Jelenleg négy régióban feszülnek egymásnak az Egyesült Államok, Oroszország és Kína vezette szövetségi rendszerek. Amennyiben súlyos eszkaláció következik be bármely térségben, abban az esetben kitörhet a harmadik világháború, amely szükségszerűen atomháború lenne.
Négy lehetséges régióban törhet ki a harmadik világháború – írja a Daily Mailre hivatkozva a Híradó. A lap emlékeztet, egy nagy kiterjedésű globális konfliktus, egy harmadik világháború szükségszerűen atomháború lenne.
A második világháború vége – amikor 1945. augusztus 6-án és augusztus 9-én atombombát dobtak Hiroshimára és Nagaszakira –, valamint a szovjet atomfegyver 1949-es kifejlesztése óta a világ vezető atomhatalmai a kölcsönös megsemmisítés elvének (MAD-doktrína) alapján elrettentési politikát folytatnak, hogy megelőzzék egy következő pusztító háború kitörését.
Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az egyes nagyhatalmak időről időre ne intézzenek egymás irányába nukleáris fenyegetéseket, a Daily Mail ennek ürügyén szedte össze azokat a konfliktus zónákat és válsággócokat, amelyeknek eszkalálódása – ahogy fogalmaznak – nukleáris armageddonhoz vezetne:
1. Az ukrajnai háború
Amióta 2022. február 24-én az orosz hadsereg „különleges katonai hadművelet” végrehajtásába kezdett, más szóval megtámadta Ukrajnát, számos alkalommal lehetett hallani és olvasni azokról a vörös vonalakról, amelyek átlépése egy Oroszország és a NATO közötti katonai konfliktushoz vezetne. Az elmúlt hetekben a lassan harmadik évében járó konfliktus eszkalációt elősegítő lépései odavezettek, hogy mind Oroszország, mind az Egyesült Államok módosították az atomfegyverek bevetésére vonatkozó doktrínájukat. Az Arms Control Association elemzése szerint 5 580 nukleáris robbanófejjel rendelkezik az orosz állam, ezeknek egy része taktikai, másik része nagyvárosok megsemmisítésére alkalmas stratégiai célokat szolgál, egy részük pedig leszerelés előtt áll.
2. A koreai háború kiújulása
Észak-Korea keményen dolgozik atomarzenáljának bővítésén, valamint a Japán-tengeren és a Szöul melletti öbölben végrehajtott, különböző ballisztikus rakétatesztekkel és nukleáris fenyegetésekkel provokálja Dél-Koreát, a két országrészt a vasfüggönyhöz hasonló, megerősített demilitarizált övezet választja el egymástól, amelynek kiterjedését az 1953-as fegyvernyugvást követően határozták meg. A kommunista állam érvelése szerint azatomfegyverekre épp az Egyesült Államok jelentette nukleáris fenyegetés miatt van szükség, nyugati szakértők szerint azonban Észak-Korea készül teljes körű támadásra, többek között ezért írta alá még idén júliusban Joe Biden amerikai elnök és Jun Szogjol dél-koreai elnök a közös nukleáris elrettentési iránymutatást annak érdekében, hogy hatékonyabban védekezzenek Észak-Koreával szemben. Az Egyesült Államok a koreai háború óta folyamatosan állomásoztat csapatokat Dél-Koreában.
Az Egyesült Államok annak ellenére, hogy az első nagyhatalom, amely kifejlesztette és háborús konfliktusban bevetette az atombombát, „csak” a második helyen áll a legnagyobb atomarzenálok tekintetében. Az Arms Control Association szerin jelenleg 5748 atomfegyverrel az Egyesült Államok rendelkezik a legnagyobb atomarzenállal, hasonlóan az orosz rendszerhez, itt is megkülönböztethető a taktikai, a stratégiai és leszerelés előtt álló fegyver.
3. Kína és Tajvan
Hadgyakorlatot tartott és teljes blokád alá vonta Tajvant a kínai hadiflotta, miután Tajpej a múlt héten kijelentette – ahogy fogalmaztak –, ellenállnak minden pekingi támadásnak. A gyakorlat nagy félelmet váltott ki egy lehetséges inváziótól, amely szinte bizonyosan magába foglalná a nukleáris fenyegetést is.
4. A közel-keleti konfliktusok
Folyamatos a készültség Iránban, mióta a perzsa állam rakétatámadást mért Izraelre a múlt héten. Ugyanezen a héten 39 iráni törvényhozó felszólította Irán nemzetbiztonsági tanácsát, hogy vizsgálja felül az ország védelmi doktrínáját, és fontolja meg nukleáris fegyverek alkalmazását, ha Izrael célba veszi az iszlám köztársaság atomlétesítményeit. A képviselők azzal érveltek, hogy Irán legfelsőbb vezetője, Ali Hámenei akár a nukleáris fegyverek vallási tilalmát is felülvizsgálhatja a megváltozott körülményekre hivatkozva.
Teherán felgyorsította nukleáris tevékenységét, mióta Donald Trump volt amerikai elnök 2018-ban egyoldalúan kilépett az iráni atomszerződésből, és szankciókat vezetett be az ország ellen. Irán fontos szövetségese Oroszországnak és Kínának, Izrael pedig – a politikai viták ellenére – az Egyesült Államokkal és a nyugati szövetségi rendszerekkel, köztük a NATO-val és az Európai Unióval ápol szoros kapcsolatokat.
[type] => post
[excerpt] => elenleg négy régióban feszülnek egymásnak az Egyesült Államok, Oroszország és Kína vezette szövetségi rendszerek. Amennyiben súlyos eszkaláció következik be bármely térségben, abban az esetben kitörhet a harmadik világháború, amely szükségszerűen ...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1729276140
[modified] => 1729258874
)
[title] => Az atomháború a világ több pontján is kirobbanhat
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=129819&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 129819
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 129820
[image] => Array
(
[id] => 129820
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/atombomba-pixabay.jpg
[original_lng] => 198977
[original_w] => 1000
[original_h] => 524
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/atombomba-pixabay-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/atombomba-pixabay-300x157.jpg
[width] => 300
[height] => 157
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/atombomba-pixabay-768x402.jpg
[width] => 768
[height] => 402
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/atombomba-pixabay.jpg
[width] => 1000
[height] => 524
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/atombomba-pixabay.jpg
[width] => 1000
[height] => 524
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/atombomba-pixabay.jpg
[width] => 1000
[height] => 524
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/atombomba-pixabay.jpg
[width] => 1000
[height] => 524
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1729248074:12
[_thumbnail_id] => 129820
[_edit_last] => 12
[views_count] => 352
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 2058
[1] => 41
[2] => 53452
[3] => 49
[4] => 33
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Háború
[3] => Hírek
[4] => Ukrajna
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 105828
[1] => 5293
[2] => 291432
)
[tags_name] => Array
(
[0] => atomháború
[1] => elemzés
[2] => harmadik világháború
)
)
[1] => Array
(
[id] => 40785
[content] =>
A Védelmi Stratégiák Központja nevű ukrán elemzőintézet szakértői vasárnap közzétette elemzésükben arra a következtetésre jutottak, hogy Oroszországnak aligha érné meg megszállni az ukrán fővárost, Kijevet.
A központ szakértői elemzésükben – amelyből az UNIAN hírügynökség idézett – megállapították, hogy Oroszország fő célja Ukrajna teljes ellenőrzése, ami könnyebbnek tűnik, ha a fővárost elfoglalják.
„Valóban, a Fehéroroszország területén lévő orosz katonai alakulatok, továbbá Oroszországban az ukrán határ közelébe vont csapatok együttesen veszélyt jelentenek Ukrajna északi régióira, beleértve a fővárost, Kijevet. Ezeknek az erőknek és eszközöknek a mennyisége elméletileg elegendő Kijev megszállásához, de csak elméletileg. Abban az esetben, ha Csernyihiv, Zsitomir, illetve Kijev megyénél megpróbálnak áttörni a határon, az orosz csapatok elfogadhatatlan veszteségeket szenvednek el. Egy ilyen forgatókönyv a jelenlegi helyzetben túl kockázatosnak látszik Oroszország számára” – vélekedtek az elemzők.
Kifejtették, hogy az ukrán főváros elfoglalása Ukrajna teljes körű inváziójának nem éppen „költségvetésbarát” változata. Ez annak a ténynek köszönhető, hogy a repülőterek, pályaudvarok, hidak ellenőrzés alá vonásához az orosz fegyveres erők taktikai légideszant csapatait kell bevetni. Ezek pedig az Ukrajnában meglévő biztonsági eszközökkel semlegesíthetők. Ezen túlmenően az ilyen akcióknak nincs értelme az általános fegyveres erők áthelyezése nélkül a terület megszállásának további fenntartása érdekében.
A szakértők értékelése szerint egy ilyen offenzíva nagyon lassú lenne, mert a határtól mintegy száz kilométert kell megtenni a fővárosig, ezalatt a csapatoknak át kell hatolniuk az ukrán Északi Műveleti Parancsnokság többlépcsős védelmén, amelyet még megerősíthetnek a Donyec-medencében szolgálatot teljesítő Egyesített Haderő képességeivel is. „Ezek a csapatok készen állnak az ellentámadásra. Másodszor, egy több mint hárommillió lakosú, az ellenségnek ellenállni kész nagyváros feletti ellenőrzés megszerzése nehéz és irreális feladat, tekintettel a szükséges létszámú csapatokra, amelyek még a megfigyelések alapján nem állnak erre készenlétben” – fűzték hozzá az elemzők.
Megállapították, hogy Kijevet bonyolult domborzatának köszönhetően nagyon nehéz elszigetelni az ország többi részétől. Ezen felül minden bizonnyal érkeznének ellenálló csoportok Ukrajna egész területéről a fővárosba. A szakértők szerint hiábavaló az a remény is, hogy az orosz offenzíva támogatást kapna az úgynevezett ötödik hadoszloptól. Így nevezik Ukrajnában a Moszkva-barát politikai erőket. „Már nem 2014-et írunk. Ukrajna most már tudja, hogyan bánjon el a Kreml csatlósaival szakszerűen, keményen és gyorsan. Moszkva szócsövei már nem rendelkeznek azokkal az előnyökkel, amelyekkel nyolc évvel ezelőtt bírtak” – vélik az elemzők.
A szakértők szerint a demokratikus berendezkedésű Ukrajna a főváros elfoglalása esetén is képes lenne életben maradni. „Egy Oroszország által létrehozott bábkormányt sem az ukránok, sem a világ nem ismerne el. Ez alapján hiba arra számítani, hogy Kijev elfoglalásával Oroszország átveheti az irányítást Ukrajna fölött. De ami a legfontosabb, hogy az ukrán főváros megszállásának bármilyen forgatókönyvének megvalósítása, beleértve mind az általános katonai, mind a különleges erők bevetését, nem érné váratlanul Ukrajnát – mutattak rá az elemzők.
A héten nagyszabású orosz-fehérorosz hadgyakorlat kezdődött Fehéroroszország területén. Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy ezzel egy időben az Egyesült Államok és több vele szövetséges ország Ukrajna elhagyására szólította fel állampolgárait egy közelgő orosz támadás veszélyére hivatkozva. A Der Spiegel című német hírmagazin beszámolója szerint az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és a hadsereg is tájékoztatta a NATO-tagállamokat, hogy új információik alapján már jövő szerdán elindulhat a művelet.
Az ukrán katonai hírszerzés legfrissebb, december 12-i adatai szerint jelenleg az orosz csapatok összlétszáma Fehéroroszországban, orosz területen az ukrán határ közelében, valamint a krími és a Donyec-medencei ideglenesen megszállt területeken mintegy 147,8 ezer katona, beleértve ebbe a légi és a haditengerészeti alakulatokat.
Az USA-beli Global Engagement Center, amely a külföldi dezinformációs hírek és propagandakampányok leküzdéséért felel, nemrégiben elemzést készített az orosz dezinformációs rendszerekről. A 76 oldalas dokumentum számos konkrét példát, grafikát és linket tartalmaz azon internetes kiadványokhoz, amelyek Oroszország az USA ellen irányuló információs háborújáról tanúskodnak.
A jelentés szerint Oroszország intézkedései jelentik a legnagyobb veszélyt ezen a téren. „A rendszer öt fő pillérre épül: a hivatalos kormány által finanszírozott kormányzati közleményekre, az információterjesztés nemzetközi csatornáira, a proxyszerkezetekre, a közösségi oldalak dezinformációs fegyverként történő felhasználására és a számítógépes eszközökön keresztül terjedő téves információkra. A Kreml közvetlenül felelős ezen taktikák és platformok fejlesztéséért az információ fegyverként történő felhasználása során. A Kreml közvetlenül felelős ezen taktikák és platformok fejlesztéséért az információ fegyverként történő felhasználása során” – olvashatjuk a központ jelentésében.
Mike Pompeo a külügyminisztérium a jelentés közzétételekor bejelentette, hogy 10 millió dollárt ajánl fel az azon személyekkel vagy szervezetekkel kapcsolatos információkért, akik más államok nevében próbálnak beavatkozni az amerikai választásokba.
1/3 Today’s news was all about Hungary vetoing financial assistance to #Ukraine. This is fake news. Hungary is ready to give financial assistance to Ukraine, on a bilateral basis. No #veto, no blackmailing.
Ukrajnában nem lehetséges kiterjedt háború Oroszországgal, az orosz csapatok nem fognak mélyebben behatolni Ukrajna területére, ez a veszély csökken a gazdasági válság és a koronavírus-világjárvány következtében – jelentette ki Olekszij Reznyikov, az ideiglenesen megszállt területek visszaintegrálásáért felelős miniszterelnök-helyettes egy hétfő esti televíziós talkshowban, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A műsorban Reznyikov kifejtette: Ukrajnában 2014
óta folyik a háború, ennél nagyobb veszélyeket nehéz
elképzelni. Szerinte Ukrajnának nincs mitől félnie, olyan
országként kell leülnie a tárgyalóasztalhoz, amely követeli a
bizalom helyreállítását.
A politikus kifejtette, „nagyobb veszélyt nem
látok, az orosz csapatok mélyebb behatolását Ukrajna területére
már nem tekintem fenyegetőnek, mert 350 ezer ukrán katona esett át
megpróbáltatásokon a keleti fronton, ami olyan komoly potenciál,
amellyel sok európai ország sem rendelkezik.” Ezért úgy vélem,
nagy háború jelenleg nem lehetséges – hangsúlyozta Reznyikov,
hozzáfűzve, hogy „Ukrajna hat éve él együtt ezzel a kihívással
és a vérével fizet Európa nyugalmáért”.
