Barack Obama volt elnök az elmúlt napokban arról beszélt a hozzá közel állóknak, hogy Joe Biden választási győzelmi esélyei nagymértékben lecsökkentek, ezért a volt elnök úgy gondolja, hogy Bidennek komolyan meg kell fontolnia azt, hogy továbbra is elnökjelölt maradhat-e – írja a Washington Post több, meg nem neveztt forrásra hivatkozva.
A cikk azt írja, hogy Obama a Biden és Donald Trump közötti, előbbi számára rendkívül rosszul sikerült vita után csak egyszer beszélt az elnökkel, és kijelentette, hogy a visszalépésről egyedül Biden dönthet. A Washington Post szerint ugyanakkor Obama, aki mellett Biden 8 évig alelnökként dolgozott, számos aggódó demokrata párti politikussal beszélt telefonon, köztük Nancy Pelosi volt képviselőházi elnökkel.
Az amerikai lap úgy értesült, hogy a beszélgetések során Obama elmondta, szokott tanácsokat adni Bidennek, akit nagyszerű elnöknek tart és akinek szeretné megvédeni a sikereit, de ez veszélybe kerülhet, ha a választásokat követően az amerikai képviselőházban és a szenátusban is a republikánusok kerülnek többségbe.
A Washington Post értesüléseit nem kívánta kommentálni Barack Obama sajtósa.
Az amerikai képviselőházi demokraták zárt ajtók mögött tanácskoznak Joe Biden elnökjelöltségének „életképességéről” – értesült kedden az ABC News. Donald Trump korábban arról beszélt, hogy az amerikai elnököt szinte lehetetlen kiszállítani a versenyből, ha nem akarja ezt megtenni, ha csak nem alkalmazzák az alkotmány 25. kiegészítését.
A kongresszusi demokraták kedden zárt ajtók mögött zajló, következetes tárgyalásra gyűlnek össze, ahol várhatóan nagyrészt Joe Biden elnökjelöltségéről
és a párt további útjáról lesz szó. A kiszivárgások megelőzése érdekében kedden a tanácskozás helyszínén az ajtóban leadják mobiltelefonjaikat – értesült több amerikai hírcsatorna, köztük a Fox News televíziós adása és az ABC News.
Pánik a demokraták soraiban
A képviselőházi demokraták amerikai idő szerint reggel 9 órakor a Demokrata Nemzeti Bizottság székhelyén, az amerikai Capitoliumtól pár lépésre lévő épületben gyűlnek össze – közölte az ABC News. A szenátusi demokraták első alkalommal találkoznak Biden június végi, Donald Trumppal folytatott televíziós vitája óta.
A gyengének ítélt vitateljesítmény pánikot váltott ki a párt egyes tagjai körében azzal kapcsolatban, hogy a hivatalban levő elnök alkalmas-e a 2024-es kampány lebonyolítására és további négy év szolgálatára.
A találkozó sorsdöntő pillanatban következik be Biden számára, akit a múlt hét folyamán a demokrata táborból is egyre többen szólították fel arra, hogy lépjen vissza a megmérettetéstől.
Nem megyek sehová!
Csakhogy Bidennek esze ágában sincs kilépni a versenyből. „A lényeg az, hogy nem megyünk sehová. Nem megyek sehová!” – mondta Biden az MSNBC műsorvezetőinek, Joe Scarborough-nak és Mika Brzezinski-nek – idézi az ABC News.
Biden már az egója okán sem akar távozni, legfeljebb az elnököt alkalmatlannak nyilvánító 25. kiegészítés alapján váltható le – erről beszélt a Fox News híroldalán kedden cikkben idézett Donald Trump.
A 25. kiegészítés
Ha csak nem használják a 25. kiegészítést, ami viszont más értelemben használatos, akkor minden hatalma megvan (arra, hogy versenyben maradjon). Nála vannak a küldöttek, (s a demokraták) semmit sem tehetnek azért, hogy kiszálljon – fejtette ki Trump.
Az amerikai alkotmány 25. kiegészítése az elnök elmozdítására vonatkozik: ez a cikkely akkor alkalmazható, amikor a kabinet többségi szavazatával alkalmatlannak minősíti az elnököt. Ekkor az elnöki hatalom az alelnökre ruházódik át. Ez a kiegészítés viszont az elnök hivatalának gyakorlására, nem pedig jelöltségére vonatkozik.
Trump hozzátette: „Ha a hivatalban levő elnök mégis kiszorul, őt kizárólag Kamala Harris alelnök válthatja fel.” A volt elnök szerint Harris „tehetetlen”, és elégtelenül látná el a feladatát.
A legfőbb igazságszolgáltatási szerv a szabadságjogok körébe sorolta a választási részvételt, a konzervatív és liberális bírók teljes egyetértésében.
Vasárnap a bírói testület közölte, hogy legalább egy előzetes véleményt nyilvánosságra hoz hétfőn, ami rendkívül szokatlan. A 2/3-os republikánus többségű testület az utolsó pillanatig húzta a perdöntő állásfoglalást Trump indulási jogáról, mégpedig azért, hogy a volt elnök zavartalanul arathassa le a holnapi Szuperkedd maradék babérjait, ahol a párt belső szavazatainak egyharmada eldől.
Annak ellenére, hogy Trump ellenfele, Nikki Haley volt ENSZ- nagykövet vasárnap megnyerte a Washington D.C.-i előválasztást, esélyei csak számtaniak maradnak, ha Trump diadalt arat a Szuperkedden. A bíróság ezt – vélhetően – nem akarta befolyásolni.
Miről van szó egyáltalán? A vita akörül forog, hogy betölthet-e állami hivatalt olyan személy, aki korábban esküt tett az Alkotmányra, de mégis alkotmányellenes lázadás, összeesküvés vagy más bűncselekmény részese lett. Elvileg nem tölthet be.
Ezt a korlátot az 1868-ban kihirdetett 14. alkotmánymódosítás tartalmazza, és a Trump-ellenenes nézetek szerint pontosan ráillik a volt elnökre. (Capitolium elleni támadás, a választási eredmények befolyásolási kísérlete, bizalmas iratok jogtalan birtoklása és egyebek.) Ez az okfejtést több mérsékelt republikánus is elfogadja.
Decemberben Colorado Legfelsőbb Bírósága volt az első, amely elfogadta az érvelést, hogy Trumpot törölni kell az állam 2024-es elnökválasztási előválasztásáról, de persze csak Coloradóban, nem az egész Egyesült Államokban. Ha ez megtörténne, akkor Joe Biden 10 elektori szavazatot söpörhetne be küzdelem, kampány és költségek nélkül.
Később más államokban is születtek ilyen beadványok (Vermont, Maine, Utah, Massachussetts, Illinois), de ezeken a helyeken jegelik a diszkvalifikációs javaslatokat, nyilván a Legfelsőbb Bíróság döntésére várva.
Eddig egyetlen esetben történt meg, hogy eltávolítottak hivatalából egy olyan személyt, aki részt vett a Capitolium elleni támadásban. Ez Új-Mexikóban történt, ahol egy Couy Griffin nevű helyi választási biztost menesztettek a 14. módosítás alapján.
A Nagy Kérdés: automatikusan működik a kizárás, vagy valakinek ki kell mondania? Még konzervatív jogtudósok is állítják, hogy a kizárási szakasz „önvégrehajtó” és azonnali eltiltásként működik, anélkül, hogy a Kongresszustól további intézkedésre lenne szükség. Még a Legfelsőbb Bíróság konzervatív többsége is fogékony lehet erre az érvelésre, mondta Jeffrey Sonnenfeld, a Yale School dékánja, annak ellenére, hogy a 9 főbíróból hárman Donald Trumptól vehették át életre szóló megbízatásukat.
Más komoly érvelések szerint ellenben nem lehet valakire csak úgy rámondani, hogy lázadó vagy összeesküvő volt, amíg egy bíróság jogerősen ki nem mondja. Az ártatlanság vélelmének elve szerint jelenleg Donald Trump nem bűnös az ellene felhozott vádpontokban, ezért kizárása a versenyből alkotmányellenes lenne.
„Sporthasonlattal élve, a doppingvizsgálat a verseny után történik, nem pedig előtte”–érvel Scott Gessler, Trump egyik ügyvédje. Majd ha lesz olyan törvény, ami nem engedi indulni a vád alatt álló személyeket, akkor igen, de egyelőre nincs ilyen korlát.
Chris Ager, a New Hampshire-i republikánusok elnöke nem tartja magát Trump-hívőnek, de azt mondja, hogy a volt elnök kizárása a választásból egy szovjet stílusú banánköztársasági döntés lenne, ami megakadályozná a polgárokat abban, hogy arra szavazhassanak, akire szavazni akarnak. (Ez annyiban sántít, hogy eddig sem szavazhattak feltétlenül arra, akire szívesen adták volna a voksukat.)
Még Brad Raffensperger, a Trump szerint „áruló” georgiai republikánus államtitkár is elutasítana egy ilyen döntést, mert az nagyon rossz üzenet lenne a jövőre nézve, ha valakit ki akarnak pöckölni a versenyből. (Raffensperger volt az, akit 2022 januárjában Trump arra utasított, hogy ‘keressen neki’ plusz szavazatokat Georgiában, de az államtitkár ezt elutasította, és a rögzített felvételt átadta a vádhatóságnak.)
Megtörténhet, hogy Trump elnök lehet akkor is, ha a választás után elítélik Egyáltalán nem zárható ki a lehetőségek közül, sőt nagyon is valószínű, hogy a perek elhúzódása miatt a súlyosabb vádpontok egyikében a bíróság november 5. után hoz elmarasztaló határozatot, akár 1-2 évvel később is.
Ekkor az a hajmeresztő helyzet állna elő, hogy az ősszel szintén újraválasztott Kongresszusnak kellene vádeljárást (impeachment) lefolytatnia az új elnök ellen, és ha az sikeres, akkor az alelnök lép a helyére. Mindehhez 2/3-os többség szükséges.
Ha az eljárás eredménytelen, akkor az elnök hivatalban marad, vagyis kvázi kegyelemben részesül a törvényhozástól. Egy ilyen végzetesen kiélezett helyzetben minden azon múlna, hogy milyen az új törvényhozás összetétele, amit jelenleg megjósolni sem lehet.
A tisztánlátást nagyban nehezíti az is, hogy a fentebb említett esetekre soha nem került sor az Egyesült Államok történetében.
Visszalépett a republikánus elnökjelöltségért folytatott versenytől vasárnap este Tim Scott amerikai republikánus szenátor, ezzel újabb politikus szállt ki a kampány korai szakaszában.
A dél-karolinai szenátornak, aki nyíltan arról álmodozott, hogy ő lesz az Egyesült Államok történetének első fekete bőrű republikánus elnöke, nem sikerült jól indítania kampányát és bekerülni a republikánus jelöltjelöltek élvonalába.
A RealClearPolitics szakportál által összeállított legutóbbi közvélemény-kutatások átlaga szerint 2,5 százalékos támogatottsággal a republikánus jelöltségért folyó versenyben a hatodik helyen hitelesített Scott azzal fejezte be kampányát, hogy a választók egyértelmű üzenetet küldtek neki.
„Felfüggesztem a kampányomat. Úgy vélem, hogy a választók, akik a legcsodálatosabb emberek ezen a bolygón, világosan fogalmaztak, és azt mondják nekem: nem most, Tim!” – mondta vasárnap este a Fox News Vasárnap este Amerikában című műsorában.
Tim Scott keresztény hitére és konzervatív értékeire alapozva jelentette be tavaly májusban, hogy hivatalosan is elindítja kampányát a republikánus jelöltségért, miután hónapokig kampánya szempontjából kulcsfontosságú államokat látogatott meg.
Az öt jelölt egyike volt a szerdai harmadik republikánus televíziós vitán, amelyen ismét feltűnő volt a favorit Donald Trump távolléte, akinek támogatottsága a számtalan vádemelés dacára 58 százalékos politikai családjában.
Tim Scott a kampánytól való visszalépésével Mike Pence volt amerikai alelnök nyomdokaiba lép, aki Trump legfontosabb riválisaként október végén jelentette be, hogy kiszáll a republikánus elnökségért zajló versenyből.
A szenátor azt is elmondta, hogy „az alelnöki tisztség soha nem szerepelt a kampánya napirendjén, és ez jelenleg biztosan nem is lehetőség”. Elutasította egyben azt is, hogy egy másik elnökjelöltet támogasson.
Egy évvel az elnökválasztás előtt a közvélemény-kutatások szerint a republikánus jelöltségre esélyes Donald Trump vezet a kulcsfontosságú államokban a jelenlegi elnökkel, a demokrata Joe Bidennel szemben.
A very warm welcome to Kyiv to @SpecRepUkraine Penny Pritzker and U.S. private sector CEOs. Today we will have meetings focused on accelerating U.S. business investment in Ukraine for the recovery. pic.twitter.com/7p3sasiDt2
Thank you @OlKubrakov for a substantive discussion with Ukrainian officials and private sector reps on practical steps to increase Ukraine’s exports and restore its economic vitality, a crucial counterpoint to Russia’s aggression. pic.twitter.com/dbWZDtC25A
— Special Representative Penny Pritzker (@SpecRepUkraine) January 12, 2024
Russia is now sowing confusion on NATO/EU borders. We stand in solidarity with our Allies in the Baltic states and Baltic Sea in the face of recent provocations and call on Russia to explain its actions. We are watching the situation closely with our Allies.
Pentagon chief Lloyd Austin has arrived in Kyiv on an unannounced visit. He will meet Volodymyr Zelenskyy and Defense Minister Rustem Umierov to discuss Ukraine's arms needs. pic.twitter.com/TPWU3CMRdc
