Kína, Brazília és a Globális Dél néhány más országa megállapodott „A békebarátai” platform létrehozásában, amelyen belül azt tervezik, hogy hozzájárulnak az „ukrán válság” békés rendezéséhez – közölte Wang Yi, a Kínai Népköztársaság külügyminisztere, számolt be a tárca sajtószolgálata.
„A béke barátai” az országok nem egy zárt csoportja lesz, hanem egy nyitott platform, amely nem versengésre és konfrontációra törekszik, hanem inkluzív párbeszédet folytat majd. Ez összhangban van Kína, Brazília és a globális dél országainak a békére törekvő erőfeszítéseivel” – mondta Wang Yi a brazil elnök nemzetközi politikai főtanácsadójával, Celso Amorimmal tartott New York-i találkozóján.
A kínai külügyminisztérium vezetője elmondása szerint az új platformot a béke érdekében hozzák létre, és a nemzetközi közösségnek üdvözölnie kell.
„A béke barátai” az objektív és racionális hangok platformjává válnak, és konstruktív szerepet fognak játszani az „ukrán kérdés” politikai rendezésében – tette hozzá a miniszter.
Amorim a maga részéről viszont megemlítette a kínai-brazil „hat pontból álló konszenzust” az ukrajnai rendezésről, amely szerinte „nagy jelentőséggel bír”, de nem részletezte, hogy pontosan mire akarják felhasználni.
„Mindkét fél továbbra is együttműködik, a „béke barátai” szerepét tölti be, és hozzájárul a konfliktus lehűtéséhez” – mondta.
Brazília számára fontos, hogy kimaradjon a konfliktusból, és kiálljon a békés rendezés mellett – hangsúlyozta Lula da Silva.
Brazília semleges marad az „Ukrajna és Oroszország közötti konfliktusban”.
„Fontos, hogy Brazília távol maradjon ettől a konfliktustól, és kiálljon a békés rendezés mellett. Akik most beszélni akarnak velünk, megtehették volna még a háború kezdete előtt” – hangsúlyozta.
Lula da Silva hozzátette, hogy Brazília már elítélte az orosz inváziót, de ragaszkodik a konfliktus békés megoldásához, igyekszik elkerülni a katonai akciót.
A brazil Vibra Energia vállalat megtagadta annak az orosz Il-96-os repülőgépnek a tankolását, amelyen Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tartózkodott, mert félt az Egyesült Államok esetleges szankcióitól.
Az orosz külügyminisztérium vezetője, Lavrov jelenleg latin-amerikai országokban tesz látogatást.
Kubai és venezuelai látogatása után a G20-as országok minisztereinek találkozójára vette az irányt, amely jelenleg Brazíliában zajlik.
Lavrov gépe leszállt a Rio de Janeiro-i repülőtéren, de a Vibra Energia amerikai szankciókra hivatkozva megtagadta a gép tankolását.
The AWACS surveillance jets will fly missions to monitor Russian military activity near the Alliance’s borders and can detect aircraft and missiles hundreds of kilometres away, making them a key early warning capability for NATO
Nagy felháborodást váltott ki, amikor a brazíliai Porto Allegre város politikusai rájöttek, hogy az általuk elfogadott törvényt a ChatGPT írta.
Brazíliában a városi törvényhozók elfogadták az ország első olyan jogszabályát, amelyet teljes egészében mesterséges intelligencia írt, még ha ezt akkor nem is tudták – írja az Euronews.
A kísérleti rendeletet októberben fogadták el Porto Allegre városában, és Ramiro Rosário városi tanácsos a héten felfedte, hogy azt egy chatbot írta, ami ellenérzéseket váltott ki, és kérdéseket vetett fel a mesterséges intelligencia közpolitikában betöltött szerepével kapcsolatban.
Rosário az Associated Pressnek elmondta: az OpenAI chatbotját, a ChatGPT-t kérte fel egy olyan javaslat kidolgozására, amely megakadályozza, hogy a város az adófizetőket terhelje a vízfogyasztásmérők cseréjére, ha azokat ellopják.
Ezt követően bemutatta azt a 35 társának anélkül, hogy egyetlen változtatást is eszközölt volna rajta, vagy akár csak tudatta volna velük, hogy a javaslat szerzője a mesterséges intelligencia volt.
Ha korábban felfedtem volna, a javaslatot biztosan nem is bocsátották volna szavazásra – mondta Rosário.
A 36 tagú tanács egyhangúlag hagyta jóvá, és a rendelet november 23-án lépett hatályba. „Igazságtalan lenne a lakossággal szemben, ha azt kockáztatnánk, hogy a projektet csak azért nem hagyják jóvá, mert mesterséges intelligencia írta” – tette hozzá.
A városi tanács elnöke, Hamilton Sossmeier akkor tudta meg, hogy Rosário a ChatGPT-vel íratta meg a javaslatot, amikor a tanácsos szerdán a közösségi médiában közölte az eredményt. Sossmeier szerint ez „veszélyes precedens”, és Rosário szándékosan titkolta el a javaslat eredetét.
Rosário meggyőződése, hogy „minden eszköz, amit civilizációként kifejlesztettünk, használható jóra és rosszra is. Ezért kell megmutatnunk, hogyan lehet jóra használni”. És a tanács elnöke, aki kezdetben elítélte a módszert, úgy tűnik, rögvest meggondolta magát:
„Meggondoltam magam – mondta Sossmeier. – Elkezdtem alaposabban utánaolvasni, és láttam, hogy sajnos vagy szerencsére ez egy trend lesz.”
Ukrajna és Brazília külügyminiszterei, Dmitro Kuleba és Mauro Vieira összehangolták álláspontjaikat az ENSZ Közgyűlés előtt – írja az Ukrinform.
Telefonbeszélgetésünk során Mauro Vieira brazil külügyminiszterrel az ukrán–brazil kétoldalú kapcsolatok fejlődéséről tárgyaltunk. Egyeztettük továbbá álláspontjainkat az ENSZ Közgyűlés előtt – írta Kuleba.
Brazília elnöke reméli, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tárgyalóasztalhoz ülnek az ENSZ Közgyűlésen, melyre szeptember 19–25. között kerül sor New Yorkban.
A brazil igazságszolgáltatástól függ, hogy őrizetbe veszik-e Vlagyimir Putyin orosz elnököt, ha az esetleg rész vesz a G20 csoport jövő évi Rio de Janeiró-i csúcstalálkozóján – jelentette ki hétfőn Luis Inácio „Lula” da Silva brazil elnök, visszatáncolva a hétvégén tett, ezzel ellentétes kijelentésétől.
Putyin ellen elfogatóparancsot adott ki a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC), amely háborús bűnökkel vádolja az orosz elnököt ukrán gyermekek deportálása miatt. A Kreml „semmisnek” minősítette az elnök ellen felhozott hágai vádakat.
India ugyan nem alárója a bíróság létrehozásáról rendelkező Római Statútumnak, sem részese a bíróságnak, Vlagyimir Putyin mégsem vett részt a G20 állam- és kormányfőinek szombaton és vasárnap tartott újdelhi csúcstalálkozóján. Oroszországot Szergej Lavrov külügyminiszter képviselte.
A Firstpost indiai televízióban szombat este sugárzott interjúban Luis Inácio Lula da Silva közölte, hogy Vlagyimir Putyin meghívást fog kapni Rio de Janeiróba.
„Biztosíthatom önöket, hogy én vagyok Brazília elnöke, és ha Brazíliába jön, szó sem lehet az őrizetbe vételéről” – hangoztatta az elnök.
Az újdelhi csúcs zárása után egy nappal Lula hátraarcot csinált.
„Nem tudom, hogy a brazil igazságszolgáltatás őrizetbe veszi-e őt. Az igazságszolgáltatás dolga erről dönteni, nem a kormányé” – mondta hétfőn újságíróknak. A brazil elnök reményét fejezte ki, hogy a 2024 novemberében tartandó G20-csúcsig véget ér a háború.
Lula egyben megkérdőjelezte Brazília ICC-tagságát, mondván: nem tudja, Brazília miért az ICC tagja, az Egyesült Államok pedig nem, ahogy Oroszország, India vagy Kína sem.
Hozzátette, hogy szerinte a feltörekvő országok gyakran olyasmit írnak alá, ami hátrányos a számukra.
Brazília az ICC-t 2002-ben létrehozó 1998. évi Római Statútum részes állama, elvileg őrizetbe kellene vennie az orosz elnököt, ha a területére lép.
[type] => post [excerpt] => A brazil igazságszolgáltatástól függ, hogy őrizetbe veszik-e Vlagyimir Putyin orosz elnököt, ha az esetleg rész vesz a G20 csoport jövő évi Rio de Janeiró-i csúcstalálkozóján – jelentette ki hétfőn Luis Inácio „Lula” da Silva. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1694516520 [modified] => 1694487804 ) [title] => Visszatáncolt a brazil elnök a Putyin őrizetbe vételével kapcsolatos kijelentésétől [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=89516&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 89516 [uk] => 89557 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 89517 [image] => Array ( [id] => 89517 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/screenshot-2023-09-12-at-02-18-28-a-brazil-elnok-visszatancolt-a-putyin-orizetbe-vetelevel-kapcsolatos-kijelentesetol.png [original_lng] => 832874 [original_w] => 1020 [original_h] => 498 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/screenshot-2023-09-12-at-02-18-28-a-brazil-elnok-visszatancolt-a-putyin-orizetbe-vetelevel-kapcsolatos-kijelentesetol-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/screenshot-2023-09-12-at-02-18-28-a-brazil-elnok-visszatancolt-a-putyin-orizetbe-vetelevel-kapcsolatos-kijelentesetol-300x146.png [width] => 300 [height] => 146 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/screenshot-2023-09-12-at-02-18-28-a-brazil-elnok-visszatancolt-a-putyin-orizetbe-vetelevel-kapcsolatos-kijelentesetol-768x375.png [width] => 768 [height] => 375 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/screenshot-2023-09-12-at-02-18-28-a-brazil-elnok-visszatancolt-a-putyin-orizetbe-vetelevel-kapcsolatos-kijelentesetol.png [width] => 1020 [height] => 498 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/screenshot-2023-09-12-at-02-18-28-a-brazil-elnok-visszatancolt-a-putyin-orizetbe-vetelevel-kapcsolatos-kijelentesetol.png [width] => 1020 [height] => 498 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/screenshot-2023-09-12-at-02-18-28-a-brazil-elnok-visszatancolt-a-putyin-orizetbe-vetelevel-kapcsolatos-kijelentesetol.png [width] => 1020 [height] => 498 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/screenshot-2023-09-12-at-02-18-28-a-brazil-elnok-visszatancolt-a-putyin-orizetbe-vetelevel-kapcsolatos-kijelentesetol.png [width] => 1020 [height] => 498 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1694507499:3 [_thumbnail_id] => 89517 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 1608 [translation_required_done] => 1 [_oembed_6e991878e201323bcbd4893f8a44faba] =>
?? | 8 de Enero: Manifestantes de derecha irrumpen en el edificio del Congreso de Brasil en una masiva protesta reclamando que frenen las medidas dictatoriales de Lula.pic.twitter.com/IZXNyMgsP8
India a csúcstalálkozó átadta a G20-ak soros elnökségi tisztét Brazíliának, Lula pedig közölte: Oroszországot is meghívják a jövő évi csúcstalálkozóra.
Vlagyimir Putyin orosz elnököt meghívják a G20-ak jövő évi Rio de Janeiró-i találkozójára – jelentette ki Luiz Inácio Lula da Silva brazil államfő a Firstpost hírműsornak nyilatkozva. Hozzátette: Putyint nem fogják letartóztatni a dél-amerikai országban, ha elmegy a találkozóra. Lula azt is elárulta, hogy a riói esemény előtt résztvesz a fejlődő országokat tömörítő BRICS Oroszországban esedékes találkozóján.
„Ha én leszek Brazília elnöke és Putyin az országba jön, semmiképpen sem fogják letartóztatni”– szögezte le a politikus. Lula szerint nem szabad, hogy bizonyos geopolitikai ügyek zátonyra futtassák a G20-as országcsoport újdelhi csúcstalálkozóját. Hozzátette: konfliktus helyett együttműködésre és békére van szükség. India a csúcstalálkozó záróeseményén hivatalosan is átadta a G20-ak soros elnökségi tisztét Brazíliának, Modi pedig azt javasolta, hogy a csoport novemberben virtuális csúcstalálkozót tartson – írja az Al-Dzsazíra és a Reuters.
Putyin ellen a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) márciusban adott ki nemzetközi elfogatóparancsot az Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekmények gyanújával. Amennyiben olyan országba utazik, amely részese az ICC statútumának, letartóztathatják. Brazília ezt 2000-ben írta alá. Az orosz elnököt azóta több nemzetközi eseményen is Szergej Lavrov külügyminiszter képviselte.
Korábban Cyril Ramaphosa, a dél-afrikai köztársaság elnöke arra kérte az ICC-t, hogy a BRICS-országok augusztus találkozóján ne kelljen őrizetbe vennie Vlagyimir Putyint, mert az hadüzenetnek minősülne. Végül az eseményen Lavrov képviselte az eurázsiai országot.
Harmadával csökkent az erdőirtás Brazíliában azóta, hogy januárban hivatalba lépett Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök – közölte a helyi kormány.
Amazónia brazíliai részén műholdfelvételek szerint 2649 négyzetkilométer erdőt vágtak ki január és június között, míg tavaly ugyanebben az időszakban 3988 négyzetkilométer fás területet taroltak le.
Marina Silva brazil környezetvédelmi miniszter újságíróknak elmondta: az erdőirtás folyamatosan csökkenő tendenciát mutat az Amazonas régióban. Júniusban különösen markáns, 41 százalékos volt a visszaesés az előző év első nyári hónapjához képest.
Silva szerint mindez Lula klímaváltozás és erdőirtás elleni küzdelmének köszönhető.
A baloldali Lula januárban azzal az ígérettel vette át az elnöki tisztséget, hogy véget vet elődje, a jobboldali Jair Bolsonaro alatt tapasztalt környezetpusztításnak. Bolsonaro elnöksége alatt, 2019 és 2022 között 75 százalékkal nőtt az erdőirtás az elmúlt évtized átlagához képest.
Júniusban Lula átfogó természetvédelmi tervet mutatott be az Amazonasra vonatkozóan. Ebben egyebek között az illegálisan használt területek felének lefoglalását, valamint a természetvédelmi területek hárommillió hektárral való kiterjesztését vázolta fel.
Az Amazonas-medencén – amely India területének kétszerese – kilenc ország osztozik, kétharmada Brazíliában található.
A terület a világ kevés fennmaradt nagy őserdeinek egyike, és több növény-, illetve állatfajnak ad otthont, mint bármely más élőhely a Földön. Az Amazonas őserdeje hatalmas mennyiségű széndioxidot köt meg, így fontos szerepet tölt be az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.
