Kamala Harris elérte a szükséges támogatottságot, így ő lesz a demokraták elnökjelöltje az amerikai választásokon. A hivatalos jelölésre az augusztus 19. és 22. között tartandó demokrata konvención kerül majd sor.
Kamala Harris amerikai alelnök a demokrata párt jelölőgyűlésén átlépte a szükséges küszöböt, és megszerezte a demokraták elnökjelöltségét – írja a BBC. Az Egyesült Államok alelnöke telefonon azt mondta, hogy megtiszteltetésnek érzi, hogy ő az esélyes jelölt.
Kamala Harris az első fekete nő és az első dél-ázsiai nő, aki egy nagy amerikai politikai párt elnökjelöltje lett. Ha novemberben legyőzi Donald Trumpot, a republikánusok jelöltjét, ő lesz Amerika első női elnöke.
Ellenfél nélkül indult a virtuális névsorolvasáson, miután Joe Biden elnök a múlt hónapban visszalépett, és azonnal támogatásáról biztosította helyettesét. Több potenciális riválisa is követte példáját. Péntek délután Kamala Harris hivatalosan is jelölt lett, miután megszerezte a jelöltséghez szükséges 2350 küldött támogatását.
„Hiszünk Amerika ígéretében, és erről szól ez a kampány” – mondta rövid telefonos nyilatkozatában Kamala Harris, amikor átlépte a küszöböt. Hozzátette: „benne vagyunk, úton vagyunk, és nem lesz könnyű, de véghez fogjuk vinni”.
Az augusztus 19. és 22. közötti demokrata konvenciót megelőző virtuális jelölési folyamatról szóló döntés még akkor született, amikor Joe Biden volt az esélyes jelölt. A hivatalos jelölésére azonban ezen az eseményen kerül sor.
A küldötteknek nem kell szavazniuk az alelnöki választásról, Kamala Harris ugyanis várhatóan hétfőig megnevezi jelöltjét.
Pentagon chief Lloyd Austin has arrived in Kyiv on an unannounced visit. He will meet Volodymyr Zelenskyy and Defense Minister Rustem Umierov to discuss Ukraine's arms needs. pic.twitter.com/TPWU3CMRdc
Moldova Európa-párti elnöke, Maia Sandu vasárnap közölte, hogy indulni kíván a második mandátumért a 2024 végén esedékes elnökválasztáson, hogy tovább dolgozhasson a volt szovjet köztársaság európai integrációjáért.
„Még mindig fontos lépéseket kell megtennünk, és én megígérem, hogy folytatom, ha bizalmat kapok egy újabb mandátumra” – olvasható az elnök honlapján közzétett közleményben. Az elnökválasztás 2024 novemberében vagy decemberében esedékes, a pontos időpontról a parlament dönt.
Maia Sandu, a Világbank volt közgazdásza, aki szorosabb kapcsolatokat kíván ápolni az Európai Unióval, 2020-ban győzte le a Moszkva-barát Igor Dodon leköszönő elnököt az elnökválasztás második fordulójában.
Az európai uniós integráció Maia Sandu egyik célja. Brüsszel decemberben jelentette be, hogy megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat Chisinauval és Ukrajnával.
A jövőnk az európai családban van, és világosan meg kell mondjuk – az egész ország –, hogy milyen utat választunk Moldova számára. Felszólítom a parlamentet, hogy jövő ősszel kezdeményezzen népszavazást, amelyben döntő lesz az állampolgárok szava – hangsúlyozta Maia Sandu.
Az államfő elítéli az Ukrajna elleni orosz inváziót, és azzal vádolja Moszkvát, hogy az ő hatalmának megdöntésén mesterkedik.
Zelenskyy commented on the issue of his legitimacy
"These statements of the illegitimate Russian President on the legitimacy of the Ukrainian President are honestly uninteresting. All adequate people who know how to read the laws will read and find the conclusion,"- stated… pic.twitter.com/QpmywwUyoO
Donald Trump korábbi alelnöke, Mike Pence bejelentette, hogy visszalép a republikánus elnökjelöltségért folyó harctól – írja a BBC.
Pence döntését a Las Vegas-i Republikánus Zsidó Koalíció szombat délutáni rendezvényén ismertette. „Mindig is tudtuk, hogy ez egy nehéz küzdelem lesz, de nem bánom” – idézte a volt alelnököt az AP.
Mike Pence nem volt népszerű a republikánus szavazók körében, és kellő mennyiségű pénzt sem tudott összegyűjteni kampányához. Ezzel ő lett az első fontosabb jelölt, aki kiszállt a versenyből, amelyet jelenleg korábbi főnöke Donald Trump ural. A FiveThirtyEight felmérése alapján a jelöltekre vonatkozó országos felmérésekben Trump majdnem 57 százalékkal vezet, őt második helyen Ron DeSantis követi, őt viszont csak 14 százalékra mérik. Pence a néhány százalékos jelöltek táborát erősítette 3,8 százalékkal.
Pence június elején jelentette be, hogy ő is beszáll az előválasztási küzdelembe. A politikus egyébként 2017 és 2021 között volt az Egyesült Államok alelnöke, előtte pedig négy évig Indiana állam kormányzója. Pence az elmúlt hónapokban többször is felszólalt Trump ellen, akinek hívei a Capitolium 2021. január 6-i ostrománál fel akarták akasztani a korábbi alelnököt, amiért jóvá akarta hagyni Joe Biden választási győzelmét.
Közrend megzavarásának vádjával helyi idő szerint péntek este őrizetbe vették Paraguayo Cubast, a jobboldali Nemzeti Keresztes Párt volt elnökjelöltjét – közölte a paraguayi rendőrség magyar idő szerint szombat hajnalban.
A múlt vasárnapi választáson harmadik helyen végzett Cubas őrizetbe vételét a paraguayi főügyészség rendelte el, a jobboldali politikus jelenleg előzetes letartóztatásban van – számolt be róla Gilberto Fleitas rendőrtiszt egy rádióinterjúban.
Cubas – aki meglepetésre a szavazatok 23 százalékát nyerte el a választáson – Facebook oldalán élőben közvetítette, ahogy a fővárostól, Asuncióntól 15 kilométerre lévő San Lorenzóban egy hotel előtt őrizetbe veszik.
A Nemzeti Keresztes Párt jelöltje elutasította a választási eredményeket, a szavazatok újraszámolását követelte, és utcára szólította támogatóit. Ennek következtében a választást követően hétfőn összecsapások voltak az asuncióni választási bizottság épületénél, a rendőrök kordont állítottak fel a bíróságnál és gumilövedékekkel tüzet nyitottak a köveket dobáló tiltakozókra.
A hétfői események után 208 embert vettek őrizetbe „a közrend megzavarása és egyéb, a tüntetések során elkövetett büntetendő cselekedetek miatt” – közölte a rendőrség csütörtökön.
A választáson 27 százalékkal második helyen végzett Efraín Alegre szintén a voksok újraszámolását, valamint az elektronikus választási berendezésekben használt programok auditálását követelte, emellett közösségimédia-oldalán felszólította a hatóságokat „Paraguayo Cubas és az összes bebörtönzött állampolgár szabadon engedésére, akik az csupán átláthatóságot követeltek”.
Az Amerikai Államok Szervezete (OAS) nevű regionális politikai koordinációs szervezet, mely megfigyelőként vett részt a választáson, keddi beszámolójában közölte, hogy a megfigyelők tapasztalatai alapján „nincs ok kételkedni a választási eredményekben”. A választást Santiago Pena nyerte meg a szavazatok 43 százalékával.
Várhatóan Chris Hipkins jelenlegi oktatásügyi miniszter lesz Új-Zéland új miniszterelnöke, mivel ő az egyedüli jelölt a kormánypárt vezetői tisztségére.
A hírt szombaton közölte az új-zélandi Munkáspárt. A 44 éves politikus személyét a párt vezető tisztségében még vasárnap hivatalosan jóvá kell hagynia a Munkáspárt 64 parlamenti képviselőjéből álló gyűlésnek.
Ez pusztán formaságnak számít megfigyelők szerint. A párt új vezetője egyben a következő, októberben tartandó általános választásokig miniszterelnök is lesz.
Hipkinst 2008-ban választották be az új-zélandi parlamentbe, ahol a koronavírus-járvány során szerzett nevet magának miután 2020 novemberében kinevezték járványügyi miniszternek.
Hipkins jelenleg a rendőrségért, az oktatásért és a közszolgáltatásokért felelős miniszter tisztségét látja el.
Jacinda Ardern leköszönő új-zélandi miniszterelnök kimerültségre hivatkozva csütörtökön váratlanul bejelentette, hogy öt és fél év után lemond, legkésőbb február 7-én távozik a kormányfői posztról.
Megerősítették a hírt: már biztos, hogy Joe Biden másodjára is elindul az elnöki posztért. Joe Biden egy Fehér Házban folytatott beszélgetés alkalmával azt mondta Al Sharpton tiszteletesnek, hogy második alkalommal is elindul, és megméreti magát az elnökválasztáson – a tiszteletes pedig még aznap tájékoztatta a National Action Network munkatársait.
„Még egyszer indulok” – közölte Joe Biden, miközben a Roosevelt Szobában pózolt egy fotóhoz Sharptonnak, aki az MSNBC munkatársa is. Joe Biden szövetségesei már többször nyilatkozták, hogy újraindul az elnöki posztért, ő eddig elzárkózott attól, hogy ezt egyértelműen kijelentse, részben azért, hogy elkerülje a kampányfinanszírozási törvények aktiválását.
Al Sharpton az ország számos jelentős polgárjogi szervezetével folytatott találkozóján kijelentette: Joe Biden ismét elindul az elnöki posztért. Az NBC News a Fehér Háztól kérte, kommentálja Biden indulásának a hírét. Mivel a jelenlegi elnök támogatottsága az utóbbi időben növekedésnek indult, ezért abbamaradt az a szóbeszéd, amely egy új demokrata jelölt állítását pedzegette.
„Az a szándékom, mint ahogy azt az elején is elmondtam, hogy újra indulok” – közölte Joe Biden szeptember 18-án a CBS 60 Minutes című műsorában. A hírt azóta a Fehér Ház is megerősítette.
⚡️White House confirms Joe Biden's intention to run for president in 2024
This was stated by the press secretary of the presidential administration Karine Jean-Pierre at a briefing. pic.twitter.com/vTS6PpeldD
Biden on ABC on China's peace plan: "I've seen nothing [that] would indicate there's something that would be beneficial to anyone other than Russia ... the idea that China is gonna be negotiating the outcome of a war that's a totally unjust war for Ukraine is just not rational" pic.twitter.com/inp3cOWbkZ
I am directing our House committees to open a formal impeachment inquiry into President Joe Biden. Over the past several months, House Republicans have uncovered serious and credible allegations into President Biden’s conduct—a culture of corruption. https://t.co/3uoDlUB3Sy
Aláírta hétfőn Vlagyimir Putyin a választási törvény módosítását, amely összhangba hozza az orosz elnökválasztás rendjét a tavaly elfogadott alkotmánymódosítással, megnyitva a lehetőséget, hogy még kétszer jelöltesse magát a tisztségre.
Az orosz alkotmány a július 1-jén megszavazott módosítást megelőzően kizárta annak a lehetőségét, hogy az orosz elnök két egymást követő ciklus letöltése után ismét versenybe szálljon a tisztségért. Az elfogadott változtatás törölte az „egymást követő” kitételt, egyben lenullázta a hivatalban lévő államfő addigi mandátumait.
A 68 éves Vlagyimir Putyin immár 21. éve áll Oroszország élén. 2000 és 2008 között elnöki minőségben – akkor az államfői mandátum csak négy évig tartott -, majd 2008 és 2012 között, az alkotmányos korlátozás miatt miniszterelnökként. Ebben az időszakban Oroszország elnöke Dmitrij Medvegyev volt, majd ismét Putyin került az államfői hivatalba, amelynek mandátumát időközben hat évre meghosszabbították. A 2018-ban megtartott választás megerősítette ebben a tisztségben. Az elnök mindeddig nem jelentette be egyértelműen, hogy indulni kíván-e a 2024-ben esedékes elnökválasztáson.
A törvénymódosítás értelmében nem választható újra orosz államfővé, aki két ciklus erejéig már betöltötte ezt a tisztséget. A változtatás értelmében ez a megkötés nem vonatkozik arra az elnökre, aki a tavalyi alkotmánymódosítás idején hivatalban volt, vagyis Putyin esetében semmissé válik a korábbi mandátumok általi kötöttség.
A törvénymódosítás értelmében elnök csakis olyan, a 35. életévét betöltött orosz állampolgár lehet, aki legkevesebb 25 éve él az ország területén, és korábban más országban sem állampolgársággal, sem állandó lakhatási engedéllyel nem rendelkezett. Ez alól kivételt képeznek azok az államok, amelyek teljes egészében vagy részben Oroszország részévé válnak.
Putyin aláírta azokat a törvénymódosításokat is, amelyek értelmében akár ötmillió rubelig (jelenlegi árfolyam szerint több mint 20 millió forintig) terjedő pénzbírsággal vagy öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető a második világháborús szovjet veteránok nyilvános megrágalmazása, valamint a becsületük és méltóságuk megsértése.
A közigazgatási és a büntető törvénykönyvben végrehajtandó változások értelmében szigorodott a nácizmus nyilvános rehabilitálásának elbírálása is. Ez alatt a vonatkozó módosítás egyebek között a nürnbergi bíróság által megállapított tények tagadását, valamint a Szovjetuniónak és a szovjet veteránoknak a második világháborús szerepére vonatkozó, tudatosan hamis értesülések terjesztését érti.
Az ország védelmével kapcsolatos nevezetes évfordulókkal szembeni nyilvános tiszteletlenség, a haza védelmezői emlékének megsértése, valamint a világháborús veteránok becsületének és tisztességének megsértése alapesetben hárommillió rubelig (több mint 12 millió forintig) terjedő vagy az elítéltnek a legutóbbi három évben szerzett jövedelmével megegyező bírsággal, vagy köz- vagy kényszermunkával, vagy három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.
Ha ugyanezt a bűncselekményt csoportosan, egyebek között előzetes összeesküvés alapján követik el, az internet vagy tömegtájékoztatási eszköz bevonásával, akkor a bírság kettőtől ötmillió rubelig, a szabadságvesztés időtartama pedig öt évig terjedhet.
A nácizmus mentegetése, valamint a Szovjetunió és a veteránok rágalmazása hárommillió rubelig terjedő bírsággal vagy három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. Ha ugyanez az internet vagy tömegtájékoztatási eszköz bevonásával történik, a büntetési tétel ötmillió rubelig vagy ötévi szabadságvesztésig és a közügyek gyakorlásától való ötévi eltiltásig emelkedhet.
Alekszej Navalnij ellenzéki politikust egy moszkvai bíróság egy második világháborús veterán megrágalmazása címén február 20-án 850 ezer rubel (több mint 3,4 millió forint) pénzbüntetés kifizetésére kötelezte. A büntetési tételek szigorítását Irina Jarovaja házelnök-helyettes kezdeményezte.
Grúzia exelnöke és az ukrán Nemzeti Reform Tanács végrehajtó bizottságának vezetője, Mihael Szaakasvili kijelentette, hogy beleegyezett abba, hogy a „stabilizációs időtartamra” Grúzia miniszterelnöke legyen abban az esetben, ha az ellenzék nyeri meg az október 31-i parlamenti választásokat. Szaakasvili ezt szeptember 7-én közölte Facebook-oldalán – írja a Jevropejszka Pravda
„Beleegyezésemet az egyesült grúz ellenzék javaslatára, miszerint vállalom a kormányfői posztot az október 31-i parlamenti választásokon való győzelem esetében” – mondta Szaakasvili. Hozzátette, hogy beleegyezik abba, hogy nem a teljes, hanem a „stabilizációs időszakra, amíg nem sikerül legyőznünk azt a mély gazdasági válságot, amelyben most Grúzia van”.
Szaakasvili kihangsúlyozta, hogy jelenleg Ukrajnában tartózkodik, és a Nemzeti Reformtanács végrehajtó bizottságának vezetője. „Számomra Ukrajna és Grúzia sorsa elválaszthatatlan. Nem választok a két ország között, harcom itt is – ott is folytatódik” – tette hozzá a politikus.
Hétfőn az „Erő az egységben van” grúz ellenzéki csoport Miheil Szaakasvili volt elnököt nevezte ki miniszterelnök-jelöltnek.
Korábban Szaakasvili bejelentette, hogy a hatalomváltás után visszatér Grúziába, de ez a lehetőség valószínűtlennek tűnik.
Még ha szövetségesei is győznek, Szaakasvilinek nem egyszerű visszatérni. Először hatálytalanítani kell azokat a bírósági ítéleteket, amelyek az exelnököt 3 évre és 6 évre ítélték, és le kell zárni a közpénzek sikkasztásáról szóló ügyet, amelyben még nincs ítélet. Vissza kell szereznie a grúz állampolgárságát is, amit csak Grúzia jelenlegi elnöke tehet meg, aki nem titkolja Szaakasvili iránti ellenszenvét.
?? condemns the illegal referenda staged by ?? in the occupied territories of ??. These attempts for annexation of Ukraine’s territories are unacceptable. Georgia firmly supports Ukraine’s sovereignty and territorial integrity.@MFA_Ukraine
I condemn in the strongest terms attacks on #UNESCO world heritage sight - #Odesa and its peaceful residents, blunt violations of all norms of international law
— Salome Zourabichvili (@Zourabichvili_S) July 23, 2023
Bernie Sanders nem lép vissza a Demokrata Párt elnökjelöltségéért folytatott küzdelemtől – közölte a vermonti szenátor kampánymenedzsere újságírókkal szerdán.
Az előválasztásokon elszenvedett vereségei és a Joe Bidennel, az Obama-kormányzat egykori alelnökével szembeni behozhatatlannak látszó hátránya miatt egyre több újságíró és a vermonti szenátort támogató szervezet firtatja Sanders esetleges visszalépését. Faiz Shakir, Bernie Sanders kampánymenedzsere szerdán közleményben tudatta: a szenátor nem tervezi, hogy visszalép a kampányból.
Sanders a kedden tartott előválasztásokon veszített Floridában, Arizonában és Illinois-ban, és az egy héttel korábbi, úgynevezett szuperkedden pedig, amikor egyszerre 14 tagállamban voksoltak, a legtöbb államban alulmaradt Joe Bidennel szemben.
„A következő előválasztás legalább három hét múlva lesz. Sanders szenátor addig megvitatja támogatóival a kampánystratégiáját” – fogalmazott az újságíróknak küldött közleményében Shakir. Hozzáfűzte, hogy Sanders jelenleg a koronavírus terjedésének féken tartását célzó kormányzati döntésekre összpontosítja figyelmét.
Újságírók szerdán a szenátusban is megállították Bernie Sanderst, hogy a várható döntéséről faggassák. Az idős politikust felbosszantotta a kérdés, és a CNN hírtelevízió riporterének dühösen vágta oda: „én most egy kib…tt világválsággal foglalkozom”! Majd hozzáfűzte: „most éppen megpróbálom tőlem telhetően a legtöbbet tenni annak érdekében, hogy a gazdaságunk ne omoljék össze és hogy emberek ne haljanak meg. Ez elég lesz magának, vagy egész nap fel akar tartani?”. Később, más újságíróknak úgy fogalmazott: „egyelőre azt vizsgáljuk, hogy hol tart a kampányunk. Bárki, aki most azt sugalmazza, hogy befejezzük a kampányt, nem mond igazat”. A Demokrata Párt elnökjelöltségéért folyó küzdelemben valójában még hárman vannak versenyben: a 77 éves Joe Biden és a 78 esztendős Bernie Sanders mellett a 38 éves Tulsi Gabbard hawaii képviselőnő is, aki egyébként a szövetségi kongresszus első és eddig egyetlen hindu vallású tagja és az első szamoai–amerikai politikusa. Gabbard azonban az eddigi előválasztásokon és jelölőgyűléseken sehol sem végzett az első helyen és az elért eredményei alapján csupán két delegátus támogatását nyerte el, így az országos televíziós vitákon sem vehetett részt.
