Putyinnak mindenekelőtt tiszteletben kell tartania Ukrajna szuverenitását és az ENSZ Alapokmányát, hiteles biztonsági garanciákat kell kínálnia, és el kell utasítania a cári imperializmust – jelentette ki Johannesburgban David Lammy brit külügyminiszter, aki részt vesz a G20-országok külügyminisztereinek tanácskozásán. Kínai kollégája, Wang Ji azt hangsúlyozta, hogy Peking konstruktív szerepet vállalna a válság politikai megoldásában – írta az MTI.
„Azt kell mondanom, hogy ha meghallgatom az oroszokat és amit (külügyminiszterük, Szergej) Lavrov ma délután az ülésteremben mondott, nem látom benne a vágyat arra, hogy tényleg elérjük a békét” – jelentette ki David Lammy brit külügyminiszter a külügyminiszterek zárt körű tanácskozását követően.
„Még közel sem jutottunk el a tárgyalásos rendezéshez” – tette hozzá a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva.
„Ha Vlagyimir Putyin (orosz elnök) komolyan gondolja a tartós békét, akkor olyan utat kell találnia, amely tiszteletben tartja Ukrajna szuverenitását és az ENSZ Alapokmányát, hiteles biztonsági garanciákat kínál, és elutasítja a cári imperializmust, és akkor Nagy-Britannia kész meghallgatni” – fejtette ki a brit álláspontot Lammy.
Megjegyezte, hogy Szergej Lavrov elhagyta a termet, amikor ő emelkedett szólásra.
Wang Ji kínai külügyminiszter a tanácskozáson kijelentette: „Kína támogat minden olyan erőfeszítést, amely a békét szolgálja (Ukrajnában), beleértve az Egyesült Államok és Oroszország között a közelmúltban elért konszenzust”.
Tárcájának pénteken kiadott közleménye szerint azt is kiemelte, hogy „Kína kész továbbra is konstruktív szerepet játszani a válság politikai megoldásában”, és úgy vélte, hogy „nyílik az ablak a béke felé”.
A kínai külügyminiszter a G20-ak tanácskozása alkalmából megbeszélést folytatott orosz kollégájával, és a pekingi tájékoztatás szerint ezen hangsúlyozta, hogy a kínai–orosz kapcsolatok magasabb szint és szélesebb dimenzió felé haladnak. Lavrov csütörtökön bejelentette, hogy Wanggal hamarosan Moszkvában ül le tárgyalni.
Londonba látogat kedden Antony Blinken amerikai külügyminiszter. A brit külügyi tárca tájékoztatása szerint Blinken és David Lammy brit külügyminiszter új kétoldalú stratégiai párbeszéd elindítását kezdeményezési.
A tárgyalások fő témakörei között lesz ugyanakkor az Ukrajnának nyújtandó további támogatás is, valamint a brit-amerikai együttműködés a közel-keleti válság hosszú távra szóló békés rendezése és a kétállami megoldás elérése érdekében.
Néhány napon belül ez a második magas szintű diplomáciai esemény az Egyesült Államok és Nagy-Britannia részvételével.
A Financial Times című londoni üzleti napilap által szervezett hétvégi nemzetközi politikai fórumon Sir Richard Moore, a brit hírszerzési titkosszolgálat – Secret Intelligence Service (SIS), közkeletű nevén az MI6 – főnöke és William Burns, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója a két szervezet történetében először közösen jelent meg a nyilvánosság előtt.
A rendezvényen a két hírszerzési vezető hangsúlyozta: a hidegháború óta nem tapasztalt fenyegetések érik az eddigi kiegyensúlyozott nemzetközi világrendet, amely viszonylagos békét, stabilitást, növekvő életszínvonalat teremtett az elmúlt évtizedekben.
Burns és Moore egyetértett abban, hogy hiba lenne, ha a nyugat félvállról venné az ukrajnai háború nukleáris eszkalációjáról szóló orosz fenyegetőzéseket, a CIA vezetője ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy a nyugati szövetségeseknek „nem kell feleslegesen megfélemlítve érezniük magukat”, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök „időről időre kardcsörtetésbe kezd”.
A rendezvényen elhangzott az is, hogy az MI6 és a CIA számára Kína felemelkedése jelenti a XXI. század elsődleges hírszerzési és geopolitikai kihívását, és a két szolgálatot ennek megfelelően át is kellett szervezni.
Burns elmondta: a CIA az elmúlt három évben háromszorosára emelte a Kínával kapcsolatos tevékenységére fordított kiadásait, és immár ezek a ráfordítások teszik ki az amerikai hírszerző szolgálat költségvetésének 20 százalékát.
A londoni külügyi tárca tájékoztatása szerint a brit és az amerikai külügyminiszter keddi megbeszélésén elindítandó új típusú stratégiai párbeszéd fő napirendi pontjai között védelmi és biztonsági kérdések, Európa, Ukrajna a Közel-Kelet és a csendes-óceáni térség biztonsága, valamint a fenntartható világgazdaság növekedés szerepel majd.