Oroszországban kedden bekérették a külügyminisztériumba Alexandru Chetraru moldovai ügyvivőt a Chisinau által Ukrajnának átadott F–16-os harci gépekről szóló sajtójelentések miatt – írja az MTI.
Az orosz diplomáciai tárca közlése szerint Moszkva kifejezte aggodalmát azon orosz és moldovai sajtójelentések miatt, miszerint az Ukrajnának átadott F–16-osokat esetleg Moldova területén állomásoztatják, és onnan indítják bevetésre oroszországi célpontok ellen.
Oroszország felszólította Moldovát, hogy maradjon semleges a konfliktusban, és ne tegyen olyan lépést, amely tovább súlyosbíthatja az ukrajnai válságot, „vagy arról tanúskodna, hogy Chisinau is belekeveredett abba, esetleg romboló hatása legyen a Dnyeszter-melléki helyzetre, minthogy a Dnyeszter Menti Köztársaságban jelentős számú orosz állampolgár él” – írta a külügyminisztérium.
Moszkva kifogásolta a moldovai hadsereg NATO-tagállamokkal közös hadgyakorlatait is.
A chisinaui külügyminisztérium erre reagálva kijelentette: Moldovának nincs olyan terve, hogy Ukrajnának átadott repülőgépeket állomásoztasson. „Moldova nem enged tárolni a területén olyan fegyvereket vagy hadfelszerelést, amelyek már Ukrajna birtokában vannak” – hangsúlyozta a moldovai tárca.
Bekérette hivatalába Stéphane Séjourné francia külügyminiszter Irán párizsi nagykövetét, hogy „a határozottság üzenetét adja át” az Izrael ellen vasárnapra virradóra elkövetett iráni rakéta- és dróntámadást követően.
Arra kértem a külügyminisztérium szerveit, hogy holnapra hívják be a franciaországi iráni nagykövetet azért, hogy „a határozottság üzenetét adjam át” – mondta a francia diplomácia vezetője vasárnap este a France2 francia közszolgálati televízió híradójában.
„Nem szabad felcserélni a felelősséget” – hangsúlyozta. „Az irániak támadták meg Izraelt (…) 1979 óta Irán az Izrael elleni gyűlöletét tette a diplomáciája középpontjába” – tette hozzá.
Teherán korábban bejelentette, hogy bekérette az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország nagykövetét, hogy tiltakozzon „az ezen országok egyes tisztviselői Iránnak a cionista rezsim országunk állampolgárai és érdekei ellen irányuló sorozatos akcióira adott válaszát illető felelőtlen álláspontja ellen” – idézte az AFP hírügynökség az a IRNA iráni állami hírügynökségben megjelent teheráni közleményt.
Irán vasárnapra virradóra rakéta- és dróntámadást indított Izrael ellen, válaszul arra, hogy izraeli repülőgépek április elején lerombolták az iráni konzulátust Szíriában. A médiában megjelent értesülések szerint az iráni hadsereg 185 drónt, 36 manőverező robotrepülőgépet és 110 föld-föld rakétát indított, ezek túlnyomó többségét az izraeli védelmi erő még az ország légterén kívül lelőtte.
A csapás elhárításában az amerikai és a brit hadsereg mellett Franciaország is részt vett azért, hogy megvédje a térségben, Jordániában, az Egyesült Arab Emírségekben és Irakban lévő francia támaszpontokat – mondta a francia külügyminiszter.
„Felelősséget vállaltunk, mert a regionális biztonság szereplői vagyunk” – fogalmazott Stéphane Séjourné. „Az iráni támadás nemcsak Izraelt célozta, hanem aláásta erőink biztonságát és megsértette arab partnereink légterét” – tette hozzá, a katonai feszültség csökkenését szorgalmazva a régióban.
Németország, Spanyolország, Svédország, Finnország és három balti állam külügyminisztériumai hétfőn bekérették a helyi orosz diplomáciai képviseletek vezetőit Alekszej Navalnij orosz ellenzéki vezető múlt heti halálának ügyében.
A balti országok külügyminiszterei közös nyilatkozatban tudatták, hogy a Tallinnban, Rigában és Vilniusban folytatott megbeszéléseken elítélték Navalnij halálát, és hangsúlyozták, hogy a Kremlt teszik felelőssé a történtekért. Felszólították egyben Oroszországot, hogy teljeskörűen tárja fel az ellenzéki vezető halálának körülményeit, és adja ki holttestét Navalnij családjának.
Bírálták a márciusi orosz elnökválasztást is, amely szerintük nem lesz „sem szabad, sem tisztességes”.
„Tekintettel az ellenzék és a független sajtó teljes elnyomására és a hiteles alternatív jelöltek és a nemzetközi megfigyelők hiányára, ezek a választások nélkülözni fognak minden demokratikus legitimitást” – közölték a balti államok diplomáciai vezetői. Felhívták a figyelmet arra is, hogy az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területeken nem fogják elismerni a voksolást, sem annak eredményét.
Németország, Spanyolország, Finnország és Svédország és is bekérette a nap folyamán az orosz nagyköveteket. A finn külügyi tárca az X-en közölte, hogy Oroszország felelősségét hangsúlyozták Navalnij halálában, és felszólították a moszkvai vezetést alapos és átlátható vizsgálat lefolytatására, valamint az összes politikai fogoly szabadon engedésére.
Stockholmban Tobias Billström svéd külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak „cselekednie kell az oroszországi politikai elnyomás ellen”, és arról tájékoztatta a bekéretett nagykövetet, hogy a svéd kormány kezdeményezte Moszkva elleni újabb szankciók lehetőségének megvitatását európai szinten.
Madridban nem közölték, hogy pontosan mikor kérették be a külügyminisztériumba Jurij Klimenko orosz nagykövetet. José Manuel Albares spanyol külügyminiszter már pénteken követelte Navalnij halála körülményeinek tisztázását.
A német kormány részéről az Oroszországban bebörtönzött politikai aktivisták szabadon engedését sürgették. A minisztérium szóvivője különösen megdöbbentőnek nevezte, hogy az orosz hatóságok őrizetbe veszik azokat, akik virágot helyeznek el Navalnij emlékhelyén.
„Az Alekszej Navalnij és az orosz kormány más bírálói ellen politikailag motivált eljárások, valamint az őrizet embertelen körülményei megmutatják, mekkora brutalitással jár el az orosz bíróság a máskéntgondolkodók ellen, és meddig képes elmenni (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) azért, hogy elnyomja Oroszországban a szólásszabadságot” – jelentette ki sajtótájékoztatóján a szóvivő.
Az osztrák külügyminisztérium ugyanakkor egyelőre nem tervezi az orosz nagykövet bekéretését az ügyben, ehelyett uniós szankciókat követel a Navalnij haláláért felelős személyekkel szemben – közölte a bécsi diplomáciai tárca szóvivője az APA osztrák hírügynökség megkeresésére.
Londonban már pénteken este a külügyminisztériumba kérették a vezető orosz diplomatákat, hogy tiltakozzanak Navalnij halála miatt.
Bekérették a lett külügyminisztériumba az orosz nagykövetség ügyvivőjét szerdán, miután a moszkvai belügyminisztérium előző nap körözést adott ki lett és észt kormánytagok ellen.
Az orosz belügyminisztérium kedden adott ki körözést lett és észt kormánytagok ellen. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője elmondta, hogy a listán szereplő személyek a „történelmi emlékezetet megcsúfoló döntésekért” felelősek, olyan emberek, akik „ellenséges” lépéseket tesznek mind a történelmi emlékezet, mind pedig Oroszország ellen.
„A külügyminisztérium együttműködik az európai uniós partnerekkel, hogy globális szinten foglalkozzanak az üggyel” – tudatta a lett külügyminisztérium.
Evika Silina lett miniszterelnök szavai szerint a lett kormány törvénytelennek és politikailag motiváltnak tartja az orosz lépéseket.
Az orosz belügyminisztérium adatbázisából csak annyi derül ki, hogy a körözéseket az orosz büntető törvénykönyv alapján adták ki, de a konkrét cikkelyt nem tüntették fel a szövegben. A TASZSZ orosz állami hírügynökség bűnüldöző szervekre hivatkozva azt írta, hogy Kaja Kallas észt miniszterelnök és Taimar Peterkop észt államtitkár ellen szovjet katonai emlékművek megrongálása miatt indult eljárás, és ennek az ügynek a keretében körözik őket.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) tavaly szeptemberben 170 külföldit, köztük lett, litván, észt, lengyel és ukrán állampolgárokat vádolt meg távollétükben szovjet katonai emlékművek meggyalázása és megrongálása címén.
A nyomozók 16 büntetőügyben dolgoznak, amelyekben 143 esettel kapcsolatban vizsgálják a szovjet katonai hadisírok, emlékművek és emlékhelyek meggyalázását és megrongálását.
Irán bekérette az orosz nagykövetet és jegyzékben tiltakozott, amiért a Marokkóban rendezett hatodik arab–orosz kooperációs fórumon Moszkva a konfliktus békés megoldására szólított vitatott hovatartozású szigetekkel kapcsolatban. A szóban forgó szigetekkel kapcsolatban Iránnak az Egyesült Arab Emirségekkel vannak vitái.
Idén ez a második eset, hogy diplomáciai bonyodalmak adódtak a két ország között. Júliusban egy hasonló nyilatkozat miatt hívatták be Oroszország teheráni nagykövetét.
A kérdéses szigetek, Abu Musa, Nagy Tunb és Kis Tunb a Perzsa-öböl bejáratát jelentő Hormuzi-szoros közelében stratégiai helyen fekszenek és jelenleg iráni fennhatóság alatt állnak. Irán a brit csapatok kivonulását követően 1971-ben vonta ellenőrzése alá őket és ókori Perzsiáig visszavezethető történelmi területeik részének tekintik azokat. Abu Musával kapcsolatban Irán megegyezett az Emirátusokkal, a másik két szigettel kapcsolatban azonban továbbra is vitáik vannak.
A történelmileg nem túl jó kapcsolatokat ápoló Oroszország és Irán a szíriai polgárháborúban talált egymásra Bassar Asszád elnök támogatóiként. Az iráni–orosz kapcsolatok azonban azután mélyültek el igazán, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát és Irán saját gyártmányú robotrepülőgépeivel támogatta a haditechnikai és hadianyag ellátási problémákkal küzdő Oroszországot. A lassú, primitív, de olcsó és nagy tömegben alkalmazható Shahed drónokat nagy számban lőtte le az ukrán légvédelem, de így is komoly szerepet kaptak az ukrán városok elleni terrorbombázásokban.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint az orosz–iráni kapcsolatok stratégiai jelentőségűek, ezért fel sem merült, hogy vitassák Irán területi integritását. A Teheran Times éles hangú véleménycikke ennek ellenére árulónak nevezte Lavrovot.
#Russia Ho dato mandato al Segretario generale della #Farnesina di convocare l’ambasciatore della Federazione russa in Italia. Il Governo chiede chiarimenti sulla vicenda della nazionalizzazione dell’Ariston Thermo Group. Al lavoro anche con Bruxelles,in raccordo con la Germania.
#Russia Ho dato mandato al Segretario generale della #Farnesina di convocare l’ambasciatore della Federazione russa in Italia. Il Governo chiede chiarimenti sulla vicenda della nazionalizzazione dell’Ariston Thermo Group. Al lavoro anche con Bruxelles,in raccordo con la Germania.
Bekérették az orosz külügyminisztériumba hétfőn Jakob Henningsen moszkvai dán nagykövetet, amiért a dán médiában „provokatív kijelentéseket” tett a külföldi vállalatok oroszországi tevékenységéről.
Az orosz diplomáciai tárca közleménye szerint a nagykövetnek felhívták a figyelmét arra, hogy Dánia hivatalos képviselőjeként tett kijelentései, amelyek „az orosz gazdaság és Oroszország jogi alapjainak” értékelését tartalmazzák, „elfogadhatatlanok, és Koppenhágának az Oroszországi Föderáció belügyeibe való beavatkozásával határosak”.
„Az ilyen spekulációknak a nagykövet általi terjesztése a diplomáciai kapcsolatokról szóló 1961-es bécsi egyezmény megsértését jelenti, és ellentmond azon feladatok lényegének, amelyeket a nagykövetnek a fogadó országban el kell látnia” – hangzott a közlemény.
Az orosz minisztérium szerint „a külföldi cégek, köztük a dánok oroszországi munkájának leginkább az EU és az Egyesült Államok oroszellenes szankciói okoznak kárt”.
„Ugyanakkor azok a vállalkozók, akik úgy döntöttek, hogy folytatják tevékenységüket hazánkban, az orosz hatóságok teljes támogatását élvezik. Feltételezzük, hogy Henningsen úr ezentúl tartózkodni fog a hasonló kijelentésektől” – áll a moszkvai tájékoztatásban.
A brit külügyminisztérium bekérette Oroszország londoni nagykövetét, két embert pedig szankciókkal sújtott, mert lelepleződött egy kiberkémkedést végző orosz hackercsoport éveken át folyó, ám végül sikertelen beavatkozási kísérlete a brit politikába – jelentették be csütörtökön hivatalosan.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) megbízásából dolgozó és kiberbiztonsági szakértők által Cold Rivernek elnevezett hackercsoport „egyértelmű szándékkal vett célba” brit politikusokat, újságírókat és civilszervezeteket, „a megszerzett információkat pedig arra használták fel, hogy beavatkozzanak a brit politikába” – mondta a brit törvényhozásnak készített jelentésében Leo Docherty külügyminiszter-helyettes.
A tárca internetes dokumentumokra és kiberbiztonsági szakértők kutatásaira támaszkodó jelentése szerint a csütörtökön szankciókkal sújtott két ember közül az egyik egy 36 éves orosz informatikus, aki az észak-oroszországi Sziktivkar városban építette ki a Cold River által használt digitális infrastruktúra nagy részét.
A Reuters hírügynökség telefonon elérte az informatikust, Andrej Korinyecet, aki azt mondta, nem tud az ellene hozott intézkedésekről és arról sem, hogy azokat miért kezdeményezték volna.
A moszkvai vezetés egyelőre nem reagált a vádakra, illetve a londoni nagykövet bekéretésére. Korábban a Kreml az orosz kiberkémkedéssel kapcsolatos vádakat a nyugati államok hamis rágalmainak minősítette.
A Cold River csoportról kiberbiztonsági szakértők év elején azt mondták a Reutersnak, hogy három amerikai nukleáris kutatólaboratóriumban is kémkedni próbált, és ebben a tevékenységben Korinyec is részt vett.
Egy másik – Callisto vagy StarBlizzard nevű – orosz hackercsoportot az a vád érte, hogy 2022-ben ők szivárogtatták ki Sir Richard Dearlove-nak, a brit külső hírszerzés (MI6) volt vezérigazgatójának a magánlevelezését.
[type] => post [excerpt] => A brit külügyminisztérium bekérette Oroszország londoni nagykövetét, két embert pedig szankciókkal sújtott, mert lelepleződött egy kiberkémkedést végző orosz hackercsoport éveken át folyó, ám végül sikertelen beavatkozási kísérlete a brit politiká... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1702028580 [modified] => 1702011771 ) [title] => London szerint az oroszok beavatkoztak a brit demokrácia működésébe, bekérették az orosz nagykövetet [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=97443&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 97443 [uk] => 97425 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 36308 [image] => Array ( [id] => 36308 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/kiber.jpg [original_lng] => 129455 [original_w] => 1115 [original_h] => 627 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/kiber-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/kiber-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/kiber-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/kiber-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/kiber.jpg [width] => 1115 [height] => 627 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/kiber.jpg [width] => 1115 [height] => 627 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/12/kiber.jpg [width] => 1115 [height] => 627 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1702004572:12 [_thumbnail_id] => 36308 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1260 [_oembed_a84cd115d81c8faab5d7adf55efb6502] =>
Russia's international isolation continues to grow.
After failing to be elected to the International Court of Justice, the IMO, UNESCO, and the OPCW executive boards in November, Russia suffered another diplomatic defeat at the Danube Commission, one of the world's oldest…
Vaszil Zvarics varsói ukrán nagykövetet szerdán bekérették a lengyel külügyminisztériumba Volodimir Zelenszkij elnöknek a Varsót a gabonaembargó miatt bíráló kijelentése miatt – számolt be az rbc.ua hírportál a Polsat News lengyel tévécsatornára hivatkozva.
A jelentés szerint a lengyel külügyminisztérium a honlapján arról tájékoztatott, hogy az ukrán diplomatával közölték „a lengyel fél határozott tiltakozását” Zelenszkij kijelentései ellen. „A külügyminiszter-helyettes kifejezte a lengyel fél határozott tiltakozását Zelenszkij elnöknek az ENSZ Közgyűlésén tegnap tett kijelentéseivel kapcsolatban, miszerint egyes európai uniós tagországok szolidaritást színlelnek, miközben közvetetten Oroszországot támogatják.”
Pawel Jablonski lengyel külügyminiszter-helyettes megjegyezte, hogy ez az állítás Lengyelországgal kapcsolatban nem igaz. Szerinte nem az a megfelelő módszer az országok közötti viták rendezésére, ha többoldalú fórumokon nyomást gyakorolnak Lengyelországra, vagy panaszt emelnek nemzetközi bíróságokhoz.
A lengyel külügyminiszter-helyettes azt is megjegyezte, hogy ezek az intézkedések nem lesznek hatékonyak Lengyelországgal szemben, mivel a lengyel kormány gabonaembargóval kapcsolatos lépései összhangban vannak a nemzeti joggal, az uniós joggal és a nemzetközi joggal. Aggodalmának adott hangot az ukrán felső vezetők közelmúltbeli nyilvános bejelentése miatt is, amely „egyoldalú álláspontot képvisel az ukrán mezőgazdasági termékek környező országokba történő exportjának sokrétű problémájával kapcsolatban”.
Podczas gdy inni składają deklaracje odnoszące się do przyszłości, my w porozumieniu ze stroną ukraińską działamy. Pierwsze ekspresowo wyremontowane w Bumarze-Łabędy czołgi Leopard zostały odebrane przez stronę ukraińską ?? Nad kolejnymi wozami prace trwają. pic.twitter.com/anWXVvIbC5
AKTUALIZACJA❗️ Średnia notowań w interwale od 30 września do 7 października (7 sondaży) oraz od 8 do 12 października (8 sondaży), z wagą uwzględniającą prawdopodobny rozkład głosów w obwodach zagranicznych. pic.twitter.com/PWPKRAGvcd
At the meeting marking the 🇺🇦 Diplomatic Service Day, FM @sikorskiradek spoke about 🇵🇱's support for Ukraine.
Talking about the role of individuals in history, he compared @ZelenskyyUa to Winston Churchill, because had Zelenskyy left Kyiv, Ukraine would have lost the war. pic.twitter.com/LoeQinYNSr
💬 The presence of #NATO forces in Ukraine is not unthinkable. I appreciate the 🇫🇷 President Emmanuel Macron's initiative, because it is about Putin being afraid, not us being afraid of Putin.
France is building an alliance of countries open to potentially sending Western troops to Ukraine — and in the process deepening its clash with a more cautious Berlin.https://t.co/ckOjJL7fmh
Csang Ho Dzsin, a dél-koreai külügyminisztérium tárcavezető-helyettese kedden bekérette Andrej Kulik szöuli orosz nagykövetet, tiltakozásul az Észak-Korea és Oroszország közötti fegyvereladásról és katonai együttműködésről szóló, feltételezett megállapodások miatt – jelentette be a dél-koreai külügyminisztérium.
„Határozotton felszólítjuk Oroszországot, szüntessen be minden együttműködést Észak-Koreával, és tartsa be az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) határozatában foglaltakat” – áll a tárca hivatalos közleményében.
Csang egyúttal felelősségteljes viselkedésre szólította fel Moszkvát, és nyomatékosan emlékeztette a nagykövetet arra, hogy Oroszország a BT állandó tagjaként vezető szerepet vállalt az atomsorompó keretrendszerének kidolgozásában, ezért felelősséggel tartozik ennek maradéktalan betartásában is.
A miniszterhelyettes a találkozón leszögezte: Szöul – a nemzetközi közösséggel együttműködve – határozott választ ad minden, a nemzetbiztonságát érő fenyegetésre, és hozzátette, hogy ezen lépések súlyos következményekkel járhatnak a dél-koreai-orosz kapcsolatokra nézve is.
Szöul aggodalmát fejezte ki Kim Dzsongun észak-koreai vezető múlt heti oroszországi látogatása miatt. A zárt ajtók mögött folyó tárgyalásokról olyan információk szivárogtak ki, amelyek szerint Phenjan tüzérségi lőszerek és páncéltörő rakéták szállításáról állapodott meg Moszkvával. Amerikai médiajelentések szerint Moszkva – cserébe a katonai eszközök biztosításáért – élelmiszersegélyek mellett műholdtechnológiát és atommeghajtású tengeralattjárókkal kapcsolatos technológiát adhat át Phenjannak.
Csang kedden közölte Kulikkal, hogy Szöul „együttműködve a nemzetközi közösséggel, határozott intézkedéseket fog hozni a nemzetbiztonságát érintő fenyegetések kivédésére”, amely komoly hatással lehet a dél-koreai-orosz kapcsolatokra – tette hozzá.
Bekérették az orosz külügyminisztériumba a moszkvai francia nagykövetet, mert a G20 csoport csúcstalálkozóján az orosz újságírókat nem engedték be Emmanuel Macron francia elnök sajtótájékoztatójára – közölte hétfőn az orosz diplomáciai tárca.
A tárca a nagykövetnek határozott tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy a francia hatóságok „diszkriminatív és nyíltan ruszofób” módon léptek fel a RIA Novosztyi tudósítóival és a Russia News főszerkesztőjével szemben a G20-csúcson.
Korábbi közlések szerint a RIA Novosztyi tudósítóit és Jekatyerina Nadolszkaja főszerkesztőt nem engedték be Macron sajtótájékoztatójára.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője kijelentette: az orosz fél követeli, hogy Franciaország emiatt kérjen bocsánatot.
?This week marks 100 days that press freedom supporters & colleagues have pushed for the release of @WSJ reporter Evan Gershkovich, unjustly imprisoned in Russia.
