Az Iránban megölt több ezer tüntetőről szóló ellenőrizetlen jelentések hatása nyomán Randy Fine amerikai kongresszusi képviselő a közösségi médiában azt írta, hogy érdemes lenne „ugyanazt tenni Hameneivel, mint Maduroval”. Irán legfelsőbb vezetőjének lehetséges elrablására utalt, összehasonlítva azt a venezuelai elnök elleni közelmúltbeli művelettel. Az ilyen kijelentések éles reakciót váltottak ki a társadalomból és a szakértőkből, írta az Al Jazeera.
Randy Fine republikánus amerikai kongresszusi képviselő, aki Iránnal szembeni kemény álláspontjáról és Izrael aktív támogatásáról ismert, vitatott nyilatkozatot tett közzé a közösségi médiában. Azt írta, hogy ha megerősítést nyernek a 12 000-20 000 meggyilkolt tüntetőről szóló eddig ellenőrizetlen jelentések, az Egyesült Államoknak fontolóra kellene vennie Ali Hamenei, Irán legfelsőbb vezetőjének elrablását, hasonlóan ahhoz, ahogyan Nicolás Maduro venezuelai elnök elrablását is elkövette.
A bejegyzés kemény kritikákat váltott ki mind az Egyesült Államokban, mind külföldön. Számos szakértő hangsúlyozza, hogy az emberrablás vagy más erőszakos fellépés egy külföldi vezető ellen radikális és kívül esik a nemzetközi jog normáin. A Fine által idézett források továbbra sem lettek megerősítve, és ellenőrizetlen jelentéseken alapulnak, többek között a tüntetők halálos áldozatainak számát illetően.
Fine korábban agresszív álláspontot képviselt Iránnal kapcsolatban, támogatta az iráni nukleáris létesítmények elleni izraeli csapásokat, és határozottabb nyomást kért az iráni vezetésre. Emellett a múltban számos vitatott nyilatkozatot tett, többek között radikális intézkedésekre szólított fel a muszlim országok ellen, és bírálta azokat, akik az Egyesült Államokban élő iszlám közösségeket képviselik.
A szakértők hangsúlyozzák, hogy az ilyen kijelentések, még ha egyetlen politikus álláspontját is tükrözik, fokozhatják a nemzetközi feszültségeket, és felhasználhatók az Iránra nehezedő további nyomásgyakorlás igazolására. Diplomáciai körökben az ilyen gondolatokat veszélyes populista diskurzusnak tekintik, amely nem felel meg az államok közötti együttműködés normáinak.
John Healy, a brit védelmi minisztérium vezetője visszhangzott kiváltó nyilatkozatot tett az ukrán fővárosban tett látogatása során, amelyben támogatta az ötletet, miszerint az orosz diktátort letartóztatását követően igazságszolgáltatás elé állítsák.
John Healy brit védelmi miniszter közvetlen párhuzamot vont Nicolás Maduro venezuelai diktátor közelmúltbeli őrizetbe vétele és Vlagyimir Putyin orosz diktátor igazságszolgáltatásának szükségessége között. Megjegyezte, hogy nem zárkózik el Putyin elrablása elől, ha lenne rá lehetőség, közölte a Glavkom a Kyiv Independentre hivatkozva.
Healy elmondta, hogy ha el tudná rabolni bármelyik világvezetőt, „letartóztatnám Putyint, és felelősségre vonnám a háborús bűnökért”.
Elmondta, hogy Oroszország háborús bűnei közé tartozik az, „amit Bucsában láttam az egyik ukrajnai látogatásom során”, valamint „néhány ukrán gyermek elrablása, akikkel Irpenyben találkoztam”.
Healy egy drón által megrongált kijevi épületre mutatva maga mögött, azt mondta, hogy az „mindent elmond, amit Putyin elnökről tudni kell, és arról az elhatározásáról, hogy nemcsak háborút indít Ukrajna ellen, hanem civileket, városokat és infrastruktúrát is célba vesz, amelyektől az emberek abszolút függenek a tél közepén”.
„Ezt az embert meg kell állítani. Ezt a háborút meg kell állítani. És a mi küldetésünk az, hogy támogassuk Ukrajnát a mai küzdelmében, és segítsünk a béke megteremtésében ebben a pillanatban” – hangsúlyozta Healy.
Ha a világ bármelyik vezetőjét elrabolhatná, Vlagyimir Putyint venné őrizetbe, majd számoltatná el háborús bűnök elkövetéséért – erről nyilatkozott John Healy brit védelmi miniszter a The Kyiv Independentnek adott interjújában.
Healey január 9-én, a csaknem négy éve tartó háború egyik legnagyobb, Kijevet ért, több halálos áldozatot követelő orosz támadás helyszínén nyilatkozott. Elmondta, hogy ezek a háborús bűnök magukban foglalják „amit Bucsában láttam az egyik első ukrajnai látogatásomon”, valamint „azoknak az ukrán gyerekeknek az elrablását, akikkel Irpinyben találkoztam”.
Bár mindez alig egy héttel korábban még nagyrészt hipotetikusnak tűnt, az, hogy Donald Trump amerikai elnök egy merész lépéssel elfogta Nicolás Madurót, Venezuela vezetőjét, megrendítette a nemzetközi, szabályokon alapuló világrendet, és megnyitotta az utat annak lehetősége előtt, hogy más országok is hasonló lépésekre szánják el magukat.
Ez egy olyan ember, akit meg kell állítani. Ez egy háború, amelyet meg kell állítani. A mi küldetésünk pedig az, hogy támogassuk Ukrajnát a mai harcában, és segítsünk biztosítani a békét a jövőre nézve – jelentette ki a brit védelmi miniszter.
Healey hozzátette, „mindent elmond Putyin elnökről és az elszántságáról, hogy nemcsak háborút folytat Ukrajna ellen, hanem civileket, városokat és azt az infrastruktúrát is célba veszi, amelyre az embereknek a tél közepén létfontosságú szükségük van.
“We have mutually agreed that, while the Blockade will remain in full force and effect, Project Freedom (The Movement of Ships through the Strait of Hormuz) will be paused for a short period of time to see whether or not the Agreement can be finalized and signed…” - President… pic.twitter.com/R9SlC4w68g
We firmly reject the recent unilateral coercive measures adopted by the #UnitedStates government. These actions demonstrate an intention to impose, once again, collective punishment on the Cuban people.
Donald Trump amerikai elnököt arról kérdezték, hogy végrehajthatna-e egy különleges műveletet Vlagyimir Putyin, a Kreml vezetőjének elfogására, hasonlóan a venezuelai forgatókönyvhöz, amire azt válaszolta, reméli, hogy erre nem lesz szükség – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál a Fehér Házra hivatkozva.
A jelentés szerint a január eleji amerikai különleges művelet és Nicolás Maduro venezuelai elnök elfogása után Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy „ha így lehet (bánni) a diktátorokkal, akkor az Amerikai Egyesült Államok tudja, mit kell tennie ezután”, nyilvánvalóan Putyinra utalva.
Az amerikai újságíró megkérdezte Trumpot, hogy lehetséges-e a venezuelai forgatókönyv megismétlődése, amire ő így válaszolt: „Nem hiszem, hogy erre szükség lesz. Mindig is nagyszerű kapcsolatom volt vele (Putyinnal). Nagyon csalódott vagyok” – mondta az amerikai elnök.
A Fehér Ház vezetője hozzátette azt is, hogy „nyolc háborút rendezett”, és úgy gondolta, hogy Oroszország háborúja Ukrajna ellen „az egyik legkönnyebb” lesz. „Az elmúlt hónapban 31 000 embert veszítettek, akik közül sokan orosz katonák voltak, és az orosz gazdaság rossz állapotban van” – zárta Donald Trump.
Volodimir Zelenszkij elnök úgy véli, hogy az Egyesült Államoknak nagyobb nyomást kellene gyakorolnia Oroszországra a háború befejezése érdekében, miközben Ramzan Kadirovra, Csecsenföld vezetőjére, pedig ugyanaz a sors várhat, mint Nicolás Maduro venezuelai diktátorra – számolt be az rbc.ua hírportál az államfő sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A jelentés szerint az elnök Nicolás Maduro venezuelai elnököt példaként felhozva elmondta: „Megvannak az eszközeik. Tudják, hogyan. És amikor igazán akarják, meg is találják őket. A lényeg, hogy Ukrajna prioritás számukra. Találják meg az eszközöket, gyakoroljanak nyomást Oroszországra.”
„Tessék, kérem, itt egy példa, Maduro esete. Igen, végrehajtottak egy műveletet. Mindenki látta az eredményt, az egész világ. Gyorsan csinálták. Nos, csináljanak Kadirovval, ezzel a gyilkossal valamiféle műveletet, mint Maduróval. Talán akkor Putyin látja ezt, és elgondolkodik rajta” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
A helyettes német kormányszóvivő visszautasította hétfőn Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnökének azon vasárnapi kijelentését, mely szerint Friedrich Merz német kancellárt is elrabolhatnák egy, a venezuelai elnök elfogásához hasonló katonai művelet során.
Sebastian Hille Berlinben kijelentette, hogy a német kormány „a lehető leghatározottabban elítéli az ilyen fenyegetéseket”. Hozzátette, hogy nem látják szükségesnek a kancellár biztonságát védő intézkedések fokozását, mivel a kormányfő biztonságáért felelős szakemberek „a világ legjobbjai közé tartoznak”.
Dmitrij Medvegyev a TASZSZ orosz hírügynökségnek adott vasárnapi interjújában azt mondta: a caracasi események után „mindenki számára világos, hogy egyetlen olyan ország sem érezheti magát biztonságban, amely valamilyen formában nem tetszik az Egyesült Államoknak”. Közéjük sorolta a Grönland felett ellenőrzést gyakorló Dániát is, és nem zárta ki azt a szerinte „lehetséges” forgatókönyvet sem, hogy a „neonáci” német kancellárt, Fridrich Merzet is el lehetne így rabolni. Hozzátette, hogy „Németországban is lennének okok egy Merz elleni vádemelésére, mert a német polgárok szükségtelenül szenvednek, tehát ez nem okozna veszteséget”.
Medvegyev emellett az interjúban azt is kijelentette, hogy szerinte nem felelnek meg a valóságnak a Trump-adminisztráció azon állításai, melyek szerint Nicolás Maduro venezuelai elnök hatalomgyakorlása illegitim volt.
Nicolas Maduro venezuelai elnököt és feleségét helyi idő szerint szombat hajnalban vették őrizetbe egy amerikai hadműveletben, jelenleg egy New York-i börtönben őrzik. A dél-amerikai ország államfőjét az Egyesült Államok azzal vádolja, hogy kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények elkövetésében vett részt.
