Donald Trump megválasztott amerikai elnök kijelentette, hogy Emmanuel Macron francia elnökkel tartott találkozóján ismét közölte vele, hogy Európának többet kellene befektetnie a NATO kollektív biztonságába, ésa francia elnök egyetértett vele – számolt be a Jevropejszka Pravda a The New York Post Trumppal annak párizsi útját követően készült telefoninterjújára hivatkozva.
Trump elmondta, hogy a francia elnökkel folytatott beszélgetése során a NATO-ról is beszéltek, és arról, hogy a szövetségeseknek „méltányos hozzájárulást kell fizetniük”.
„Azt mondtam, hogy a NATO addig jó, amíg mindenki befizeti a számlákat. De mindenki fizetni fog …, mert tudják, amikor elkezdtem az együttműködést a NATO-val, senki nem fizetett, aztán elkezdtek fizetni… És ő (Macron – szerk.) egyetért velem”, mondta Trump.
Macronról elmondta, hogy „jó ember, és jó munkát végzett”, utalva a katedrális helyreállítására.
Trump egyben kommentálta a sajtó megfigyelését, miszerint „domináns kézfogása” volt Macronnal, és megjegyezte, hogy ez „csak egy határozott kézfogás” volt.
Trump a választások utáni első nagyinterjújában ismét az Egyesült Államok NATO-ból való kilépésével fenyegetőzött, és nem zárta ki az Ukrajnának nyújtott segélyek csökkentését sem.
A Egyesült Államok fegyveres erőinek mintegy 80 ezer katonája állomásozik az európai NATO-tagországok területén. Az amerikai kontingens európai jelenléte elsősorban az orosz katonai agressziót hivatott megakadályozni – erről írt Joe Biden amerikai elnök egy levélben.
Az elnök levelét – amelyet a képviselőház elnökének és a szenátus ideiglenes elnökének írt a háborús ügyekről, különösen az Egyesült Államok fegyveres csapatainak állapotáról – a Fehér Ház osztotta meg. A dokumentumban egyebek mellett a NATO-országokban állomásozó amerikai fegyveres erőkről is tájékoztatta Joe Biden a kongresszust.
A jelentés szerint „körülbelül 80 ezer amerikai katonai személyt vezényeltek vagy telepítettek” a NATO európai tagországaiba, „beleértve azokat [a csapatokat] is, amelyeket szövetségeseink megnyugtatására és a további orosz agresszió elrettentésére telepítettek” – áll a dokumentumban.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => A Egyesült Államok fegyveres erőinek mintegy 80 ezer katonája állomásozik az európai NATO-tagországok területén. Az amerikai kontingens európai jelenléte elsősorban az orosz katonai agressziót hivatott megakadályozni.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1733685960
[modified] => 1733643124
)
[title] => Már 80 ezer amerikai katonát vezényeltek Európába az orosz agresszió ellen
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=134640&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 134640
[uk] => 134769
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 134641
[image] => Array
(
[id] => 134641
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/amerikai-katona.jpg
[original_lng] => 117859
[original_w] => 730
[original_h] => 487
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/amerikai-katona-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/amerikai-katona-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/amerikai-katona.jpg
[width] => 730
[height] => 487
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/amerikai-katona.jpg
[width] => 730
[height] => 487
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/amerikai-katona.jpg
[width] => 730
[height] => 487
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/amerikai-katona.jpg
[width] => 730
[height] => 487
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/amerikai-katona.jpg
[width] => 730
[height] => 487
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1733737772:8
[_thumbnail_id] => 134641
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 291
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 34267
[1] => 10912
[2] => 4597
[3] => 115
)
[tags_name] => Array
(
[0] => amerikai katonák
[1] => Európa
[2] => Joe Biden
[3] => NATO
)
)
[2] => Array
(
[id] => 134629
[content] =>
Európai diplomaták attól tartanak, hogy az Ukrajnának nyújtott katonai segélyt meg kell duplázni, ha Donald Trump megválasztott elnök megvonja az amerikai finanszírozást, írja a The Guardian.
Ukrajna a 2024-ben már bejelentett amerikai segélyek révén biztos abban, hogy katonai és költségvetési támogatást kap.
Az Európai Unió korábbi külügyi vezetője, Josep Borrell azt is javasolta, hogy 2025-ben Ukrajna lépcsőzetesen növelje a hazai fegyvergyártást, mivel úgy véli, hogy ez a legolcsóbb és leghatékonyabb módja annak, hogy Ukrajna tovább harcolhasson.
A Biden-kormányzat katonai segélycsomagokat szorgalmaz Trump januári beiktatása előtt, bár egyes európai diplomaták attól tartanak, hogy ha a háború 2025 után is folytatódik, és az európai katonai segélyt meg kell duplázni, ez politikailag lehetetlennek bizonyulhat a populista pártok támogatottságának Európa-szerte tapasztalható növekedése miatt.
Európa hosszan tartó fenyegetéssel néz szembe, miután az Ukrajna elleni orosz invázió „már nem egy regionális háború” – figyelmeztetett szombaton Boris Pistorius német védelmi miniszter.
A tárcavezető rámutatott arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök már jó ideje teljesen a háborúra állította át országa gazdaságát. Kiemelte, hogy
Oroszország jelenleg annyi fegyvert és lőszert állít elő három hónap alatt, mint az egész Európai Unió egy év alatt.
A miniszter emlékeztetett Putyin egyik október végi beszédére, amelyben az orosz elnök egy „új világrendért” folyó „kibékíthetetlen harcról” beszélt, és amelyben magát már az Ukrajna elleni háború győzteseként láttatta.
„Javában folyik eközben a hibrid hadviselés dezinformációkkal és álhírekkel” – jelentette ki Pistorius, aki az Észak-Rajna-Vesztfália tartományban lévő Arnsbergben beszélt egy olyan rendezvényen, amelyet a kormányzó Német Szociáldemokrata Párthoz (SPD) közel álló Friedrich Ebert Alapítvány szervezett.
„Biztonságunk sebezhető. Németországnak fokoznia kell a tempót, és többet befektetnie katonai képességeibe” – szögezte le a védelmi miniszter.
Egyre többször merül fel annak a forgatókönyvnek az eshetősége, hogy Donald Trump megvonja a katonai támogatást Ukrajnától. Az egyik OSINT-elemzőcsapat felmérte, képes lesz-e Európa egymaga támogatni Kijevet, ehhez pedig a nyilvánosan elérhető adatokat dolgozza fel.
Az egyik OSINT-elemző csapat megvizsgálta az ismert, nagyobb európai tárolóbázisokat, és az ott található haditechnikai eszközöket, körüljárva azt a kérdéskört, Európának milyen lehetőségei maradtak Kijev támogatására.
Ezen a bázisokon és javítóműhelyeken nagy részben kivont, szolgálatot nem teljesítő harcjárművek állnak, így elméletben Európa meglévő védelmi képességeit nem befolyásolják, de legalábbis jóval kisebb hatást gyakorolnak rá, mintha hadrendben tartott állomány átadása történne.
Az első, és legfontosabb helyszín, amit kiemeltek, az a németországi Rockensüß-ben található szétszerelőüzem, amely ma már a legfontosabb javítóüzemmé lépett elő. Kulcsfontosságú szerepet játszik a német Leopard 1-esek és Marder 1A3 gyalogsági harcjárművek felújításában.
2024 nyarán több mint 130 Marder, 90 Leopard 1 harckocsi és 100 Gepard mobil légvédelmi gépágyú állt a telephelyen, jelentős részük jó állapotban.
Sok páncélozott jármű került olyan magáncégek kezébe, mint a Flensburger Fahrzeugbau Gesellschaft. Az orosz invázió előtt ők akár 100 járművet (főként Leopard 1 harckocsikat) is tároltak a szabadban. Most már egy sincs belőlük. Viszont sokkal több harckocsit tároltak zárt térben, ezek darabszáma jelenleg ismeretlen.
Nem szabad megfeledkezni a Rheinmetallról sem, amelynek jelentős készletei voltak Leopard 1 harckocsikból és Marderekből, hasonlóan fedett raktárakban. Ezek közül azonban már sokat felújítottak és katonai segélyként elküldtek.
Olaszország legnagyobb bázisán 2021-ben kb. 1000 darab M113 pszh-t, és legalább 20 darab M109-es önjáró tarackot tároltak a szabadban, ennél is több üteget és Leopard 1-est (kb. 200 darabot) a raktárakban.
A 2024-es év elejére az M113-asok száma a felére csökkent, így körülbelül 440 maradt. Ami pedig az M109-eseket illeti, Olaszország több, mint 200 darabot küldött tartalékba.
Ezen kívül több, mint 100 Leopard van Svájc tulajdonában is, bár annak az esélye, hogy ezek felbukkanjanak Ukrajnában, igencsak csekély.
Ukrajna egyik legnagyobb támogatója, az Egyesült Királyság fő raktározási központja az Ashchurch Central Vehicle Depot, ahol több mint 6500 különböző típusú jármű található. A legtöbbet itt is zárt térben tárolják. A külső részen azonban itt is legalább 100 darab Warrior gyalogsági harcjármű, további 100 Cougar és Bulldog, 40 darab Challenger 2 harckocsi, és 10 darab AS-90-es önjáró tarack található.
Más bázisokon szabadtéren áll még legalább 50 darab MRAP és néhány további AS-90-es.
Franciaországnak három, különböző tárolóbázisa van. A legtöbb járművet zárt térben tárolják, néhányat még a föld alatt is, azonban a külső placcokon látható: 50 darab Leclerc harckocsi, 80 darab AMX-30 és -10, illetve 60 darab AMX-30-as tarackváltozat, illetve 200 VAB páncélozott harcjármű.
Mindezek alapján jól látható:
Európa igencsak el van látva korosodó, részint már elavulnak számító platformokkal.
Olaszország még mindig képes lenne Leopard 1-eseket és M113-asokat adományozni, akár százas nagyságrendben is.
Németország még mindig tud biztosítani legalább 150 Mardert, 100 Leopard 1-est, és ugyanennyi Gepardot, hasonlóan a leszerelt járművek közül.
Franciaország VAB-okkal, és AMX-ekkel tudná támogatni Ukrajnát.
Az Egyesült Királyságnak pedig vannak kivont Warrior IFV-ik, és AS-90-esek átadásában is gondolkodhatnak.
A legtöbb európai fegyvert ráadásul az oroszokkal ellentétben zárt térben tárolják, így ez a becslés messze nem pontos. Másfelől pedig felújításuk, javításuk alacsonyabb költségekkel járhat, mint hasonszőrű orosz társaiké.
Fegyvergyártásban és védelmi rendszerek fejlesztésében is együttműködnének. A bejelentett projektek jelentős lendületet adnának Európa katonai képességeinek, amelyek az utóbbi évtizedekben nagymértékben visszaestek.
Európai országok egy csoportja kedden megállapodott abban, hogy a nemzeti kormányok közötti szorosabb védelmi együttműködés részeként közös projekteket indítanak a rakétavédelem, az elektronikus hadviselés és más katonai eszközök kifejlesztése terén.
Bár az utóbbi években számos EU-tagállam növelte védelmi kiadásait az orosz–ukrán háború kirobbanását követően, amelyet tovább erősített az Egyesült Államok NATO-ból való kilépésének a kockázata.
Vezető uniós tisztségviselők szerint azonban a kontinens védelmi kapacitása továbbra is elfogadhatatlan, és a tagállamoknak szorosabban kellene együttműködniük a hadiipar és a katonai fejlesztések területén, hogy a hiányosságokat felszámolják. Az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) által kedden bejelentett négy program erre nyújtana megoldást.
A nemzeti erőfeszítések önmagukban nem elegendők. Európának ki kell használnia a közös piacot, és a védelemben is nagyobb összefogást kell elérnünk – kommentálta a bejelentést Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a Reutersnek.
Út az európai hadsereg felé
Az EDA szerint 18 ország írta alá a légvédelmi együttműködést. Több területen fognak közös projekteket indítani:
a rakétavédelemben;
az elektronikus hadviselésben;
a lőszergyártásban;
illetve az európai hadiflották fejlesztésében és bővítésében.
Az EDA nem határozta meg a négy kezdeményezés pénzügyi értékét, és nem nevezte meg az érintett vállalatokat.
E szándéknyilatkozatok hatóköre a rövid távú közös beszerzéstől a középtávú modernizáción és korszerűsítésen keresztül a jövőbeli képességek hosszú távú fejlesztéséig terjed – közölte a szervezet.
Európának készen kell állnia arra, hogy katonai erőket küldjön Ukrajnába, hogy támogassa a Kijev és Moszkva közötti esetleges béke-megállapodást, ha Donald Trump javasolja – jelentette ki kedden Margus Tsakhna észt külügyminiszter a The Financial Times című brit lapnak nyilatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az észt diplomácia vezetője elmondta: „Ha valódi biztonsági garanciákról beszélünk, az azt jelenti, hogy igazságos béke jön létre. Azután a NATO-tagságról beszélünk. De az USA nélkül ez lehetetlen. És akkor a (garanciák) bármilyen formájáról beszélünk a „csizma a földön” értelemben.”
Trump amerikai választási győzelme felkeltette a félelmeket, hogy olyan megállapodást kényszeríthet Ukrajnára, amely Moszkva számára előnyös, azzal fenyegetve, hogy megszakítja az amerikai katonai támogatást. Ez felgyorsította a vitát Ukrajna európai szövetségesei között arról, hogyan támogassák az országot Washington álláspontjának esetleges megváltozása esetén.
Tsakhna hangsúlyozza, hogy Európának „nagyon nehéz” lesz biztonsági garanciákat nyújtania Ukrajnának az Egyesült Államok részvétele nélkül, különösen, ha az Oroszországgal való közvetlen konfrontációba bevonhatja a NATO-t. Észtország azonban ragaszkodik az európai erőfeszítések fokozásához.
„Nagy-Britanniának lehetősége és teljes felelőssége van, hogy vezető szerepet vállaljon Ukrajna biztonságának megerősítésében, Lengyelország pedig már most is nagyon aktív szerepet játszik” – mondta az észt külügyminiszter. Észtország, amely a GDP 3,4%-át költi védelemre, szintén felszólítja a NATO-t, hogy emelje 2,5%-ra a minimális kiadásokat.
„Amink van, az a pénz. Nagyon sok pénzünk van. Nem hiszek azoknak a kormányoknak, amelyek azt mondják, hogy nem kérhetnek többet az emberektől. Európának be kellene ruháznia védelmi képességeinek a bővítésébe. Ukrajna sorsa meghatározza egész Európa biztonsági architektúráját. Ukrajna immár a NATO első védelmi vonala” – hangoztatta Margus Tsakhna.
Ukrajna európai szövetségesei egyre inkább készen állnak a háborúval kapcsolatos tárgyalásokra az Oroszországi Föderációval, amely területi engedményeket is tartalmazhat Kijev biztonsági garanciáiért cserébe, írta a The Washington Post.
Brüsszelben egyre inkább terjed az a meggyőződés, hogy az Oroszországi Föderációval vívott háború csak a Kijev és Moszkva közötti tárgyalások révén érhet véget, amelyek területi engedményekkel is járhatnak. A csatatéren kialakult helyzet megváltozásával és a háború gyors, de részletes terv nélküli befejezését ígérő Donald Trump választási győzelmével az európai szövetségesek körében egyre nő ennek az elképzelésnek a támogatottsága.
Az európai és NATO-diplomatákkal készült interjúk szerint bár nyilvánosan senki nem beszél engedményekről, egyre több politikus látja úgy, hogy a béke csak olyan feltételek mellett lehetséges, amikor Ukrajna vállalja, hogy a biztonsági garanciákért cserébe elveszíti területének egy részét. A diplomaták elismerik, hogy a „területet a békéért” gondolat már nem tabu, sőt nem is marginális. Hangsúlyozzák azonban, hogy ez nem az Oroszországi Föderáció, az agresszióért járó jutalmának kell tűnnie, hanem Ukrajna biztonságának biztosítására kell vonatkoznia.
A kiadvány azt írta, hogy tekintettel arra a helyzetre, amikor az orosz csapatok Ukrajna területének hozzávetőleg egyötödét, többek között a keleti Donbász régiót és az annektált Krím-félszigetet felügyelik, diplomáciai körökben a jelenlegi frontok befagyasztásának vagy demarkációs vonal meghatározásának lehetőségét fontolgatják, ami azt jelentené, Ukrajna lemond területeinek jelentős részéről.
„A tárgyalások a vártnál korábban megkezdődhetnek, és mindkét oldal részéről engedményekkel járhatnak”, jegyezte meg Camille Grand, a NATO egykori főtitkár-helyettese.
Európában még mindig van elegendő légelhárító rendszer, amelyek megbízható védelmet nyújthatnak Ukrajnának – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök a szombat esti videoüzenetében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az államfő emlékeztetett arra, hogy ez a hét Oroszország brutális támadásait hozta Ukrajnának Harkiv, Odessza, Zaporizzsja, valamint Donyeck és Szumi megyék ellen. Valójában naponta történnek drón- és rakétacsapások – tette hozzá. Mint megjegyezte, minden találkozó és minden tárgyalás a megfelelő légvédelmi rendszerrel rendelkező partnerekkel mindig egy megbeszélés Ukrajna további védelméről az orosz terror ellen. Hazánk pedig továbbra is győzködni fogja partnereit – mutatott rá.
„Itt, Európában, a kontinensen még mindig van elég légvédelmi rendszer, amely valóban megbízható védelmet nyújthat Ukrajnának. És azt nem lehet megérteni, amikor a légvédelem csak áll. Tétlenül áll, amikor minden rendszer akár százakat is megmenthet, több ezer életet. Továbbra is győzködni fogjuk partnereinket” – összegezte Volodimir Zelenszkij.
Az európaiak továbbra is támogatják Ukrajnát – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője szombaton Kijevben.
Josep Borrell utolsó hivatalos látogatására érkezett az ukrán fővárosba. A főképviselő, tekintettel Donald Trump választási győzelmére és az Ukrajának nyújtott amerikai támogatás esetleges beszüntetésére, a vele utazó AFP-tudósítónak nyilatkozva kijelentette: „az üzenet világos: az európaiak továbbra is támogatják Ukrajnát”.
„Senki sem tudja pontosan, mit tesz majd az új (amerikai) kormányzat” – vélekedett Borrell. Rámutatott, hogy Joe Biden amerikai elnök még két hónapig van hivatalban, amíg döntéseket hozhat. „Az európaiaknak ki kell használniuk ezt a lehetőséget, hogy erősebb és egységesebb Európát építsenek” – nyilatkozta az uniós külügyek hamarosan leköszönő vezetője.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ismételten felszólította Kijev nyugati partnereit, hogy szállítsanak több nagy hatótávolságú rakétát, és oldják fel a korlátozásokat, hogy mélységi csapásokat mérhessenek oroszországi célpontokra.
