Olekszij Makejev, Ukrajna németországi nagykövete a berlini politika változásairól beszélt Friedrich Merz kancellár hatalomra kerülése után, valamint Ukrajna euroatlanti kurzusának növekvő támogatottságáról. Mindezt a diplomata a Jevropejszka Pravdanak adott interjújában mondta el.
Makejev a német NATO-politikában bekövetkezett jelentős változásokról beszélt, miután Merzt kancellárrá választották.
Elmondása szerint, ha korábban csak a német külügyminisztérium korábbi vezetője, Annalena Baerbock beszélt Ukrajna szövetségi tagságának kilátásairól, most ez az egész koalíció álláspontja.
„A németek az Ukrajna–NATO Tanács ülésén először fogalmazták gondolataikat Ukrajna NATO-tagságáról. Nyilatkozataik már egy kicsit túlmutatnak a Szövetség megfogalmazásán” – hangsúlyozta.
Elmondása szerint Ukrajna már együttműködik a német védelmi minisztériummal és a védelmi iparral az ukrán fegyveres erők tapasztalatainak cseréjét illetően.
„A célunk itt a velük való még nagyobb integráció. És már most is olyan légkör uralkodik, amely lehetővé teszi számunkra, hogy sokkal mélyebb folyamatokról beszéljünk, mint korábban” – hangsúlyozta a nagykövet.
Merz Ukrajna NATO-tagságával kapcsolatos személyes álláspontjával kapcsolatban Makejev bizakodónak nyilatkozott: „Nincs okunk kételkedni ebben.”
Hangsúlyozta a német kormány kulcsfiguráinak – Boris Pistorius védelmi miniszter, Lars Klingbeil pénzügyminiszter és Johann Wadeful külügyminiszter – Ukrajna iránti támogatását is.
Amikor arról kérdezték, hogy Németország kész lenne-e abbahagyni Ukrajna NATO-csatlakozásának akadályozását, Makejev diplomatikusan válaszolt.
„Más fékek is megjelentek a világszerte. De Ukrajna németországi nagyköveteként röviden válaszolok: ezen fogok dolgozni” – tette hozzá.
Berlin egyre nyitottabb Ukrajna NATO-tagságára – erről számolt be Olekszij Makejev, Ukrajna németországi nagykövete a Jevropejszka Pravda ukrán hírportálnak adott, hétfőn megjelent interjújában.
A diplomata szerint a német külpolitikai hozzáállás jelentősen megváltozott Friedrich Merz kancellár hivatalba lépése után, és ezzel párhuzamosan növekszik a támogatás Ukrajna euroatlanti integrációja iránt.
Makiejev szerint korábban csupán Annalena Baerbock külügyminiszter hangoztatta nyilvánosan Ukrajna NATO-tagságának lehetőségét, ezt az irányt ma azonban már a teljes kormánykoalíció támogatja.
Az Ukrajna–NATO-tanács ülésén először hangzott el a németek részéről az Ukrajna NATO-tagságáról szóló tézis. Nyilatkozataik már kissé tovább mennek, mint a szövetség megfogalmazásai – emelte ki a nagykövet. Beszámolója szerint Ukrajna aktív együttműködésben áll a német védelmi tárcával és a hadiiparral, elsősorban a hadműveleti tapasztalatok megosztása céljából.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán megérkezett Berlinbe, ahol találkozni fog Friedrich Merz német kancellárral és más eseményeken is részt vesz – számolt be az rbc.ua hírportál a Bild című német lapra hivatkozva.
A jelentés szerint „Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gépe leszállt a Berlin-Schönefeld repülőtér katonai övezetében”. Ahogy újságírók pontosították, Ukrajna elnöke ma Friedrich Merz kancellárral találkozik „sürgős megbeszélés” céljából. Később Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök vendége lesz.
Amint arról hírportálunk ma beszámolt, Volodimir Zelenszkij berlini látogatást tervez május 28-ára. A vizit során az államfő találkozik Friedrich Merz német kancellárral és Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnökkel.
Népszavazás kiírását sürgette a migrációról Sahra Wagenknecht német képviselő egy interjúban. A migrációról szóló népszavazások nem számítanak példanélkülinek Európában, az elsőt épp hazánkban tartották 2016-ban, a másodikat pedig Lengyelországban, 2023-ban.
Népszavazás kiírását követelte Sahra Wagenknecht német képviselő, a saját magáról elnevezett politikai párt (BSW) vezetője – írja a a Die Welt. „A lakosság többsége által támogatott migrációs politikához népszavazásra van szükség, amely megadja a szövetségi kormánynak az alapvető irányt” – mondta Wagenknecht a hétvégén az AFP hírügynökségnek. Szerinte egy egyértelmű eredménnyel záruló népszavazás ellensúlyozná a társadalom polarizálódását és kifoghatná a szelet az egyre népszerűbbé váló Alternatíva Németországnak párt (AfD) vitorlájából. Wagenknecht a német kormányt a migrációs politika kudarcával vádolta.
„Tíz éve engedik meg a migráció feletti ellenőrzés elvesztését, amit Németországban az emberek többsége, beleértve a legtöbb jól integrált bevándorlót is, nem akar” – mondta.
Németországban jelenleg nincs jogalapja a népszavazásnak vagy a szövetségi szintű népszavazásnak hasonló kérdésben, a felvetés azonban nem precedens nélküli. Idáig két alkalommal tartottak hasonló ügyben népszavazást az Európai Unióban, az elsőt 2016-ban Magyarországon, a másodikat pedig 2023. október 15-én Lengyelországban. A népszavazás „Lengyelország és a lengyelek sorsát dönti el, azt, hogy élhetnek-e biztonságos, békés országban” – mondta a lengyel népszavazás idején Jaroslaw Kaczynski, aki 2023-ban lengyel kormányfőhelyettes volt.
Magyarországon 2016. október 2-án tartottak népszavazást a betelepítési kvótákkal kapcsolatban, amelyen az érvényesen szavazók 98,36 százaléka utasította el, hogy az Európai Unió akár a magyar törvényhozást megkerülve is előírhassa migránsok betelepítését Magyarországra.
Nancy Faeser német belügyminiszter egy négypontos terv részeként lehetővé tenné a szír migránsok számára az egyszeri hazalátogatást, a menekültstátuszuk elvesztése nélkül. A terv célja a szírek helyzetének felülvizsgálata és a hazatérés ösztönzése. Egyes vélemények szerint azonban visszaélhetnek a lehetőséggel a migránsok.
A belügyminisztérium a Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatallal közösen keresi a megoldásokat, hogy akik megnéznék az új kialakult politikai helyzetet hazájukban, visszatérhessenek Németországba. Faeser ezzel egyetért Annalena Baerbock külügyminiszterrel (Zöldek), aki korábban már felvetette a lehetőséget.
Jelenleg a menekültstátussal rendelkezők hazalátogatása esetén a státusz megszűnik, kivéve súlyos betegség vagy családi haláleset esetén. Faeser szerint az egyszeri út segíthet a hazatérés önkéntes meghozatalában, mivel lehetőség nyílik arra, hogy a migránsok képet kapjanak a helyi viszonyokról, például arról, hogy állnak-e még a házaik, élnek-e a családtagjaik.
A tervezet nem igényel törvénymódosítást.
Egyre több szír Németországban
A szír migránsok számának növekedése figyelhető meg az elmúlt két hónapban, annak ellenére, hogy sokan már megfelelnek az állampolgárság megszerzésének.
December 31-én 975 061 szír állampolgár tartózkodott Németországban, köztük 10 231 kiutasításra kötelezett személy, akik közül 9156-ot ideiglenesen nem lehet kiutasítani.
Joachim Herrmann bajor belügyminiszter (CSU) azonban „kalandvágyónak” nevezte Faeser javaslatát, mivel szerinte a döntést a német hatóságoknak kell meghozniuk, nem pedig a szír migránsoknak. Attól tart, hogy a javaslat visszaélésekre adna lehetőséget.
Vlagyimir Putyin orosz elnök nukleáris fenyegetéseit nem szabad túl komolyan venni – jelentette ki Boris Pistorius német védelmi miniszter a NATO nukleáris tervezési csoportjának brüsszeli ülésén, számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Tagesschau német tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint Pistorius elmondta, hogy nem látja annak kockázatát, hogy Putyin nukleáris fegyverekkel való fenyegetései fokozódnak. „Nem szabad hagynunk, hogy minden kijelentése megtévesszen bennünket” – tette hozzá.
A német védelmi miniszter megjegyezte, hogy Putyinnak sajátos módon folytat hibrid hadviselt. „Néha fenyegetőzik, néha csábít, néha bosszúsnak tűnik, aztán megint agresszív. Németországnak és a NATO-nak meg kell tanulnia megbirkózni ezzel, és továbbra is támogatnia kell Ukrajnát, valamint saját védelmét és elrettentési képességét” – emelte ki Boris Pistorius.
Russia has to get moving. Too many people ere DYING, thousands a week, in a terrible and senseless war - A war that should have never happened, and wouldn’t have happened, if I were President!!!
Donald Trump Truth Social 04/11/25 09:35 AM
— Donald J. Trump Posts From His Truth Social (@TrumpDailyPosts) April 11, 2025
President Trump: "We get a lot of bullshit thrown at us by Putin, if you want to know the truth. He's very nice all the time, but it turns out to be meaningless." pic.twitter.com/VMnXSTuCiK
Az Afganisztánt irányító tálibok pénteken bejelentették, készek együttműködni Németországgal az afgán állampolgárságú bűnözők hazatoloncolásának ügyében – derült ki pénteken Abdul Kahar Balcsi, a tálib kormány külügyi szóvivője X-bejegyzéséből.
Olaf Scholz német kancellár csütörtökön az ország szövetségi parlamentjének alsóházában (Bundestag) kijelentette, hogy a belügyminisztérium már lépéseket tett afelé, hogy a bűnözőket és a veszélyes bevándorlókat ki lehessen toloncolni Németországból.
„Az ilyen bűnözőket ki kell toloncolni, még akkor is, ha Szíriából vagy Afganisztánból jöttek” – szögezte le.
A döntés hátterében a Németországban egyre gyakoribb fegyveres bűncselekmények és a politikusok ellen elkövetett támadások állnak. A múlt héten Mannheimben egy 25 éves afgán a piactéren tartott iszlámellenes rendezvényen kést rántott, és megsebesített hat embert, köztük egy rendőrt is, aki később belehalt sérüléseibe.
Berlin egyetlen afgán állampolgárt sem toloncolt haza a tálibok 2021-es hatalomra kerülése óta.
A németországi Pro Asyl nevű, menekültek jogait védő csoport bírálta Scholzot, kiemelve, hogy a nemzetközi jog nem engedélyezi szíriai és afganisztáni állampolgárok hazatoloncolását.
Hatalomra kerülésük óta a tálibokat egyetlen állam sem ismerte el hivatalosan Afganisztán kormányaként.
Egyelőre Németország nem fog nagy hatótávolságú Taurus rakétákat szállítani az ukrán haderőnek a közeljövőben a törvényhozók szerdai döntése alapján – számolt be a Politico.
Ukrajna régóta szerette volna elérni a német vezetésnél, hogy a Bundeswehr szállítson számukra a németek egyik csúcsfegyveréből, a Taurus rakétákból. Az ügy belpolitikai vitát is eredményezett az Európai Unió legnagyobb gazdaságában, több képviselő kritizálta Olaf Scholzot, amiért szerintük a német kancellár nem eléggé elkötelezett az ukránok támogatása mellett. A hírek szerint az államfő attól tartott, hogy Kijev a Krími híd ellen veti be a fegyvert, ami eszkalálhatja majd a konfliktust.
⚡️The 🇩🇪German Bundestag did not support the supply of Taurus to 🇺🇦Ukraine
A kérdést a parlament elé vitték, ahol a német törvényhozók szavazhattak a szállításokról. A jobbközép ellenzéki kereszténydemokrata párt által beterjesztett javaslatot végül nagy arányban utasították el a képviselők: mindössze 178-an szavaztak mellette és 478-an ellene. Három képviselő tartózkodott. Ez még nem jelenti azt, hogy Ukrajna biztosan lemondhat a Taurusról, mivel a végső döntés a kancellár kezében van. Egy ilyen nagyarányú elutasítás után azonban meglepő lenne, ha Scholz mégis engedélyezné a fegyverek szállítását Kijevnek.
A Taurus hatótávolsága 500 kilométer, amely jóval több, mint amilyen rakétákkal jelenleg rendelkezik az ukrán haderő. Ezzel már kifejezetten mélyen be tudnak hatolni az orosz területekre.
A 2021-es berlini szövetségi választás részleges megismétlését rendelte el kedden a német alkotmánybíróság.
A döntés értelmében a német főváros 2256 választókerületéből 455-ben kell majd újra voksolni. Ez azt jelenti, hogy minimálisan módosulhat ugyan a szövetségi parlament (Bundestag) összetétele, de a jelenleg kormányzó koalíció többsége nem kerülhet veszélybe.
A Bundestag már korábban elrendelte 431 választókerületben a választás megismétlését, de a jelenleg ellenzékben lévő konzervatív pártok az alkotmánybírósághoz fordultak azzal a kéréssel, hogy szélesebb körben rendelje el a választás megismétlését.
A 2021 szeptemberében tartott választáson Berlin számos választókerületben mutatkozott hiány a szavazólapokból, ezért a szavazókörök előtt hosszú sorok alakultak ki, így a szavazókörök csak jóval később zárhattak be a tervezettnél.
A túlterheltség másik oka az volt, hogy a német fővárosban azon a napon bonyolították le az országos, a regionális és a helyi önkormányzati választást, továbbá egy helyi népszavazást, és ekkor tartották a berlini maratoni futást is. A futóverseny miatt elrendelt útlezárások és az akkor még érvényben lévő koronavírus-korlátozások miatt kaotikus viszonyok alakultak ki a német fővárosban.
A német kormány 32 Leopard harckocsi beszerzéséről egyezett meg a Rheinmetall fegyvergyártó vállalattal Ukrajna Oroszországgal szembeni védekezésének támogatására.
A védelmi iparban érdekelt vállalat kedden Düsseldorfban bejelentette, hogy a Leopard 1A5 típusú járműveket – amelyek nem tartoznak a legmodernebb páncélozott járművek közé – jövőre adják át Ukrajnának. A használt járműveket a Rheinmetall két németországi gyárában készítik elő.
A német vállalattól korábban már Hollandia és Németország is rendelt 14 darab újabb típusú, 2A4-es Leopard harckocsit Ukrajnának – ezeket szintén jövőre szállítják le. Ukrajna a német hadseregtől (Bundeswehr) és más NATO-tagállamoktól is kapott Leopardokat.
Today, the Commander of the Air Forces reported on the operations of our fire teams, the downing of "Shahed" drones, and countering Russian missiles. We can now say that our air defense has been strengthened.
