/w0sPIRPCnv
Az Egyesült Államokkal kötött kereskedelmi megállapodást jelenleg lehetetlen jóváhagyni Donald Trump elnök vámfenyegetései miatt – jelentette ki Manfred Weber, az Európai Parlament legnagyobb politikai ereje, az Európai Néppárt elnöke.
„A Néppárt támogatja az EU és az USA közötti kereskedelmi megállapodást, de Donald Trump Grönlanddal kapcsolatos fenyegetései miatt annak jóváhagyása ebben a szakaszban lehetetlen. Az amerikai árukra kivetett 0%-os vámokról szóló megállapodást fel kell függeszteni” – írta Weber.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke 2025 nyarán kötött kereskedelmi megállapodást Trumppal. A Bloomberg publikációja szerint a megállapodás részben már végrehajtásra került, de még mindig parlamenti jóváhagyásra van szükség. Ha az Európai Néppárt törvényhozói csatlakoznak a baloldali politikai csoportokhoz az Európai Parlamentben, valószínűleg elegendő szavazatuk lesz ahhoz, hogy elnapolják vagy blokkolják a megállapodás jóváhagyását.
A kereskedelmi megállapodásban 15%-os amerikai vám szerepel a legtöbb uniós áru esetében. Cserébe az EU azt a kötelezettséget vállalta, hogy eltörli az amerikai ipari termékekre és egyes mezőgazdasági termékekre kivetett vámokat. A megállapodást abban a reményben kötötték, hogy elkerüljék az Egyesült Államokkal kirobbanó teljes körű kereskedelmi háborút.
Néhány uniós törvényhozó régóta ellenzi a megállapodást, azzal érvelve, hogy az túlságosan elfogult az Egyesült Államok javára.
Az Európai Kereskedelmi Bizottság tagjai ezen a héten már megvitatták az amerikai kereskedelmi megállapodást a grönlandi helyzettel kapcsolatosan. A jövő héten újabb ülésre kerül sor.
White House Press Secretary Karoline Leavitt tells CBS News’ @NancyCordes that peace between Russia and Ukraine remains achievable, despite reports that Russia is providing intelligence on U.S. positions to Iran. Three sources, including a senior U.S. official with direct… pic.twitter.com/k3w9qkaod8
Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az Európai Parlamentben a politikai csoportok vezetői előtt nyilatkozva azt mondta, hogy a világban jelenleg uralkodó helyzet annyira nehéznek tűnik, hogy „jó alkalom” van az ivás elkezdésére – számolt be az rbc.ua hírportál a Politico című brüsszeli–amerikai kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint Kallas nyilatkozata egy informális megbeszélésen hangzott el, amelyre azután került sor, hogy az európai parlamenti képviselők elkezdték köszöntgetni egymást az újév alkalmából.
A beszélgetés során jelen lévő két forrás szerint Kallas megjegyezte, hogy nem támogatja az alkoholfogyasztást, de a világ jelenlegi eseményei arra kényszerítik, hogy újraértékelje az álláspontját.
A kiadvány szerzői megjegyzik, hogy a nyilatkozat feszült nemzetközi folyamatok hátterében született.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az Európai Parlamentben a politikai csoportok vezetői előtt nyilatkozva azt mondta, hogy a világban jelenleg uralkodó helyzet annyira nehéznek tűnik, hogy „jó alkalom” van az iv...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1768487580
[modified] => 1768478435
)
[title] => Kallas: a világhelyzet annyira nehéz, hogy „ideje elkezdeni inni”
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=175251&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 175251
[uk] => 175259
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 175252
[image] => Array
(
[id] => 175252
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/kallas.jpg
[original_lng] => 30790
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/kallas-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/kallas-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/kallas.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/kallas.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/kallas.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/kallas.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/kallas.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1768473961:8
[_thumbnail_id] => 175252
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1211
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 634746540001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 2058
[1] => 41
[2] => 11
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Kiemelt téma
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 238
[1] => 1988539
[2] => 29066
[3] => 1988540
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európai Parlament
[1] => ivás
[2] => Kaja Kallas
[3] => világpolitikai helyzet
)
)
[8] => Array
(
[id] => 172440
[content] =>
Az Európai Parlament a strasbourgi plenáris ülésén kedden kézfeltartással tartott szavazáson támogatta azt a kérelmet, hogy gyorsított eljárásban tárgyalják az Ukrajnának nyújtani tervezett – az európai bankokban befagyasztott orosz vagyonra építő – jóvátételi hitelről szóló jogszabálytervezetet – írja az MTI.
A javaslat szerint az Európai Unió jóvátételi hitelt nyújtana Ukrajna számára, és ezt az Európai Bizottság az orosz állami pénzeszközöknek az uniós szankciók által befagyasztott, majd határozatlan ideig tartó lefoglalásából származó nyereség és készpénzállomány terhére felvett hitellel támogatná.
Elfogadása esetén a hitelprogramból támogatnák Ukrajna pénzügyi szükségleteit és állami költségvetését, a katonai képességeket, valamint az ország védelmi iparát és integrációját az európai védelmi ipari bázisba. A javasolt hitel az úgynevezett Ukrajna Kerethez és az Ukrajna Hitel Együttműködési Mechanizmushoz kapcsolódik.
Tájékoztattak, hogy a jogi folyamat felgyorsításáról kedden meghozott döntést követően az európai parlamenti képviselők a következő plenáris ülésen, 2026. január 19. és 22. között fogadják el az EP álláspontját, a tagállamok kormányaival folytatott tárgyalásokat megelőzően.
Az európai parlamenti támogatást követően a javaslatot még az uniós tagállamoknak is jóvá kell hagyniuk az Európai Unió Tanácsában. A tagországok állam-, illetve kormányfői várhatóan csütörtöki brüsszeli találkozójukon próbálnak megállapodni a további lépésekről.
Az Európai Parlament szerint az Egyesült Államok béketerve, amelyet az EU bevonása nélkül dolgoztak ki, „aláássa az európai érdekeket a biztonsági architektúrában”.
A képviselők arra szólították fel az Európai Uniót, hogy vállalja a vezető szerepet a jövőbeli ukrajnai békeszerződés kialakításában, biztosítva hosszú távú biztonsági garanciákat, az orosz befagyasztott vagyonokon alapuló jóvátételi mechanizmust, valamint az ukrán szuverenitás és területi integritás teljes tiszteletben tartását.
A parlamenti rezolúció hangsúlyozza, hogy az EU-nak és tagállamainak nagyobb felelősséget kell vállalniuk Európa biztonságáért, hosszú távú katonai, pénzügyi és politikai támogatást nyújtva Ukrajnának, és erősítve az ország védelmi képességeit.
„Semmi, ami Ukrajnát érinti, nem dönthető el Ukrajna nélkül, és semmi, ami Európát érinti, nem dönthető el Európa nélkül” – szögezik le a képviselők.
A dokumentum szerint bármely békeszerződésnek garantálnia kell Ukrajna szuverenitását és területi épségét, biztosítania kell az ország védekezési jogának korlátozás nélküli gyakorlását.
A rezolúció előírja, hogy a békeszerződés tartalmazza az Oroszországi Föderáció kötelezettségvállalását Ukrajna teljes anyagi és nem anyagi kárainak megtérítésére az agresszió és a háborús bűncselekmények miatt.
