A vitatott tisztaságú venezuelai voksoláson megválasztott Nicolás Maduro elnök helyi idő szerint pénteken kizárt minden tárgyalást az ellenzékkel, és megadásra szólította fel az ellenzék vezetőjét, María Corina Machadót.
Nicolás Maduro a legfelsőbb bíróságról távozva beszélt erről, amelyhez augusztus 1-jén a megválasztása érvényesítése céljából nyújtott be beadványt.
„Ami a tárgyalásokat illeti, úgy vélem, az egyetlen ember, akinek tárgyalnia kell Machadóval, az a főügyész”– jelentette ki Maduro újságírók kérdései válaszolva. Maduro meghallgatásával a legfelsőbb közigazgatási bíróság befejezte az általa beidézett elnökjelöltek és politikusok meghallgatását. Maduro választási ellenfele, Edmundo González Urrutia a szabadságát féltve nem jelent meg az idézésre. Machado pedig illegalitásban él. A bíróság elnöke, Caryslia Rodríguez hétfőn közölte, hogy a testületnek 15 napos, meghosszabbítható időtartam alatt kell meghoznia az ítéletet. A bíróság folytatja az augusztus 5-én megkezdett szakértői vizsgálatot, hogy végleges választ adjon a beadványra. Rodríguez emlékeztetett: mivel a bíróság a választási ügyekben döntő legmagasabb szintű bírói testület, a döntései ellen nem lehet fellebbezni, és kötelező érvényűek.A megfigyelők többsége szerint a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság a rendszer lekötelezettje.
„Amit a bíróság mondani fog, az a köztársaság törvénye, ez szent ítélet lesz”– fogalmazott az elnök.
A nemzeti választási bizottság augusztus 2-án hirdette ki Madurónak a július 28-i voksoláson a szavazatok 52 százalékával aratott győzelmét, de számítógépes kalózkodásra hivatkozva nem tette közzé a szavazatszámlálás teljes eredményét és a szavazókörök jegyzőkönyveit. Az ellenzék szerint – amely a saját szavazatszámlálónak köszönhetően nyilvánosságra hozta a jegyzőkönyveket, amelyeknek a hitelességét Maduro elutasította – a választásból kizárt María Corina Machadó helyett induló Edmundo González Urrutia a szavazatok 67 százalékát kapta.
Machado tárgyalásokra szólított fel a demokratikus átmenet érdekében. Az Egyesült Államok kolumbiai székhelyű nagykövetsége az X mikroblog portálon még pénteken arra emlékeztetett, hogy csak a párbeszéd, nem pedig a megtorlás teszi lehetővé Venezuela számára, hogy visszatérjen a demokratikus normákhoz, egyben az őrizetbe vett ellenzékiek szabadlábra helyezését követelte.
A választást követő tiltakozó megmozdulások során jogvédő szervezetek szerint 24 ember halt meg, Maduro szerint 2200 embert vettek őrizetbe. Maduro sértő választ adott panamai kollégája, José Raúl Mulino ajánlatára, aki a CNN televíziónak adott interjúban megígérte, hogy a politikai átmenet érdekében segítséget nyújt neki, hogy harmadik országba távozzék.
A venezuelai elnök azzal vádolta meg a panamai elnököt, hogy a ”gringók” (amerikaiak) martaléka.
Panama megállapodást kötött az Egyesült Államokkal, amelynek értelmében Washington fizeti a Darién tartományon át Dél-Amerikából az Egyesült Államok felé tartó bevándorlók légi úton történő deportálásának a költségeit. Tavaly a veszélyes dzsungelen a jobb élet reményében átkelő mintegy félmillió bevándorló több mint 60 százaléka venezuelai volt. Panama a tagja azon latin-amerikai országok alkotta csoportnak, amely megszakította a kapcsolatokat Venezuelával a vitatott július 28-i elnökválasztás után. A csoport tagjai Argentína, Chile, Costa Rica, a Dominikai Köztársaság, Peru ás Uruguay.
Mulino regionális csúcstalálkozót hívott össze a választások eredményének megvitatására, és pénteken közölte, hogy hét elnök megerősítette a részvételét.
A venezuelai ügyészség nyomozást indított María Corina Machado ellenzéki vezető és Edmundo González volt ellenzéki elnökjelölt ellen a hatalom megdöntésére való szervezkedés gyanújával. Az ügyészség erről hétfőn tájékoztatott.
Machadót és Gonzálezt bűnszervezet létrehozásával, összeesküvés szervezésével, hivatalbitorlással és felkelésre való uszítással gyanúsították meg.
A július 28-i elnökválasztás győztesének a központi választási bizottság a hivatalban lévő Nicolás Madurót hirdette ki, az ellenzék szerint viszont a kormány csalt. Tiltakozásul tüntetések sorozata kezdődött, amely ellen a biztonsági erők kíméletlenül fellépnek. Machado és González hétfőn felszólította a rendőrséget és a hadsereget: tagadják meg a kormány utasításainak végrehajtását, és „álljanak át az emberek oldalára”.
„Arra kérjük Önöket, hogy akadályozzák meg a rezsim népellenes ámokfutását, tartsák tiszteletben az elnökválasztás eredményét, és gondoskodjanak arról, hogy mások is tiszteletben tartsák azt” – írták nyílt levelükben. Nicolás Maduro „államcsínyt hajtott végre, szembe megy az alkotmányos renddel, és cinkostársaivá akarja tenni önöket ebben” – szögezték le.
A Maduro hivatalosan bejelentett választási győzelme elleni tiltakozásokon eddig legkevesebb tizenegyen vesztették életüket, és tüntetők százait állítottak elő a hatóságok a Foro Penal nevű helyi emberi jogi szervezet szerint. Az ellenzék Edmundo Gonzálezt tartja az ország legitim elnökének, és őt ismerte el győztesnek az Egyesült Államok, valamint több latin-amerikai ország is. Az Európai Unió vasárnap közölte: az EU sem ismeri el a venezuelai elnökválasztás hivatalos eredményét.
A nemzetközi választási megfigyelők jelentéseikben egyértelműen megállapították, hogy az elnökválasztás nem felelt meg a választási integritás nemzetközi normáinak. Az EU emellett arra szólította fel a venezuelai hatóságokat, hogy állítsák le az ellenzék és a civil társadalom tagjaival szembeni önkényes letartóztatásokat, az elnyomást, és hagyjanak fel az erőszakos retorikával, valamint engedjék szabadon az összes politikai foglyot.
Befagyasztotta az adóhatóság a legnagyobb ellenzéki párt, az Indiai Nemzeti Kongresszus (INC) számláit – közölte a párt szóvivője pénteken.
Adzsaj Maken elmondta, hogy szerinte az intézkedés célja, hogy a pártot félreállítsák a két hét múlva tartandó parlamenti választásokon.
Az adóhatóság az INC 4 számláját fagyasztotta be, mert szabálytalannak találta a párt 2018-as és 2019-es elszámolásait.
Maken ugyan elismerte, hogy valóban megkésve, a határidőhöz képest akár 45 nappal később küldték meg a hivatalnak a bevallásokat, ilyen büntetésre azonban nem számítottak. „Szomorú nap ez az indiai demokrácia számára” – jelentette ki Maken, aki bejelentette, hogy a döntéssel szemben fellebbezést fognak benyújtani és utcai demonstrációkat is terveznek.
Az orosz legfelsőbb bíróság csütörtökön elutasította Borisz Nagyezsgyin orosz ellenzéki elnökjelölt-aspiráns két fellebbezését, amelyeket azért nyújtott be a testülethez, mert a központi választási bizottság érvénytelennek nyilvánított 9 ezer aláírást a támogatói listáján, valamint elutasította felkerülését az elnökválasztás szavazólapjára.
Az orosz választási törvény értelmében az elnökjelölt neve nem kerülhet fel a szavazólapra akkor, ha a leadott támogatói aláírások több mint 5 százaléka érvénytelen.
Az egyik, Moszkva közelében található város önkormányzati képviselőjeként dolgozó Nagyezsgyin 105 ezer választópolgár támogatói aláírását adta le, amelynek 8,5 százalékát teszi ki a 9 ezer érvénytelennek minősített aláírás. A korábbi elutasító határozatot azzal indokolta a bizottság munkacsoportja, hogy szabálytalanságokat talált az aláírásokban, és köztük elhunyt választópolgárok nevei is szerepeltek.
A legfelsőbb bíróság azt a fellebbezést is elutasította, amelyben Nagyezsgyin a választási bizottságnak azt a döntését vitatta, amelyben elutasították felkerülését az oroszországi elnökválasztás szavazólapjára.
Az elutasító határozatokat Borisz Nagyezsgyin úgy kommentálta, hogy „nem adja fel, és mindkét döntés ellen fellebbezni fog, a választási bizottság ellen pedig panaszt fog benyújtani”.
Az orosz elnökválasztást március 15-17. között tartják, és ha Nagyezsgyin neve továbbra sem kerülhet fel a szavazólapra, akkor Vlagyimir Putyin hivatalban lévő orosz elnöknek három kihívója lesz a voksoláson.
Választási csalásra hivatkozva a belgrádi önkormányzati választások megismétlését követelik a baloldali összefogás Szerbia az erőszak ellen nevű listájának politikusai, és hétfő estére tiltakozást szerveztek a választási bizottság épülete elé.
Marinika Tepic és Miroslav Aleksic, a baloldali összefogás két legismertebb alakja a hétfői tiltakozás során a köztársasági választási bizottság épületébe is bejutott, és onnan üzente támogatóinak, hogy mindaddig nem távozik, amíg a csalásra vonatkozó bizonyítékaikat a testület át nem veszi.
Végül közölték, átadták a bizonyítékokat, az épületet azonban nem hagyják el mindaddig, amíg a belgrádi választás megismétléséről nem születik döntés. Hozzátették: az ismételt választások kiírásáig éhségsztrájkot is folytatnak.
A belgrádi helyi önkormányzati választásokon a választási bizottság adatai szerint a Szerb Haladó Párt a szavazatok 39,34 százalékát, míg a Szerbia az erőszak ellen a voksok 32,17 százalékát szerezte meg. Utóbbi tömörülés szerint azonban számos szabálytalanság történt, és a Szerb Haladó Párt olyanokat is a szavazóhelyekre vitt, akiknek nincs is bejelentett lakhelyük Belgrádban.
Szerbiában vasárnap előrehozott parlamenti, vajdasági tartományi, és 65 településen, közöttük a fővárosban előrehozott önkormányzati választást tartottak.
A baloldali összefogás Szerbia az erőszak ellen nevű listájának képviselői szerint választási csalás történt a vasárnapi előrehozott parlamenti, vajdasági tartományi és önkormányzati választásokon Szerbiában, ezért hétfőre tiltakozást jelentett be, és a belgrádi választások megismétlését követeli.
A Szerbia az erőszak ellen lista képviselőinek hétfő hajnali közleménye szerint a szerb fővárosban a voksok 81 százalékos feldolgozottsága mellett a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) 21 ezerrel több szavazatot kapott, mint a baloldali ellenzéki lista. Véleményük szerint ezt csak úgy érhette el az SNS, hogy több mint 40 ezer, belgrádi bejelentett lakhellyel nem rendelkező embert szállított a fővárosba, hogy támogassa a listáját, ezzel pedig „drámaian megváltoztatták” a belgrádi eredményeket.
Emiatt a belgrádi voksolás semmissé nyilvánítását és új választásokat követelnek, hétfő 18 órára pedig tiltakozást jelentettek be a városi közgyűlés és a választási bizottság épülete elé.
Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök vasárnap késő esti sajtótájékoztatóján közölte, hogy az országos, a tartományi és a belgrádi önkormányzati választást is a Szerb Haladó Párt nyerte meg, igaz, a fővárosban csak hajszálnyival előzte meg az ellenzéki összefogást. Az államfő szerint Belgrádban egy párton kívüli személyekből álló lista, A nép egy hangja lehet a mérleg nyelve. Utóbbi tömörülés vezetője azonban közölte, hogy egyik oldalt sem kívánja támogatni.
Az országos választási bizottság egy tavaly bevezetett újítása szerint nem tart sajtótájékoztatókat az előzetes eredményekről, azok a végleges feldolgozottságig a testület internetes oldalán érhetők el. A hétfő reggeli, 51,23 százalékos feldolgozottság mellett elérhető adatok szerint a 250 fős parlamentbe a Szerb Haladó Párton (47,27 százalék) kívül bekerül még a baloldali összefogás Szerbia az erőszak ellen nevű listája (22,82 százalék), a Szerbiai Szocialista Párt (6,68 százalék), a jobboldali Remény koalíció (4,93 százalék), valamint A nép egy hangja nevet viselő, civilekből álló lista (4,62 százalék).
Ivica Dacic, a kisebbik kormánypárt, a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) elnöke lesújtónak nevezte pártja választási eredményeit, és közölte, kész lemondani a párt vezetéséről, ahogyan azt is bejelentette, mindenképpen felül kell vizsgálni az SPS döntéseit, amelyek ilyen gyenge eredményhez vezettek.
Az SPS támogatottsága azt utóbbi években 10 százalék körül mozgott.
A nemzeti kisebbségek pártjainak parlamentbe jutása nem a háromszázalékos küszöb elérésétől függ: a természetes választási küszöb használata van érvényben, ami azt jelenti, hogy annyi kisebbségi képviselő kerülhet be a parlamentbe, ahányszor az egy mandátumhoz szükséges szavazatszámot megszerzi egy nemzeti kisebbségi párt anélkül, hogy el kellene érnie a 3 százalékot. Egy három éve elfogadott törvénymódosítás szerint a természetes küszöb meghatározásakor a kisebbségi pártokra leadott szavazatoknál 1,35-ös szorzót használnak. A várakozások szerint így a parlamentbe a Vajdasági Magyar Szövetség hat képviselője, a bosnyák-horvát összefogás három politikusa, két további bosnyák, két albán és egy orosz kisebbségi képviselő kerül be.
A választási bizottság hétfő este közli előzetes eredményeit, amennyiben pedig sehol nem kell megismételni a voksolást, csütörtökig estig közöl végleges eredményeket.
Az ellenzéki pártok, melyek azt a célt tűzték ki, hogy megakadályozzák a katonai vezetés regnálását Thaiföldön, megalakították koalíciójukat.
A CNN jelentése szerint Pita Limdzsaroenrat, a thaiföldi ellenzéki Move Forward párt vezetője, aki a vasárnapi választásokon a legtöbb mandátumot és a legtöbb szavazatot zsebelte be, csütörtökön bejelentette, hogy hét másik párt is csatlakozott a koalícióhoz.
A 42 éves, Harvardon végzett Pita a „remény és a változás hangjának” nevezte az újonnan alakult koalíciót, hangsúlyozva, hogy valamennyi párt megállapodott abban, hogy őt fogják támogatni Thaiföld következő miniszterelnökeként. Az ellenzéki összefogással 313 szavazattal biztosítják a többséget az alsóházban, ami Pita szerint elég ahhoz, hogy kormányt alakítsanak.
A nyolc párt közé tartozik a Mozdulj Előre, a Pheu Thai, a Thai Sang Thai, a Prachachart, a Seri Ruam Thai, a Pheu Thai Ruam Palang, a FAIR párt és a Plung Sungkom Mai párt. Közlésük szerint az új koalíció párttagjainak következő feladata, hogy kidogozzanak egy egyetértési nyilatkozatot, melyet rövidesen, május 22-én mutatnak be.
Pita rámutatott: „Azért vagyunk itt, hogy kölcsönös megegyezésre jussunk, és félretegyük a nézeteltéréseket.”
A nem hivatalos eredmények szerint a Move Forward 151 mandátumot szerzett a vasárnapi választásokon, a populista Pheu Thai pedig 141 mandátummal a második helyen végzett, eredményeikkel messze megelőzve a hivatalban lévő miniszterelnök pártját.
A progresszív koalíciónak most a thaiföldi parlament mindkét házában 376 mandátumot kell megszereznie ahhoz, hogy miniszterelnököt válasszon és kormányt alakítson. Ez a folyamat azonban legalább 60 napot vesz igénybe, és még a koalíció előtt áll pár legyőzésre váró akadály egy olyan országban, ahol a hadsereg bebiztosította magának, hogy jóformán eldöntse, ki alakíthat kormányt.
Fehéroroszországban másfél év börtönre ítélték Andrej Dmitrijev volt elnökjelöltet, Aljakszandr Lukasenka államfő kihívóját a 2020-as elnökválasztáson, a voksolást követő tüntetési hullámmal összefüggésben – számolt be az MTI a Vjaszna fehérorosz jogvédő szervezetre hivatkozva.
A 41 éves politikust, aki egy Lukasenka-ellenes mozgalmat is vezetett, egy minszki bíróság marasztalta el. Dmitrijev elismerte bűnösségét abban, hogy a vádak szerint részt vett a kormányellenes megmozdulásokon.
A vitatott tisztaságú 2020 augusztusi elnökválasztást követően Fehéroroszországon hónapokig tartó tüntetési hullám söpört végig, amelyet a karhatalom elfojtott. A hatóságok több száz embert letartóztattak, köztük újságírókat és másként gondolkodókat, az ellenzéki vezetőknek pedig szinte mindegyike kénytelen volt külföldre menekülni. Jogvédők szerint mintegy 1500 politikai fogoly raboskodhat az ország börtöneiben.
Putin (RF) is too predictable. Making a statement about tactical nuclear weapons in Belarus, he admits that he is afraid of losing & all he can do is scare with tactics... Second. He once again states his involvement in the crime. Violating the nuclear non-proliferation treaty...
#Belarus hosting Russian nuclear weapons would mean an irresponsible escalation & threat to European security. Belarus can still stop it, it is their choice.
The EU stands ready to respond with further sanctions.
— Josep Borrell Fontelles (@JosepBorrellF) March 26, 2023
Nyikita Juferev az államügyészséghez fordult azzal a panasszal, hogy Putyin megsértette azt a jogszabályt, amely szerint az orosz hadseregre vonatkozó „hamis hírek” terjesztéséért büntetés jár.
„Vlagyimir Putyin háborúnak nevezte a háborút. De nem jelentették be a különleges hadművelet beszüntetését, és nem hirdettek háborút. Ezért a szóért már néhány ezer embert elítéltek” – írta a politikus a Twitteren a Fokusz orosz internetes portál szerint.
Az orosz elnök az ukrajnai orosz katonai beavatkozás február 24-i kezdete óta először használta a háború szót a „különleges hadművelet” helyett.
Juferev több más szentpétervári képviselővel együtt az Állami Dumához intézett felhívásban, szeptemberben Putyin eltávolítását követelte tisztségéből az ukrajnai beavatkozás miatt. Előtte levelet írt az orosz elnöknek azzal a kéréssel, hogy vessen véget az ukrajnai háborúnak.
Wladimir Putin darf nur für Verhandlungen kommen: Europaministerin Karoline Edtstadler (ÖVP) spricht im Krone-Interview Klartext: Der Haftbefehl gegen Moskaus Zar bleibt aufrecht! https://t.co/s8svlM34h5
Kész meghívni az ellenzéket a fehérorosz össznépi gyűlésre Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfő – közölte a BelTa helyi hírügynökség.
Mint mondta, az össznépi gyűlés küldötteit már megválasztották, de meghívják az ország nevében szót kérő politikai ellenzék képviselőit is, mert „nincs mit rejtegetniük”. Lukasenka szerint az ellenzék bojkottja és bírálatai ellenére az össznépi gyűlés mindig is a párbeszéd színtere és az égető problémák megoldásának hatékony eszköze volt.
Fehéroroszországban 2021. február 11–12-én tartják a hatodik össznépi gyűlést mintegy 2700 résztvevővel. Ezt a gyűlést ötévenként hívják össze, hogy politikai és gazdasági kérdésekben döntéseket hozzon. Rendszerint a rezsim és társadalmi szervezetek, állami vállalatok képviselői vesznek részt rajta.
Korábban Lukasenka az augusztus 9-i elnökválasztáshoz kapcsolódó tiltakozások nyomán szükségesnek nevezte a fehérorosz alkotmány megváltoztatását, megjegyezve, hogy kész osztozni az elnöki jogkörökön más hatalmi ágakkal. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy a tervezett össznépi gyűlésnek jelentős szerepe lesz az ország jövőjének megvitatásában. Lukasenka egyben kijelentette, hogy az össznépi gyűlés nem fog alkotmánymódosításról határozatot hozni, mivel annak sorsáról népszavazáson fognak dönteni. A fehérorosz parlament alsóháza október elején már elkezdte a javaslatok befogadását az alkotmány módosításához. Az ellenzék azonban elzárkózott attól, hogy megvitassa ezt a kormányzattal. Helyette továbbra is új elnökválasztást követel, mert az augusztusi választást szerinte a hatalom elcsalta.
