Akmal Szaidov, az üzbég parlament első alelnöke bejelentette, Üzbegisztán nem csatlakozik az Oroszország vezette gazdasági szervezethez, az Eurázsiai Gazdasági Unióhoz – írja az Ukrajinszka Pravda.
Az Eurázsiai Gazdasági Uniót öt posztszovjet állam, Oroszország, Belarusz, Kazahsztán, Kirgizisztán és Örményország alkotja. Vlagyimir Putyin orosz elnök egy ízben „a többpólusú világ új központjának” nevezte a szervezetet.
Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök augusztusban járt Taskentben, hogy meggyőzze az üzbég vezetést a szervezethez csatlakozásról. A kormányfő akkor üzbég kollegájának üzleti előnyöket, új piacokat és tisztességes versenyt ígért.
Szaidov parlamenti elnökhelyettes szerint azonban egy bizottság végigtanulmányozta az Eurázsiai Gazdasági Unió alapító dokumentumait, és azokban egyetlen előnyt sem talált Üzbegisztánra nézve.
A közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaság 2020 óta megfigyelő státuszban van a szervezetben, de Szaidov szerint az optimális az lenne, ha maradna is ebben a státuszban.
Németország elutasítja az Ukrajna háborús győzelmére vonatkozó terv több kulcsfontosságú pontját a nagy hatótávolságú fegyverek szállításáról és a gyors NATO-meghívásról – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár Brüsszelben, számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Bild című német lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Scholz péntek este, az EU Tanácsának brüsszeli csúcstalálkozója után tette a nyilatkozatát. Úgy vélte, hogy a prioritás annak megakadályozása, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja Oroszország NATO elleni háborújává váljon. A kancellár hangsúlyozta: semmi sem változtat az álláspontján a nagy hatótávolságú Taurus cirkálórakéták Ukrajnába szállításával kapcsolatban.
„Nem gondolom, hogy az ilyen szállítás helyes, és ez így is marad” – mondta mutatott rá Olaf Scholz. Mint a kiadvány megjegyezte, a német kancellár azt is tervezi, hogy a jövőben blokkolja Ukrajna gyors NATO-meghívását. Scholz ezt a szövetség legutóbbi washingtoni csúcstalálkozójának határozatával magyarázta. Ekkor a NATO-szövetségesek nem adtak meghívót Ukrajnának,mert az USA és Németország ellenezte.
A francia hatóságok csaknem 4000 újságíró akkreditációs kérelmét utasították el kémkedés gyanúja vagy más kiberbiztonsági aggályok miatt.
Elfogadhatatlannak nevezte a Kreml, hogy Franciaország biztonsági okokból elutasította mintegy 100 orosz és belarusz újságíró akkreditációját a 2024-es párizsi olimpiára – írja a Reuters.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a francia vezetést a sajtószabadság aláásásával vádolta meg. Az újságírók kérdésére egy videókonferencián elmondta, hogy Franciaország a döntésével megsérti az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben (OSCE) vállalt kötelezettségeit. Nyilatkozatában kitért arra, hogy várja a nemzetközi szervezetek reakcióját a francia döntésre. Ezzel arra utalt, hogy a nyugati hatalmak pénteken a sajtószabadság semmibevételével vádolták Oroszországot, miután a The Wall Street Journal újságíróját, Evan Gershkovichot 16 év börtönbüntetésre ítélték kémkedés miatt, amit az egyik legszigorúbb börtöntelepen kell töltenie.
Gerard Darmanin francia ügyvivő belügyminiszter vasárnap arról beszélt, hogy a francia hatóságok csaknem 4000 sajtóakkreditációs kérelmet utasítottak el kémkedési vagy más kiberbiztonsági aggályok miatt. Ezek közül mintegy 100 kérelem volt orosz és belarusz újságíróé.
A svájci parlament felsőháza elutasította a kezdeményezést, amely 5 milliárd svájci frank (5,58 milliárd dollár) kiutalását irányozta elő Ukrajnának – számolt be az rbc.ua hírportál a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a hírszolgálat azt írta, hogy a 15,1 milliárd frankos (10,1 milliárd frank Svájc fegyveres erőinek finanszírozására és további 5 milliárd frank Ukrajna támogatására) csomag mérlegelése során a felsőház 28 képviselője nemmel szavazott és csak 15 voksolt igennel.
A Reuters tisztázza, hogy a parlament felsőházának jobboldali képviselői a kezdeményezés egyik fő ellenzőjévé váltak. Szerintük a csomag állítólag sérti Svájc úgynevezett „adósságfékjét”.
A csomagot még áprilisban támogatta a svájci parlament egyik bizottsága. Az Oroszország által Ukrajna ellen folytatott háború kapcsán feltételezhető volt, hogy hozzájáruljon Svájc biztonságához és az európai békéhez. A pénzt Ukrajnának akarták kiutalni a megrongálódott infrastruktúra helyreállítására.
Ukrajna elutasítja az alternatív „béke-csúcstalálkozókat”, mindenekelőtt a Kína által javasoltat, mert Peking támogatásával tovább fog tartani Oroszország Ukrajna elleni háborúja – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij elnök Szingapúrban a Shangri-La biztonságpolitikai konferencia után tartott sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij jelezte, hogy Ukrajna nem értékeli pozitívan azt, hogy Kína elutasította a békecsúcson való részvételt. Az alternatív békecsúcsok helyett Ukrajnának a háború áldozataként önállóan kell békekezdeményezéseket javasolnia – tette hozzá. „Minden ország iránti tisztelettel, de sem Kína, sem Brazília, sem senki más nincs teljesen tisztában azzal, hogy Oroszország mit hozott hazánk területére ezzel a háborúval. Békét kívánok minden országnak, hogy senkinek ne legyen vesztesége, tömegsírjai, áldozatok stb. De az oroszok erőszakolták meg népünket, nőinket, és több tízezer gyereket raboltak el, senkinek sincs joga megmondani, hogyan fejeződjön be ez a háború” – hangsúlyozta.
Az elnök szerint Kína támogatásával Oroszország Ukrajna elleni háborúja hosszabb lesz, „és ez rossz az egész világnak”. Úgy vélte, hogy Peking stratégiai hibát követett el, amikor támogatta az agresszort. „Nem mondható el, hogy Ukrajna területi integritását és szuverenitását támogatjuk, és egyúttal egy olyan országot támogatunk, amely megsérti az ENSZ Alapokmányának minden elvét” – mutatott rá.
Az államfő azt is kiemelte: normális, ha nem támogatjuk a békecsúcsot, de megzavarni azt jelenti, hogy támogatjuk a háborút. „Lehetséges, hogy nem segítünk Ukrajnának, a civilizált világnak a háború befejezésében. De nekem úgy tűnik, hogy megzavarják a békecsúcsot, lépéseket tesznek a vezetői jelenlét szintjének csökkentésére, mindent megtesznek annak érdekében, hogy megakadályozzák, hogy egyes vezetők a csúcstalálkozóra utazzanak, nyomást gyakorolva rájuk – ez kétségtelenül nem hozza közelebb a békét, és ez nem csak Oroszország támogatása, hanem valójában a háború támogatása” – vélekedett Volodimir Zelenszkij.
I am grateful to @Statsmin Mette Frederiksen for participating in the Peace Summit and for Denmark's active assistance in engaging the countries of the Global South in the Peace Formula implementation.
During our meeting, we discussed preparations for the transfer of Danish F-16… pic.twitter.com/2YRobRpctq
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) June 16, 2024
🇺🇸🇺🇦Donald Trump says he will put an end to the United States funding Ukraine's war against Russia.
🤣"I think Zelensky is maybe the greatest salesman of any politician that's ever lived. Every time he comes to our country, he walks away with $60 billion." pic.twitter.com/Iip8V4cwCz
Kína nem volt hajlandó beleegyezni Li Qiang miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök svájci találkozójába – írta szerdán a Politico című amerikai-brüsszeli kiadvány, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a lap azt közölte, hogy „a svájci kínai delegációnak bőven lett volna lehetősége leülni ukrán kollégáikkal szemben akár Bernben, akár a davosi Világgazdasági Fórumon. Bármilyen találkozó kielégítette volna Kijev régóta fennálló reményét, hogy őszinte, személyes megbeszéléseket folytasson magas rangú pekingi tisztségviselőkkel.”
Korábban az ukrán Elnöki Hivatal vezetője, Andrij Jermak azt mondta, rendkívül fontos, hogy Kína csatlakozzon a békeképlet megvitatásához, és utalt arra, hogy Volodimir Zelenszkij elnöknek lehetősége lesz Li Qiang kínai miniszterelnökkel tárgyalni. Végül azonban Ukrajna nem tett előrelépést Kínának a tárgyalásokba való bevonása terén, Zelenszkij és Li pedig nem tudott tárgyalni.
A kiadvány azt írta, hogy ez lehet az utolsó jele annak, hogy Kína nem kíván véget vetni Oroszország Ukrajna elleni teljes körű háborújának. Mint rámutatott, ehelyett Kína Oroszország oldalára állt, és megkezdte katonai célú anyagok szállítását a nyugati országok nyomása ellenére. A cikk utalt arra is, hogy Kína azon döntése, miszerint nem tart találkozót az ukrán delegációval, szándékosnak tűnt, és nem ütemezési problémák eredménye.
Az egyik magas rangú amerikai tisztségviselő azt mondta, hogy Peking elutasította Kijev azon kérését, hogy találkozzanak valamikor svájci látogatásaik során. Egy másik magas rangú amerikai tisztségviselő azt mondta, hogy Kína megtagadta a találkozót, miután Oroszország felszólította, fejezze be a diplomáciai kapcsolattartást Ukrajnával. Az Európai Unió magas rangú képviselője elmondta, hogy a blokk felszólította Kínát, hogy folytassa a közvetlen kapcsolatokat Zelenszkijjel, és megjegyezte, hogy a Livel tartandó svájci találkozó pozitív lépés lenne.
Geert Wilders, akinek pártja megnyerte a holland választásokat, elmondta, hogy ellenzi az Ukrajnának történő fegyverszállításokat, bár elítéli az orosz inváziót.
„Szerintem itt Oroszország a rosszfiú. Ukrajnában nagy a korrupció, de ettől még egy szuverén ország, és Oroszországnak nem kellett volna háborút kezdenie. De azt is gondolom, hogy Hollandiának nem lenne szabad fegyvert adnia Ukrajnának. Tárgyalásokra van szükség, nem háborúra” – szögezte le a politikus, írja a Korrespondent.
A new £60 million package of military support from the UK-administered International Fund for Ukraine will provide advanced new surveillance drones to support 🇺🇦's Armed Forces.
It will also include £20 million to provide air defence systems to help keep Ukraine's skies safe. pic.twitter.com/LyUCIdVYjZ
II. Abdalláh jordániai király elutasít minden olyan izraeli tervet, amely a Gázai övezet részleges megszállására, vagy ottani biztonsági zónák létrehozására vonatkozik – közölte hétfőn a hásemita királyság sajtója.
A tájékoztatás szerint II. Abdalláh vezető politikusoknak a királyi palotában arról beszélt, hogy az izraeli–palesztin konfliktusnak „nem lehet sem katonai, sem biztonsági megoldása”. Hangsúlyozta, a háború dúlta Gázai övezetet nem szabad, hogy Izrael elválassza a többi palesztin területtől.
II. Abdalláh kiemelte, hogy „a válság gyökerei arra nyúlnak vissza, hogy Izrael megszállta a palesztin területeket és megtagadja a palesztinok törvényes jogait”.
„A megoldásnak is innen kell erednie, minden más út kudarcra van ítélve, valamint az erőszak és pusztítás körforgását hozza magával” – mondta a jordániai uralkodó.
Beszélt arról is, hogy már régóta figyelmeztetett az izraeli telepesek palesztin civilek elleni támadásainak következményeire a Jordániával határos Ciszjordániában. Hozzátette, hogy a helyzet „kiszélesítheti a konfliktust, szakadékba taszítva a régiót”.
Jordániában nagyszámban élnek palesztin menekültek, illetve leszármazottaik. Az ország attól tart, hogy Izrael tömegesen telepíthet ki palesztinokat a megszállt ciszjordániai területekről, ahol fokozódtak a helyi zsidó telepesek támadásai a palesztin civil lakossággal szemben a Gázai övezetet irányító radikális iszlamista Hamász Izrael déli része ellen végrehajtott október 7-i támadása óta.
II. Abdalláh november elején közölte, hogy a tartós békéhez vezető egyetlen utat a független palesztin állam létrehozásáról folyó tárgyalások újraélesztése jelenti.
Az erről szóló – amerikai közvetítéssel zajlott – tárgyalások azonban csaknem egy évtizede megrekedtek.
A schengeni rendszer egészében nem működik, ezért jelenleg nem időszerű a bővítése – szögezte le szerdán Gerhard Karner osztrák belügyminiszter, miután Bécsben román kollégájával, Catalin Predoiuval tárgyalt.
Tíz nappal ezelőtt világossá tettük: álláspontunk szerint a schengeni rendszer egészében nem működik, ezért nem vagyunk nyitottak a kiterjesztésére – jelentette ki Gerhard Karner osztrák belügyminiszter, miután Bécsben román kollégájával, Catalin Predoiuval tárgyalt, írja a Krónika Online.
Predoiu a téma kapcsán kifejtette: annak ellenére, hogy Románia Bulgáriával együtt az osztrák vétó feloldására vár a schengeni csatlakozással kapcsolatban, nem olyan miniszterként érkezett, „aki jön és kérlel”.
A helyes munkamódszer szerintem az, ha mindkét oldal problémáit azonosítjuk, és megoldásokat dolgozunk ki. Meg akartam győződni arról, hogy vannak-e kritikák vagy gyenge pontok azzal kapcsolatban, ahogyan Románia védi a határait. Örömmel láttam, hogy Ausztria látja a Románia által elért haladást, és ezt folytatni fogjuk – fogalmazott a román tárcavezető, aki hozzátette, Ausztriának nincs problémája Romániával, a román rendőrök teszik a dolgukat, és Bukarest kész folytatni ezt a közös munkát.
Gerhard Karner emlékeztetett rá, hogy áprilisban Bukarestben megállapodást írt alá Lucian Bode akkori román belügyminiszterrel a migránscsempészek elleni fellépésről, ami az együttműködés kezdetének fontos pillanata volt. Emellett Magyarországgal, Szerbiával és Romániával a közös járőrözésről is megállapodás született, illetve több intézkedést is elfogadtak a határokon átívelő bűnözés visszaszorítására.
Ennek kiemelkedő eredményei voltak, hiszen Romániában, Magyarországon és Ausztriában 36 házkutatás volt, amely során hat személyt őrizetbe vettek.
„Ezt az együttműködést európai szinten is elő kívánjuk mozdítani az EU külső határainak biztosítása, a menekültügyi eljárások és a rendőri intézkedések terén. Köszönöm a román belügyminiszternek a román hatóságok erőfeszítéseit” – fogalmazott Karner.
Miközben Horvátország csatlakozását Ausztria tavaly jóváhagyta, addig Románia és Bulgária esetében blokkolta, miután szerintük a két országnak komoly problémái vannak a határaik védelmével. Nehammer szerint Schengennek akkor van értelme, ha az EU külső határai olyan jól védettek, hogy az övezeten belül nincsenek problémák.
Minister @c_lindner und sein ?? Amtskollege @SergiiMarchenk3 haben eine gemeinsame Absichtserklärung zur Stärkung der Zusammenarbeit unterzeichnet. Es geht um Kooperation in den Bereichen #Finanzmarkt, #Zoll sowie dem Management von Staatsbeteiligungen und Privatisierungen. pic.twitter.com/tKCw8R3jJh
— Bundesministerium der Finanzen (@BMF_Bund) August 14, 2023
Понад третина території України замінована внаслідок повномасштабного вторгнення Росії. Сьогоднішня передача обладнання для розмінування вартістю в понад 1 млн доларів США @SSTS_UA дозволить Україні розгорнути більше груп розмінування, щоб прискорити відновлення України. pic.twitter.com/m5NU9w3wyT
Oekraïne wordt dagelijks geteisterd door Russische agressie. Deze week vonden er grootschalige aanvallen plaats op energiecentrales. Ook kwamen er opnieuw burgers om het leven bij aanvallen op de stad Kharkiv. Oekraïne heeft meer nodig om zichzelf te beschermen.
Lithuania steps up its support for Ukraine with needed supplies: reconnaissance drones as part of the Latvian-led drone coalition, anti-drone systems, ammunition, generators, and foldable beds. Solidarity in action! 🇱🇹🇺🇦 #StandWithUkraine#MilitaryAidpic.twitter.com/HCCZyftvg9
Az ausztrál legfelsőbb bíróság hétfőn elutasította az új orosz nagykövetség felépítését elvető törvénnyel szembeni fellebbezést. A kérelemben az oroszok arra kérték Canberrát: függessze fel a fővárosban működő orosz nagykövetség új épületének felépítése ellen hozott ausztrál törvényt.
Az ausztrál parlament június 15-én elfogadott jogszabálya megakadályozta, hogy Oroszország új nagykövetséget építsen közvetlenül a parlament melletti telken.
Anthony Albanese miniszterelnök kijelentette: üdvözli a legfelsőbb bíróság döntését, és elvárja, hogy a helyszínt őrző orosz diplomata elhagyja a törvényben érintett birtokot.
Az építkezéshez kijelölt, körbekerített üres telken ugyanis bő egy hete egy orosz biztonsági őr lakott egy konténerirodában, akiről az ausztrál illetékesek úgy vélték, hogy valójában egy orosz diplomata.
Riporterek kérdéseire válaszolva Albanese aláhúzta: a bíróság világossá tette, hogy Oroszországnak nincs joga a kijelölt területen tartózkodni.
„Ausztrália támogatja ezt a törvényt. Az utóbbi időben Oroszország nem igazán jeleskedett a törvények betartásában” – tette hozzá a miniszterelnök, utalva az ukrajnai háborús helyzetre.
Jayne Jagot, az ausztrál legfelsőbb bíróság bírája jogilag gyengének és erőtlennek minősítette a jogszabály megtámadására tett orosz törekvéseket.
Tim Begbie, az ausztrál állam jogi képviselője szerint Oroszország saját biztonsági és hírszerzési érdekeinek védelmében nyújtotta be a fellebbezést.
„Nem csak arról van szó, hogy az orosz keresetben nem tudtak meggyőző érveket felsorakoztatni az ausztrál jogszabály alkotmányos érvénytelensége mellett, hanem arról, hogy egyáltalán nem tudtak érveket felhozni” – fogalmazott Begbie.
Elliot Hyde, Oroszország ausztráliai jogi képviselője azzal érvelt, hogy Alekszej Pavlovszkij canberrai orosz nagykövet nem bízhatna a már a telken lévő konzuli épület biztonságának és sértetlenségének fenntartásában, ha nem engedik meg az orosz nagykövetségnek, hogy fenntartsa a telek feletti ellenőrzést, amíg a bérleti szerződés felmondásának elbírálása zajlik.
Oroszország „ruszofób hisztériának” nevezte az Ausztráliában kialakult helyzetet. A Canberra Griffith nevű külvárosában fekvő jelenlegi orosz nagykövetség működésére a június 15-én elfogadott törvény nincs hatással.
A vita miatt újabb mélypontra süllyedtek az Oroszország és Ausztrália közötti diplomáciai kapcsolatok.
President Bola Tinubu arrives at the venue of the Paris Summit, where he will review & sign a New Global Financial Pact that places vulnerable countries on a priority list for support & investment, following the devastating impact of climate change, energy crisis, & COVID-19. pic.twitter.com/X6wX3oXSqz
NSC’s Kirby: Now have information North Korea has delivered arms to Russia for use in Ukraine. North Korea has provided Russia with more than 1000 containers of military equipment and munitions. Today we’re releasing imagery showing movement of containers. pic.twitter.com/LxHwji4sjD
