Az Egyesült Államokban palesztinbarát tüntetők tízezrei terveznek összegyűlni a Demokrata párt közgyűlése idején, hogy tiltakozzanak a Biden-kormányzat Izrael Gázai övezetben folytatott háborújával kapcsolatos álláspontja ellen, közölte a Reuters.
A demokraták négynapos kongresszusa Chicagóban augusztus 19-én 18:15-kor kezdődött (01:15 kijevi idő szerint). Várhatóan a Demokrata párt hivatalosan is Kamala Harris alelnököt jelöli elnökjelöltnek.
A tervek szerint néhány órával Joe Biden elnök beszéde előtt másfél kilométeres, palesztinbarát felvonulást tartanak. Több mint 200 szervezet támogatta az akciót.
A múlt héten a szervezők arról számoltak be, hogy a palesztin és arab közösségek képviselői Illinoisból és a szomszédos államokból elkezdtek gyülekezni a felvonulásra. A szervezők koalíciójában olyan csoportok is helyet kaptak, amelyek számos politikai követelést szorgalmaznak, beleértve a reproduktív jogokat és a faji igazságosságot.
A tiltakozók felháborodtak amiatt, hogy az Egyesült Államok állítólag támogatja Izrael Gázai övezetbeli offenzíváját, és azt követelik Washingtontól, hogy vezessenek be fegyverembargót Tel-Aviv ellen.
A Reuters és az Ipsos friss közös felmérése szerint a párt választóinak 32 százaléka örülne Biden távozásának. Az adatokból azonban az is kiderül, hogy nehéz lenne a helyére olyat találni, aki jobb eséllyel venné fel a versenyt Trumppal szemben.
Joe Biden amerikai elnök napjai múlt hét csütörtök óta arról szólnak, hogy az elnökjelölti vitán nyújtott gyenge teljesítményét magyarázza. Kedden arról beszélt, hogy majdnem elaludt a stúdióban, mert a hónapban két tengerentúli útja is volt, és az időeltolódás megviselte a szervezetét. A Fehér Ház korábban azt közölte, hogy Biden meg volt fázva a vitán.
A magyarázkodásra azért van szükség, mert a 81 éves elnök éppen abban vallott kudarcot, amiben a leginkább bizonyítania kellett volna: egyáltalán nem látszott rajta, hogy kognitív képességei teljes birtokában van, és fizikailag, valamint szellemileg készen áll újabb négy évnyi elnökségre. Többször is belegabalyodott a mondanivalójába, máskor menet közben elfelejtette, hogy hogyan akarta folytatni a mondatot, és enerváltnak, gyengének tűnt. Vagyis leginkább öregnek.
Ehhez képest némileg meglepő módon a Reuters és az Ipsos friss közvélemény-kutatása azt állapítja meg, Biden nem veszített a népszerűségéből a múlt hét csütörtöki vita óta: továbbra is a regisztrált választók 40 százaléka támogatja, csakúgy, mint Trumpot, 3,5 százalékos statisztikai hibahatár mellett. A felmérés ezzel a jobbak közé tartozik Biden számára, olyan kutatások is vannak, amelyek jelentős lemaradást mérnek neki.
De maradjunk a kedden publikált Reuters/Ipsos-felmérésnél, abban ugyanis azt is megpróbálták kideríteni, hogy ha nem Biden, akkor ki vehetné fel eredményesen a harcot Donald Trumppal szemben demokrata színekben. A hipotetikus párharcokban szokás szerint Michelle Obama, Barack Obama korábbi elnök felesége szerepelt a legjobban, ő 50-39 arányban legyőzné Trumpot – csakhogy korábban többször is hangsúlyozta, hogy nem kíván elindulni az elnökségért.
Sok demokratának teljesen mindegy, ki indul Trumppal szemben A többiek már kevésbé szerepeltek jól. Kamala Harris alelnöknek 43-42-es vereséget mértek, ami bőven a hibahatáron belül van, és Harris megítélése egyébként még jobb is a demokraták körében, mint Bidené (81 százalék értékeli pozitívan Biden 78 százalékával szemben). Gavin Newsom kaliforniai kormányzó hátránya egy kicsit nagyobb, ő 39 százalékot kapna a 42 százalékot szerző Trumppal szemben a felmérés szerint.
A többiek hátránya még nagyobb, de az adatokból az is látszik, hogy a demokraták jó részének teljesen mindegy, hogy ki indul Trumppal szemben, akár egy teljesen ismeretlen jelöltre is leszavaznának. Kentucky állam kormányzójáról, Andy Beshearról a demokrata válaszadók 70 százaléka még életében nem hallott, de a Trumppal való hipotetikus összevetésben így is csak 40-36-os vereséget szenvedett a teljes népességre nézve, a demokraták jó része tehát ugyanúgy beállt mögé.
A felmérés azt is kiderítette, hogy Biden a demokraták 59 százaléka szerint túl öreg a kormányzáshoz, 32 százalékuk pedig úgy gondolja, hogy vissza is kellene lépnie. Fontos kiemelni, hogy az elnök öregedésével kapcsolatos aggodalmak már régóta átszövik a demokrata tábort. Januárban, amikor még bőven zajlott a jelöltállítási folyamat, egy hasonló felmérésen a demokrata szavazók 49 százaléka azt mondta, hogy Bidennek nem kellene elindulnia az elnökségért.
Egy demokrata képviselő már kimondta: Bidennek mennie kell Joe Bidenre egyre nagyobb politikai nyomás nehezedik a pártján belülről is. Kiszivárgott információk szerint a képviselőház 25 demokrata tagja arra készül, hogy felszólítsa a visszalépésre az elnököt, ha a következő napokban sem javul az állapota. Sőt, most már megvan az első olyan képviselő is, aki nyíltan kimondta, hogy Bidennek távoznia kell a hatalomból: a texasi Lloyd Doggett az NBC-nek adott interjújában beszélt erről, és azt is hozzátette, hogy reméli, hogy más demokrata politikusok is követni fogják a példáját.
A képviselőház 84 éves elnöke, Nancy Pelosi enyhébben fogalmazott, de azt ő is elismerte, hogy legitim feltenni a kérdést: Bidennek csak rossz napja volt, vagy a teljesítménye komolyabb problémára utal. A házelnök azt is hozzátette, hogy ugyanilyen szigorú elbírálás alá kellene esnie Donald Trumpnak is.
Joe Biden szerdán arra készül, hogy egy konferenciabeszélgetésben meggyőzze a demokrata párti kormányzókat arról, hogy továbbra is jó állapotban van az elnökséghez. A héten egy ABC-interjú is tervben van, a jövő héten pedig a NATO-csúcson fog sajtótájékoztatót tartani. A szereplését árgus szemekkel figyelik majd a szavazói és a párttársai.
Bident egyébként valószínűleg nem lehetne leváltani az elnökjelöltségről, ő maga viszont visszaléphetne az indulástól.
Joe Biden – a várakozásoknak megfelelően – magabiztosan nyerte a Demokrata Párt első hivatalos előválasztását, amit idén Dél-Karolina államban tartottak szombaton.
A demokrata párti szavazók számára tartott voksoláson megszerezhető mind az 50 delegáltat Joe Biden nyerte el. Az államonként megtartott előválasztásokon delegálti szavazatokért versenyeznek az elnökjelölt-aspiránsok, és ezek a delegáltak véglegesítik az elnökjelölt személyét az országos jelölő konvención, amit a demokraták idén augusztus közepén tartanak.
Joe Bidennek két kihívója volt az elnökjelölti versenyben: Dean Phillips kongresszusi képviselő és Marianne Williamson írónő. A felmérések szerint Joe Biden támogatottsága fölényes velük szemben.
A hivatalban lévő elnök Dél-Karolinában aratott győzelme után kiadott közleményében azt hangoztatta, hogy 2020-ban ennek az államnak a szavazói adtak új lendületet kampányának és indították el őt az elnökválasztási győzelem felé vezető úton.
Reményét fejezte ki, hogy 2024-ben szintén Dél-Karolinában kezdődik az az út, amely elvezet ismételt győzelméhez a novemberi elnökválasztáson.
A Demokrata Párt – Joe Biden nyomására – 2024-ben jelentősen átalakította előválasztási naptárát, és a több évtizedes hagyománnyal szakítva nem Iowa és New Hampshire választói nyilváníthattak először véleményt az elnökjelöltjükről, hanem Dél-Karolina államé.
Iowa államban postai úton szavazhatnak, New Hampshire pedig nem kap delegációs jogot, miután az állam demokrata párti szervezete – a párt országos szervezetének utasítása ellenére – az eredeti időpontban megtartotta az előválasztást. Az elemzések szerint Dél-Karolina elsősége az előválasztásban az állam jelentős afroamerikai szavazótömbje miatt volt fontos Joe Biden számára.
Szakértők rámutatnak: az afroamerikai lakosság támogatása nélkül Joe Biden nem lesz képes megnyerni az elnökválasztást novemberben republikánus kihívójával szemben, aki a jelenlegi várakozások szerint hivatali elődje, Donald Trump lesz.
A közvélemény-kutatások szerint ugyan az afroamerikai lakosság többsége változatlanul a demokratákra szavaz, de jelentős számban vándoroltak át a republikánusokhoz, ami akár elnökválasztási győzelmet jelenthet Donald Trumpnak.
A következő előválasztást Nevada államban, február 6-án rendezik a demokraták számára, míg a republikánusoknál február 8-án szintén Nevada államban folytatódik jelölőgyűlésekkel az előválasztási verseny.
Ugyan az egykori first lady a nyilvánosság előtt eddig minden esetben tagadta, hogy lennének politikai ambíciói, de sajtóhírek szerint Michelle Obama már az adományozókkal is beszélt arról a lehetőségről, hogy elfoglalná az elnöki széket a Fehér Házban. Ráadásul felmérések és szakértői vélemények is alátámasztják, hogy akár jó húzás is lehet a demokraták részéről, ha őt indítják a jelenlegi elnök, Joe Biden helyett.
A New York Post hiteles forrásokra hivatkozva azt írja, hogy a korábbi first lady, Michelle Obama hajlandó lenne beszállni az elnökjelöltségért folyó versenybe – írta meg az Infostart. A portál hozzáteszi, az amerikai lap értesülése szerint támogatja férje, Barack Obama is, aki 2009 és 2017 között volt az Egyesült Államok elnöke.
Michelle Obama állítólag már a lehetséges adományozók körében is elhintette, mire készül.
Ahogy korábban a hirado.hu is megírta, néhány hónapja Ted Cruz, Texas állam republikánus szenátora nyíltan meg is fogalmazta, hogy Barack Obama korábbi amerikai elnök felesége, Michelle Obama igen népszerű, sok pénzt tudna összegyűjteni a kampányára, és ha nyer, férje tovább irányíthatná az országot.
Cruz utóbbi állítását bővebben is kifejtette, mint mondta: „Szerintem már Barack Obama vezeti a Biden-kormányt, ő a bábjátékos a Fehér Házban. Nem hiszem, hogy Joe Biden a döntéshozó.
Ezért, amikor azt látom, hogy a média Biden ellen fordul, szerintem drámaian megnő annak az esélye, hogy Michelle Obamát 2024 augusztusában beejtőernyőztetik.”
A most kiszivárgott forgatókönyvről az Infostart azt írja, Joe Biden májusban jelentené be, hogy mégsem indul, majd az augusztusi demokrata konvención kaphatná meg a hivatalos jelölést az elnökjelölti posztra Michelle Obama.
Az egykori first lady a nyilvánosság előtt eddig minden esetben tagadta, hogy politikusi ambíciói lennének, ám – ahogy arra korábbi cikkünkben is rámutattunk – beszédes lehet, hogy Michelle Obama második könyve épp a ’24-es kampány rajtjának környékén jelent meg.
Tavaly októberi cikkünkben arra is rámutattunk, mi lehet az oka annak, hogy a Demokrata Párt járatlan utakra léphet Michelle Obama jelölésével. Mint írtuk, Biden népszerűsége a mérések szerint romló tendenciát mutatott, ráadásul az elnök egészségügyi állapotával egy időben a mainstream média is rendre foglalkozott. A világ egyik legolvasottabb napilapja, a The New York Times például már tavalyelőtt arról cikkezett, hogy még a demokrata szimpatizánsok többsége is azt szeretné, ha Biden 2024-ben nyugdíjba vonulna.
Michelle Obama rendkívül népszerű a Demokrata Párton belül, valamint a szavazók körében is, viszont még nem lehet őt politikusnak nevezni, nem szerzett kellő tapasztalatot ezen a téren – mondta el az Inforádióban a most kiszivárgott hírekkel kapcsolatban Danube Institute vezető kutatója. Veres Kristóf emlékeztetett, hogy
Barack Obama elnöksége alatt sokkal magasabb volt a támogatottsága, mint a férjének. „Ő egy ikon a demokrata oldalon.”
A szakértő ismertette egy decemberi felmérés eredményeit is: a független szavazók 16 százaléka Michelle Obamát szeretné elnökjelöltnek abban az esetben, ha Joe Biden visszalépne. A demokraták körében viszont Kamala Harris alelnök a legnépszerűbb, a volt first lady pedig a második – 17 százalékos támogatottsággal.
Kizárta két demokrata párti tagját csütörtökön Tennessee állam képviselőháza azzal az indoklással, hogy a két politikus a múlt héten aktívan részt vett a törvényhozás munkájának megzavarásában, és az ülésteremben tüntetett. Kirekesztésükről a szövetségi állam parlamentjének republikánus többsége határozott hosszú vita után.
A Fehér Ház szóvivője, Karine Jean-Pierre napi sajtótájékoztatóján, csütörtökön a kizárásra vonatkozó indítványt sokkolónak, demokráciaellenesnek és példátlannak nevezte.
A képviselők kizárását Tennessee állam alkotmánya a szabályok súlyos megsértése esetén lehetővé teszi, de ezzel az eszközzel a XIX. század közepe, a polgárháború óta csak néhány esetben éltek. A képviselői hely visszaszerezhető egy újból kiírt választás útján, amelyen a kizárt képviselő is elindulhat.
Justin Jones és Justin Pearson múlt csütörtökön hangosbeszélőn buzdította az ülésterem karzatán összegyűlt tüntetőket, akik a fegyvertartási törvények szigorítását követelték, a Nashville-i iskolai lövöldözés után. A két politikushoz csatlakozott egy harmadik demokrata képviselő, Gloria Johnson is, akinek kizárása a törvényhozásból egy szavazat híján nem kapta meg a szükséges többséget.
A kizárt képviselők egyike, Justin Pearson demokráciaellenes lépésről beszélt és azt mondta, annak érdekében harcol, hogy gyerekek ne veszítsék életüket fegyveres erőszak miatt.
A kizárási eljárás idején a Nashville-i törvényhozás épülete előtt és az épületben ismét tüntetők jelentek meg, akik újra a fegyvertartás szigorítása mellett és az eljárás alá vont politikusok mellett tüntettek. Tennessee államban a múlt hétfői, 6 halálos áldozatot követelő iskolai lövöldözés nyomán kezdődtek tüntetések, amelyeket részben középiskolai diákok szerveztek a fegyvertartás szigorítása érdekében.
A republikánus képviselők a döntést azzal magyarázták, hogy a képviselők felkelést szítottak múlt heti fellépésükkel, amikor a tüntetők élére állva akadályozták a törvényhozás munkáját. Gino Bulso republikánus képviselő azt is kifogásolta, hogy az érintettek változatlanul nem hajlandók elismerni, hogy hibáztak. Szerinte ha a törvényhozás nem lépne a szankciók terén, az felhívás lenne további zendülések elkövetésére az ülésteremben – írja az MTI.
[type] => post
[excerpt] => Kizárta két demokrata párti tagját csütörtökön Tennessee állam képviselőháza azzal az indoklással, hogy a két politikus a múlt héten aktívan részt vett a törvényhozás munkájának megzavarásában, és az ülésteremben tüntetett. Kirekesztésükről a szöv...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1680885960
[modified] => 1680868340
)
[title] => Zendülésre hivatkozva kizárta két képviselőjét egy amerikai állam törvényhozása
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=75595&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 75595
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 75596
[image] => Array
(
[id] => 75596
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/three-democrats-1-1024x690-1.jpeg
[original_lng] => 93732
[original_w] => 1024
[original_h] => 690
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/three-democrats-1-1024x690-1-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/three-democrats-1-1024x690-1-300x202.jpeg
[width] => 300
[height] => 202
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/three-democrats-1-1024x690-1-768x518.jpeg
[width] => 768
[height] => 518
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/three-democrats-1-1024x690-1.jpeg
[width] => 1024
[height] => 690
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/three-democrats-1-1024x690-1.jpeg
[width] => 1024
[height] => 690
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/three-democrats-1-1024x690-1.jpeg
[width] => 1024
[height] => 690
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/three-democrats-1-1024x690-1.jpeg
[width] => 1024
[height] => 690
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1680857966:4
[_thumbnail_id] => 75596
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 1
[views_count] => 928
[translation_required_done] => 1
[_oembed_8356c55610ed8f560caea65f1242ce9b] =>
Weaponization of our courts for political grievances is an abhorrent abuse of power.
The George Soros-supported NYC DA is only furthering the radical liberal agenda to have elections determined at the jury box rather than the ballot box.
It is beyond belief that District Attorney Alvin Bragg has indicted a former President and current presidential candidate for pure political gain. Arresting a presidential candidate on a manufactured basis should not happen in America.
Thank you to everyone for your support and love! I have so many messages coming in that I can't respond...also don't want to spill my champagne ? #Teamstormy merch/autograph orders are pouring in, too! Thank you for that as well but allow a few extra days for shipment.
Pentagon chief Lloyd Austin has arrived in Kyiv on an unannounced visit. He will meet Volodymyr Zelenskyy and Defense Minister Rustem Umierov to discuss Ukraine's arms needs. pic.twitter.com/TPWU3CMRdc
Kyrsten Sinema arizonai szenátor pénteken bejelentette, hogy kilép a Demokrata Pártból, amelynek színeiben 4 éve tagja a törvényhozásnak. Ezzel technikailag elveszíti az 51–49 szavazatarányú többséget Biden pártja a Szenátusban, de ahogy a BBC megjegyzi ez nem hoz jelentős változást az amerikai döntéshozatalban, mivel szavazategyenlőség esetén a demokrata Kamala Harris alelnök szavazata dönt.
Sinema mostantól hivatalosan függetlenként folytatja a munkát, és azt ígéri, nem ül át a republikánusok táborába.
Az arizonai szenátor távozása nem előzmény nélküli, korábban is renegátnak számított a demokraták között. Az ő nyomására került ki például a gazdasági stabilizációs törvénycsomagból a nyereségrészesedési adót érintő szabály, aminek a lehetősége így a tehetős amerikaiak számára megmarad.
A demokraták egymást hibáztatják a keddi virginiai kormányzóválasztási vereség után, amely a legutóbbi, 2009-es virginiai vereségre, majd az azt követő 2010-es félidős választásokra emlékezteti őket, amelyet Barack Obama akkori demokrata elnök kudarcnak nevezett – jelentette szerdán az amerikai sajtó.
A republikánusok jelöltje, Glenn Youngkin nyerte meg kedden a virginiai kormányzóválasztást a demokrata Terry McAuliffe előtt. Egyes szakértők szerint egy évvel azután, hogy Joe Biden a 2020-as elnökválasztáson Virginia államban 10 százalékponttal győzött, a mostani eredmény egyfajta ítéletként értelmezhető Biden elnökségével kapcsolatban. A virginiai vereség különösen riadalmat okozhat a párton belül a jövő évi félidős választások miatt, amikor a washingtoni kongresszus irányítása a tét – mondták az elemzők. Vannak olyan demokraták, akik arra fogják a vereséget, hogy a választás előtt nem sikerült elfogadtatni a szenátussal Biden infrastrukturális és szociális csomagját. A vesztes McAuliffe és szövetségesei már korábban azt szorgalmazták, hogy a képviselőház fogadja el a szenátus által jóváhagyott, kétpárti infrastrukturális törvényjavaslatot, mert abban bíztak, hogy ez győzelemhez segítheti őt. Azonban a törvényjavaslatokat azóta sem fogadták el, mégpedig a demokrata párton belül – a centristák és a mérsékeltek között – kialakult ellentétek miatt. Biden szerdán azt mondta: szerette volna, ha gazdasági csomagjait még a választások előtt megszavazza a kongresszus. Chuck Rocha demokrata stratéga, aki Bernie Sanders vermonti független szenátor elnökválasztási kampányának vezető tanácsadójaként dolgozott, azt mondta: a virginiai vereségért 70 százalékban a kongresszust, 30 százalékban pedig Bident hibáztatja. Több demokrata szerint a keddi választási eredmények tanulsága, hogy csökkenteni kell a pártbeli feszültségeket, és hogy a gazdasági csomagok elfogadásával be kell bizonyítaniuk cselekvőképességüket a választóknak. A progresszív baloldali csoportok is élesen kritizálták a demokratákat és McAuliffe-et, szerintük „lélektelen” volt a kampányuk, nem foglalkoztak a választókat igazán érdeklő kérdésekkel. Közös közleményükben azt írták: Terry McAuliffe kampánya erőtlen volt, sokat foglalkozott Donald Trump volt elnökkel, ahelyett, hogy a választókat leginkább érdeklő kérdésekre összpontosított volna. A CNN hírtévé online elemzésében azt írta: a keddi eredmények fényében az országban „nagy az elégedetlenség azzal kapcsolatban, hogy a demokraták mit tudtak eddig kezdeni a 2020-ban nekik adott hatalommal”. Kevin McCarthy, a képviselőházban jelenleg szűk kisebbségben lévő republikánusok frakcióvezetője szerdán azt mondta: pártja több mint 60 képviselői mandátumot is elvehet a demokratáktól a jövő évi félidős választásokon. New Jersey államban szintén kormányzóválasztás volt kedden, amelyet végül szoros versenyben a jelenleg is hivatalban lévő jelölt, a demokrata Philip Murphy nyert meg a republikánus Jack Ciattarellivel szemben. Szakértők szerint az, hogy a demokraták jelöltje csak rendkívül szűk többséggel győzött, szintén egy figyelmeztetés lehet a párt számára, ugyanis előtte az elemzők egyértelmű demokrata győzelmet vártak.
Roberto Gualtieri a Demokrata Párt (PD) politikusa bejelentette győzelmét a római főpolgármester-választáson, mely hétfőn lezárta a részleges önkormányzati választások második fordulóját. A jobbközép a nagyvárosok között Triesztet szerezte meg.
Roberto Gualtieri – a második Conte-kormány volt pénzügyminisztere – a szavazatok közel hatvan százalékát szerezte meg, megelőzve a jobbközép jelöltjét a belügyminisztérium közölte adatok szerint. A szavazatok majdnem végleges összesítése előtt Gualtieri bejelentette győzelmét, jobbközép vetélytársa Enrico Michetti pedig elismerte a vereséget. A fővárost az azt az utóbbi öt évben irányító Öt Csillag Mozgalom (M5S) elveszítette, amiként Torinót is, ahol a PD jelöltje szintén a voksok majdnem hatvan százalékát kapta meg. Triesztben viszont a szavazók több mint fele a Liga, az Olasz Testvérek (FdI) és a Hajrá Olaszország (FI) alkotta jobbközép koalíció színeiben indult Roberto Dipiazzát erősítették meg a polgármesteri székben. Dipiazzának ez az egymás utáni negyedik mandátuma. A két héttel ezelőtti részleges helyhatósági választások második fordulóján 65 önkormányzatban mintegy ötmillió szavazót vártak az urnákhoz. A részvételi arány 43,9 százalékos volt, ami kilenc százalékponttal alacsonyabb, mint az öt évvel ezelőtti második fordulóban. Ez a mindenkori legalacsonyabb részvételnek számít a helyhatósági választások történetében. Az október 3-4-i első és a mostani második fordulóban érintett hat nagyvárosból ötöt a balközép szerzett meg. Giorgia Meloni, az Olasz Testvérek (FdI) elnöke sajtótájékoztatóján kijelentette: a jobboldal egyetlen újabb nagyvárost sem tudott szerezni, de ez egyáltalán nem jelenti a koalíció vereségét. „Ellenkezőleg, egyetlen párt sem örülhet annak, hogy ilyen kevesen mentek el az urnákhoz, és Róma főpolgármesteréről ilyen kevesen döntöttek: a demokrácia van válságban, nem a politika” – hangoztatta. A jobbközép jelöltek sikertelen szereplését a Liga, az FdI és a FI megosztottságával magyarázta, hangsúlyozva, hogy jelenleg „három lelke van a koalíciónak”. Megjegyezte, hogy a következő választásokon nem civileket, hanem politikus jelölteket kell állítaniuk. Hozzátette, hogy a baloldal „sárdobálást” folytatott a jobboldali jelöltekkel szemben. „A PD az M5S tetemén ünnepli a győzelmét” – jelentette ki Meloni arra utalva, hogy a baloldali párt elszívta az ötcsillagos mozgalom szavazóit. Matteo Salvini a sajtótájékoztatóján „minimalizálta” a balközép győzelmét, s arra emlékeztetett, hogy a kétfordulós választáson a jobbközép 15 új polgármesteri helyet szerzett, és a tartományok többségét is a jobbközép vezeti. Elemzők arra mutattak rá, hogy a nagyvárosok központjában élő, hagyományosan baloldali szavazók nem maradtak távol az urnáktól, miközben a peremkerületekben korábban a jobboldalra és az Öt Csillag Mozgalomra szavazók között alacsony volt a választási kedv.
Nagyon szűk többséggel, de végül 50-49 arányban elfogadták a demokraták javaslatát az amerikai Szenátusban az 1.9 trillió dollár értékű „COVID-19 Segélycsomagra” vonatkozóan.
Hosszú éjszakája volt a Szenátus tagjainak, ám hosszú heteken át tartó viták után végül sikerült keresztülvinni a demokraták javaslatát a Kongresszus felső házán, mely egy óriási győzelemnek tekinthető Joe Bidennek és szövetségeseinek. Végül egy republikánus sem szavazta meg a javaslatot, indokolatlanul nagy összegűnek találták.
„A nemzet már túl régóta szenved. Minden, ami a segélycsomagban szerepel, ezt a szenvedést hivatott enyhíteni, és a leginkább kiszolgáltatottak életfeltételeit kívánja biztosítani” – mondta Joe Biden a javaslat elfogadását követően.
A csomagban többek között egy 1400 dollár értékű készpénz-transzfer szerepel a legtöbb amerikai számára, akinek azonnali szüksége van pénzre. Ezen felül kiterjesztették a munkanélküli segélyekre való jogosultság időtartalmát, valamint adókedvezményeket biztosítottak a legszegényebb amerikaiaknak, a gyermekes családoknak és egészségbiztosítási csomagok vásárlóinak.
Az újonnan elfogadott csomagban ezen felül forrásokat is elkülönítettek az arra rászoruló államok és városok, oktatási intézmények számára, valamint a koronavírus-vakcinák és a koronavírus-tesztek biztosítására. A csomag elfogadásával immáron 4 trillió dollárt szavazott meg a Kongresszus a járvány kitörése óta.
A szombati szavazás kulcsfontosságú volt a demokraták számára, akiknek egyhangúlag kellett elfogadni a javaslatot. Ez azért volt fontos, mert a republikánusok részéről egyhangú elutasításra lehetett számítani, amely egy 50-50 szavazatos felállást eredményezett volna, ezt a döntésképtelenséget azonban Kamala Harris alelnök szavazata oldotta volna fel a demokraták javára.
A Szenátus elé terjesztett csomagról szóló szavazást egyébként folyamatosan csúsztatni kellett, mert a demokraták nemegyszer utolsó pillanatos változtatásokat eszközöltek, hogy a párton belül versengő progresszív és mérsékelt szárny követeléseit folyamatosan kielégítsék.
A republikánusok természetesen hevesen ellenezték a segélycsomag egyes részeit, a Szenátus republikánus vezetője, Mitch McConnell például úgy fogalmazott, hogy a Szenátus még ilyen „rendszertelenül” sosem költött el 2 trillió dollárt. „Nem a járvány megkönnyítése volt a prioritásuk, hanem a kívánságlistájuk megvalósítása” – tette hozzá.
Fontos lépés volt a javaslat szenátusbeli elfogadása, amely most a szintén demokrata vezetés alatt álló Képviselőház elé fog kerülni. A demokratáknak itt 10 szavazatnyi többségük van, ám a javaslat egyes részei a párt progresszív szárnyának továbbra sem megfelelőek, így Nancy Pelosi házelnöknek nem lesz egyszerű dolga.
Chuck Schumer, a Szenátus többségi demokrata vezetője kijelentette, el kell fogadni a javaslatot, és jelezte, a Szenátusban eszközölt változásokról már beszélt Pelosival. „Ez nem olyan javaslat, ami mindenkinek tetszeni fog, olyan javaslat nem létezik” – tette hozzá.
Mit tartalmaz a csomag?
Az AP hírügynökség összeszedte, hogy egészen pontosan mit tartalmaz a demokraták által előterjesztett segélycsomag, melynek általános intézkedéseiről fentebb írtunk.
Először is kiterjesztették a szövetségi kormány munkanélküli segélyprogramját egészen szeptember 6-ig, melynek összege hetente 300 dollár, de a munkájukat elvesztő amerikaiaknak ugyanúgy járni fog az a segélyezés is, amit a lakóhelye szerint állam biztosít.
A segélycsomag szerint az évi 150 ezer dollárnál kevesebbet kereső családok számára 10 200 dollárig adómentes lesz a munkanélküli segély, és kiterjesztik a COBRA nevű egészségbiztosítási programot is, melynek értelmében a korábbi munkáltató egészségügyi programjában maradhat az érintett.
A csomag központjában a közvetlenül az amerikaiak kezébe juttatott 1400 dollár szerepel, mely egyénenként kerül kiosztásra. Amennyiben házaspárok együtt jelentik meg igényüket, akkor 2800 dollárt kapnak, valamint gyermekenként plusz 1400 dollárt. Ez azoknak jár, akik évi 75 ezer dollárnál kevesebbet keresnek, vagy azon házaspároknak, akik évi 150 ezer dollárnál kevesebbet.
Ez a közvetlenül kézhez juttatott összeg a 80 ezer dollárnál többet kereső egyének, vagy 160 ezer dollárnál többet kereső házaspárok esetében jelentősen csökkent, de így is az amerikaiak többsége megkapja a csekket, mivel az amerikai átlagkereset az évente 68 ezer dollár körül van.
A csomag elkülönített összesen 350 milliárd dollárt az állami, városi és települési önkormányzatok számára, amellyel a 2024-ig felmerült, a járvánnyal összefüggő költségeiket fedeznék. A jogszabály előírja, hogy a kisebb államoknak legalább akkora összeget kell kapniuk, mint a tavaly márciusban elfogadott segélycsomag szerint.
A segélycsomag kritikusai ezt a pontot kritizálták az egyik leghevesebben, vélekedésük szerint ugyanis túl általánosan osztja ki a hatalmas mennyiségű pénzt, holott a járvány gazdasági hatása mindenhol eltérő. A republikánusok szerint felesleges költéseket tartalmaz, és nem megfelelően célzott az intézkedés.
A jogszabályban elkülönítették 130 milliárd dollárt az óvodák, általános- és középiskolák számára is, amelyet elsősorban az osztálytermek átalakítására kell fordítani, csökkenteni kell az osztályok méretét, hogy a távolságtartási szabályoknak megfeleljen. Ezen felül az összeget megfelelő szellőztetési rendszer kialakítására, védőfelszerelés vásárlására és nyári iskolákhoz szükséges személyzet biztosítására kell fordítani.
Az egyetemek és főiskolák szintén kaptak 40 milliárd dollárt, amelyekkel az oktatási intézmények járvánnyal összefüggő kiadásait kell fedezni, valamint kell adni belőle a hallgatóknak is, hogy az alapvető élelmiszereket, a lakhatást és a számítógépes felszerelést biztosítani tudják.
25 milliárd dolláros keretet különítenek a vállalkozások, különösen az éttermek és bárok számára, amelyeket különösen falhoz vágott a járvány. Itt annyi kitétel van, hogy cégenként 10 millió dollárt lehet igénybe venni, ezen belül egy fizikai helyszín maximum 5 millió dollárt kaphat, amelyet fizetésre, bérleti díjra, közüzemi számlákra és egyéb működési költségekre kell fordítani.
Egy másik 46 milliárd dolláros tételt különítenek el a szövetségi, állami és települési szintű koronavírus-tesztelési programok minél nagyobb fokú kiterjesztésére, és a kontaktkutatási kapacitás bővítésére. Ezen összegeket új laboratóriumok és mobil tesztközpontok felállítására is lehet fordítani, valamint további 14 milliárd dollárt különítettek el a vakcinák szétosztásának meggyorsítása érdekében.
30 milliárd dollárt különítettek el a szegényebb családok és a munkanélküliek számára, akiknek a lakhatás biztosítása és a közüzemi számlák befizetése mindennapos gondot jelent. Az összeggel ezen problémákat oldanák meg, valamint külön 10 milliárd dollárt biztosítanak azok számára, akik a jelzálogukat nem tudják a járvány miatt fizetni.
A törvényben rendkívül jelentős szerepet kapnak az adókedvezmények a szegény háztartások számára, melyek fontos adójogi változásokat is jelentenek. Az elfogadott javaslat értelmében:
Alapjáraton a családok gyermekenként 2000 dollár adókedvezményt kapnak
Ha 6-17 év közötti gyermek van a családban, akkor az adókedvezmény összege 3000 dollár
A hat év alatti gyermekek esetében pedig 3600 dollár az összeg
A jogszabályban azt is meghatározzák, hogy amennyiben a családok hitelre szorulnak, a teljes összeget megkapják, függetlenül attól, mekkora a bevételük. Ezt is hevesen kritizálták a republikánusok arra hivatkozva, hogy ez csak eltántorítja az érintetteket attól, hogy munkát keressenek.
A Columbia Egyetem Szegénységi és Társadalompolitikai Központja úgy fogalmazott, a jogszabály segítségével sikerülhet a közeljövőben felére csökkenteni azon gyermekek számát, akik szegénységben élnek.
A párton belüli hatalmi harcokra és a személyét érő támadásokra hivatkozva bejelentette lemondását Nicola Zingaretti, a legnagyobb olaszországi baloldali erő és kormánypárt Demokrata Párt (PD) főtitkára, amit a közösségi oldalán közölt csütörtökön.
Nicola Zingaretti azt írta, szégyelli, hogy a Demokrata Párt az új olasz kormány húsz napja történt megalakulása óta kizárólag a hatalmi pozíciók felosztásáról vitázik, valamint a főtitkár leváltásáról. Ez megbénítja, „meggyilkolja” a pártot – hangsúlyozta. Zingaretti a baloldali erőket az ország ennél sokkal súlyosabb problémáira emlékeztette az új koronavírus-járvány harmadik hullámában.
Úgy vélte, hogy pontosan két évvel ezelőtti főtitkári megválasztása óta sikerült megmenteni a PD-t, amely új korszakba lépett át. A párt kormányon volt és a közelmúltban történt miniszterelnök-cserével is kormányon maradt, mégis – tette hozzá – „mindennapos harcok gyengítik, melyek első számú célpontja én vagyok”.
„Az Olaszország és a párt iránti szeretetből nem marad más hátra számomra, mint így változtatni a helyzeten” – utalt lemondására Nicola Zingaretti.
A főtitkár döntése meglepetésként érte a pártot, melynek vezetősége is a közösségi bejegyzésből értesült a távozásról. A párt vezető politikusai úgy nyilatkoztak, minden eszközzel megpróbálják marasztalni Nicola Zingarettit. Elemzők úgy vélték, hogy a PD-t 2019 márciusától vezető Nicola Zingaretti a közelmúltban zajlott kormányváltás áldozatává vált. A Mario Draghi vezette, a jobboldallal közös kormány megalakulása ugyanis a baloldal gyengülését eredményezte.
A politikai pályafutását még az Olasz Kommunista Pártban (PCI) kezdett 55 éves Nicola Zingaretti a Demokrata Párt főtitkári posztját Matteo Renzitől vette át. A PD a Giuseppe Conte vezette második kormányban, 2019 szeptemberétől az Öt Csillag Mozgalommal (M5S) közösen kormányzott.
Giuseppe Conte január 26-i lemondása után a Zingaretti vezette PD úgy határozott, hogy Mario Draghi új kormányának is tagja lesz. A jobboldali Ligával és a jobbközép Hajrá Olaszországgal közös kormányzást azonban a Demokrata Párt egy része és választói is nehezen emésztették meg. Bírálat érte Nicola Zingarettit „gyenge” döntései miatt, melyek következtében a baloldali politika nem érvényesül az új kormányban.
A pártban egyre többen sürgettek főtitkárváltást.
A PD támogatottsága a felmérésekben húsz százalékos, jelenleg a második legnagyobb párt a Matteo Salvini vezette jobboldali Liga mögött. A PD sarkába ért azonban a szintén jobboldali Giorgia Meloni elnökölte Olasz Testvérek (FdI), amely túllépte a 17 százalékot. Ha pedig Giuseppe Conte veszi át az M5S vezetését, a felmérések szerint a PD hat százalékponttal eshet vissza.
Katasztrófáról, a PD teljes széteséséről nyilatkozott Massimo Cacciari baloldali filozófus, aki szerint Nicola Zingaretti lemondása a párt haldoklásának „végső felvonása”.
Az esélyes utódok között szerepelhet Stefano Bonaccini, a baloldali hagyományú Emilia Romagna tartomány elnöke, akivel akár még Matteo Renzi is visszatérhetne a baloldallal való együttműködéshez.
A Draghi-kormány létrejötte az Öt Csillag Mozgalmat és a PD-t is magával sodorta, miközben a jobboldal összes pártja erősödött.
