Európa legfiatalabb országa egyre növekvő közvélemény-elkeseredéssel néz szembe a 2025 februári eredménytelen választások óta. Vasárnap reggel megnyíltak a szavazóhelyiségek Koszovóban, miközben a nyugat-balkáni országban újabb előrehozott választásokat tartanak – alig több mint egy éven belül a harmadik parlamenti választást. A nyugat-balkáni országban a közvélemény elégedetlensége fokozódik a tartós politikai patthelyzet miatt.
A szavazásra hónapokig tartó intézményi bénultságot követően került sor. A mélyen megosztott parlament áprilisban nem tudott új elnököt választani, ami súlyosbította a 2025 februári, eredménytelen választások által kiváltott válságot.
Albin Kurti miniszterelnök Vetëvendosje pártja a 2025. februári választásokon a legnagyobb erőként került ki, de nem sikerült kormányzó többséget szereznie, ami hónapokig tartó politikai patthelyzethez és decemberi új szavazáshoz vezetett.
Bár Kurti pártja ismét megszerezte a legtöbb helyet (51,1%-ot, szemben a februári 42%-kal), és a kisebbségi képviselők támogatásával kormányt alakított, a feszültség továbbra is fennállt. Az ellenzék bojkottálta az új elnök kinevezéséről szóló parlamenti szavazást, ami végül a parlament feloszlatásához vezetett, megnyitva az utat a vasárnapi választások előtt.
„Nem hiszem, hogy szavazni fogok” – mondta Miranda Fazliu számítógépes programozó újságíróknak a fővárosban, Pristinában a szavazás előtt. „Frusztráló látni, hogy a választás valószínűleg ugyanazt az eredményt hozza majd.”
Vjosa Osmani volt elnök, aki most korábbi pártja, a Koszovói Demokratikus Liga (LDK) színeiben indul a parlamenti választásokon, az Euronewsnak elmondta: „Nagyon remélem, hogy Koszovó népe segíteni fog nekünk elérni ezt az eredményt azáltal, hogy demokratikus egyensúlyt teremt a koszovói politikai pártok között, amely arra készteti az összes politikai pártot, hogy leüljenek egymással, és biztosítsák, hogy mielőbb megállapodásra jussunk az intézmények létrehozásáról.”
A folyamatban lévő patthelyzetről azt mondta: „Ez egy felesleges válság, egy teljesen felesleges patthelyzet, mert károsítja az országot.”
Elemzők figyelmeztetnek, hogy a legutóbbi szavazás talán nem töri meg az ördögi kört. Ardi Uka politológus szerint Koszovó láthatóan megrekedt az ismétlődő választások mintázatában, és kevés jel mutatkozik a rivális pártok közötti kompromisszumra.
Előrehozott parlamenti választásokat tartanak Bulgáriában, öt éven belül immáron a nyolcadikat.
A legutóbbi felmérések szerint Rumen Radev volt elnök pártja kaphatja a legtöbb szavazatot a korrupció elleni küzdelem ígéretének köszönhetően.
Az Európai Unió legszegényebb tagállamában 2021 óta tart a politikai válság, miután a hatalmas korrupcióellenes tüntetések megbuktatták Bojko Boriszov konzervatív kormányát.
A mostani választásokon befutónak tartott Rumen Radev, a légierő egykori tábornoka, az Oroszországgal való kapcsolatok felújítását szorgalmazza, elítélte a Bulgária és Ukrajna között a múlt hónapban aláírt 10 éves védelmi megállapodást és ellenezte a balkáni ország csatlakozását az euróövezethez, amire az idei év elején került sor.
Rumen Radev kilenc évig volt a balkáni ország elnöke, de januárban lemondott, hogy az újonnan alakult balközép Progresszív Bulgária pártot vezesse.
A legfrissebb közvéleménykutatások szerint a párt a szavazatok 35 százalékát szerezheti meg.
Rumen Radev azzal kampányolt, hogy meg akarja szabadítani az országot az „oligarchikus kormányzási modelltől”, és támogatta a múlt év végi korrupcióellenes tüntetéseket, amelyek megbuktatták a konzervatív kormányt.
A vasárnapi választásokon második helyre várt befutó Bojko Boriszov Európa-párti GERB pártja, amely közel egy évtizeden át gyakorlatilag megszakítás nélkül vezette az országot és a közvélemény-kutatások szerint valószínűleg most mintegy 20 százalékot szerez.
A legutóbbi kormányt 2025 januárjától vezető Roszen Zseljazkov decemberben jelentette be kabinetjének lemondását, percekkel azelőtt, hogy a parlamentnek szavaznia kellett volna a bizalmatlansági indítványról.
Roszen Zseljazkov a korrupciós ügyek és a 2026. évi költségvetés tervezett adóemelési intézkedései miatt kipattant hetekig tartó utcai tüntetések után mondott le.
A legutóbbi választásokon alacsony, 39 százalékos volt a részvételi arány, de ez most várhatón magasabb lesz, elérheti a 60 százalékot is a közvélemény-kutatások szerint. Bulgáriában vasárnap este 7 órakor zárnak a szavazóhelyiségek.
Jelenleg nincs társadalmi és politikai konszenzus a stratégiai államügyekről és Szerbia jövőbeli céljairól, ezért nem időszerűek az előre hozott választások – jelentette ki Djuro Macut szerb miniszterelnök.
A kormányfő a K1 belgrádi televíziónak nyilatkozva hangsúlyozta: elsődleges feladat a társadalmi feszültségek csökkentése, a helyzet stabilizálása, valamint a párbeszéd kultúrájának megteremtése. Hozzátette, hogy erre külön is felhívást intéz minden politikai szereplőhöz.
Macut a kabinet hivatalba lépésének egyéves évfordulója alkalmával úgy fogalmazott: nagy megtiszteltetés és felelősség számára, hogy az államfő egy „kritikus időszakban” kérte fel a miniszterelnöki tisztség ellátására. Kiemelte, hogy saját szerepét elsősorban kiengesztelőnek tekinti, és szükségesnek nevezte a párbeszéden alapuló társadalmi konszenzus kialakítását. „Határozottan a párbeszéd mellett állok, és amellett, hogy valamiféle egyetértés jöjjön létre arról, melyek Szerbia valódi stratégiai kérdései, illetve mit akarunk a jövőben” – fogalmazott a szerb miniszterelnök.
Djuro Macut azért beszélt az előre hozott választásokról, mert Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök két hete konzultációt kezdett a parlamenti pártokkal egy lehetséges előrehozott választásról. Az ellenzék nem jelent meg ezeken az egyeztetéseken, a tárgyalópartnerek többsége azonban nem támogatta az idő előtti voksolást.
Szerbiában 2024. november elseje óta társadalmi elégedetlenség és feszültség uralkodik. Akkor zuhant le az újvidéki vasútállomás előtetője, 16 ember halálát okozva, a felelősöket pedig azóta sem kutatták fel. Emellett időközben hivatali visszaélés miatt eljárás indult a kulturális miniszter ellen, akinek a pere most is folyik. Az ellenzék bizalmatlansági indítványt nyújtott be a kormány ellen, egyebek azért, mert a véleményük szerint Djuro Macut semmit nem tett az ügyben. A javaslatról szóló parlamenti ülést azonban határozatképtelenség miatt szerdán és csütörtökön is elhalasztották.
Feloszlatta a koszovói parlamentet Vjosa Osmani köztársasági elnök pénteken, miután a képviselők nem tudtak határidőn belül államfőt választani, így ismét előrehozott választások jönnek a nyugat-balkáni országban.
Vjosa Osmani pénteki pristinai sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: alkotmányos hatásköreivel élve döntött a parlament feloszlatásáról. Mivel a képviselők nem tudtak döntést hozni az új elnök személyéről, az alkotmány értelmében új választásokat kell tartani, a következő államfőről pedig az új összetételű törvényhozás dönt majd.
Az elnök felelőtlennek nevezte a képviselőket, amiért nem választottak új államfőt, és úgy fogalmazott: a kialakult helyzethez „veszélyes szándék” vezetett. Hozzátette: senkinek sem lenne érdeke egy újabb politikai válság, különösen most, amikor stabilitásra lenne szükség. A koszovói alkotmány szerint az első és a második szavazási fordulóban kétharmados többség szükséges ehhez. Ha egyik fordulóban sem sikerül ezt elérni, harmadik kört tartanak, amelyben már az egyszerű többség – legalább 61 szavazat – is elég. A csütörtöki ülésen a kormánykoalíció 66 képviselője volt jelen, míg az ellenzéki pártok és a Szerb Lista képviselői távol maradtak. Ezért a parlament elnöke határozatképtelenség miatt felfüggesztette a képviselőház ülését.
Valamivel több mint egy éven belül ez lesz a harmadik parlamenti választás Koszovóban. Az országban december 28-án már tartottak egy előrehozott választást, miután a 2025. februári voksolást követően nem sikerült kormányt alakítani.
Japánban vasárnap megkezdődtek az előrehozott parlamenti választások, amelyek várhatóan megerősítik Takaicsi Szanae miniszterelnök és az általa vezetett Liberális Demokrata Párt (LDP) pozícióját.
A szavazóhelyiségek helyi idő szerint 20 órakor zárnak, az első eredmények röviddel ez után várhatók.
A mandátumának kezdetétől fogva nagy népszerűségnek örvendő Takaicsi az első nő Japán élén. Szombaton egy tokiói választási gyűlésen több ezer támogatója előtt azt ígérte, hogy az országban javítja a jólétet és a biztonságot. A politikus, aki Margaret Thatcher egykori brit miniszterelnök nagy csodálója, elkötelezte magát a gazdaság megerősítése mellett, és szigorítaná a bevándorlási feltételeket, mint mondta, azért, hogy „a terroristák, de az ipari kémek se tudjanak könnyen bejutni (az országba).”
A Tokióban és az ország nagy részén havazás mellett zajló választásokon a 64 éves politikus reméli, hogy a számára kedvező közvélemény-kutatási eredmények beigazolódnak, és ezzel javítani tudja az általa vezetett nemzeti jobboldali LDP párt pozícióját.
A kormány népszerűsége ugyan az elmúlt hetekben kissé visszaesett, még így is 70 százalék körüli támogatást mutatnak a felmérések. Takaicsi különösen a fiatal japánok körében népszerű. A kormányfő 2025. október 21. óta a Liberális Demokrata Párt elnöke, pártelnökké választása koalíciós válságot okozott: az LDP-vel 26 éven át együtt kormányzó Komeito felmondta a koalíciót a többi között Takaicsi „ultrakonzervatív nézeteire” hivatkozva. Az LDP ezt követően új koalíciós megállapodást kötött a jobbközép Japán Megújulás Párt (JIP) párttal.
Takaicsi január 23-án feloszlatta a parlamentet, és kiírta az előrehozott választásokat, a választókra bízva, hogy
folytathatja-e „felelősségteljes, de agresszív” pénzügyi politikáját, amelynek része a kiadások növelése és az adócsökkentés is.
A kirgiz parlament csütörtökön határozatot hozott önmaga feloszlatásáról, és november 30-ára előrehozott parlamenti választásokat írtak ki – közölte Nurlanbek Turgunbek házelnök.
A választásokat eredetileg 2026 novemberében tartották volna. Az elnökválasztást 2027-re tervezik. A képviselők azzal indokolták döntésüket, hogy a parlamenti és elnökválasztás csaknem egyidejű megrendezése – utóbbi másfél hónappal követte volna a parlamenti választásokat – túlságosan nagy pénzügyi és szervezési terhet jelentene a közép-ázsiai ország számára.
A túlnyomórészt muzulmán lakosságú ország jó kapcsolatokat ápol Oroszországgal, ahol számos kirgiz munkavállaló dolgozik. Területén orosz támaszpontok is működnek. A kirgiz parlamentnek 90 tagja van, egy részüket pártlistákról, a többit egyéni körzetekben választják meg. A független Kirgizisztán történetében nem ez az első eset, hogy a parlament feloszlatja magát. Először 1994-ben, majd pedig 2010-ben történt meg, egy forradalmat követően, mely megbuktatta Kurmanbek Bakijevet, az ország második elnökét – számolt be a Magyar Hírlap.
Alekszandar Vucsics szerb elnök bejelentette, hogy a törvényes határidő előtt választások lesznek az országban, de a pontos időpontot nem közölte. A gazdasági lassulást és a politikai feszültséget okolta az előrehozott választások szükségessége miatt, miközben az egyre erősödő kormányellenes tüntetésekre is reagált.
Alekszandar Vucsics szerb elnök televíziós interjúban közölte, hogy az ország gazdasága „lassabban növekszik, mint kellene”, aminek okát részben a politikai elit egy részének felelőtlen viselkedésében, részben pedig „szándékosan keltett zavargásokban” látja. Vucsics szerint ezek a folyamatok minden szerb állampolgár életére kihatnak, ezért döntött az előrehozott választások mellett – írta a Mandiner.
A pontos dátumról azonban nem esett szó. Az elnök úgy fogalmazott, hogy az előrehozott választások a törvényes és alkotmányos határidő előtt lesznek, és az illetékes intézmények fogják meghatározni az időpontot.
Vucsics a kormányellenes tüntetésekre reagálva kijelentette, hogy a rendőrség „rendkívül türelmes és béketűrő”, és külön jutalmat kíván kérni azoknak a rendőröknek, akik szerinte indokolatlan fizikai inzultusokat szenvednek el a rend fenntartása érdekében.
Az elnök hozzátette: az elmúlt 12–13 évben többet értek el, mint az azt megelőző hat évtizedben, és folytatni kívánják ezt a munkát.
Létfontosságúvá váltak az előrehozott választások
A politikai feszültség hónapok óta fokozódik Szerbiában, a tüntetések főként a kormány belpolitikai döntései és az EU-hoz fűződő kapcsolatok miatt erősödtek fel. A közelgő választások időzítése kulcsfontosságú lehet az ország uniós csatlakozási folyamatában, miközben a koszovói helyzet továbbra is a belpolitikai viták középpontjában áll.
Vucsics kijelentése, miszerint „vannak az országban olyanok, akik hatalomra akarnak kerülni, de nem választások útján”, újabb jelzés arra, hogy a következő hónapokban élesedhet a politikai küzdelem. A döntés most az állami intézmények kezében van, a választás pontos időpontja pedig továbbra is a levegőben lóg.
A francia elnök ismét azon gondolkodik, hogy felrázza a francia politikát – hiába tagadta ezt korábban. A háttérben egy megbénult kormány, belső feszültségek és egyre erősödő jobboldal áll.
Egy évvel az után, hogy Emmanuel Macron előre hozott választásokkal próbálta megállítani a jobboldal előretörését – és ezzel gyakorlatilag saját hatalmát is meggyengítette –, a francia elnök ismét fontolóra vehette a parlament feloszlatását. Bár áprilisban határozottan cáfolta ezt a lehetőséget, több bennfentes szerint az elnök egyre frusztráltabb, és nem zárható ki, hogy ismét kockázatot vállal. Írtunk róla, hogy miközben a francia államadósság már így is történelmi mélyponton van egy újabb, 5 milliárd eurós kiadáscsökkentést jelentett be 2025-re, miután az idei költségvetési tervben „eltéréseket” észleltek.
Macron 2024-ben rossz döntést hozott?
Franciaországban a 2024-es előre hozott választások Macron számára súlyos politikai visszaesést hoztak: centrista pártja elvesztette többségét a nemzetgyűlésben, miközben Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése rekordszámú képviselői helyet szerzett. A francia elnök döntése a 2024-es választások kiírásáról, azóta is a politikai diskurzus középpontjában áll. Írtunk róla, hogy Ellentmondásos reakciókat váltott ki Emmanuel Macron döntése az előre hozott választásokról. Macron az újévi beszédében vállalta a 2024-es választási döntés felelősségét: „Ez a döntés több instabilitást, mint nyugalmat hozott – és ennek teljes felelősségét vállalom.”
Felesége, Brigitte Macron még tavaly decemberben, egy baráti látogatás során vetette fel a kérdést: „Te is azt gondolod, hogy hülyeség volt?”
Macron 2025-ben… sem tanul a hibáiból?
A Politico értesülései szerint több, az elnökhöz közel álló személy – köztük jelenlegi és volt kormánytagok – azt állítják, Macron ismét mérlegeli az előre hozott választások lehetőségét, annak ellenére, hogy korábbi nyilatkozataiban kizárta ezt.
Miben reménykedhet a francia elnök?
Az irónia a történetben, hogy a nagy kockáztatás után Macron olyan miniszterelnököt kapott – Francois Bayrout személyében – aki nem híve a merész lépéseknek. A kettőjük közötti feszültség nyílt titok: egy Macronhoz közelálló személy szerint az elnök forrong a dühtől, és már más területeken is kiütközik frusztrációja.
Egyes vélemények szerint Macron titokban abban reménykedik, hogy a nemzetgyűlés idővel megbuktatja Bayrout, akár egy költségvetési szavazáskor, akár egy, az 1990-es évekből származó gyermekbántalmazási botrány miatt, amely még Bayrou oktatási minisztersége idejére nyúlik vissza.
I reiterated France’s support: we will continue to strengthen our assistance to Ukraine and increase pressure on Russia, which must finally agree to a ceasefire that paves the way for talks…
Je viens de m’entretenir avec le Président iranien Massoud Pezeshkian.
J’ai marqué ma vive préoccupation sur l'escalade en cours, et condamné les frappes injustifiées contre les infrastructures civiles émiriennes et plusieurs navires.
Június 28-án, szombaton hatalmas tüntetések voltak a szerb fővárosban, Belgrádban, előrehozott választásokat és Aleksandar Vučić elnök vezetésének megszüntetését követelve, számolt be a Sky News és a BBC.
Jelentések szerint mintegy 140 000 tüntető gyűlt össze Belgrádban, ami az elmúlt hónapok legnagyobb tüntetése volt. Tömegek töltötték meg a főváros főterét és számos környező utcát, választásokat követelve. A szervezők egy nyilatkozattal fordultak a tömeghez, amelyben arra kérték az embereket, hogy „vegyék kezükbe a szabadságot”.
Ezzel egy időben a fővárosi hatóságok különleges erőket vezényeltek a kormányzati épületek, a parlament és a szomszédos Úttörő park köré, ahol több hónapja sátortáborban élnek az ország minden tájáról érkező Vučić-támogatók százai.
Végül a rendvédelmi tisztviselők és a tüntetők csoportjai közötti összecsapások több órán át tartottak, a rohamrendőrök pedig könnygázt és sokkoló gránátokat vetettek be a tömeg feloszlatására.
Az összecsapások során a rendőrség több tucat tüntetőt őrizetbe vett, és hatan megsérültek.
Vučić azzal vádolta a választásokat követelő tüntetőket, hogy egy külföldi összeesküvés résztvevői, amely megpróbálja elvenni az országát. Vučić ellenfelei ugyanakkor szervezett bűnözéssel való kapcsolatokkal, korrupcióval, a versenytársak elleni erőszakkal és a médiaszabadság korlátozásával vádolják őt és szövetségeseit.
„Meg akarták dönteni Szerbiát, és kudarcot vallottak” – írta a szerb vezető az Instagram-oldalán.
Mint ismeretes, tegnapelőtt Szerbiában a rendőrség őrizetbe vett egy hat fős csoportot, akiket puccs tervezésével vádolnak. Az őrizetbe vételekre az országban fokozódó politikai feszültségek közepette került sor, a hétvégére tervezett belgrádi nagyszabású ellenzéki tüntetés előtt.
Előrehozott parlamenti választások kiírását követelte a legnagyobb spanyol ellenzéki erőnek számító konzervatív Néppárt (PP) vezetője, a „Maffia vagy demokrácia” jelmondattal vasárnapra meghirdetett tömegtüntetésen Maridban.
„Spanyolországnak forradalomra van szüksége, a tisztesség és a szabadság forradalmára, és ezt mi fogjuk vezetni az utcáktól a szavazóurnákig” – fogalmazott Alberto Nunez Feijóo, a számításai szerint 100 ezer ember előtt a belvárosi Plaza de Espana téren.
Mint mondta, a tisztesség, a demokrácia méltósága és Spanyolország védelme érdekében szólították utcára az embereket.
„A demokrácia mindannyiunké, ezért védelmének a felelőssége is mindannyiunké” – tette hozzá.
A pártelnök szavai szerint a spanyol kormány beszennyezte a politikát, az intézményeket, a hatalmi ágak szétválasztását, a szólásszabadságot és az együttélést. „Spanyolország hogyan maradhatna csendben szemben ezzel a hanyatlással?” – jegyezte meg.
„Hagyjon fel a bujkálással, a hazudozással, a meneküléssel! Spanyolország már tudja kicsoda Ön, és hogy miket tett. Adja meg magát a demokráciának! Írjon ki választásokat! Ha valóban annyira demokrata, ahogy állítja” – mondta Pedro Sánchez miniszterelnöknek üzenve.
A tüntetésen megjelent a PP két korábbi elnöke és miniszterelnöke, José María Aznar és Mariano Rajoy, valamint több, a Néppárt vezette autonóm tartományi kormány elnöke is a fővárosba utazott, ahova a párt szimpatizánsait szervezett buszokkal szállították az ország más részeiről.
Az tiltakozóakciónak helyt adó teret teljesen betöltötte a nemzeti zászlókat és kormánykritikus transzparenseket tartó tömeg, amely többször skandálva követelte Pedro Sánchez lemondását – írja az MTI.
A tüntetés oka, hogy a nagyobbik kormánypárt, a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) körül több botrány is kirobbant az utóbbi időben a miniszterelnök közvetlen környezetét, feleségét, testvérét és egykori közlekedési miniszterét érintő, korrupció gyanújával indult bírósági ügyek miatt.
