Elutasította az Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szemben benyújtott mindkét bizalmatlansági indítványt az Európai Parlament (EP) csütörtökön.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén előbb a Patrióták Európáért uniós parlamenti frakciója által kezdeményezett bizalmatlansági indítvány ügyében, majd az Európai Baloldal által kezdeményezett bizalmatlansági indítványról szavazott.
Mindkét, az uniós bizottság elnökének távozását sürgető kezdeményezést elutasította az EP.
Az első esetben – amelynél a jobboldali Patrióták Európért frakció kezdeményezte Von der Leyen elmozdítását – 179 igen és 378 szavazat érkezett, 37 képviselő pedig tartózkodott. A második esetben – ennél az Európai Baloldal frakciója volt a kezdeményező – 133 igen és 383 nem szavazat érkezett, miközben 78-an tartózkodtak – írta az Euractiv brüsszeli híroldal.
Várható volt
Orbán Viktor miniszterelnök csütörtök reggel azt írta az indítványról: „A keddi mentelmi szavazás után ma újra beindul a brüsszeli mosoda. Akit ma tisztára kell mosni, az nem más, mint maga az Európai Bizottság elnök asszonya, Ursula von der Leyen”.
A bizalmatlansági indítvány elfogadásához a jelen lévő képviselők szavazatainak kétharmadára, továbbá az összes EP-képviselő abszolút többségének támogatására lett volna szükség.
Az utóbbi legalább 361 igen voksot jelent a jelenleg 720 tagú Európai Parlamentben: ennél kevesebb vokssal semekkora részvétel mellett nem lehet megbuktatni az Európai Bizottság vezetőjét. A szerdai szavazásokon azonban mindkét esetben 594 képviselő vett részt, ami (a kétharmados szabály miatt) azt jelenti, hogy 396 igennel lehetett volna elfogadni az indítványt.
A Patrióták Európáért képviselőcsoport korábban az uniós bizottság számos területet érintő „romboló politikáját”, valamint elhibázott döntéseit bírálta azt hangoztatva, hogy Ursula von der Leyen képtelen megbirkózni a legsürgetőbb kihívásokkal.
Véleményük szerint az Európai Unió vezetőjének döntései nem szolgálják az európaiak érdekeit, amik miatt Európa versenyképessége és gazdasági növekedése folyamatosan csökken.
Az uniós bizottság nem tudott megfelelő megoldásokat találni az illegális migráció megállítására, ami biztonsági kihívásokat jelent – tették hozzá. Kifogásolták továbbá, hogy a brüsszeli testület nem a gazdák érdekeit képviseli, megsértette az átláthatóság követelményét, és túllépte hatásköreit, súlyosan aláásva a nemzeti szuverenitást és a polgárok Európai Unióba vetett bizalmát.
Az Európai Baloldal mindeközben egyebek mellett azért nyújtotta be az indítványt, mert képviselőik véleménye szerint az uniós bizottság több megállapodás esetében átlépte a hatásköreit és mandátumát, valamint felrótták az Izraellel szembeni szankciók kivetésének a hiányát is.
A bizalmatlansági indítvány elfogadása esetén Ursula von der Leyen mellett az Európai Bizottság teljes biztosi testülete lemondásra kényszerült volna.
Az európai intézmények történetében ez volt a második bizalmatlansági szavazás az Európai Bizottság elnökével szemben, ugyanis júliusban is szavazott már egy hasonló indítványról a parlament: akkor 175 igen és 360 vokssal, illetve 18 tartózkodással bukott el a kezdeményezés. Akkor a Pfizer-gate ügy miatt kezdeményezték a bizottság elnökének leváltását.
Szeptember 8-án a francia Nemzetgyűlés irodája elutasította a baloldali politikai erők kezdeményezését, hogy Emmanuel Macron elnököt a politikai válság okán impeachment-eljárás alá vonják, számolt be a Le Figaro.
A Macron elleni impeachment-kezdeményezést az ultrabaloldali France Invincible nyújtotta be, összesen 104 baloldali párt képviselőjének támogatásával.
Az irodában a mérlegelés szakaszában 10-en szavaztak a kérdés megvitatásra bocsátása ellen, míg csak 5-en szavaztak mellette, és 5-en tartózkodtak, köztük a jobboldali populista Nemzeti Tömörülés képviselői.
A mérsékeltebb baloldali pártok azt követelik, hogy Macron az ő soraikból nevezzen ki miniszterelnököt.
Bizalmatlansági indítványt terjesztett be a román parlamentben szerdán a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) az Ilie Bolojan liberális miniszterelnök vezette négypárti bukaresti kormány ellen, megakadályozandó azoknak a deficitcsökkentő intézkedéseknek a hatályba lépését, amelyeket a kormány parlamenti vita nélkül akar bevezetni.
Az AUR kormánybuktatási indítványát a másik két ellenzéki párt, az SOS Romania és a Fiatal Emberek Pártja (POT) több törvényhozója, illetve néhány független képviselő is aláírta.
George Simion pártelnök korábban elismerte, hogy az ellenzéknek nincs elegendő szavazata megbuktatni a frissen beiktatott Bolojan-kormányt, de szerinte az AUR-nak kötelessége harcolni az „anyák, tanárok, egészségügyi alkalmazottak és rendőrök bérét lefaragó, a kormánypártok holdudvarát továbbra is megkímélő igazságtalan intézkedések” ellen.
A Bolojan-kabinet hétfőn „kormányzati felelősségvállalást” jelentett be a parlamentben a GDP 9 százalékát meghaladó költségvetési hiány csökkentését célzó intézkedései első csomagjára. Ezzel 2026-ra is befagyasztják a nyugdíjakat és a közalkalmazotti béreket, két százalékponttal emelik az általános áfakulcsot, csökkentik az adókedvezmények mértékét és alkalmazási körét, 10 százalékkal emelik az üzemanyagok, a szeszesitalok és a dohányáru jövedéki adóját.
Az ilyen módon beterjesztett tervezeteket nem vitatja meg a parlament, hatályba lépésüket csak a kormány megbuktatásával lehet megakadályozni.
A házbizottság szerdán közölte: az ellenzék bizalmatlansági indítványát csütörtökön olvassák fel a parlamentben, az indítványról szóló vitát és szavazást pedig július 14-én rendezik meg a képviselőház és szenátus együttes ülésén.
Bizalmatlansági szavazást tartanak az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen ellen az Európai Parlamentben csütörtökön – írja az Euractiv.
Az indítványt a romániai AUR párt képviselője nyújtotta be még múlt héten, 74 európai képviselő aláírásával. Az Euractiv szerint Roberta Metsola EP-elnök már tájékoztatta az Európai Parlament napirendjét meghatározó testületet, hogy az indítvány megfelelt a Parlament eljárási szabályzatának 131. cikkében foglalt összes követelménynek.
Írták még, hogy az indítványt hétfőn vitatják meg, majd csütörtökön szavaznak róla a strasbourgi plenáris ülésen. A szavazás valószínűleg nem fog átmenni – tették hozzá.
I reiterated France’s support: we will continue to strengthen our assistance to Ukraine and increase pressure on Russia, which must finally agree to a ceasefire that paves the way for talks…
Following a good call with @POTUS, we have agreed to meet in Scotland on Sunday to discuss transatlantic trade relations, and how we can keep them strong.
Gheorghe Pipera szélsőjobboldali román európai parlamenti képviselő bizalmatlansági szavazást kezdeményezett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szemben a koronavírus-vakcinákat gyártó Pfizer vállalat vezetőségével folytatott levelezés törlése miatt, számolt be a Politico.
Pipera megszerezte a szükséges 70 európai parlamenti képviselő támogatását ahhoz, hogy bizalmatlansági szavazást tartson von der Leyen ellen az úgynevezett Pfizergate-ügyben.
Az ügy az Európai Bizottság vezetője és Albert Bourla, a Pfizer gyógyszeróriás vezérigazgatója közötti titkos levelezésről, a koronavírus-járvány idején az EU oltóanyag-ellátásáról folytatott megbeszélésekről szól.
Az Európai Parlament jelenleg Pipera javaslatának elfogadhatóságát vizsgálja, és ha jóváhagyják, július közepén vitára kerülhet sor a von der Leyennel szembeni bizalmatlansági szavazásról.
A meghallgatások során az Európai Bizottság vezetőjének meg kell jelennie az Európai Parlamentben, hogy megvédje magát, ezt követően vitára kerül sor, amelyen a politikai csoportok vezetői fejtik ki véleményüket.
A Politico által végzett közvélemény-kutatás szerint az Európai Parlament legnagyobb politikai csoportjai – von der Leyen saját Európai Néppártjától a „Renew Europe” szocialistáiig és liberálisaiig – megerősítették, hogy a bizalmatlansági szavazás ellen fognak szavazni.
A javaslatot csak a szélsőjobboldali Patriots for Europe és a Sovereign Nations Europe csoportok EP-képviselői támogatták, de szavazataik nem elegendőek a döntés elfogadásához.
[type] => post [excerpt] => Gheorghe Pipera szélsőjobboldali román európai parlamenti képviselő bizalmatlansági szavazást kezdeményezett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szemben a koronavírus-vakcinákat gyártó Pfizer vállalat vezetőségével folytatott l... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1751031300 [modified] => 1751017707 ) [title] => Bizalmatlansági szavazást kezdeményeznek az Európai Bizottság vezetőjével szemben a Pfizerrel folytatott botrányos levelezés miatt [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=155079&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 155079 [uk] => 155063 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 155064 [image] => Array ( [id] => 155064 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/uvdl-scaled-1.jpg [original_lng] => 368121 [original_w] => 1280 [original_h] => 853 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/uvdl-scaled-1-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/uvdl-scaled-1-300x200.jpg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/uvdl-scaled-1-768x512.jpg [width] => 768 [height] => 512 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/uvdl-scaled-1-1024x682.jpg [width] => 1024 [height] => 682 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/uvdl-scaled-1.jpg [width] => 1280 [height] => 853 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/uvdl-scaled-1.jpg [width] => 1280 [height] => 853 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/uvdl-scaled-1.jpg [width] => 1280 [height] => 853 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1751006908:5 [_thumbnail_id] => 155064 [views_count] => 1772 [_edit_last] => 5 [_algolia_sync] => 176415272002 [_oembed_cf2a4bbc28f0743de67156412dacd5b6] =>
Macron called for dialogue with Putin again
This means that Western Europe does not want to protect Eastern Europe and wants to have buffer zones?
The buffer zones like Ukraine are meant to take death blows for Western Europe when Russia goes mad again pic.twitter.com/QuDKBAPOGv
I reiterated France’s support: we will continue to strengthen our assistance to Ukraine and increase pressure on Russia, which must finally agree to a ceasefire that paves the way for talks…
Following a good call with @POTUS, we have agreed to meet in Scotland on Sunday to discuss transatlantic trade relations, and how we can keep them strong.
A csütörtökre virradó éjszaka tartott szavazáson a 120 fős Kneszet jelen lévő tagjai közül 61-en elutasították, míg 53-an támogatták az ellenzék által benyújtott, a kormány ellen irányuló indítványt.
A parlament feloszlatását és az előrehozott választások kiírását célzó kezdeményezést azt követően utasították el, hogy az utolsó pillanatban a korábban támogatást ígérő ultraortodox pártok legtöbb képviselője is megváltoztatta álláspontját, és ellene szavazott – írja az MTI-re hivatkozva a hirado.hu.
A parlamenti szabályok szerint hasonló javaslat hat hónapig nem terjeszthető újra a plénum elé, kivéve, ha „lényeges változás állna be a körülményekben”, amelynek nyomán a Kneszet elnöke engedélyezné az újabb voksolást legalább 61 képviselő támogatásával.
Az askenáziakat, vagyis európai országból származókat, illetve az arab országokból érkezett ultraortodoxokat tömörítő vallásos pártok korábban azt ígérték, hogy támogatják a Kneszet feloszlatását, de az éjszakai egyeztetések után a legfőbb ultraortodox rabbik végül arra utasították a pártok képviselőit, hogy ellene szavazzanak.
Éjjel ugyanis az egyik vitás kérdésben a Kneszet külügyi és védelmi bizottságának (a Likud párt által delegált) elnöke, Juli Edelstein megállapodott az ultraortodox pártokkal egy „elvi dokumentumról”, amely az új katonai szolgálati törvény alapját képezné, s meghatározná a szolgálatmegtagadók elleni szankciókat.
A kompromisszum keretében az ultraortodox pártok elfogadták a sorkötelezettségi reform főbb elveit, köztük azt, hogy azonnali szankciók sújtsák a katonai szolgálat alól kibújókat, elvegyék jogosítványukat, megtiltsák külföldre utazásukat, megvonják oktatási támogatásukat.
Más szankciók viszont csak egy év múlva lépnének életbe. A szavazás eredménye azt jelenti, hogy a jelenlegi kormánykoalíció legalább az év végéig fennmaradhat.
A voksoláson az egyik askenázi ultraortodox párt, az Agudat Izrael két tagja az ellenzékkel, a feloszlatás mellett, míg harmadik képviselőjük a rabbinikus tanács utasításai ellenére a javaslat ellen szavazott. Ez példátlannak számít a párton belül.
Az ellenzék a rabbik határozata után is fenntartotta a törvényjavaslat szavazásra bocsátását, mert az szerintük feltárta a koalíción belüli töréseket. Jaír Lapid ellenzéki vezető a szavazás után ironikusan „61-es koalíciónak” nevezte a kormányt a minimális többségre utalva.
US President Donald Trump was briefly interrupted during his speech in the Knesset by Palestinian politician Ayman Odeh who was dragged out by security officials. Odeh has been critical over the ‘flattery’ Netanyahu has received, demanding accountability. pic.twitter.com/gDMlpH25fW
Donald Tusk kormánya szerdán megerősítést kapott a lengyel alsóházban, miután a miniszterelnök bizalmi szavazást kezdeményezett az elnökválasztás eredményét követően. A kormánykoalíció egységes támogatással megőrizte parlamenti többségét, de a közeljövő politikai kihívásait súlyosbítja az új, kormánykritikus elnök augusztusi hivatalba lépése és a koalíció gyengülő népszerűsége.
Megerősítette szerdán a lengyel parlamenti alsóház, a szejm a Donald Tusk kormánya iránti bizalmat. Az időközi szavazást a miniszterelnök kezdeményezte azt követően, hogy Karol Nawrocki ellenzéki jelölt megnyerte az elnökválasztást. A lengyel alkotmány értelmében a miniszterelnök a kormány hivatali időszaka folyamán bizalmi indítványt nyújthat be, ennek megszavazásához abszolút többség szükséges a képviselők legalább felének jelenlétében.
A 460 fős szejmben 453-an vettek részt a szavazáson, közülük 243 képviselő támogatta a 2023 végén beiktatott kormányt, 210-en nem szavaztak bizalmat neki. Tartózkodás nem volt. Igennel szavazott a 242 fős kormánykoalíció összes képviselője és egy független országgyűlési képviselő.
A szavazás előtt mondott programbeszédben Tusk kijelentette: kész továbbra is irányítani a kormányt.
Úgy látta: az elnökválasztás nem eredményezett földrengést a lengyel politikai színtéren, de a kabinetre két és fél évnyi nagyon nehéz, komoly munka vár nehéz politikai körülmények között. A kormányoldal által javasolt változásoktól „idegenkedő elnököt augusztusban egy olyan elnök váltja, aki legalább ugyanolyan mértékben vonakodik ezek megvalósításától” – utalt a kormányfő Andrzej Duda jelenlegi elnök és Karol Nawrocki augusztusban hivatalba lépő elnök személyére.
Budapest? Not everyone may remember this, but in 1994 Ukraine already got assurances of territorial integrity from the US, Russia and the UK. In Budapest. Maybe I’m superstitious, but this time I would try to find another place.
A skóciai parlament szerdán többségi szavazással elutasította a Skót Nemzeti Párt (SNP) által vezetett kormány elleni bizalmatlansági indítványt.
A kormányt az SNP korábbi szövetségesei, a Zöldek mentették meg szavazataikkal, jóllehet a két párt az elmúlt napokban látványosan összeveszett.
A kormány elleni bizalmi szavazást a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt kezdeményezte, miután Humza Yousaf miniszterelnök, a Skót Nemzeti Párt távozó vezetője a múlt héten felmondta az SNP és a Zöldek 2021-ben kötött kormányzati együttműködési megállapodását.
A zöldpárti miniszterek ezután kiléptek a kormányból és bejelentették, hogy támogatják a Skóciában szintén ellenzékben lévő Konzervatív Párt Yousaf személye ellen kezdeményezett bizalmatlansági indítványát.
Humza Yousaf ugyanakkor hétfőn bejelentette lemondását, elismerve, hogy alábecsülte azokat az indulatokat, amelyeket a Zöldekkel folytatott kormányzati együttműködés felmondásáról – és ennek előzményeként a hosszú távú környezetvédelmi célok visszavonásáról – hozott döntése szított az SNP eddigi zöldpárti szövetségesei körében.
A Zöldek ezután megpróbálták rávenni a Munkáspártot a bizalmi szavazásra tett indítvány visszavonására, azzal az érvvel, hogy felesleges politikai káoszt okozna, ha Yousaf távozása után az egész skót kormány is megbukna.
A Labour azonban kitartott a kezdeményezés mellett, de az edinburgh-i parlamentben megtartott szerda délutáni bizalmi szavazáson a képviselők 70 ellenszavazattal, 58 támogató voks ellenében elvetették az indítványt.
Az SNP-nek jelenleg 63 képviselője van a 129 tagú skót parlamentben, így szüksége volt a héttagú zöld frakció támogatására a bizalmatlansági indítvány leszavazásához.
A figyelem így most ismét Yousaf utódjának megválasztására összpontosul.
A szabályok szerint a Skót Nemzeti Pártnak 28 napon belül kell új vezetőt találnia, ellenkező esetben parlamenti választást kell kiírni Skóciában.
Humza Yousaf az utódválasztási folyamat végéig ellátja a kormányfői feladatokat.
Az SNP fő politikai programja Skócia függetlenné válása.
Erről 2014 szeptemberében már tartottak egy népszavazást, de akkor a választók 55 százalékos többséggel elvetették azt az indítványt, hogy Skócia kiváljon az Egyesült Királyságból.
Following a good call with @POTUS, we have agreed to meet in Scotland on Sunday to discuss transatlantic trade relations, and how we can keep them strong.
Bizalmatlansági indítványt nyújtott be csütörtökön a Janez Jansa volt miniszterelnök vezette ellenzéki Szlovén Demokrata Párt (SDS) Danijel Besic Loredan egészségügyi miniszter ellen a „közegészségügy helyzetének romlása” miatt. Az SDS azzal vádolja a tárcavezetőt, hogy nem hajtotta végre azokat a reformot, amelyek ütemét saját maga határozta meg. Az indítvány szerint Besic Loredan 2022 júniusában vette át a miniszteri tisztséget, és ígéretet tett a kórházi várólisták csökkentésére. „Ám annak ellenére, hogy mintegy 137 millió eurót költött erre, 2022. szeptember 1. és 2023. március 31. között közel 50 ezerrel nőtt azon betegek száma, akik a megengedettnél hosszabb ideje várnak kezelésre” – áll az indítványban.
Az sds azzal is vádolja besic loredant, hogy számos ígéretét megszegte a minisztérium reformjának ütemtervével kapcsolatban.
A reformok között szerepelt, hogy a tárca június végéig kidolgozza a háziorvoshiány kezelésére és az állami egészségügyi intézmények irányításának átalakítására vonatkozó rendszerszintű jogszabályokat, továbbá áprilisra elkészíti az egészségügy új bértábláját. „Az idő lejárt, ki fogja vállalni a politikai felelősséget?” – kérdezte az ellenzéki párt.
Az SDS szerint miniszter intézkedései az egészségügyi rendszer romlásához, a polgárok egészségügyi ellátáshoz való alkotmányos jogának megsértéséhez és az egészségügyi szolgáltatások hozzáférésének korlátozásához vezettek, valamint olyannyira aláásták az egészségügyi miniszter szerepét, hogy elvesztette a lakosság bizalmát – írja az MTI.
Amikor az SDS a hét elején bejelentette az indítványt, a két nagy kormányzó párt, valamint a másik ellenzéki párt, a kereszténydemokrata Új Szlovénia (NSi) közölte, hogy nem támogatják. A Baloldal (Levica), a kisebbik koalíciós párt azonban kijelentette: itt az ideje, hogy megvitassák Besic Loredan teljesítményét.
Ez már a negyedik bizalmatlansági indítvány, amelyet a hivatalban lévő kormány 2022. júniusi beiktatása óta nyújtottak be az ellenzéki pártok. Az első Tatjana Bobnar belügyminiszter ellen irányult, akit ugyan nem tudtak leváltani, de később lemondott a Robert Golob miniszterelnökkel kialakult vitája miatt.
Ezt követte a Tanja Fajon külügyminiszter elleni indítvány, aki szintén túlélte a szavazást. Az év elején az SDS az egész kormány ellen bizalmatlansági szavazást indított, de az is megbukott.
A spanyol parlament elutasította a kormányfő elleni bizalmatlansági indítványt szerdán Madridban.
Az ellenzéki jobboldali Vox párt Pedro Sánchez leváltását célzó javaslatát 53 igen, 201 nem és 91 tartózkodó szavazat mellett vetette el a törvényhozás. A miniszterelnök elmozdításához abszolút többségre, 176 támogató szavazatra lett volna szükség. A Vox a 89 éves Ramón Tamames független közgazdászt nevezte meg miniszterelnök-jelöltként bizalmatlansági indítványában, aki a Franco-diktatúrát követő demokratikus átmenet idején a Spanyol Kommunista Párt parlamenti képviselője volt. Az előterjesztés kedden kezdődött parlamenti vitájában Tamames programját ismertetve gazdasági és társadalmi paktumot szorgalmazott az „alkotmányos pártok” között az ország előrehaladása érdekében, javasolta a választási törvény módosítását „a nacionalista és szeparatista képviselet túlsúlyának” elkerülése érdekében, valamint nemzeti megállapodás megkötését a spanyolok közötti „egyetértés és béke helyreállítása” céljából. A Vox ebben a parlamenti ciklusban másodszor nyújtott be bizalmatlansági indítványt a szocialista Pedro Sánchez ellen. A kezdeményezés ezúttal két hónappal a helyhatósági és kilenc hónappal a parlamenti választások előtt került a törvényhozás elé. A spanyol demokrácia 45 éves történetében ez volt a hatodik bizalmatlansági indítvány, amelyek közül csak egy volt eredményes: 2018-ban Pedro Sánchez váltotta a kormányfői poszton Mariano Rajoyt, a konzervatív Néppárt (PP) elnökét.
