Benjamin Netanjahu miniszterelnök kijelentette, hogy nem vonul ki a politikából a kegyelemért cserébe korrupciós ügy kapcsán, írta a The Times of Israel.
Az erre vonatkozó bejelentés Friedrich Merz német kancellárral folytatott találkozóján hangzott el.
Amikor a politikai tevékenységtől való esetleges visszavonulásról kérdezték, Netanjahu rövid „nem”-mel válaszolt, majd később megjegyezte, hogy a külföldi politikusok „túlzottan aggódnak a jövőm miatt”.
„Nagyon türelmetlenek. Nagyon aggódnak a jövőm miatt” – mondta. „Nos, a választók is azok, és ők nyilvánvalóan döntenek majd.”
A kormányfő bejelentette azt a szándékát is, hogy elmélyíti az együttműködést Németországgal, hozzátéve, hogy a kétoldalú együttműködés új szakasza „felülmúlhatja a korábbi eredményeket”.
„De nagy kihívások állnak előttünk, többek között Németországgal egy olyan történelmi együttműködésben, amely valójában… sok szempontból felül fogja múlni a korábbi együttműködésünket” – mondta Netanjahu.
Netanjahu ellen hivatalosan 2019-ben emeltek vádat három bűncselekmény vádjával: vesztegetés, csalás és bizalommal való visszaélés. Többek között azzal vádolják, hogy ajándékokat fogadott el milliomos barátaitól, és állítólag szabályozási előnyöket biztosító szolgáltatást keresett médiamoguloknak. A miniszterelnök tagad minden vádat. A per 2020-ban kezdődött, és még mindig folyamatban van.
Amikor a pódiumra lépett, egyesek távoztak a teremből, mások éljeneztek vagy tapsoltak. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök közvetlenül a Hamász által Gázában fogva tartott túszokhoz szólva azt mondta az ENSZ Közgyűlésen, hogy „nem felejtettünk el benneteket”, és hogy „nem nyugszunk addig, amíg mindnyájatokat haza nem hozunk”, majd felszólította a Hamászt, hogy „tegyék le a fegyvert”, és engedjék szabadon a túszokat, és hozzátette, hogy „Izrael le fog vadászni titeket.”
A gázai háború azután kezdődött, hogy Hamász terroristái 2023. október 7-én Izrael déli részén lemészároltak 1200 embert, 250-et pedig túsznak vittek el a Gázai övezetbe. Netanjahu „leírhatatlan kegyetlenségnek” nevezte a terrorcselekményt.
A Hamász jelenleg 48 túszt tart fogva, akik közül Izrael szerint 20-an még életben vannak.
„Izrael az önök harcát vívja” – mondta Netanjahu, a radikális iszlamizmus nyugati országokban észlelhető erősödésére, majd felemelt egy, az általa Irán terrortengelyének nevezett térképet, és közölte, hogy Teherán megbízottjainak nagy részét az izrael hadsereg megtizedelte, példaként említve a Hamászt, a libanoni Hezbollahot és a jemeni húszikat. „Ellenségeink mindannyiunkat gyűlölnek” – mondta Netanjahu, és kiemelte, hogy Gázában nincs népirtás, és hozzátette, hogy Izrael 2 millió tonna segélyt engedett be az övezetbe, és hogy annak a 85 százalékát rabolhatta vagy lophatta el a Hamász.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön kijelentette, hogy nem fogja megengedni Izraelnek Ciszjordánia annektálását. A téma azért került szóba, mert az izraeli kabinet egyes tagjai jóváhagynának egy telepesprokjektet, amivel tulajdonképpen kettévágnák Ciszjordániát.
A annexió felvetése egyes elemzők szerint arra válasz, hogy egy sor nyugati ország, köztük olyan kulcsfontosságú amerikai szövetségesek, mint az Egyesült Királyság és Kanada, lépéseket tett a palesztin állam elismerésére, sőt Franciaország, Luxemburg, Málta, Monaco, Andorra és Belgium is elismerte a palesztin államiságot az idei Közgyűlésen.
„Nem lesz palesztin állam” – mondta korábban Netanjahu a ciszjordániai Maale Adumim településen tett látogatása során, és hozzátette, hogy „ez a hely a miénk… Megvédjük örökségünket, földünket és biztonságunkat. Meg fogjuk duplázni a város lakosságát”.
Szlovénia kitiltotta Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt az országból – jelentette a 24UR televíziós csatorna.
A szlovénok kitiltották az országból Netanjahut. A döntés a korábbi intézkedések folytatása: korábban már két radikális izraeli minisztert, Itamar Ben-Gvirt és Bezalel Smotrichet tiltották ki az országból. A szlovén hatóságok azzal vádolták a politikusokat, hogy nyilvánosan támogatták az illegális izraeli telepek terjeszkedését a Jordán folyó nyugati partján, valamint a palesztinok kényszerkitelepítését.
A szlovén külügyminisztérium államtitkára, Neva Grašič azzal indokolta Netanjahu kitiltását, hogy az izraeli miniszterelnök ellen jelenleg jogi eljárás folyik háborús bűncselekmények és emberiség elleni bűntettek vádjával.
Korábban arról is beszámoltak, hogy Netanjahu megtagadta Emmanuel Macron francia elnök belépését Izraelbe, miután a francia államfő hivatalosan elismerte a Palesztin Államot.
Az izraeli külügyminisztérium, izraeli politikusok és a túszok családtagjai is elítélték a palesztin állam Ausztrália, Kanada és az Egyesült Királyság általi elismerésének bejelentését. „Az elismerés nem más, mint jutalom a dzsihadista Hamásznak, amelyet az Egyesült Királyságban működő, Muszlim Testvériséghez kötődő szervezet is bátorít” – kezdte elítélő nyilatkozatát az izraeli külügyminisztérium.
Mint írták: „A Hamász vezetői maguk is nyíltan beismerik, hogy ez az elismerés közvetlen következménye, ”eredménye„ az október 7-i mészárlásnak. Ne engedjétek, hogy a dzsihadista ideológia diktálja a politikátokat”.
Itamar Bengvír nemzetbiztonsági miniszter szerint ez „jutalom a mészárlások elkövetőinek”, és kijelentette, hogy „azonnali ellenlépéseket tesz szükségessé: a szuverenitás azonnali kiterjesztését Júdeára és Szamáriára (Ciszjordániai részeinek bibliai nevei), valamint a ‘palesztin’ hatóság teljes szétzúzását”. A miniszter közölte, hogy „a következő kormányülésen előterjeszti a szuverenitás kiterjesztésére vonatkozó javaslatát”. Miki Zohar kulturális és sportminiszter is a szuverenitás kiterjesztésére szólított fel az 1967-ben Jordániától elfoglalt területeken.
Az izraeli parlament, a kneszet elnöke, Amir Ohana az X-en közzétett bejegyzésében azt írta, hogy Nagy-Britannia miniszterelnöke „modern Chamberlain, aki a szégyent választotta”.
„Most, október 7-e után a palesztin állam kérdésével foglalkozni ostobaság és jutalom a terrornak. Ez a kormány és Netanjahu súlyos diplomáciai kudarcának következménye” – közölte az ellenzéki „Egyenesség” (Jasar) párt elnöke, Gadi Eizenkot.
„A palesztin állam elismerése október 7-e után megerősíti a Hamászt és az egész iráni tengelyt, elnyújtja a háborút, és csökkenti az esélyét a túszok visszatérésének. Elvárható a nyugati országok vezetőitől, akiknek fontos a béke és a stabilitás a Közel-Keleten, hogy ne engedjenek a belpolitikai nyomásnak, hanem fokozzák a nyomást a Hamászra a túszok szabadon bocsátása érdekében” – vélekedett az X-en az ellenzéki centrista Beni Ganz.
„A palesztin állam egyoldalú elismerése súlyos diplomáciai kudarc Netanjahu és Szmotrics számára, és Izrael biztonsága szempontjából romboló lépés. Ez Netanjahu politikai hanyagságának, a háború befejezése elutasításának, valamint a megszállás és az annektálás melletti veszélyes döntésnek a közvetlen következménye” – közölte a szociáldemokrata ellenzéki Demokrata Pártot vezető Jaír Golán.
„Izraelnek erős diplomáciára van szüksége, amely véget vet a háborúnak, kiszabadítja a túszokat és biztosítja a jövő nemzedékek biztonságát. A demilitarizált palesztin állam kérdése lehet és kell is, hogy része legyen egy szélesebb regionális rendezésnek, amelyet Izrael vezet, és amely garantálja biztonsági érdekeinket – ezt fogjuk megvalósítani, amikor leváltjuk ezt a veszélyes kormányt”- tette hozzá az ellenzéki politikus.
A 2023. október 7-én elrabolt túszok családjai is támadták a palesztin állam elismeréséről szóló bejelentéshullámot.
„Minden, a palesztin állam létrehozásáról szóló vita előfeltétele és elengedhetetlen feltétele az, hogy az összes túszt azonnal szabadon engedjék. Aki nem ezen feltétel teljesítésén dolgozik, az ellentétesen cselekszik a nemzetközi joggal, s valójában a terrornak segít — és támogatja az október 7-i mészárlást” – írták nyilatkozatukban.
A szokásos vasárnapi kormányülés elején Benjámin Netanjahu miniszterelnök kijelentette, hogy Izrael tárgyalásokat folytat Szíriával. „Van némi előrelépés, de még messze van a megvalósulástól” – mondta. „A győzelmeink Libanonban a Hezbollah ellen lehetőséget nyújtanak északi szomszédainkkal a békére, amely az utóbbi hadműveletek és akcióink előtt, az északi fronton, valamint más frontokon aratott elsöprő győzelmeink nélkül elképzelhetetlen lett volna” – tette hozzá.
Diplomáciai cunami Izraelben „diplomáciai cunamiról” ír a média Palesztina elismerése nyomán, ugyanis az Egyesült Királyság, Kanada és Ausztrália után a következő napokban várhatóan további országok tesznek hasonló lépéseket.
Mint írtuk, Keir Starmer brit minisztereknök kezdeményezése alapján Nagy-Britannia hivatalosan is elismeri a palesztin államiságot. Egy friss közvélemény-kutatás szerint a britek 90 százaléka utasítja el a brit miniszterelnök döntését, amely a Hamász terrorszervezetre is kedvezően hathat.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök az izraeli légicsapást követő beszédében az iráni néphez fordult, és felszólította őket, hogy álljanak ki a szabadságukért az elnyomó iszlám rezsimmel szemben. „Izrael harca nem az iráni nép ellen irányul. Harcunk a gyilkos iszlám rezsim ellen folyik, amely elnyomja és elszegényíti önöket” – mondta Netanjahu.
Hozzátette:
„Eljött az idő, hogy az irániak egyesüljenek zászlajuk és történelmi örökségük körül, kiállva szabadságukért a gonosz és elnyomó rezsimmel szemben. Ez az önök lehetősége, hogy felálljanak és hallassák a hangjukat.” Netanjahu beszéde azt követően hangzott el, hogy Irán támadást indított Izrael, miután a zsidó állam elindította Felkelő oroszlán hadműveletet. Ennek keretében az izraeli légierő kulcsfontosságú iráni nukleáris létesítményeket támadott, köztük a natanzi és az iszfaháni atomerőműveket, valamint likvidált több magas rangú iráni katonai parancsnokot – írja a Jerusalem Post.
A régóta készülő támadásra azért került sor, mert Teherán a nemzetközi megállapodások megszegésével tovább folytatta az urándúsítást.
Ezt Netanjahu miniszterelnök mondta, a keddi légitámadások után szerdán a tankok is elindultak.
A tudósítások szerint az izraeli katonák a Netzarim-folyosó területének felét foglalták el. Ez a folyosó Gázavárostól délre van, hat kilométer hosszú, az izraeli határtól a Földközi-tenger partjáig tart, és kettévágja a Gázai övezetet. Egy dandár a gázai határ déli részén készül föl további hadműveletekre.
Felszólították az övezet északi részén tartózkodó embereket, hogy költözzenek délre és nyugatra, elkerülve a veszélyes zónákat. Ez mintegy százezer palesztin embert érint.
A Hamász tavalyelőtt októberben indított terrortámadást Izrael területére behatolva. 1200 ember halt meg, többségükben civilek, a terroristák 251 embert raboltak el túszként. Erre válaszul Izrael megtámadta a Gázai övezetet, ahonnan a támadók jöttek. A Hamász által vezetett gázai egészségügyi minisztérium szerint az övezetben 48 ezer ember halt meg azóta az izraeli támadások nyomán, ez az adat nem különbözteti meg a civil áldozatokat és a fegyvereseket.
Idén januárban a felek tűzszünetet kötöttek, és elkezdődött az izraeli börtönökben fogva tartott palesztinok szabadon engedése, illetve a Hamász részéről az izraeli túszok átadása. A tűzszünet március elsején járt le. A két fél kedden egymást vádolta azzal, hogy megszegte a megállapodásokat.
Izraelben a túszok hozzátartozói és a velük együttérző emberek politikai mozgalma úgy reagált a történtekre, hogy az izraeli kormány ezek szerint magára hagyja a túszokat, kockára teszi az életüket és a katonákét is. Benjamin Netanjahu miniszterelnök kedden este a televízióban arról beszélt, hogy Izrael teljes erővel támad, és addig harcol, amíg el nem éri a céljait. Ebbe beleértendő az összes túsz szabadon bocsátása is.
Izrael hivatalosan kérte a Nemzetközi Büntetőbíróságtól, hogy helyezze hatályon kívül a Benjamin Netanjahu miniszterelnök és Joáv Gallant korábbi védelmi miniszter ellen kiadott elfogatóparancsokat. Az izraeli álláspont szerint ezek a parancsok megelőlegezik a bíróság joghatóságát olyan ügyekben, amelyekben annak fennállása még nem tisztázott.
A Nemzetközi Büntetőbíróság november 21-én adott ki elfogatóparancsot Benjamin Netanjahu és Joáv Galant korábbi védelmi miniszter ellen emberiesség elleni és háborús bűncselekmények állítólagos elkövetése miatt.
Az ICC tájékoztatása szerint kérelmében Izrael azzal érvelt, hogy miniszterelnöke és védelmi minisztere elleni elfogatóparancsokat mindaddig vissza kell vonni vagy hatályon kívül kell helyezni, ameddig a büntetőbíróság elbírálja azon izraeli felvetéseket, hogy a határozatok alapjául szolgáló állítólagos cselekmények a bíróság joghatósága alá tartoznak-e. Ez ugyanis – mint írták – az elfogatóparancs kiadásának előfeltétele.
A bemutatott dokumentumok szerint Izrael azzal érvelt, hogy az elfogatóparancsok visszavonásának, megsemmisítésének vagy hatályon kívül helyezésének elmulasztása a szükséges joghatósági határozat meghozataláig nemcsak a két érintett szabadságtól való jogellenes megfosztásának kockázatát jelenti, hanem Izrael szuverén jogainak folyamatos megsértését is – írja az MTI. A bíróság emellett olyan helyzetet teremt, hogy az elfogatóparancsok végrehajtásával az államokat Izraellel szembeni nemzetközi jogi kötelezettségeik megsértésére készteti.
„Már az elfogatóparancsok puszta kibocsátása is a nemzetközi jog elleni cselekedet a bíróság részéről” – fogalmazott Izrael az ICC dokumentuma szerint.
A bíróság végezetül közölte, Izrael emellett azt kérte, hogy az ICC utasítsa ügyészségét a palesztin területeken állítólagosan elkövetett atrocitások kivizsgálásának felfüggesztésére a bíróságnak a palesztin helyzettel kapcsolatos joghatóságát érintő érdemi megállapításáig.
[type] => post
[excerpt] => Izrael hivatalosan kérte a Nemzetközi Büntetőbíróságtól, hogy helyezze hatályon kívül a Benjamin Netanjahu miniszterelnök és Joáv Gallant korábbi védelmi miniszter ellen kiadott elfogatóparancsokat. Az izraeli álláspont szerint ezek a parancsok me...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1747173060
[modified] => 1747154094
)
[title] => Izrael Netanjahu elfogatóparancsának visszavonását kéri a Nemzetközi Büntetőbíróságtól
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=150768&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 150768
[uk] => 150990
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 82233
[image] => Array
(
[id] => 82233
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/netanjahu.jpg
[original_lng] => 25200
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/netanjahu-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/netanjahu-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/netanjahu.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/netanjahu.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/netanjahu.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/netanjahu.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/06/netanjahu.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1747291787:3
[_thumbnail_id] => 82233
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 1
[views_count] => 2053
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 672251704000
[_oembed_bf831ba845ad3be75d5d149469a8edfd] =>
US President Donald Trump was briefly interrupted during his speech in the Knesset by Palestinian politician Ayman Odeh who was dragged out by security officials. Odeh has been critical over the ‘flattery’ Netanyahu has received, demanding accountability. pic.twitter.com/gDMlpH25fW
Benjámin Netanjahu, Izrael miniszterelnöke Washingtonban arról beszélt, hogy az Egyesült Államokkal közösen olyan megállapodáson dolgoznak, amely lehetővé teszi további izraeli túszok szabadon bocsátását – írja a Telex a CNN-re hivatkozva. „A túszok szenvednek, mindegyiküket ki akarjuk szabadítani. Steve Witkoff rendkívül tehetséges, ő segített nekünk olyan megállapodást kötni, amely 25 túszt juttatott szabadságra. Jelenleg egy újabb alkut dolgozunk ki, amely remélhetőleg szintén sikeres lesz” – mondta Netanjahu. A Hamásszal kötött ideiglenes tűzszüneti megállapodás keretében eddig több mint 20 izraeli túsz szabadult ki, cserébe Izrael több mint 1000 palesztin foglyot engedett el. Ugyanakkor voltak olyan esetek is, amikor kiderült, hogy a Hamász által átadott holttestek nem a túszoké voltak.
Netanjahu arról is beszélt amerikai látogatása során, hogy Izrael elkötelezett amellett, hogy „lehetővé tegye a gázai emberek számára, hogy szabadon dönthessenek arról, hogy oda menjenek, ahová akarnak”. Megemlítette Donald Trump amerikai elnök „merész tervét” is, amiről hétfőn tárgyaltak, és aminek az lenne a lényege, hogy a palesztinok maguk választhatnák meg, azokba az országokba mennek-e, amik hajlandók őket befogadni.
Trump és Netanjahu találkozóján szó esett az Izraelre kivetett 17 százalékos vámokról is. Az amerikai elnök azt sugallta, hogy az Egyesült Államok „talán nem” fogja csökkenteni az izraeli vámok mértékét. „Egy teljesen új kereskedelemről beszélünk, talán nem, talán nem. Ne felejtsük el, hogy sokat segítünk Izraelnek. Tudják, évente 4 milliárd dollárt adunk Izraelnek. Ez nagyon sok. Egyébként gratulálok ehhez. Ez nagyon jó. De évente több milliárd dollárt adunk Izraelnek. Milliárdokat” – mondta Trump.
Az amerikai elnök április 2-án jelentette be a világ majdnem minden országával szemben bevezetett importvámjait. Az Európai Unióból behozott termékekre például 20 százalékos vámot jelentett be, míg a Kínából importált árukat 34 százalékos vámmal sújtja az Egyesült Államok. A bejelentés hatására világszerte zuhanni kezdtek a tőzsdék.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök televíziós nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Izrael teljes erővel folytatja a harcot Gázában, és az eddigi csapások csupán a kezdetet jelentik – számolt be róla a BBC-re hivatkozva a hirado.hu.
Hangsúlyozta, hogy a katonai hadműveletek addig folytatódnak, amíg Izrael el nem éri háborús céljait.
A miniszterelnök kijelentette, hogy a tűzszüneti tárgyalások további folytatására csak harci körülmények között lát lehetőséget, mivel a Hamász elutasította Izrael javaslatait. Egyben megköszönte az izraeliek támogatását, és kijelentette:
Győzni fogunk, és megváltoztatjuk a Közel-Kelet arculatát.
Többen aggályukat fejezték ki, mondván, hogy a fokozódó katonai nyomás veszélyezteti szeretteik életét Gázában, ezzel szemben Netanjahu azt válaszolta, hogy a katonai nyomás az egyetlen módja annak, hogy a túszok szabadon bocsátásra kerüljenek.
Izrael kormánya szerint a Hamász a tűzszünet meghosszabbítását lehetetlenné tette, ezért Netanjahu engedélyezte a katonai akciók folytatását.
Amint arról tegnap beszámoltunk, Izrael kedden kora reggel légicsapások sorozatát indította a Gázai övezetben, és közölte, hogy a januári tűzszünet életbe lépése óta a legsúlyosabb támadást intézi a Hamász több tucat célpontja ellen.
Netanjahu hangsúlyozta, hogy a háború még nem ért véget, és Izrael eltökélt abban, hogy véghez vigye hadicéljait.
„Egy dologban biztos vagyok: le fogjuk győzni őket, és le is tudjuk győzni őket” – jelentette ki a miniszterelnök. A harcok folytatásával kapcsolatos izraeli döntés további hatásai egyelőre nem ismertek, de a konfliktus eszkalációja elkerülhetetlennek látszik.
Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy az Egyesült Államok átveszi a felügyeletet a háború sújtotta Gázai övezet felett. Gazdaságilag kívánják fejleszteni, miután a palesztinokat egy másik helyre telepítik. Trump ezt Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján jelentette be, közölte a Reuters.
„Az Egyesült Államok átveszi a felügyeletet a háború sújtotta Gázai övezet felett. Mi leszünk felelősek minden veszélyes, fel nem robbant bomba és egyéb fegyver ártalmatlanításáért ezen a területen. Azt tervezzük, hogy fejlesztjük, több ezer munkahelyet teremtünk, és erre az egész Közel-Kelet büszke lehet”, mondta Donald Trump.
Az amerikai elnök nem ismertette tervének részleteit, és azt sem mondta el, hogyan és kinek a felhatalmazása alapján veheti át az Egyesült Államok Gáza irányítását.
Arra a kérdésre, hogy ki fog ott élni, Trump azt mondta, a Gázai övezet „a világ népeinek” otthonává válhat. A területet a „közel-keleti Riviérának” is nevezte.
Netanjahu nem ismertette a javaslat megvitatásának részleteit, de dicsérte Trumpot, mondván, hogy „nem a megszokott módon gondolkodik, friss ötleteket ajánl”, és „készen áll a hagyományos megközelítések lerombolására”.
⚡️🇷🇺🇺🇸 Narychkine (le directeur du Service russe de renseignement extérieur) a évoqué une conversation téléphonique avec le directeur de la CIA.
Selon lui, les parties ont convenu de maintenir la possibilité de discuter rapidement des questions d'actualité à tout moment. Le chef… pic.twitter.com/XsOT8nMEKR
— Camille Moscow 🇷🇺 🌿 ☦️ (@camille_moscow) June 29, 2025
