Jelenleg kézzelfogható előrelépés tapasztalható Ukrajna és az Egyesült Államok közötti hétfői tárgyalásokon a béke elérésének módjairól – közölte Rusztem Umjerov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára a Twitteren, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Umjerov jelezte, hogy az elmúlt két napban zajló ukrán-amerikai tárgyalások konstruktívak és eredményesek voltak, a feleknek sikerült valódi eredményeket elérniük. „Reméljük, hogy a nap végére olyan megállapodásra jutunk, amely közelebb visz minket a békéhez. Jelenleg sok a zaj és névtelen találgatás a médiában. Kérjük, ne engedjenek a pletykáknak és a provokációknak” – mutatott rá.
Az RNBO-titkára hangsúlyozta, hogy az amerikai küldöttség, élén Steve Witkoff amerikai különmegbízottal és Jared Kushnerrel, konstruktívan dolgozik azon, hogy segítsen Ukrajnának megtalálni az utat egy tartós békemegállapodáshoz. „Az ukrán csapat rendkívül hálás Trump elnöknek és csapatának minden erőfeszítésükért” – írta Rusztem Umjerov.
Az Egyesült Államok csak akkor küldi el a képviselőjét tárgyalni az európai vezetőkkel és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, ha lehetőség van békemegállapodás aláírására – jelentette ki Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkára a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Leavitt azt mondta, hogy Trump „rendkívül” csalódott mind Oroszországban, mind Ukrajnában. „Elege van abból, hogy csak a találkozók kedvéért tart találkozókat. Már nem szavakra, tettekre vágyik” – tette hozzá.
A sajtótitkár ugyanakkor kiemelte, hogy az Egyesült Államok, mint korábban, aktívan részt vesz az Oroszország Ukrajna elleni háborújának befejezésére irányuló kísérletekben. Emlékeztetett arra, hogy Trump december 10-én telefonbeszélgetést folytatott európai vezetőkkel. Eközben Steve Witkoff különmegbízott és csapata továbbra is tárgyalásokat folytat ukrán és orosz tisztviselőkkel.
„Ha valódi lehetőség van a békemegállapodás aláírására, ha úgy gondoljuk, hogy ezek a találkozók méltóak bármelyik amerikai képviselő figyelmére ezen a hétvégén, akkor küldünk egy képviselőt. Még nem világos, hogy hiszünk-e abban, hogy valódi béke érhető el, és a folyamat valóban előremozdítható” – vélekedett Karoline Leavitt.
Az USA által előterjesztett Ukrajna és Oroszország közötti békekezdeményezésről szóló tárgyalások továbbra is nehezek és megosztottak a kulcsfontosságú kérdésekben, elsősorban Donbászt illetően – jelentette ki hétfőn Volodimir Zelenszkij elnök a Bloomberg amerikai hírügynökségnek, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta a tárgyalók nem jutottak közös nevezőre Donyeck és Luhanszk megyék jövőjével kapcsolatban. „Van egy jövőkép az USA-ról, Oroszországról és Ukrajnáról – és nincs közös véleményünk Donbászról” – jegyezte meg. Ukrajna elsősorban külön megállapodáshoz ragaszkodik a nyugati partnerekkel, köztük az Egyesült Államokkal kötött biztonsági garanciákról. Ezeket a kérdéseket, valamint a keleti régiók feletti ellenőrzést az államfő „érzékenynek” nevezte, ami további megbeszéléseket igényel.
Az elnök megjegyzései Donald Trump amerikai elnök kritikáját követően hangzottak el, aki azt mondta, hogy „kissé csalódott amiatt, hogy Zelenszkij elnök még nem olvasta el a javaslatot”. „Van egy kérdés, amire én – és minden ukrán – választ szeretnénk kapni: ha Oroszország újra háborút kezd, mit fognak tenni a partnereink” – tette fel a kérdést Volodimir Zelenszkij.
XIV. Leó pápa úgy véli, hogy Európának aktívan kell részt vennie egy „béketerv” kidolgozásában, amely megoldás lenne Oroszország Ukrajna elleni teljes körű háborújára.
A Vatican News beszámolója szerint a Szentatya ezt kedden, az újságírókkal folytatott beszélgetése során jelentette ki.
A pápa elmondta, hogy a Szentszék többször is „tűzszünetre, párbeszédre, és nem pedig a háborúra” szólított fel.
„Egyértelmű, hogy egyrészt az Egyesült Államok elnöke úgy véli, hogy elő tud mozdítani egy olyan »béketervet«, amelyet meg szeretne valósítani, és amely legalábbis kezdetben nem vonja be Európát” – mondta XIV. Leó.
„De Európa jelenléte fontos, és ezt az első tervet is módosították Európa észrevételei miatt” – tette hozzá.
A pápa konkrétan megemlítette Olaszországot, amelynek szerepe a békefolyamatban nagyon fontos lehet.
„Kulturális és történelmi szempontból Olaszország képes közvetíteni a különböző felek: Ukrajna, Oroszország, az Egyesült Államok között fennálló konfliktusban” – mondta, hozzátéve, hogy a Szentszék ösztönözheti az ilyen közvetítést.
Vasárnap újabb ukrán és amerikai delegációk találkozójára került sor Floridában, hogy véglegesítsék Trump béketervét, számos kérdés azonban továbbra is megoldatlan maradt – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a The Wall Street Journal című amerikai lapra hivatkozva.
A jelentés szerint egy amerikai tisztviselő az újságnak elmondta, hogy a tárgyalások az ukrajnai esetleges új választásokról, valamint az Oroszország és Ukrajna közötti területcsere kilátásairól szóltak. Legalább egy kérdés azonban továbbra is megoldatlan maradt. „Más fontos kérdések is megoldatlanok maradtak, beleértve Ukrajna biztonsági garanciáinak jellegét az Egyesült Államok és a Nyugat részéről, valamint azt a kérdést, hogy a Kreml továbbra is követelni fogja-e a „megszállt területek” nemzetközi elismerését” – írta a lap.
Ahogy a WSJ megjegyezte, az amerikai és ukrán delegációk közötti tárgyalások több mint 4 órán át tartottak. Marco Rubio amerikai külügyminiszter azt nyilatkozta, hogy sikerült előrelépést elérniük, hozzátéve, hogy a tárgyalások összetettek.
A WSJ egyik forrása azt nyilatkozta a lapnak, hogy a vasárnapi tárgyalások után Trump különmegbízottja, Steve Witkoff és az amerikai elnök veje, Jared Kushner hétfőn Oroszországba repülnek, hogy folytassák a tárgyalásokat. Maga az amerikai vezető vasárnap azt nyilatkozta, hogy Witkoff valószínűleg a jövő héten (várhatóan ezen a héten) találkozik Vlagyimir Putyinnal, a Kreml vezetőjével.
A The New York Times szerint az európai vezetők meglepődtek Donald Trump „béketervén”, mivel az Egyesült Államok tárgyalásokat kezdett Ukrajnáról az EU bevonása nélkül.
Különösen kiemelik, hogy a német kancellár, Friedrich Merz a tervről a hírekből értesült, nem pedig az amerikai tisztviselőktől. Források szerint az amerikai csapatnak többször kellett kapcsolatba lépnie Trump elnökkel, hogy péntek este egyeztethessenek a részletekről.
Titkos béketerv
A cikk szerint a terv tartalma „riasztó reakciót” váltott ki Európában. Magas rangú európai tisztviselők tudták, hogy a Trump-adminisztráció dolgozik valamilyen terven, de nem számítottak arra, hogy az ennyire kedvezne Oroszországnak. Amikor a terv nyilvánosságra került, világossá vált, hogy Európa ki lett zárva a Trump-adminisztráció Ukrajna konfliktusának lezárására irányuló erőfeszítéseiből.
Az eredeti terv szerint Oroszország nem szenvedett volna jelentős veszteségeket a 2022-es ukrajnai invázió során, és a megszerzett területek akár meghaladhatták volna a fronton elért valós sikereit. A dokumentum emellett tartalmazta, hogy a NATO hivatalosan lemondana Ukrajna jövőbeli tagságáról, ami ellentmond az európai törekvéseknek a kijevi integráció irányába.
Tavasz előtt aligha várható tűzszünet az ukrajnai háborúban, az európai államoknak pedig az ukrán vezetés köreiben kirobbant korrupciós botrányok ellenére sem szabad felhagyniuk Ukrajna támogatásával – jelentette ki Alexander Stubb finn elnök az AP hírügynökségnek adott, vasárnap közzétett interjújában.
Stubb – akinek országa több mint 1300 kilométer közös határral rendelkezik Oroszországgal – hangsúlyozta: kitartásra és eltökéltségre van szükség a téli hónapok átvészeléséhez, mert Oroszország folytatja az információs és a hibrid háborút Európa-szerte, így „a háború és a béke közötti határok elmosódtak”.
„Oroszország pánik és zűrzavar keltésével igyekszik Európát destabilizálni, és ehhez felhasználja például a propagandát, illetve vandalizmust és gyújtogatást is” – figyelmeztetett.
Hozzátette: ezekkel a fenyegetésekkel „finn módra” lehet szembenézni, „más szóval nyugodtsággal, higgadtsággal”. Emlékeztetett arra, hogy Finnország a múlt században két háborút is vívott Oroszországgal, amelyben elvesztette területének 10 százalékát és beleegyezett a katonai semlegességbe, amelyet csak az ukrajnai háború 2022-es kitörése nyomán adott fel, csatlakozva a NATO-hoz.
Az elnök – aki egy Helsinkitől északra lévő támaszponton találkozott újságírókkal – Donald Trump amerikai elnökre kitérve elmondta: el tudja magyarázni Trumpnak, Finnország miken ment keresztül, hogyan látja a helyzetet a csatatéren, vagy hogyan kell szerinte kezelni Vlagyimir Putyin orosz államfőt. „Ha tíz ötletből akár csak egyet is elfogad, már az is remek” – tette hozzá.
Az Ukrajnában nemrég kirobbant korrupciós botránnyal kapcsolatban Stubb úgy vélte, Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek mihamarabb orvosolnia kell a helyzetet, mert ezek a hírek Oroszország kezére játszanak. Mindazonáltal felszólította az európai vezetőket, gyorsítsák fel a katonai és pénzügyi támogatást Ukrajnának, amelynek hadserege az utóbbi időben több vereséget is elszenvedett az orosz erőktől.
„Nem vagyok túl derűlátó egy esetleges tűzszünettel vagy a béketárgyalások megkezdésével kapcsolatban, legalábbis nem idén; jó lenne azért, ha márciusra sikerülne valamit elérni” – jelentette ki ezután. Mint mondta, a tűzszünethez Ukrajnának biztonsági garanciákra van szüksége, valamint meg kell erősíteni az ukrán gazdaságot és igyekezni kell közös nevezőre jutni a területi követelésekkel összefüggésben is.
Hangsúlyozta: ahhoz, hogy béke lehessen, Trumpnak és az európai vezetőknek fokozni kell az Oroszországra gyakorolt nyomást.
„Putyin voltaképpen tagadja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és a területi egységét” – szögezte le. Méltatta továbbá Washington szankcióit, amelyeket a Lukoil és a Rosznyeft orosz óriásvállalatra vetett ki októberben, „remek munkának” minősítve a Fehér Ház rendeleteit. Azonban úgy vélte, több támogatást kell nyújtani Ukrajnának ahhoz, hogy célba vehesse az orosz energetikai és hadi szektort.
„Ukrajna még mindig tárgyal az Egyesült Államokkal a fegyverekről” – emlékeztetett ezen kívül. Trump és Zelenszkij kapcsolatát Stubb viharosnak nevezte, azonban hangsúlyozta, hogy ő és más európai politikusok közvetítenek a két vezető között.
„Lefordítjuk Trump elnöknek Zelenszkij elnököt és fordítva” – fogalmazott, kitérve arra, hogy közte és Trump között egyébként a golf iránti szeretet alapozta meg a jó viszonyt.
„Azonban ha Putyinról van szó, csak egyetlen embernek lehet vele közvetlenül és nyilvánosan tárgyalnia, és az Trump” – szögezte le a finn elnök.
Ukrajna 2025 végéig véget akar vetni a háborúnak, és készen áll bármilyen béketárgyalásra – jelentette ki hétfőn Andrij Szibiha külügyminiszter a Varsói Biztonsági Fórumon, számolt be az ua.news hírportál
A jelentés szerint az ukrán diplomácia vezetője hangsúlyozta: „Az ukrán ellenálló képesség nem ok a végtelen háborúra. Még idén véget akarunk vetni a háborúnak.”
Andrij Szibiha azt is megjegyezte, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Donald Trump amerikai elnök New York-i találkozója további diplomáciai lendületet adott az Ukrajnával kapcsolatos békeerőfeszítéseknek.
Az ukrán külügyminiszter kijelentése J. D. Vance amerikai alelnök előző napi nyilatkozata után hangzott el, miszerint az orosz fél elutasított mindenféle tárgyalást a rendezésről.
Kína szükségesnek tartja, hogy Oroszország és Ukrajna tárgyalásokat folytasson egy békemegállapodás elérése érdekében, és hangsúlyozza a „katonai cselekmények deeszkalációjának” fontosságát. Erről az ENSZ Közgyűlésének ülésén nyilatkozott Geng Shuang, Kína ENSZ-képviselője – számolt be az Ukrinform.
„A párbeszéd és a tárgyalások maradnak az egyetlen életképes út a válság megoldására. Kína arra szólítja fel a konfliktusban álló feleket, hogy tartsák fenn a párbeszéd lendületét, mutassanak politikai akaratot, érjenek el konszenzust, és törekedjenek egy igazságos, tartós és kötelező érvényű békemegállapodás megkötésére” – hangsúlyozta a kínai diplomata.
Hozzátette, hogy a nemzetközi közösségnek is elő kell segítenie a politikai rendezést.
Geng Shuang szerint „rendkívül fontos a közös erőfeszítés a deeszkaláció érdekében”.
Mint mondta, Kína három alapelv betartását sürgeti: a harctér kiterjesztésének elkerülését, a katonai tevékenységek mérséklését, valamint a konfliktus eszkalációjának megakadályozását.
A kínai képviselő kiemelte, hogy prioritást kell adni a humanitárius kérdéseknek, különösen a civil lakosság elleni támadások megakadályozásának, a tömegpusztító fegyverek mellőzésének, valamint az atomerőművek és más kritikus infrastruktúrák körüli harcok elkerülésének.
