Donald Trump egy csütörtöki beszédében ecsetelte néhány gazdasági tervét, s kijelentette, ha megnyeri a november 5-i elnökválasztást, egy kormányzati hatékonysági bizottságot fog létrehozni Elon Musk vezetésével.
Mindemellett Trump arra is ígéretet tett, hogy csökkenti a társasági adókat a hazai termelő vállalatok számára, valamint alacsony adózási zónákat hoz létre, hogy ösztönözze az építőipari cégeket új lakóépületek építésére.
A Reuters értesülései szerint Trump már hetek óta tárgyalt a hatékonysági bizottság létrehozásáról, de még csak most először beszélt róla nyilvánosan. Noha Trump nem kívánt részletekbe bocsátkozni a bizottság működéséről, annyit elárult, hogy a megalakulást követő hat hónapon belül a testület tervet készítene a „csalások és helytelen kifizetések” visszaszorítására.
Musk korábban egy podcastben már utalt arra, hogy egyeztettek Trumppal az ügy kapcsán, és őt határozottan érdekelné a bizottságban való részvétel. Musk az X-en is reagált Trump csütörtöki kijelentéseire, megjegyezve, hogy nincs szüksége fizetésre, címre vagy elismerésre:
„Izgatottan várom, hogy Amerikát szolgálhassam, ha lehetőségem adódik rá.”
I look forward to serving America if the opportunity arises.
Everett Kelley, az Amerikai Kormányzati Alkalmazottak Szövetségének elnöke ugyanakkor élesen bírálta Trump javaslatát: szerinte ugyanis Trump és Musk célja nem más, minthogy felszámolják a független közszolgálati szférát, a menesztett dolgozókat pedig saját szövetségeseikkel helyettesítsék.
Trump már májusban ajánlott egy tanácsadói szerepet Musknak, aki korábban kijelentette, hogy sem Joe Biden, sem Trump mellett nem kíván kiállni. Ennek ellenére azonban azóta már többször is beszéltek egymással, sőt, személyesen is találkoztak.
Sőt, bár korábban rendszeresen kritizálták egymást a közösségi médiában, augusztus elején Trump bejelentette, hogy Musk interjút készít vele, ekkor került szóba a hatékonysági bizottság létrehozásának ötlete is. Mindez azért is rendkívül érdekes, mert Musk nagyon sokáig a demokraták pártját fogta, majd ellenük fordult, aztán már a republikánusokat támogatta, most pedig ott tartunk, hogy Trump egyik legnagyobb támogatója.
A litván–lengyel–ukrán dandár (LitPolUkrbryg) Lengyelországban található bázisa használható az ukrán hadsereg kiképzésére.
Ezt Gitanas Nauséda litván államfő mondta Andrzej Duda lengyel elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján – írja az Ukrinform.
„Készen állunk közös platformjaink használatára. Van egy litván–lengyel–ukrán dandárbázisunk Lengyelországban. Készen állunk arra, hogy az ukrán hadsereget e dandár bázisán képezzük ki” – mondta el.
Hozzátette: mindkét vezető szeptember 5-én, csütörtökön ellátogat a csapathoz.
A litván elnök hangsúlyozta, hogy Ukrajna győzelme az Oroszországgal vívott háborúban a legnagyobb garancia Európa stabilitására.
„Ezért mindent meg kell tennünk, hogy Ukrajna nyerjen, és meg kell adnunk a szükséges támogatást az orosz agressziótól szenvedő szomszédunknak” – hangsúlyozta Nauséda.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár elmondta, hogy a soron következő washingtoni csúcstalálkozón, amelyet július 9–11-én tartanak, a Szövetség megvitatja Dél-Koreával az Ukrajnával kapcsolatos gyakorlati együttműködés kiépítésének módjait.
„A projekt részben az ukrán katonák egészségügyi oktatásához kapcsolódik. Azt is vizsgáljuk, hogyan bővíthetjük ki a hírszerzési információk megosztását Dél-Koreával” – mondta Stoltenberg.
Kiemelte az indo-csendes-óceáni partnerekkel való együttműködés fontosságát ezen időszakban, amikor az Oroszországi Föderáció Észak-Korea, Irán és Kína támogatásával folytatja ukrajnai háborúját.
Vietnam szívélyesen fogadta Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hiába kritizálta a találkozót az ázsiai országgal egyre szorosabb kapcsolatot kereső Egyesült Államok – írta meg a Bloomberg.
Putyin csütörtökön érkezett Hanoiba Észak-Koreából, miután átfogó stratégiai partnerséget írt alá Kim Dzsong Unnal. A vietnami kormány közleménye szerint a látogatás jól tükrözi Vietnam külpolitikáját, amely a függetlenség, önállóság, diverzifikáció és multilateralizmus elveire épül. Vietnam és Oroszország kapcsolata a Szovjetunió idejére nyúlik vissza.
Hanoi kemény kritikát kapott az Egyesült Államoktól és a nyugati országoktól, amiért fogadták az orosz vezetőt, de az ázsiai ország ezt figyelmen kívül hagyta.
Az amerikai nagykövetség hétfői közleményében azt írta, hogy „egyetlen ország sem adhat platformot Putyinnak, hogy népszerűsítse agressziós háborúját.”
Vietnam és az Egyesült Államok az elmúlt években szorosabbra fűzte a kapcsolatát: Amerika partnerként tekint az ázsiai országra a Kínával szembeni fellépésben. Vietnamnak és Kínának területi vitái vannak egymással a Dél-kínai-tengeren.
Daniel Kreitenbrink, az Egyesült Államok kelet-ázsiai és csendes-óceáni ügyekért felelős külügyminiszter-helyettese június 21-én találkozott Bui Thanh Son vietnami külügyminiszterrel – áll a kormány közleményében. A diplomata vietnami útra azután került sor, hogy Putyin látogatása bírálatot kapott az Egyesült Államokban.
Az Egyesült Államok megerősítette elkötelezettségét egy erős és sikeres Vietnam támogatása mellett – áll a közleményben. Kritenbrink azt is megerősítette, hogy az Egyesült Államok üdvözli és értékeli Vietnam egyre fontosabb szerepét a multilaterális és regionális fórumokon.
A vietnami miniszter megjegyezte, hogy az Egyesült Államok mindig is stratégiailag fontos partner volt, és hozzátette, hogy az országok készek együttműködni egy átfogó stratégiai partnerség előmozdításában – áll a közleményben.
Kritenbrink egy külön tájékoztatón elmondta, hogy a két ország közötti bizalom még soha nem volt olyan erős és mély, mint most – jelentette a Dan Tri híroldal egy amerikai diplomatára hivatkozva.
Korábban az Egyesült Államok bírálta Vietnam azon döntését, hogy vendégül látja Putyint, akit észak-koreai látogatása után a „vörös szőnyegen” tüntettek ki, ahol Kim Dzsong Un megígérte, hogy „feltétel nélkül támogatja” Oroszországot Ukrajna inváziójában.
Szeptemberben az Egyesült Államok és Vietnam kapcsolatát átfogó stratégiai partnerséggé emelte, amely Vietnam legmagasabb szintű diplomáciai kapcsolata.
New Washington Post story highlights ISW research (🧵1/6):
"A new US policy allowing Ukraine to fire certain US weapons at Russian territory has led to a reduction in some Russian attacks but still restricts the range enough that it prevents Ukraine from hitting key airfields." pic.twitter.com/wkzKTecdkB
— Institute for the Study of War (@TheStudyofWar) June 22, 2024
New Washington Post story highlights ISW research (🧵1/6):
"A new US policy allowing Ukraine to fire certain US weapons at Russian territory has led to a reduction in some Russian attacks but still restricts the range enough that it prevents Ukraine from hitting key airfields." pic.twitter.com/wkzKTecdkB
— Institute for the Study of War (@TheStudyofWar) June 22, 2024
Kölcsönös, „békés és védelmi jellegű” katonai segítségnyújtásról állapodott meg phenjani találkozóján Vlagyimir Putyin és Kim Dzsongun i számolt be a Népszava.
Dél-Korea aggodalmának adott hangot az orosz elnök látogatása miatt. A két ország közötti átfogó stratégiai partnerségi megállapodást írt alá Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsongun észak-koreai vezető Phenjanban. Kim Dzsongun emellett teljes támogatást ígért Oroszországnak az ukrajnai háborúhoz.
„A világ egyre gyorsabban változik; ebben a helyzetben az a célunk, hogy szorosabbra fűzzük az együttműködést Oroszországgal és kormányával” – mondta orosz hírügynökségek közlése szerint az észak-koreai vezető. Majd „teljes támogatásáról és szolidaritásáról” biztosította
„az orosz kormányt, hadsereget és népet az Ukrajnában a szuverenitás, a biztonsági érdekek és a területi egység megvédésének érdekében folyó különleges hadművelet végrehajtásában”.
Hozzátette, hogy a Moszkva és Phenjan közötti jelenlegi kapcsolatok még az egykori szovjet-észak-koreai viszonynál is szívélyesebbek, Észak-Korea legjobb barátjának nevezte Putyint, továbbá méltatta Oroszország szerepét „a világ stratégiai stabilitásának és egyensúlyának fenntartásában”.
A KCNA észak-koreai állami hírügynökség aláhúzta, hogy a phenjani vezetés szerint a két ország partnersége felgyorsítja a többpólusú világrend kiépülését.
Vlagyimir Putyin – aki mintegy két órán át egyeztetett négyszemközt az észak-koreai vezetővel – köszönetet mondott a támogatásért, és leszögezte, mind Moszkva, mind Phenjan „küzd az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek imperialista, hegemóniára törekvő politikája ellen”.
A két vezető aláírta a két ország közötti átfogó stratégiai partnerségi megállapodást is, amellyel kapcsolatban a megbeszélést követő sajtótájékoztatón Putyin azt mondta,
kölcsönös katonai segítségnyújtásról, együttműködésről is rendelkezik, mindazonáltal „békés és védelmi jellegű”.
„Észak-Koreának joga van megvédenie szuverenitását és biztonságát” – szögezte le, hozzátéve, Moszkva kész diplomáciai erőfeszítéseket tenni annak érdekében, hogy megelőzzön egy esetleges fegyveres konfliktust a Koreai-félszigeten.
Kitért a két országra kirótt szankciókra is, politikailag motiváltnak nevezve őket, és leszögezte, Észak-Korea és Oroszország „nem tűri el a Nyugat zsarolását”. Emellett úgy vélte, az ENSZ-nek felül kellene vizsgálnia a szervezet által Phenjanra kirótt, „az Egyesült Államok nyomására hozott” büntetőintézkedéseket. Elmondta továbbá, hogy a Kimmel folytatott egyeztetésén elsősorban biztonsági és nemzetközi kérdéseket vitattak meg.
Kim Dzsongun a maga részéről szintén hangsúlyozta az aláírt egyezmény „védelmi jellegét”, konstruktívnak nevezve a dokumentumot.
Eközben az Egyesült Államok attól tart, hogy az Oroszországi Föderáció segítséget nyújthat Észak-Korea rakéta- és nukleáris programjához, Észak-Korea pedig a ballisztikus rakétákhoz és tüzérségi lövedékekhez, amelyeket Moszkva használ az Ukrajna elleni háborúban.
Tajvan elmélyíti gazdasági integrációját más demokráciákkal, és együttműködik partnereivel, köztük az Egyesült Államokkal, hogy elrettentse Hszi Csin-ping kínai vezetőt a sziget megszállásától.
Tajvan vezető diplomatája az Egyesült Államokban, Alexander Tah-Rei Yu mondta ezt a Bloombergnek adott interjúban.
„Kína – cselekszenek vagy sem? Nem tudjuk” – mondta Tajvan de facto nagykövete, Alexander Tah-Ray Yui a Bloomberg televíziónak adott interjújában. Biztosak akarunk lenni abban, hogy minden nap, amikor Hszi Csin-ping felébred, és a tükörbe néz, mielőtt borotválkozna, azt mondja: „Ma nem”.
Yui elmondta, hogy Kína készül a Tajvan elleni agresszió lehetőségére, de kormánya „sok barátja, köztük az Egyesült Államok segítségével” is készül. Kína újabb katonai gyakorlatokat indított Tajvan új elnökének, Lai Ching-te május 20-i beiktatása után , a kínai állami Hszinhua hírügynökség pedig azt mondta, hogy „szigorú figyelmeztetést küldenek a külső erők beavatkozása és provokációja ellen” – ez egy hivatkozás. az USA-ba.
A diplomata kijelentette, hogy továbbra is bizakodó a tajvani cégek kettős adóztatásának megakadályozása érdekében az Egyesült Államok szenátusában általa „elakadt” törvényhozás kilátásaival kapcsolatban. Azt mondta, hogy egy ilyen törvény még több befektetést eredményezhet a kisebb cégektől, amelyek olyan nagy cégekkel dolgoznak együtt, mint a Taiwan Semiconductor Manufacturing Co.
Yui, aki decemberben lépett be posztjára, azt is elmondta, hogy kapcsolatban áll az amerikai tisztviselőkkel a védelmi parancsok elmaradása miatt, amelyet részben az ellátási lánc zavarai okoztak – amiért egyes republikánusok a Biden-kormányzat Ukrajnának nyújtott folyamatos támogatását okolják.
Az egyesült államokbeli fegyverekkel kapcsolatban „Közülük már teljesítettük a szükséges kifizetéseket, és még mindig a szállításra várunk” – mondta Yui. „Ez egy olyan kérdés, amelyről folyamatosan beszélünk, és egyeztetünk az amerikai kormányzattal.”
Arra a kérdésre, hogy Peking túlreagálja-e az új tajpeji adminisztrációt, Yui azt mondta, Kína „csak ürügyeket próbál találni arra, hogy fellépjen Tajvan ellen”, többek között azáltal, hogy agresszívan reagál a tajpeji politikai fejleményekre és olyan amerikai tisztviselők látogatására, mint például Nancy Pelosi , aki az Egyesült Államok Képviselőházának elnöke volt, amikor Tajvanra ment. De azt mondta, nem Tajvan vagy Washington szítja a regionális feszültségeket.
„Peking küldi a hajókat, Peking az, aki Tajvan körül a vadászgépeket – ők keltik az összes feszültséget a Tajvani-szorosban” – mondta. „Tisztelettel kell bánniuk velünk, egyenlő félként.”
Yui azt mondta, reméli, hogy Tajvan és az Egyesült Államok meg tud kötni egy második kereskedelmi megállapodást többek között a mezőgazdasággal, a munkaerővel és a környezetvédelemmel kapcsolatban egy olyan kezdeményezés keretében, amely során már sikerült megállapodást kötniük a szabályozási bürokrácia csökkentéséről.
„A választások évében tárgyalni, minél közelebb jutunk novemberhez, annál nehezebb lesz” – mondta a függőben lévő amerikai választásokról. „Szóval szeretnénk ezt a lehető leghamarabb megszerezni.”
Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője május 28-án megállapodást írt alá a biztonsági és védelmi ágazati partnerségről Norvégia külügy- és védelmi minisztereivel.
A közlemény szerint a frissített Biztonsági és Védelmi Partnerségi Megállapodás „az EU és Norvégia, a legszorosabban kétoldalú kapcsolatot tükrözi”.
A megállapodás érinti a felek jelenlegi együttműködési területeit, különösen Ukrajna támogatását, Norvégia uniós missziókban és műveletekben való részvételét, az EU védelmi kezdeményezéseiben való részvételét, valamint erősíti a gyakorlati együttműködést a tengeri biztonság, a kiberbiztonság és a dezinformáció elleni küzdelem terén.
Az orosz–iráni stratégiai partnerség az Ukrajna elleni konfliktus óta jelentős mértékben erősödött, amit az iráni delegáció orosz fegyvergyárakba tett látogatása és a két ország közötti katonai technológiai együttműködés is alátámaszt, beleértve a légvédelmi rendszerek és harci drónok terén való kooperációt – számolt be a Washington Post.
2022 márciusában egy iráni delegáció látogatott az oroszországi Jekatyerinburgban található NPP Start gyárba. Az Egyesült Államok által szankcionált létesítmény légvédelmi fegyverek gyártására szakosodott, ezek közé tartoznak az Sz-400-as légvédelmi rendszerek is, amelyek Moszkva szerint képesek észlelni és megsemmisíteni a modern lopakodó vadászgépeket.
A látogatás annak az egyre elmélyülő partnerségnek képezi a részét, amely Moszkva és Teherán között az Ukrajna elleni teljes orosz inváziót követően kezdett el egyre jobban megszilárdulni. Irán beleegyezett több ezer harci drón és rakéta szállításába Oroszországnak, Moszkva cserébe modern vadászgépeket és légvédelmi rendszereket ígért Teheránnak.
A pontos számok nem ismertek, de az orosz technológia jelentős ugrást jelenthet Irán számára a légtér védelmében. A kétoldalú együttműködés további elemei között szerepelnek a katonai drónok koprodukciója Oroszországon belül, elektronikus hadviselésre szolgáló technológia megosztása és az Ukrajnában bevetett nyugati fegyverek teljesítményének közös kiértékelése.
Az együttműködés mindkét fél számára előnyös: Irán stratégiai partner státuszba emelkedik, míg Oroszország fontos katonai támogatást kap. Mindemellett a perzsa állam Szu-35-ös gépekhez és Sz-400-as légvédelmi rendszerekhez is hozzájut.
Az Sz-300-as már 2019-ben Irán rendelkezésére állt, a valóban modernebb 400-as széria pedig növelheti Irán légvédelmi képességeit, azt ugyanakkor nem lehet biztosra tudni hogy az eszközök leszállítása elkezdődött-e már, és ha igen, akkor milyen számban.
Bár pillanatnyilag úgy tűnik, hogy Izrael nem Irán területén fog válaszcsapást indítani a hétvégi drón- és rakétatámadás miatt, nem lehet teljesen kizárni azt, hogy Teherán a fontosabb külföldi létesítmények védelmére beveti az Sz-400-asokat, így akár az izraeli légierő F-35-ös gépeivel is szembe kerülhetnek.
A kínai külügyminiszter orosz kollégája pekingi látogatása során leszögezte, hogy hazája támogatni fogja Oroszország stabil fejlődését Vlagyimir Putyin elnök irányítása alatt.
Szergej Lavrov kétnapos vizitre érkezett a kínai fővárosba, ahol többek között helyi hivatali partnerével, Vang Jivel találkozott, aki hangsúlyozta, hogy folytatni fogják stratégiai együttműködésüket a világpolitikában, határozott támogatást fognak nyújtani egymásnak.
„Kína támogatni fogja Oroszország stabil fejlődését Putyin irányítása alatt (…) Putyin elnök határozott irányítása alatt az orosz nép előtt fényes jövő áll” – mondta a kínai diplomácia vezetője.
„Kínának és Oroszországnak egyértelműen a történelmi fejlődés, a tisztesség és az igazság oldalán kell állnia. Elleneznünk kell mindenfajta hegemón, zsarnoki és megfélemlítési cselekedetet, a hidegháborús gondolkodást és a szeparatista provokációkat, tevékenyen kell dolgoznunk a közös jövő építésén az egész emberiség számára” – tette hozzá.
Az orosz külügyminiszter megköszönte a fogadó állam támogatását, így azt is, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök az elsők között gratulált Vlagyimir Putyin győzelméhez a márciusi választáson, amelyen mellesleg nem indulhatott egyetlen valódi ellenzéki jelölt sem az elemzők szerint.
„A választási eredmények megerősítették az orosz nép mélységes bizalmát vezetőnk és mostani bel- és külpolitikánk iránt” – jelentette ki.
Hozzátette, hogy ez hangsúlyosan vonatkozik az orosz–kínai stratégiai partnerség erősítésének útjára.
Emellett élesen elítélte a két országgal szembeni nyugati nyomásgyakorlást, ideértve a „törvénytelen” szankciókat, amelyek szerinte súlyosan sértik a nemzetközi normákat.
Kitért rá, hogy ezzel egyre inkább szembesül Kína is, amelynek fejlődését nagy erőkkel próbálja akadályozni az Egyesült Államok.
A két ország az utóbbi években sokat közeledett egymáshoz, stratégiai kapcsolatuk pedig tovább erősödött az ukrajnai invázió több mint két évvel ezelőtti megindítása óta. A szakértők szerint mára egyértelműen Kína vált a domináns féllé a viszonyrendszerben, különös tekintettel Oroszország nemzetközi elszigeteltségére.
A Nyugat számos alkalommal felszólította Kínát, hogy vesse latba befolyását Oroszországnál az ukrajnai béketeremtés érdekében.
Washington többször óva intette Pekinget az orosz háborús erőfeszítések támogatásától.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter előző héten arról számolt be, hogy a kínai kormány továbbra sem szüntette be az orosz hadiipar ellátását. Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter is ennek következményeire figyelmeztetett hétfőn kínai látogatásán.
Привет, я иностранная агентка в уголовном розыске, являющаяся соосновательницей движения, являющегося иностранным агентом и нежелательной организацией, внесенная в список лиц, аффилированных с движением-иноагентом. Теперь ты будешь со мной встречаться? pic.twitter.com/P97UFwOiqz
Kína és Oroszország új modellt alkotott a nagy országok közötti kapcsolatokban, amely teljesen eltér az elavult hidegháborús megközelítéstől – mondta csütörtökön Vang Ji kínai külügyminiszter.
„Szövetség- és konfrontációmentesen, harmadik felet nem célozva Kína és Oroszország a tartós jószomszédságra és barátságra törekszik, és igyekszik elmélyíteni átfogó stratégiai együttműködését” – mondta Vang az éves parlamenti gyűlés egyik sajtótájékoztatóján.
„Az orosz földgáz számos kínai háztartást lát el, míg az orosz utakon kínai gyártmányú autók közlekednek; ez teljes mértékben a kínai–orosz fél kölcsönösen előnyös együttműködésének rugalmasságát és széleskörű kilátásait bizonyítja” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy a kínai-orosz kapcsolatok fenntartása és bővítése a két fél alapvető érdekein alapuló stratégiai döntés.
„A mai világban a hegemonizmus nem támogatott, és a megosztottság nem vezet sehová” – mondta, megjegyezve azt is, hogy a nagy országoknak nem szabad konfrontációra törekedniük, és nem megengedhető a hidegháború visszatérése.
A két ország idén ünnepeli a diplomáciai kapcsolataik felvételének 75. évfordulóját. Kína tavaly már több alkalommal is hangsúlyozta Oroszországgal való kapcsolatainak és együttműködéseinek elmélyítésére való hajlandóságát, tavaly decemberben a Moszkva és Peking közötti katonai együttműködés megújítását ígérték.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Kína és Oroszország új modellt alkotott a nagy országok közötti kapcsolatokban, amely teljesen eltér az elavult hidegháborús megközelítéstől – mondta csütörtökön Vang Ji kínai külügyminiszter.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1709819040
[modified] => 1709817973
)
[title] => Vang Ji: Kína és Oroszország új modellt állít fel a nagy országok közötti kapcsolatokban
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=105948&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 105948
[uk] => 106098
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 76940
[image] => Array
(
[id] => 76940
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/kina-oroszorszag-egyuttmukodes-594938.jpg
[original_lng] => 87399
[original_w] => 1125
[original_h] => 633
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/kina-oroszorszag-egyuttmukodes-594938-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/kina-oroszorszag-egyuttmukodes-594938-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/kina-oroszorszag-egyuttmukodes-594938-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/kina-oroszorszag-egyuttmukodes-594938-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/kina-oroszorszag-egyuttmukodes-594938.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/kina-oroszorszag-egyuttmukodes-594938.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/kina-oroszorszag-egyuttmukodes-594938.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1709892031:2
[_thumbnail_id] => 76940
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 890
[_oembed_4a66c45e5152c96e85d82862c51d0d0c] =>
This is absolutely outrageous murder. By deliberately killing babies in their sleep, Russia is declaring a clear contempt for any peace agreements, past or future. There must be serious and immediate consequences, not continued impunity. pic.twitter.com/zpSmpaBTum
— Gabrielius Landsbergis🇱🇹 (@GLandsbergis) March 3, 2024
