Az Egyesült Államok nukleáris fegyverek telepítését tárgyalja új NATO-országokban Kelet-Európában. Lengyelország és a balti államok is a jelöltek között vannak, írja a Financial Times forrásokra hivatkozva.
A kiadvány publikációja szerint Washington további fegyverek telepítésének szándékával megpróbálja megnyugtatni szövetségeseit, hogy nem gyengíti biztonsági garanciáit.
Amerikai tisztviselők elmondása szerint az Egyesült Államok jelezte, hogy készen áll atomfegyverek telepítésére más európai országokban is, a már meglévő 6 országon kívül.
A Szövetség keleti szárnyának államai, amelyek Oroszországgal határosak, leginkább érdekeltek ebben – Lengyelország és a balti országok.
Ugyanakkor a lengyel tisztviselők korábban nyilvánosan is beszéltek arról a vágyukról, hogy elfogadják az amerikai atomfegyvereket. Varsó többek között csatlakozott ahhoz a francia kezdeményezéshez, amely a nukleáris elrettentő erők elemeinek ideiglenes telepítésének lehetőségét vizsgálja szövetséges európai országokban.
Európának saját ballisztikusrakéta-elhárító rendszerre van szüksége ahhoz, hogy az ukrajnai háború véget érjen – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden, reagálva arra az összehangolt, súlyos támadásra, amelyet az orosz megszálló erők az éjjel hajtottak végre.
Az államfő kiemelte, hogy emellett feltétlenül szükség van az Egyesült Államok általi támogatásra Patriot-rakéták formájában. „Számítunk partnereinkre és arra, hogy a mai támadásra megfelelő választ tudunk adni” – hangsúlyozta a Telegramon.
Zelenszkij szerint Oroszország ezzel a súlyos támadással teljesen egyértelmű üzenetet küldött. „Ha Ukrajnát nem védik meg a ballisztikus- és más rakétatámadásoktól, akkor ezek folytatódnak” – érvelt az államfő.
A dán miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy Európát újabb orosz agresszió fenyegetheti. Szerinte a konfliktus további eszkalálódását jelenleg elsősorban az akadályozza, hogy az orosz hadsereg súlyos veszteségeket szenvedett az Ukrajna elleni háborúban. Mette Frederiksen dán miniszterelnök erről egy interjúban beszélt, melyet az UA News szemlézett.
Arra a kérdésre, hogy Oroszország kiterjesztheti-e a háborút Ukrajnán túlra is, a dán miniszterelnök azt válaszolta: egy ilyen forgatókönyv teljes mértékben elképzelhető.
Sajnos egy ilyen forgatókönyv lehetséges. Nem tudom pontosan megjósolni, hogyan és hol eszkalálódhat a helyzet, ahogy azt sem, mivel kell majd szembenéznünk. Abban azonban biztos vagyok, hogy Oroszország részéről egy újabb agresszióhullám vár ránk – fogalmazott Frederiksen.
Frederiksen elmondta, hogy Koppenhága osztja Lengyelország határozott álláspontját az orosz fenyegetéssel kapcsolatban, amely szerinte történelmi tapasztalatokon alapul. Hozzátette: a Kreml által indított háború nemcsak Ukrajna, hanem az egész európai biztonsági rendszer ellen irányul, ezért a nyugati világnak egyetlen választása maradt: teljes mértékben és bármi áron támogatni Ukrajnát.
Frederiksen ma már Ukrajna egyik legelszántabb támogatója, noha saját bevallása szerint a háború előtt gyakorlatilag semmit sem tudott az országról.
Az orosz terjeszkedés lehetséges formáiról szólva Frederiksen úgy vélte, hogy az első szakaszt a hibrid támadások erősödése jellemezheti.
Talán egy hamis zászlós művelet? Vagy a hibrid hadviselés valamilyen új formája? Ilyesmivel már most is találkozunk, az oroszok folyamatosan feszegetik a határokat. Ami jelenleg visszatartja őket, az az Ukrajnában elszenvedett veszteségeik. Megrekedtek, a háború pedig katonai erőforrásaik jelentős részét felemészti, beleértve az emberi erőforrásokat is – mondta a dán miniszterelnök. Hozzátette: Európa ma jóval felkészültebb az ilyen típusú fenyegetések kezelésére, mint néhány évvel ezelőtt.
Oroszországot nem érdekli, ha európai célpontokat talál el, mivel egyáltalán nem tart a Nyugat reakciójától − figyelmeztetnek szakértők a romániai lakóházat ért támadás után.
A konfliktus kezdete óta most először sebesített meg egy orosz drón egy NATO-állampolgárt a szövetség területén. Az ukrán Unian által szemlézett brit The Telegraph szerint az, hogy egy orosz Gerany–2 drón becsapódott egy tízemeletes lakóházba a romániai Galacon, új, jóval veszélyesebb szintre emelte a konfliktust.
Bár Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő alaptalannak nevezte a vádakat, Ed Arnold, a londoni RUSI intézet szakértője rámutatott: „Az oroszokat egyszerűen nem érdekli, ha európai célpontokat találnak el, mert nem foglalkoztatja őket Európa reakciója”.
A NATO 5. cikkelyének aktiválása csak az interneten merült fel, Oana Toiu román külügyminiszter csupán a drónellenes technológiák átadását kérte a szövetségtől. A The Telegraph kiemeli: Moszkva tanul a gyenge reakcióból, és a NATO akadozó légvédelmét kihasználva próbálja szétforgácsolni a szövetség erőforrásait. Minden megválaszolatlan incidens növeli a Kreml vakmerőségét, amit az amerikai csapatok esetleges részleges kivonása is fokozhat.
Kijevet ugyanakkor felszabadította, hogy Washington figyelme megosztottá vált. Ukrajna az utóbbi hónapokban már önállóan, akár a balti NATO-légteret is érintve mér csapásokat orosz területekre. Putyinnak így azzal kell szembesülnie, hogy hibrid háborúja veszített az erejéből, mert Kijev már egyre kevésbé függ a nyugati partnerek jóváhagyásától.
Május 21. és 23. között Prágában tartják a Globsec idei biztonságpolitikai konferenciáját, az esemény megnyitóján a házigazda Csehország elnöke, Petr Pavel is felszólalt – számolt be erről a brüsszeli Politico az eseményről szóló élő közvetítésében.
A cseh elnök beszédében Ukrajna uniós tagságáról, valamint a transzatlanti kapcsolatok jövőjéről mondta el véleményét, ezzel kapcsolatban a NATO és az EU közötti kapcsolatok elmélyítését sürgette.
Az eseményen Petr Pavel megnyitóbeszédében a transzatlanti kapcsolatok fontosságát elengedhetetlennek nevezte, reagálva ezzel az amerikai csapatkivonásról szóló amerikai döntésekre. Arról is beszélt, hogy az amerikai csapatkivonás részleges vagy nagyobb mértékű megvalósítása nem jelentheti azt, hogy Európának el kellene fordulnia a NATO-tól.
„A NATO továbbra is közös védelmünk alapja” – szögezte le Petr Pavel, aki ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy Európának nem párhuzamos védelmi rendszereket kellene felépítenie, hanem a NATO megerősítésén kellene dolgoznia. Ezzel összefüggésben pedig a NATO és az Európai Unió közötti kapcsolatok elmélyítését sürgette.
„A NATO és az EU nem versenytársak az európai biztonság ügyében, egymást kiegészítő pillérekként kellene funkcionálniuk” – szögezte le Petr Pavel, aki ezzel kapcsolatban a NATO–EU-együttműködés egyik jó gyakorlataként a katonai mozgósítás terén elért eredményeket emlegette. Donald Trump amerikai elnök ugyanis nemrégiben bejelentette, hogy a Pentagon két harci dandárt, vagyis ötezer katonát fog kivonni Németországból.
Ezzel párhuzamosan Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter pedig azt közölte, hogy leállítják a tízezer fős lengyelországi amerikai katonai kontingens további négyezer katonával történő bővítését. Az amerikai hadügyi tárca bejelentése a lengyel politikai vezetés és a sajtó részéről is visszafogott, ugyanakkor helyenként éles reakciókat váltott ki, azonban újságírói kérdésre reagálva J. D. Vance alelnök arról beszélt, a lengyelországi bővítés leállítása csak egy technikai jellegű lépés – átmeneti „rotációs késedelem”, ahogy fogalmazott – és nem egy átfogó európai kivonulás része.
A minisztérium további elemzések alapján fogja meghatározni ezen és más amerikai erők európai telepítését.
Az Egyesült Államok Hadügyminisztériuma négyről háromra csökkentette az Európában telepített dandár harci csoportok teljes számát, jelentette be Sean Parnell, a Pentagon szóvivője a közösségi hálókon.
„Ezeknek a csoportoknak a száma Európában visszatér a 2021-es szintre. A döntés egy átfogó, többszintű folyamat eredménye, amely az amerikai katonai jelenlét európai felülvizsgálatára összpontosított.
„Ez átmenetileg késlelteti az amerikai erők Lengyelországba, az Egyesült Államok példaértékű szövetségesének területére való telepítését” – mondta a tisztviselő.
Elmondása szerint a minisztérium az Egyesült Államok stratégiai és műveleti szükségleteinek további elemzése, valamint a szövetségesek európai védelméhez való hozzájárulási képességének alapján fogja meghatározni ezen és más amerikai erők végleges telepítését Európában.
„Ez az elemzés Donald Trump elnök „Amerika az első” politikájának előmozdítását célozza Európában és azon túl.
Parnell azt is elmondta, hogy Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter beszélt Wladyslaw Kosyniak-Kamysz lengyel miniszterelnök-helyettessel.
„Lengyelország bebizonyította, hogy képes megvédeni magát, és elszánt. A többi NATO-szövetségesnek is követnie kell a példáját” – mondta Parnell egy nyilatkozatban.
A minisztérium a megfelelő időben és a megfelelő formátumban további információkat fog nyújtani – tette hozzá.
Az Egyesült Államok 5000 katonát von ki Európából, és hosszú távon ez a szám akár növekedhet is, jelentette ki Alexus Hrinkevics tábornok, az európai szövetséges erők főparancsnoka, megerősítve Donald Trump elnök korábbi kijelentését – írta a Bloomberg.
A tábornok elmondása szerint ennek a kontingensnek jelentős része (körülbelül 4000 főt) egy páncélosdandár, amelyet eredetileg Lengyelországba küldtek volna, de most visszatérnek. Emellett az Egyesült Államok lemondta egy körülbelül 1000 katonából álló nagy hatótávolságú tüzérségi zászlóalj németországi telepítését.
A döntés váratlanul érte Varsót. Lengyelország mintaértékű NATO-szövetségesnek tartja magát, és Oroszország teljes körű ukrajnai inváziója ideje alatt a GDP mintegy 5%-ára növelte katonai kiadásait. Ugyanakkor Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter a Pentagon főtitkárával, Pete Hegseth-szel folytatott telefonbeszélgetés után kijelentette, hogy jelenleg nincs végleges döntés a Lengyelországban állomásozó amerikai csapatok létszámának csökkentéséről.
A NATO szóvivője, Martin O’Donnell ezredes hangsúlyozta, hogy a döntés „nem vonatkozik konkrétan Lengyelországra”. Katonai tisztviselők magyarázata szerint a dandár telepítését egyszerűen azért függesztették fel, mert a tervezett rotáció lemondása technikailag könnyebb és gyorsabb, mint a már az országban állomásozó csapatok kivonása.
Hrinkevics tábornok arról biztosított, hogy folyamatos kapcsolatban áll a keleti szárnyon lévő szövetségesekkel, és már találkozott Lengyelország és a balti államok képviselőivel. A Szövetség jelenleg a fenyegetéseket tanulmányozza, és lehetőségeket keres az amerikai egységek más NATO-tagállamok erőivel való helyettesítésére.
A NATO külügyminisztereinek találkozójára a hét végén kerül sor. Diplomaták információja szerint a szövetségesek arra fogják kérni az Egyesült Államokat, hogy a jövőben kerülje az ilyen hirtelen döntéseket az európai csapatmozgásokkal kapcsolatban.
[type] => post [excerpt] => Az Egyesült Államok 5000 katonát von ki Európából, és hosszú távon ez a szám akár növekedhet is, jelentette ki Alexus Hrinkevics tábornok, az európai szövetséges erők főparancsnoka, megerősítve Donald Trump elnök korábbi kijelentését. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1779370140 [modified] => 1779341485 ) [title] => Az USA 5000 katonát von ki Európából [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=186780&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 186780 [uk] => 186663 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 186664 [image] => Array ( [id] => 186664 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-232.png [original_lng] => 329916 [original_w] => 720 [original_h] => 450 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-232-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-232-300x188.png [width] => 300 [height] => 188 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-232.png [width] => 720 [height] => 450 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-232.png [width] => 720 [height] => 450 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-232.png [width] => 720 [height] => 450 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-232.png [width] => 720 [height] => 450 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/image-232.png [width] => 720 [height] => 450 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1779330685:12 [_thumbnail_id] => 186664 [_edit_last] => 12 [views_count] => 504 [_algolia_sync] => 902602263002 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 11 [2] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Kiemelt téma [2] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 34267 [1] => 1262 [2] => 10912 [3] => 404 ) [tags_name] => Array ( [0] => amerikai katonák [1] => csapatkivonás [2] => Európa [3] => USA ) ) [7] => Array ( [id] => 186724 [content] =>
A volt német kancellár, Angela Merkel kijelentette, hogy nem kíván részt venni az Ukrajnában zajló háború lezárását célzó, Oroszországgal folytatandó béketárgyalási folyamatban az Európai Unió képviseletében.
A beszámoló szerint Merkel úgy véli, hogy korábbi vezetőként nem ő a megfelelő személy egy ilyen közvetítői szerepre. Hozzátette: szerinte Vlagyimir Putyin elsősorban a jelenlegi európai vezetőket venné komolyan tárgyalópartnerként.
„Sajnálom, hogy véleményem szerint Európa nem használja ki eléggé diplomáciai potenciálját” – mondta Merkel egy hétfői berlini rendezvényen.
A volt kancellár egyúttal arra szólította fel az European Union vezetőit, hogy folytassanak közvetlen tárgyalásokat Oroszországgal, és hangsúlyozta a nyitott diplomáciai csatornák fenntartásának fontosságát.
„Katonai elrettentés és diplomáciai tevékenység együtt — szerintem ez a fontos” – fogalmazott.
Ukrajna az E3 európai diplomáciai formátum visszaállítására törekszik Nagy-Britannia, Franciaország és Németország részvételével a béketárgyalások lefolytatása érdekében – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a The Telegraph című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint diplomáciai források elmondták, hogy az ukrán fél már nem tekinti az Egyesült Államokat hatékony közvetítőnek a tárgyalásokon. Emiatt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „potenciált lát” az E3 formátum felélesztésében. Az államfő már a múlt héten egy telefonbeszélgetés során tett is egy javaslatot francia kollégájának, Emmanuel Macronnak, kifejezve azon szándékát, hogy ezt a formátumot „további tartalommal” töltse meg.
Egy E3-as forrás megerősítette, hogy a tárgyalások folyamatban vannak, de jelenleg nincsenek konkrét megállapodások az Oroszországgal való közvetlen kapcsolatfelvételről. Források szerint Ukrajna azt szeretné, ha az európai tárgyalók azt a benyomást keltenék a Kremlben, hogy a béketárgyalások Oroszország saját érdekeit szolgálják. Különösen azért, mert „Ukrajna tönkreteheti az orosz ünnepi szezont”.
Várhatóan az orosz állampolgárok utazásának akadályozása és az orosz diktátorba vetett bizalom további csökkentése az Oroszországon belül hatékony módja lehet annak, hogy Putyint önkéntesen tárgyalóasztalhoz ültesse.
Az E3 formátum egy informális mechanizmus Franciaország, Németország és Nagy-Britannia közötti diplomáciai együttműködésre. 2003-ban hozták létre, hogy tárgyalásokat folytasson Iránnal nukleáris programjáról. Abban az időben az európai trojka fő közvetítőként működött Teherán, az Egyesült Államok és az ENSZ Biztonsági Tanácsa között.
I spoke with António Costa @eucopresident. Thank you very much for supporting our state and our people. We discussed in detail the prospects of the negotiation process for peace for Ukraine and all of Europe. I informed him about our recent contacts with various leaders in Europe…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 17, 2026
Európának jelen kell lennie az Ukrajna és Oroszország közötti béketárgyalásokon, és „erős hanggal” kell képviselnie magát – közölte Volodimir Zelenszkij elnök a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij jelezte: „Beszéltem Antonio Costával. Nagyon köszönöm, hogy támogatja államunkat és népünket. Részletesen megvitattuk az Ukrajna és egész Európa békéjéért folytatott tárgyalási folyamat kilátásait.”
Az elnök hangsúlyozta, hogy Európának részt kell vennie a tárgyalásokon. Fontos, hogy erős hangja és jelenléte legyen ebben a folyamatban, és érdemes meghatározni, hogy ki fogja képviselni Európát.
Természetesen Ukrajna európai integrációjáról is beszéltünk. Készen állunk a klaszterek megnyitására – megbeszéltük az ütemtervet és a szükséges kommunikációt ezzel kapcsolatban. Hálás vagyok mindenkinek, aki támogat minket
