Választási manipulációkról szóló hírek áradata érkezik Moldovából az utóbbi napokban, ahol elnökválasztást és referendumot tartottak október 20-án. Már őrizetbe is vettek egy embert, akit azzal gyanúsítanak, hogy egy kétes hírű vállalkozónak, Ilan Shornak dolgozik. Shor Oroszországban tartózkodik, és sokan a Kremlt sejtik mögötte.
Az üzletembert 15 évre ítélték, miután tíz évvel ezelőtt részt vett egy csalásban, amelynek során az ország GDP-jének 12 százalékát síbolták ki, három nap alatt, Moldovából. Sokan Shor mostani tevékenységével magyarázzák, hogy az EU-párti szavazók csak minimális többséget értek el az uniós csatlakozás megerősítésére szánt népszavazáson.
Az előzetes várakozásokkal szemben csak hajszállal nyertek az igenek az EU-csatlakozásról szóló moldovai népszavazáson. A volt Szovjetunió egyik legkisebb, Ukrajna és Románia közé beékelődött utódállamában arról kellett dönteniük a polgároknak október 20-án, hogy támogatják-e azt az alkotmánymódosítást, amely az ország Európai Unióhoz való csatlakozását rögzítené az alaptörvényben. A választási bizottság szerint az igenek végül 50,35 százalékos arányban nyertek, a nem szavazatok aránya 49,65 százalék lett.
Azaz alig több mint tízezer szavazattal győztek az EU-pártiak a szavazáson, kerekítve 750 ezer igen szavazattal szemben ugyanis 739 ezer nemleges voks érkezett, és csak az utolsó pillanatokban billent a mérleg a csatlakozást támogatók javára. Mindez azért meglepetés, mert a Guardian moldovai elemzője szerint a szavazás előtti közvélemény-kutatások az „igenek” 54–65 százalékos győzelmét ígérték. Ráadásul a felmérések készítői ezekből a vizsgálatokból kihagyták azokat a külföldön élő moldovai állampolgárokat, akik többségükben EU-pártiak és akiknek a szavazatai végül tényleg az igenek felé billentették a mérleget.
A népszavazással egy időben elnökválasztást is rendeztek a Moldovai Köztársaságban, és ezen a voksoláson szintén meglepetés született. A hivatalban lévő elnöknő, az EU-integráció mellett állást foglaló, a Cselekvés és Szolidaritás Pártja (PAS) színeiben induló Maia Sandu nem kapta meg az abszolút többséget, s csak a szavazatok 42,5 százalékával nyerte az első fordulót.
Így második fordulóra lesz szükség, ahol az első körben váratlanul jól szerepelt Alexandr Stoianoglo lesz Sandu ellenfele. A volt főügyész, akit az oroszbarát szocialisták támogatnak, a szavazatok majdnem 26 százalékát szerezte meg. Stoianoglo ugyan lelkes Kreml-hívő, de – sok más honfitársához hasonlóan – rendelkezik román útlevéllel is, egyik lánya pedig az Európai Központi Banknál dolgozik a Szabad Európa szerint.
A népszavazáson majdnem 1,5 millió szavazatot kellett összeszámolnia a választási bizottságnak, és érdekes módon 15 ezren szavaztak még a szakadár, Moldovától függetlenedni akaró, orosz befolyás alatt álló, 300–400 ezres lélekszámú Transznyisztriából is. Nekik Varnita faluban, a szakadár területek tőszomszédságában rendeztek be szavazóhelyiséget a moldovai hatóságok. A transznyisztriai lakosok közül végül csak nagyon kevesen voksoltak, és az általuk leadott 15 ezer szavazat 69 százaléka az EU-csatlakozás ellen szólt.
Eljárás indult Ausztriában kedden a csalással és versenyellenes magatartással vádolt Sophie Karmasin egykori osztrák családügyi miniszterrel szemben.
Az ügyészség szerint a volt tárcavezető jogellenesen jutott vagyoni előnyhöz miután otthagyta a politikai életet és visszatért egy közvélemény-kutató céghez, ahol korábban dolgozott. Karmasin állítólag közpénzekből finanszírozott felméréseket manipulált, hogy ezzel politikai támogatást nyújtson az akkori kancellárnak, Sebastian Kurznak. Mindketten a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) tagjai.
A bírósági eljárás egy több mint 78 ezer eurós (30 millió forint) állami juttatásra összpontosít, amelyet Karmasin jogellenesen kapott egykori miniszterként 2017-ben, mert ekkor már a közvélemény-kutató cégnél dolgozott.
„Mindig többet akart, neki sosem volt elég, és ezt másoknak kellett megfizetnie” – jelentette ki Gregor Adamovic illetékes ügyész. Hozzátette, hogy Karmasin csak azt követően fizette vissza az összeg nagy részét, hogy a sajtó beszámolt az ügyről.
Karmasint azzal is vádolják, hogy politikai karrierjét követően úgy kapott megbízásokat az osztrák sportminisztériumtól felmérések elvégzésére, hogy versenytársait rávette hamis és túlárazott ajánlatok megtételére. Ügyvédje azzal érvelt, hogy ezeket az ajánlatokat azt követően tették, hogy Karmasinnak már odaítélték a megbízást, így ő nem követett el szabálytalanságot.
Karmasin mellet egy minisztériumi tisztségviselő is a vádlottak padján ül. A tárgyalás előreláthatóan májusban ér véget. Elítélésük esetén akár három évig terjedő börtönbüntetésre is számíthatnak.
A volt miniszter ellen egyébként a 2019 májusában kirobbant, az Osztrák Néppárt és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) koalíciós kormányának bukásához vezető Ibiza-botránnyal kapcsolatban is vizsgálat zajlik.
Elon Musk wants Google and Microsoft to look bad for supporting Kamala Harris. What is the contribution of X to Trump? It could be 100 times the two are offering! pic.twitter.com/xoBgOqJTSm
— CAMPAIGN AGAINST ILLICIT TRADE & FAKE PRODUCTS (@caitfap) September 24, 2024
Olekszij Kosel, az Ukrajna Választói Bizottságának elnöke úgy véli, hogy az ukrajnai helyhatósági választások több okból is rendkívül bonyolultak lesznek. Ezt a Прямий tv-csatorna adásában nyilatkozta.
„A választások rendkívül bonyolultak lesznek. Több problémába ütközünk. Az első – a választásokra vonatkozó jogszabályok rendkívül alacsony minőségűek. Másodszor a koronavírus, amely hatással lehet, beleértve a politikai technológiát is. Mivel a koronavírus leple alatt nagyon könnyű befolyásolni bizonyos választási csoportok részvételét. Például, ön csökkenteni kívánja versenytársáért szavazók részvételi arányát, akire többnyire az idősebb választók szavaznak – elég egy pletyka a betegség terjedéséről, hogy elvegye a választók kedvét, hogy elmenjenek szavazni” – mondta Kosel.
