Emmanuel Macron francia elnök péntek este aláírta az új bevándorlási törvényt, egy nappal azután, hogy az alkotmánybíróság szerepét betöltő francia alkotmánytanács törölte a parlament által megszavazott változatban szereplő intézkedések mintegy 40 százalékát.
A kilenc alkotmánybírót a jobboldali Köztársaságiak azzal vádolták meg, hogy „jogállami puccsot” követtek el, ezért új törvényt sürgetnek, míg a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés népszavazást tart szükségesnek a bevándorlásról.
A december 20-án megszavazott törvény 86 cikkelye közül 35-öt teljesen vagy részben kivett a szabályozásból az alkotmánytanács, ezek elsősorban azok a szigorítások, amelyek a kormánytöbbség és a jobboldal közötti megállapodás eredményeként kerültek a szövegbe.
Laurent Fabius, az alkotmánytanács elnöke pénteken a France5 közszolgálati televízió egyik műsorában nagyon aggasztónak nevezte az alkotmánybírók döntésének megkérdőjelezését.
Visszautasította azt a feltételezést, hogy politikai döntés született, kiemelve, hogy az alkotmányellenes passzusok visszavonása „tisztán jogi” döntés volt. A törvény szövege a szombati hivatalos közlönyben jelent meg, s a prefektusok már meg is kapták az első végrehajtási utasításokat.
A kilenc alkotmánybíró kivette az új szabályozásból egyebek mellett a kanadai mintára bevezetett kvótákat, amelyek a következő három évre felső határt szabtak volna a Franciaországba beengedett gazdasági bevándorlók számára, alkotmányellenesnek minősítette a szociális támogatásokhoz való hozzáférés szigorítását, amely különbséget tett európai uniós és nem uniós állampolgárok között, és nem támogatta a családegyesítés feltételeinek szigorítását, ahogy azt sem, hogy a külföldi diákoknak ezentúl kauciót kelljen letétbe helyezniük, amely fedezi a hazautazásuk költségeit.
Benne maradt a törvényben a kormány eredeti javaslata, amely két pilléren nyugszik:
szigorúbban lép fel a bűnelkövető külföldiekkel szemben, és megkönnyíti a kitoloncolásukat, valamint a munkaerőhiánnyal küzdő ágazatokban feketén dolgozó külföldiek helyzetét legalizálja, miután a prefektusok egyéni elbírálás alapján és a munkáltató előzetes beleegyezése nélkül is munkavállalási és tartózkodási engedélyt adhatnak az ilyen helyzetben lévő több százezer embernek.
Gérard Larcher, a szenátus Köztársaságiakhoz tartozó elnöke pénteken azt kérte a kormánytól, hogy terjesszen a parlament elé új szöveget, amely összhangban van pártja és a kormánytöbbség közötti megállapodással, ezt azonban Gérald Darmanin belügyminiszter azonnal elutasította.
A törvénytervezet elfogadása egy hónappal ezelőtt kisebb kormányválságot is okozott, miután a kormánypártból 27-en nemmel szavaztak, 32-en pedig tartózkodtak, míg a jobbközép Köztársaságiak és Marine Le Pen pártja egyöntetű igennel szavazott a nemzetgyűlésben, s ideológiai győzelemként értékelte, hogy a nemzeti preferencia elve bekerült a javaslatba.
Aurélien Rousseau egészségügyi miniszter másnap lemondott, míg más, a törvény ellen szót emelő kormánytagok a két héttel ezelőtt kinevezett új kormányban nem kaptak helyet.
Si vous allez trop loin et que vous menacez les intérêts de la France et la sécurité de l’Europe, alors nous n’excluons rien. pic.twitter.com/OiRzczr1Lh
Laurent Wauquiez a l’issue du rendez vous à l’Elysee « Nous ne participerons pas à une coalition gouvernementale et nous ferons barrage à la France insoumise » @TF1Infopic.twitter.com/4NM33FUo0N
A francia parlament véglegesen elfogadta szerdára virradóra az új bevándorlási törvényt, amelynek megszavazása érdekében Emmanuel Macron államfő kormánya megállapodott a jobboldallal. A szöveget a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés képviselőinek támogatásával fogadták el. A baloldal szégyennek minősítette a történeteket.
Ez a harmincadik, szigorításokat előíró bevándorlási törvény az elmúlt négy évtizedben Franciaországban.
A kompromisszumos szöveget a hét szenátorból és hét képviselőből álló parlamenti vegyes bizottság kedd éjjel fogadta el, elsősorban a külföldieknek járó szociális juttatások körül voltak nézeteltérések.
A jobboldali többségű szenátus ezután 214 szavazattal 114 ellenében megszavazta a szöveget, a nemzetgyűlésben – ahol a kormány csak relatív többséggel rendelkezik – a jelen lévő 535 képviselőből 349-en szavaztak igennel, 186 nemmel voksoló ellenében. A jobbközép Köztársaságiak és Marine Le Pen pártja egyöntetű igennel szavazott, míg a kormánypártból 27-en nemmel szavaztak, 32-en pedig tartózkodtak.
„A többség egységes volt, és rendkívül erős intézkedéseket fogadott el egy olyan szövegről, amely tény, hogy nem tökéletes, hiszen egy megállapodás gyümölcse” – mondta Gérald Darmanin belügyminiszter, kiemelve, hogy a törvényjavaslat a Nemzeti Tömörülés szavazatai nélkül is átment volna.
Kormányzati források szerint a kormány három tagja, Clément Beaune közlekedési miniszter, Sylvie Retailleau felsőoktatásért felelős miniszter és Patrice Vergriete lakásügyi miniszter lemondásával fenyegetett kedd este, miután kiderült, hogy a Nemzeti Tömörülés is beállt a kormány javaslata mögé.
A kormánypártban keletkezett repedésekkel szembesülve a miniszterelnök kedd este elítélte a Nemzeti Tömörülés „durva manőverét”, amelynek célja a kormányfő szerint a kormánytöbbség megosztása. Élisabeth Borne egyben felszólította a saját oldalát, hogy szavazza meg a szöveget.
„Ez egy szükséges és hasznos szöveg, amelyre vártak a franciák. Hatékony, és összhangban van a köztársasági értékekkel. A többség összefogott” – írta a miniszterelnök a szavazás után az X közösségi oldalon.
Emmnauel Macron államfő szerda este kétórás élő televíziós műsorban fejti véleményt az elfogadott törvényről – jelentette be a francia köztelevízió.
Conflit Hamas-Israël : ce matin devant le juge des référés du tribunal administratif de Paris pour contester la suspension de l'interdiction d'une manifestation propalestinienne à Paris.
Le Hamas, « un mouvement de résistance » ? Non ! c’est un mouvement terroriste. Je saisis le procureur de la République pour apologie du terrorisme. https://t.co/Z9jmpDnNmi
Madame la Première ministre, chère @Elisabeth_Borne, votre travail au service de notre Nation a été chaque jour exemplaire. Vous avez mis en œuvre notre projet avec le courage, l’engagement et la détermination des femmes d’État. De tout cœur, merci. pic.twitter.com/G26ifKfKzj
Keményen bírálták az új dán bevándorlási törvényt az Európai Parlamentben tartott meghallgatáson. A szociáldemokrata kormány saját bevallása szerint azért szigorított a szabályokon, mert a társadalom szövetét veszélyezteti a migráció. A menekülőket az unión kívül helyeznék el, a szíriaiakat pedig visszaküldenék hazájukba.
Nagy indulatokat váltott ki az Európai Parlamentben a dán migrációs ügyekért felelős miniszter meghallgatása az alapjogokkal foglalkozó LIBE bizottságban. A koppenhágai szociáldemokrata kormány tervei szerint a migránsokat az EU-n kívüli partnerországokba küldenék addig, amíg a menedékkérelmükről döntenek. Az erről szóló törvényt már elfogadták, de még nem találtak olyan unión kívüli országot, amely vállalná az emberek elhelyezését. Így még nem alkalmazzák ezt az eljárást.
A migrációs ügyekért felelős dán miniszter maga is egy etióp menekült gyermeke. A meghallgatáson azt mondta, az országa már nem képes kezelni az integrációs problémákat, ezért lépniük kell.
„Számunkra nagyon fontos az, hogy fenntartsuk a társadalmunk szociális kohézióját, ezért biztosítani szeretnénk azt, hogy a migrációt az ellenőrzésünk alatt tartjuk. Pártoljuk a bevándorlást, évente sok ezer letelepedési engedélyt állítunk ki olyanoknak, akik Dániába jönnek dolgozni, tanulni, vagy családegyesítés miatt. Nincs bajunk az ilyesfajta migrációval, de a menekültügyi rendszer elromlott” – mondta a dán migrációügyi miniszter, Mattias Tesfaye.
Az Európai Parlamentben össztűz alá vették a minisztert a képviselők.
„Dánia jelenleg a menekültek kis részét fogadja csak be. Ő azt mondja megerősítené a szolidaritást, de ennek épp az ellenkezőjét teszi, amikor megkerüli Dánia felelősségét” – mondta egy holland zöldpárti EP-képviselő, Tineke Strik.
Brüsszelben azt is bírálták, hogy Koppenhága biztonságos országnak minősíti Szíriát, és az onnan érkezett menekültek tartózkodási engedélyének megvonására készül.
„A valóságban ezek az emberek nem mennek majd vissza, mert Szíria nem biztonságos. Ők évekre dániai központokban rekednek majd, vagy pedig más európai országokra szöknek, ahol elismerik a menekültstátusukat” – mondta egy dán liberális képviselő, Karen Melchior.
A javaslatokat Brüsszelben a szélsőjobboldal támogatja, az Európai Néppárt megosztott az ügyben. A baloldaliak elutasítják a törvényt.
„Amit tenni próbálnak, az védhetetlen és és szerintem teljesen megalapozatlan” – mondta egy baloldali svéd Ep-képviselő, Malin Björk.
Az ENSZ és az Európai Bizottság is aggódik a jogszabály miatt.
Denmark has given Ukraine all of its CAESAR self-propelled howitzers. A true friend who knows that our fight is Europe's fight. Tak, Danmark! pic.twitter.com/x4MP65Yvfo
⚡Washington approves sending F-16s to Ukraine from Denmark and Netherlands.
The United States has given the green light to Denmark and the Netherlands for sending F-16 fighter jets to Ukraine defend against Russian aggression as soon as pilot training is completed, a U.S.…
I am grateful to @Statsmin Mette Frederiksen for participating in the Peace Summit and for Denmark's active assistance in engaging the countries of the Global South in the Peace Formula implementation.
During our meeting, we discussed preparations for the transfer of Danish F-16… pic.twitter.com/2YRobRpctq
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) June 16, 2024
