A kormány új büntetés bevezetését javasolja a hadkötelesek számára a külföldre menekülésért és az külföldi tartózkodás engedélyezett tartamának túllépéséért – számolt be az rbc.ua hírportál Tarasz Melnicsuknak, a kormány parlamenti megbízottjának Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint a kormány jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, amely a közigazgatási szabálysértési törvénykönyv 204-1. cikkelye (illegális határátlépés) szerinti összes ügyet a határőrséghez utalja át. Ezenkívül javasolja a büntetőtörvénykönyv 332. cikkelyének kiegészítését a következőkkel: a személyek határon át történő csempészése súlyosbító körülménynek minősül, ha hadiállapot idején történik.
A következő cselekményekért büntetőjogi felelősségre vonás jár: illegális külföldre távozás (az ellenőrző pontokon kívül, hadiállapot idején), a határinfrastruktúra rongálása vagy megsemmisítése, a külföldi tartózkodás engedélyezett időtartamának túllépése.
Az utóbbi a sorkötelesekre és a hadkötelesekre vonatkozik. Valójában a Legfelső Tanács azt javasolja, hogy kriminalizálják (büntetőjogi kategóriába sorolják) az ilyen jogsértéseket. Valamint azt is, hogy kötelezzék a hadköteleseket (sorköteleseket, tartalékosokat) arra, hogy tartsák be az Ukrajnán kívüli tartózkodás engedélyezett időtartamát.
Szigorította a román parlament a fasiszta, legionárius, rasszista és idegengyűlölő tartalmak terjesztéséért járó büntetést, az erről szóló, a szenátus által már korábban jóvá hagyott törvénymódosítást szerdán szavazta meg a bukaresti képviselőház – közölte az MTI.
Romániában egy 2002-ben kiadott sürgősségi kormányrendelet alapján 3 hónaptól 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetik a fasiszta, rasszista, idegengyűlölő szervezetek jelképeinek nyilvános használatát, és a háborús bűnösök emlékének ápolását, továbbá egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtják ezen jelképek és személyiségek népszerűsítését. Egy 2015-ben elfogadott törvénymódosítás már kiterjesztette a rendelet hatályát a szintén fasisztának minősülő román legionárius mozgalomra és annak Vasgárda nevű szervezetére.
A mostani törvénymódosítás a fasiszta, legionárius eszmék és jelképek online térben történő népszerűsítése esetén az eddigi másfélszeresére emeli a büntetési tételeket, és a holokauszttagadás büntetési lehetőségei közül törli a bírságot, ezért a bűncselekményért ezentúl szabadságvesztés jár.
A romániai zsidó közösség képviselője, Silviu Vexler által kezdeményezett módosítás indoklása szerint egyebek mellett a gyűlöletbeszéd és erőszak online terjedése tette időszerűvé a gyűlölet-bűncselekményeket büntető jogszabályok harmonizálását – emlékeztetett az Agerpres hírügynökség.
A jogszabályjavaslat szerint a fasiszta, legionárius, rasszista és idegengyűlölő tartalmak bármilyen módon történő terjesztése bűncselekménynek minősül, és egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel és bizonyos jogoktól való eltiltással büntetendő; ha a bűncselekményt számítógépes rendszer felhasználásával követik el, a büntetési tétel a felével emelkedik.
A holokauszt vagy annak hatásainak bármilyen módon történő nyilvános tagadása, vitatása, elnézése, igazolása vagy bagatellizálása 6 hónaptól 3 évig terjedő szabadságvesztéssel és bizonyos jogoktól való eltiltással büntetendő.
Ugyanígy büntetendő a népirtás, az emberiesség elleni bűncselekmények és a háborús bűnök bármilyen módon történő nyilvános tagadása, vitatása, elnézése, igazolása vagy bagatellizálása is.
A fasiszta, legionárius, rasszista és idegengyűlölő propaganda büntetésének szigorítását célzó módosítást 199 támogató és 99 elutasító szavazattal fogadták el a képviselők.
A hagyományos pártok által szélsőségesnek nevezett Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR), illetve az abból kivált SOS Romania párt és a Fiatal Emberek Pártja (POT) képviselői a törvénymódosítás ellen szavaztak.
A Hotnews.ro hírportál beszámolója szerint Mugur Mihaescu AUR-os képviselő „bolsevikek” bekiabálással fejezte ki nemtetszését, Mihail Neamtu, a képviselőház kulturális szakbizottságának elnöke elfogadhatatlannak nevezte, hogy „egy véleményért” valakit 10 év börtönre ítéljenek Romániában. Anamaria Gavrila, a POT elnöke szégyenletesnek nevezte, hogy (az elnökválasztáson George Simion AUR-elnököt támogató) ötmillió román állampolgárt „szélsőségesnek” minősítsenek és olyan jelzőkkel illessék őket, mint „legionárius”, „izolacionista”, amelyeket szerinte az utca embere nem is ért.
A törvénymódosítás hatályba lépéséhez az államfő jóváhagyása is szükséges.
Az osztrák parlament határozatot fogadott el, amelyben felszólítja az ország külügyminisztériumát, hogy tegyen lépéseket az Oroszországba elrabolt gyermekek hazaszállítása és az elkövetők büntetőjogi felelősségre vonása érdekében, számolt be az Ukrinform.
A határozat szövegében az osztrák kormány többek között arra szólít fel, hogy az ENSZ Gyermekjogi Egyezményével összhangban továbbra is minden szinten kiálljanak az ukrán gyermekek védelme és támogatása mellett.
Ezen kívül az európai és nemzetközi ügyekért felelős szövetségi miniszternek továbbra is ki kell állnia a kitoloncolt gyermekek hazaszállítása mellett, és aktívan kell támogatnia az ilyen bűncselekmények elkövetői elleni büntetőeljárás indítását a nemzetközi büntetőjoggal összhangban.
A határozattervezetet a Nemzeti Tanács öt pártja közül négy – az Osztrák Néppárt, az Osztrák Szociáldemokrata Párt, a Zöldek és a NEOS – közösen nyújtotta be.
A Legfelső Tanács keddi ülésén törvényt fogadott el a dezertáló katonák büntetőjogi felelősség alóli mentesítéséről a hadiállapot idején abban az esetben, ha visszatérnek az egységükhöz – számolt be az rbc.ua hírportál Olekszij Honcsarenko parlamenti képviselő Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint a honatya azt írta: „Ha az egységből önkényesen távozott gyanúsított további szolgálati szándékát fejezte ki, mentesülhet a büntetőjogi felelősség alól. Ebben az esetben nemcsak a saját egységéhez, hanem egy másikhoz is visszatérhet. Természetesen ez a parancsnok beleegyezésével történik.”
A törvény szerint mentesülhet a büntetőjogi felelősség alól az, aki a hadiállapot idején először követett el a 407. cikkelybe ütköző bűncselekményt (katonai egység vagy szolgálati hely elhagyása) és a 408. cikkely megszegésével (dezertálás). Ennek érdekében a katona az előzetes nyomozás befejezése előtt önként bejelenti a nyomozónak vagy az ügyésznek azon szándékát, hogy szolgálata folytatása céljából visszatér a katonai egységéhez vagy a szolgálati helyére. A katonák büntetőjogi felelősség alóli mentesítésének mechanizmusa csak akkor lép működésbe, ha a katonai egység (intézmény) parancsnoka (főnöke) írásban hozzájárul a katonai szolgálat folytatásához.
Amint azt a 11322. számú törvény alkotói megjegyezték, a statisztikai adatok szerint csak 2024 január-áprilisában 10 584 büntetőeljárást indítottak 407. cikkel és 7 306-ot a 408. cikkely alapján. Összesen csaknem 19 000 büntetőeljárás indult katonai bűncselekmények elkövetése miatt.
Kemény, a „törvény teljes erejével fellépő” választ ígért az északnyugat-angliai késelés ellen erőszakosan tiltakozó tüntetőknek hétfőn a brit kormányfő, miután válságtanácskozást tartott a rendőrség illetékes vezetőivel.
Keir Starmer hozzátette, hogy a kormány válaszintézkedései elsősorban a gyors rendteremtést és a lakosság számára való biztonságos közlekedés feltételeinek a megteremtését, valamint az erőszakos cselekmények elkövetőinek és a véleménye szerint azokhoz „gyújtóanyagot szolgáltató” internetes közösségi felületek gyors felelősségre vonását, illetve az általuk közölt dezinformációk eltávolítását célozzák majd.
Az északnyugat-angliai Southportban azután kezdődtek erőszakba torkolló tüntetések és tiltakozó akciók, hogy a városban július 29-én egy táncrendezvényen
három kislányt halálra késelt, nyolc gyermeket és két felnőttet pedig megsebesített egy közeli faluban lakó, ruandai szülőktől született 17 éves fiú.
Noha a fiút az incidens után elfogták és több bűncselekmény halmazati elkövetése miatt vádat emeltek ellene, Southportban bevándorlásellenes megmozdulások kezdődtek, amelyek később Nagy-Britannia-szerte több településére, így többek között Liverpoolra, az észak-angliai Rotherhamre, az észak-írországi Belfastra, valamint a délnyugat-angliai Bristolra is átterjedtek.
A demonstrálók a közösségi oldalakon megjelent „Elég volt!” jelszóval bevándorlásellenes gyűléseket szerveztek, majd többször és több helyen is összecsaptak a kivezényelt rendőrökkel. Kirakatokat törtek be, boltokat fosztottak ki, illetve migránsok lakta szállodaépületeket rongáltak meg és gyújtottak fel.
A brit sajtó adatai szerint az egy hete tartó zavargások alatt történt összecsapásokban 12 rendőr megsérült.
Őrizetbe vettek 378 rendbontót, akik közül többeket hétfőn börtönbüntetésre ítéltek.
Yvette Cooper brit belügyminiszter az eljárások kapcsán azt mondta, „gondoskodni fognak arról, hogy a bűnözők megfizessék a rendbontásuk árát”. Hozzátéve, hogy az ügyészek átcsoportosításával gyorsítják fel az elítélésükhöz szükséges jogi lépéseket.
🇬🇧🇫🇷🇺🇦 Starmer and Macron are discussing sending British and French soldiers to Ukraine as a peacekeeping force after any potential deal to end the war, - The Telegraph
One US-floated idea is that Western soldiers could man an 800-mile border between the new Ukrainian and… pic.twitter.com/PQkle8Ouyj
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök üdvözölte kedden a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) döntését, amely elfogatóparancsot adott ki két magas rangú orosz katonai vezető ellen, és hozzátette, hogy nem kerülik el az igazságszolgáltatást.
AZ ICC, amely korábban már elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin (orosz elnök) és egy másik orosz vezető ellen 2023-ban, ezúttal Szergej Sojgu volt védelmi minisztert és Valerij Geraszimov vezérkari főnököt vette célba, akiket Ukrajnában elkövetett háborús bűnökkel és emberiesség elleni bűncselekménnyel vádol.
„Ez a döntés világosan rámutat, hogy elkerülhetetlen az ukránok ellen elkövetett orosz bűncselekmények miatt a bírósági fellépés” – írta Zelenszkij az X közösségi portálon. Hozzátette: türelmetlenül várja a többi elfogatóparancsot, hogy „megfosszák végre Oroszországot az őt évtizedeken át bűncselekményekre sarkalló büntethetetlenség érzésétől”.
Szergej Sojgut és Valerij Geraszimovot egyebek mellett az ukrán elektromos létesítmények elleni légitámadásokkal, valamint polgári személyek elleni támadásokkal és Ukrajnában elkövetett „embertelen cselekedetekkel” vádolják.
„Ezek a barbár rakéta- és dróntámadások továbbra is embereket ölnek meg, és Ukrajna-szerte károkat okoznak” – írta Zelenszkij. „Az ezeknek a támadásoknak a kitervelésében és végrehajtásában érintett valamennyi bűnözőnek tudnia kell, hogy megtörténik az igazságszolgáltatás”.
Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője a Telegramon úgy vélte, hogy Szergej Sojgu és Valerij Geraszimov „személyes felelősséget visel az Ukrajna elleni légicsapásokért”. „Nagyon fontos döntésről van szó. Mindenkit felelősségre vonnak a gaztettért, amelyet elkövetett” – írta Jermak.
Az ukrán főügyészség úgy véli: „fontos mérföldkőről van szó annak érdekében, hogy végül elszámoltassák az agresszort az általa elkövetett cselekedetekért”.
[type] => post
[excerpt] => Volodimir Zelenszkij ukrán elnök üdvözölte kedden a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) döntését, amely elfogatóparancsot adott ki két magas rangú orosz katonai vezető ellen, és hozzátette, hogy nem kerülik el az igazságszolgáltatást.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1719418020
[modified] => 1719371635
)
[title] => Zelenszkij: az orosz felelősök nem kerülik el az igazságszolgáltatást
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=117266&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 117266
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 117267
[image] => Array
(
[id] => 117267
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/zelenszkij-20.jpg
[original_lng] => 279465
[original_w] => 2560
[original_h] => 1438
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/zelenszkij-20-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/zelenszkij-20-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/zelenszkij-20-768x431.jpg
[width] => 768
[height] => 431
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/zelenszkij-20-1024x575.jpg
[width] => 1024
[height] => 575
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/zelenszkij-20-1536x863.jpg
[width] => 1536
[height] => 863
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/zelenszkij-20-2048x1150.jpg
[width] => 2048
[height] => 1150
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/zelenszkij-20.jpg
[width] => 2560
[height] => 1438
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1719360835:12
[_thumbnail_id] => 117267
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1851
[translation_required_done] => 1
[_oembed_e1907d81ef815510beafbfbc7d083cad] =>
New Washington Post story highlights ISW research (🧵1/6):
"A new US policy allowing Ukraine to fire certain US weapons at Russian territory has led to a reduction in some Russian attacks but still restricts the range enough that it prevents Ukraine from hitting key airfields." pic.twitter.com/wkzKTecdkB
— Institute for the Study of War (@TheStudyofWar) June 22, 2024
New Washington Post story highlights ISW research (🧵1/6):
"A new US policy allowing Ukraine to fire certain US weapons at Russian territory has led to a reduction in some Russian attacks but still restricts the range enough that it prevents Ukraine from hitting key airfields." pic.twitter.com/wkzKTecdkB
— Institute for the Study of War (@TheStudyofWar) June 22, 2024
Repeated damage to Baltic Sea infrastructure signals a systemic threat, not mere accidents. #Estonia will take action to counter this threat, together with #Finland and other #NATO allies.
A területi toborzási és szociális támogatási központban való megjelenés elmulasztása miatt kiszabott bírság emeléséről a bíróság dönthet, a megfelelő törvénytervezetet már a tárgyalja a parlament – közölte szombaton Roman Kosztenko, a Legfelső Tanács nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottságának titkárára az ukrán televízió maratoni háborús adásában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a bizottsági titkár elmondta: „Ilyen döntést a bíróság hozhat. Ez a törvénytervezet jelenleg a rendészeti bizottság előtt van. A fő törvénytervezettel párhuzamosan terjesztették elő – ezek a közigazgatási törvénykönyv módosításai. Most a rendészeti bizottság fogja vizsgálni ezeket a normákat És akkor majd kiderül, milyen normákkal és cikkekkel kerül majd az ülésterembe.”
„A Legfelső Tanács azon dolgozik, hogy párhuzamosan tárgyalja a mozgósításról szóló törvényjavaslatot és más kapcsolódó törvényjavaslatokat” – emlékeztetett Roman Kosztenko.
Marcin Kerwinski lengyel belügyminiszter kijelentette, hogy elfogadhatatlan a gabona szétszórása a járműből.
Arról biztosított, hogy az elkövetőket letartóztatják, jelentette ki a lengyel belügyminisztérium vezetője a Lengyel Rádió adásában, miután Lengyelországban többször is tönkretették az ukrán gabonát – írta a Szlovo i Gyilo.
„Ha a tüntetés békés, akkor megtörténhet. Elfogadhatatlan a gabona kiszórása a szállítójárműből. Minden ilyen esetben a rendőrség reagálni fog, és elkapják az elkövetőket” – mondta a lengyel belügyminisztérium vezetője.
Hozzátette: „ez bűncselekmény, és a lengyel rendőrség és Donald Tusk kormánya nem engedi meg, hogy a közéletben az anarchizmus jelenjen meg”.
💬 The presence of #NATO forces in Ukraine is not unthinkable. I appreciate the 🇫🇷 President Emmanuel Macron's initiative, because it is about Putin being afraid, not us being afraid of Putin.
France is building an alliance of countries open to potentially sending Western troops to Ukraine — and in the process deepening its clash with a more cautious Berlin.https://t.co/ckOjJL7fmh
Minden, terrorista cselekményekben érintett ENSZ-dolgozó szigorú büntetését ígérte vasárnap a világszervezet főtitkára, miután izraeli vizsgálatok szerint az ENSZ palesztin menekülteket segítő ügynökségének (UNRWA) tizenkét munkatársa részt vett a Hamász terrorszervezet izraeli célpontok elleni október 7-i támadásában.
„Az ENSZ bármely dolgozója, aki terrorista cselekményekben érintett, felelősségrevonásra számíthat, beleértve a rendőrségi eljárást is. A világszervezet kész együttműködni az illetékes hatóságokkal” – szögezte le közleményben António Guterres.
Az ENSZ főtitkára ugyanakkor kiemelte azt is, hogy „nem szabad megbüntetni azt a több tízezer embert, akik az UNRWA-nak dolgoznak, sokan a segélymunkások számára elképzelhető legveszélyesebb körülmények között. Az általuk ellátott emberek sürgős szükségleteit azonnal meg kell oldani”.
Elmondta továbbá, hogy a 12 érintett közül kilencet elbocsátottak, egy életét vesztette, a másik két ember személyazonosságát pedig még mindig vizsgálják.
A segélymunkásokkal kapcsolatos hírre több ország, köztük Hollandia, Nagy-Britannia, Németország és az Egyesült Államok felfüggesztette az ügynökségnek szánt segélyeket.
„Miközben megértem az aggályokat és magam is elszörnyedtem e vádakra, nyomatékosan kérem azon államokat, melyek felfüggesztették a hozzájárulásaikat, hogy legalább biztosítsák annak lehetőségét, hogy az UNRWA folytathassa munkáját” – húzta alá mindazonáltal Guterres, emlékeztetve arra, hogy mintegy kétmillió gázai civil élete múlik a szervezet által nyújtott segítségen.
Mindeközben Jiszráel Kac izraeli külügyminiszter szombat este az X közösségi oldalon közzétett felhívásában Philippe Lazzarini, az UNRWA igazgatója távozását követelte, Ejlon Lévi kormányszóvivő pedig azzal vádolta a szervezetet, hogy „a Hamászt fedezi”.
Hamarosan akár azért is megbüntethetnek valakit Írországban, ha egy bevándorlásellenesnek ítélt vicces képet találnak a telefonján, ráadásul nem a vádnak kell bizonyítani a bűnösséget, hanem a megvádoltnak az ártatlanságát. Az ír kormány azt követően nyújtotta be az erre vonatkozó törvényjavaslatot a parlamentnek, hogy a múlt héten egy algériai származású bevándorló az utcán megkéselt három gyermeket és két felnőttet egy iskola közelében.
Példátlan felháborodási hullám söpört végig Írországon a múlt heti késeléses merénylet után. A brutális merénylet miatti dublini tüntetésekkel összefüggésben már az első éjszaka három tucat embert vettek őrizetbe – egy részük egészen biztosan felhasználta az utcákon uralkodó káoszt arra, hogy boltokat fosztogasson. A mainstream sajtó a legtermészetesebb módon „szélsőjobboldalizta” a tiltakozókat, az őrizetbe vettek pedig kiváló lehetőséget biztosítottak Leo Varadkar miniszterelnök és kabinetje számára, hogy összemossa őket a valódi tüntetők tömegeivel, így kriminalizálva a tiltakozást – írja a Mandiner.
Úgy tűnik, hogy a dublini kormány nemcsak az indulatok félresiklatására használja fel a történteket, hanem támadásba is lendül.
Legalábbis erre utal, hogy – mint arról a Fox News beszámolt – a „gyűlölethullámra” reagálva Varadkar belengette a gyűlölet elleni törvények modernizálását. Mint fogalmazott: „Szerintem most már nyilvánvaló mindenki számára, hogy a törvények nem elég naprakészek a közösségi média korában.” Hangsúlyozta, új jogszabály kell, és „ezt néhány héten belül be kell vezetnünk, mert itt nemcsak a közösségimédia-platformoknak van felelősségük, hanem azoknak is, akik gyűlöletkeltő és erőszakra buzdító tartalmakat töltenek fel az internetre.”
A Fox News amerikai hírtelevízió szerint mindez a tömeges migrációtól idegenkedő írek bebörtönzéséhez vezethet, hiszen az új jogszabály ilyen kitételt is tartalmaz: „a rasszizmus és a xenofóbia közvetlen erőszak a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása ellen, azon elvek ellen, amelyekre az Európai Unió alapul, és amelyeket a tagállamok is osztanak”.
Az amerikai orgánum azt is hozzáteszi, hogy a xenofóbia könnyedén ráhúzható mindenkire, aki ellenzi a tömeges migrációt, és aggodalmasnak tartja, hogy az írásbeli vagy képi tartalmak terjesztése önmagában büntetendő cselekményként került be a törvénytervezet szövegébe.
Ismeretes: a múlt heti zavargások kapcsán a rendőrség csőcselékként hivatkozott a tüntetőkre, mondván, „egyértelmű, hogy az emberek a közösségi médián, az interneten keresztül radikalizálódtak”. A téma már hónapokkal korábban, júniusban az ír parlament előtt volt Pauline O’Reilly zöldpárti szenátor akkor úgy fogalmazott: „korlátozzuk a szabadságot, de a közjóért tesszük!”
A most felmelegített tervezet ennél még szaftosabb részleteket is tartalmaz, ami ellen még Elon Musk, a Tesla és a SpaceX vezérigazgatója is kikelt. A tervezet ugyanis szélsőséges esetben börtönnel fenyegeti azokat az ír polgárokat, akik „olyan anyagok birtokában vannak, amelyek bizonyos védett tulajdonságokat kritizálnak, a nemi identitástól kezdve az etnikumig”.
A börtönhöz eszerint elég olyan anyagot készíteni vagy birtokolni, amely valószínűleg erőszakot vagy gyűlöletet szít egy személy vagy személyek csoportja ellen azok védett tulajdonságai kapcsán, s amely a nyilvánosság egy részéhez való eljuttatás céljából készült. A nyári szövegtervezet a védett tulajdonságok felsorolása kapcsán a gender szót így értelmezi: „egy személy nemét jelenti, vagy azt a nemet, amelyet a személy preferált nemeként fejez ki, vagy amellyel a személy azonosítja a transzneműt, valamint a férfi és női nemtől eltérő nemet”. Csakhogy e passzus szélsőséges alkalmazásával akár a Bibliát vagy a katolikus hittételeket is büntetendő gyűlöletbeszédként lehetne értelmezni.
Ráadásul a bizonyítási eljárás fordított, vagyis az ártatlanság vélelme helyett a bűnösség vélelme lép színtérre. E szerint „ha bebizonyosodik, hogy a vádlott az említett anyag birtokában volt, és megalapozottan feltételezhető, hogy az anyagot nem személyes használatra szánták, a személyről az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy az (1) bekezdésbe ütköző anyag birtokában volt.”
Dornfeld László, az Alapjogokért Központ elemzője szerint „az új ír törvénytervezetben a minél szélesebb gumifogalom megteremtése a cél. Sehol sem szerepel például a gyűlöletbeszéd definíciója”. Hozzátette: még csak az sem kell, hogy valaki sértőként értelmezze az adott anyagot, „már az is elég az elkövetéshez, ha az alkalmas lehet rá. Hogy ki dönti ezt el? A hatóságok. Igazi orwelli gondolatbűnnel állunk szemben”.
Már az is bűncselekmény lesz, ha valakinek a telefonján egy bevándorláskritikus mémet találnak, ráadásul a bűnösség vélelme mellett a jelenlegi jogszabályokkal ellentétben még az sem nyújt védelmet, hogy a vádlott nem ezt gondolta.
„A javaslat szembemegy az önvádra kötelezés tilalmával is, hiszen ha valaki nem hajlandó elektronikus eszköze vagy felhasználói fiókja jelszavát átadni az ilyen ügyek nyomozásánál, úgy az már ezért is büntethetővé válik” – teszi hozzá Dornfeld.
A vezető elemző úgy véli, történelmi okokból nem meglepő és nem is ritka a szólásszabadság korlátozása az emberi méltóság védelmében Európában, de ehhez erős indok kell – a magyar alaptörvényben ez a nyilvánvaló és közvetlen veszély kritériuma –, itt ez is hiányzik, vagyis rossz esetben egy Brian élete című filmből kivágott jelenettel is törvényt sérthetünk. Dornfeld szerint a valós cél nem a gyűlöletbeszéd visszaszorítása, hanem az ellenvélemény ellehetetlenítése, a rossz gondolatok büntetőjogi fenyegetése.
Az időzítés egyértelmű, ahogy az is beszédes, hogy Írország egyik legnépszerűbb sportolóját, az MMA harcművészetben jeleskedő Conor McGregort már vizsgálat alá is vonták.
Noha egy évtizede még éppen a közösségimédia-platformokat tekintették a szólásszabadság legújabb színterének, ahol megfértek a másutt kriminalizált vélemények, a 2010-es évek második felében szinte az összes ilyen platform jóval erősebb cenzúrát kezdett bevezetni, mint akár az adott ország törvényei.
Ezt nevezték például a Facebook közösségi alapelveinek, és itt került sor először a fent részletezett, mindenféle jogállamisági kritériumot mellőző gyakorlatokra. Úgy, mint egyes védett csoportok privilegizálására, mások, például a konzervatívok véleményének erős korlátozására, vagy a bűnösség vélelmének alkalmazására.
Most pedig úgy fest, hogy a törvényalkotók kezdenek mintaként tekinteni az addig minden törvényi felügyelettől ódzkodó közösségimédia-platformok gyakorlatára. Külön pikáns, hogy a Facebook moderátori központja épp Dublinban működik.
Mindennek kapcsán Dornfeld elmondta: „Mark Zuckerberg nem sokra tartja a szólásszabadságot, a jogi bizonytalanságot sokkal jobban gyűlöli: a platformja nem veszít pénzt azzal, ha legitim véleményeket töröl, de azzal igen, ha azok nem törlése miatt megbüntetik.”
Az ír törvénytervezetnek ugyanaz a gyenge pontja, mint a közösségi alapelvek betartatásának: az irónia algoritmikusan elválaszthatatlan a komolynak szánt üzenettől.
Az elemző szerint ennek bizonyítása jogállami körülmények között nehézkes, „a javaslat ezért egy demonstrációs tesztet vezetne be, vagyis azt vizsgálná, ellenségesen viselkedett-e az elkövető valamely csoport tagjával”, ami szintén nem visz közelebb a valóság megismeréséhez.
Az ír törvény könnyen precedenssé válhat; „egyértelmű, hogy a progresszió ebbe az irányba akar elmozdulni: az eltörlés kultúrája, az egyre inkább nyíltan totalitariánus woke ideológia végső célja az, hogy rajta kívül más gondolat ne maradhasson. Az ilyen ideológiáknak mindig is természetes ellensége volt a humor, hiszen nevetségessé teszi világmegváltó eszméiket” – fogalmaz Dornfeld, hozzáfűzve: bízik abban, hogy „ami nem sikerült a kommunistáknak és a náciknak, ott a globalisták sem fognak sikerrel járni” – olvasható a Mandineren.
[type] => post
[excerpt] => Hamarosan akár azért is megbüntethetnek valakit Írországban, ha egy bevándorlásellenesnek ítélt vicces képet találnak a telefonján, ráadásul nem a vádnak kell bizonyítani a bűnösséget, hanem a megvádoltnak az ártatlanságát.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1701297360
[modified] => 1701285595
)
[title] => Nem ezt a lovat akarták az írek: szigorítások jöhetnek Írországban
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=96644&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 96644
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 96645
[image] => Array
(
[id] => 96645
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/k-ap20231124006-scaled-1.jpg
[original_lng] => 489420
[original_w] => 2560
[original_h] => 1707
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/k-ap20231124006-scaled-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/k-ap20231124006-scaled-1-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/k-ap20231124006-scaled-1-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/k-ap20231124006-scaled-1-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/k-ap20231124006-scaled-1-1536x1024.jpg
[width] => 1536
[height] => 1024
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/k-ap20231124006-scaled-1-2048x1366.jpg
[width] => 2048
[height] => 1366
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/k-ap20231124006-scaled-1.jpg
[width] => 2560
[height] => 1707
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1701278396:12
[_thumbnail_id] => 96645
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2524
[_oembed_575a550688414904f341efa51fcdb46d] =>
Ireland's neutrality does not imply disregard for justice and the restoration of peace. During our call, Ireland's Taoiseach @SimonHarrisTD confirmed his participation in the Peace Summit.
I am grateful to Ireland for its humanitarian and logistical support. We also discussed… pic.twitter.com/A0CgYJ243x
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 9, 2024
Ireland's neutrality does not imply disregard for justice and the restoration of peace. During our call, Ireland's Taoiseach @SimonHarrisTD confirmed his participation in the Peace Summit.
I am grateful to Ireland for its humanitarian and logistical support. We also discussed… pic.twitter.com/A0CgYJ243x
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 9, 2024
