Oroszország egyre vakmerőbb viselkedést tanúsít a NATO-val szemben, például megsérti a szövetséges országok légterét, kibertámadásokat hajt végre, és kémkedésre hajókat használ a tagállamok tengeri infrastruktúrájának feltérképezésére – jelentette ki Mark Rutte, a NATO főtitkára Brüsszelben szerdán.
A szövetséges országok külügyminisztereinek találkozóját követően a NATO-főtitkár kijelentette, az Oroszország jelentette fenyegetés és az incidensek rávilágítanak az éberség szükségességére.
A katonai szövetségnek továbbra is erővel, egységesen és elszántan kell reagálnia az orosz fenyegetésekre – húzta alá Rutte, majd úgy fogalmazott: „Többet kell tennünk. Minden szövetségesnek ki kell vennie a részét annak biztosításában, hogy felkészültek legyünk, és a felelősség tisztességesen legyen megosztva az országok között a kollektív védelmünkhöz elengedhetetlen alapvető képességek rendelkezésre állása érdekében.”
A NATO-főtitkár kijelentette: senki sem akar jobban békét, mint maga Ukrajna.
„Mindannyian azt akarjuk, hogy véget érjen a vérontás Ukrajnában. E tekintetben határozottan üdvözlöm Donald Trump amerikai elnök folyamatos erőfeszítéseit az igazságos és tartós béke megteremtése érdekében” – fogalmazott.
Az egész világon az egyetlen ember, aki képes volt megtörni az ukrajnai háborús patthelyzetet, Trump amerikai elnök volt – húzta alá.
Mivel az amerikai erőfeszítés létfontosságú a konfliktus megoldásához, a szövetségesek támogatják az Egyesült Államokat ezen törekvésében – tette hozzá.
Kiemelte ugyanakkor, hogy a tárgyalások előrehaladása ellenére sem szabad meginognia az Ukrajna támogatása iránti elkötelezettségnek, mivel – szavai szerint – Ukrajna biztonsága szorosan összefügg a NATO biztonságával.
„Miközben keményen dolgozunk a békéért, továbbra is biztosítanunk kell Ukrajnának az eszközöket szuverenitásának védelméhez és a tartós megoldás eléréséhez” – fogalmazott Rutte, majd így folytatta: „Támogatásunknak töretlenül kell folytatódnia, hogy segítsük Ukrajnát megvédeni magát, és elrettenteni az ellenséget, önmaguk érdekében is.” Ukrajna ellenálló képességének megerősítése valódi változást hoz a harctéren – tette hozzá.
Ezzel összefüggésben közölte: a NATO tagállamainak kétharmada vállalta, hogy fegyvereket szállít Ukrajnának a Kijev legfontosabb fegyverszükségletét kielégíteni hivatott NATO-kezdeményezés (PURL) keretében. A kezdeményezés keretében eddig mintegy négymilliárd dollár értékű kötelezettségvállalás érkezett – hívta fel a figyelmet.
A NATO védelmi szövetség és az marad, de készen áll és hajlandó megtenni mindent, ami az emberek védelméhez és szövetség területének biztonságához szükséges – tette hozzá a NATO-főtitkár.
Biztosak vagyunk abban, hogy az amerikai erőfeszítések végül helyreállítják a békét Európában – jelentette ki a NATO-főtitkár Brüsszelben kedden.
A szövetséges országok külügyminisztereinek szerdai találkozóját megelőzően tartott sajtótájékoztatóján Mark Rutte hangsúlyozta: „Mindannyian azon dolgozunk, hogy az Ukrajna ellen folytatott háború igazságos és tartós békével érjen véget.” A szövetségesek üdvözlik az Egyesült Államok erőfeszítéseit, amelyek e törekvést valósággá tehetik – hangoztatta.
Ukrajna esetleges NATO-tagságával kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva Rutte azt mondta: a helyzet az, hogy a NATO-hoz csatlakozáshoz konszenzusra van szükség a tagállamok között.
Ez a konszenzus Ukrajna esetében jelenleg nincsen meg – tette hozzá.
Volodimir Zelenszkij elnök nyilatkozott az Erdogannal folytatott találkozóról. A találkozót „produktívnak és tartalmasnak” nevezte.
A megfelelő nyilatkozatot a Telegramon tették közzé.
A felek megvitatták többek között a közös védelmi ipari projekteket, valamint a diplomáciai helyzetet és a tisztességes békéhez vezető utak keresését.
„Dolgozunk azon is, hogy az új év előtt újraindítsuk a fogolycseréket, és hazahozzuk az ukrán hadifoglyokat, az Oroszország által fogva tartott ukrán civileket, valamint az elrabolt ukrán gyermekeket” – írta Zelenszkij.
Ezen kívül szó esett Törökország részvételéről az „önkéntes koalícióban”, különösen annak tengeri komponensében. Az elnök szerint a Törökországgal folytatott közös tevékenységek kulcsfontosságúak a Fekete-tenger biztonsága szempontjából.
Ezt követően Zelenszkij egy másik bejegyzésben kiemelte Törökország „bekapcsolódását a diplomáciai munkába”.
„Erdogan elnök ma olyan beszélgetési formátumokat javasolt, amelyeket támogattam, és számunkra fontos, hogy Törökország kész biztosítani a szükséges platformot. Készek vagyunk bármilyen más tartalmas formátumban is dolgozni, amely eredményhez vezethet” – hangsúlyozta.
Donald Trump amerikai elnök kifejezte reményét az ukrajnai háború gyors befejezését illetően, ha rugalmasan cselekszenek, miközben hangsúlyozta az Egyesült Államok szerepét az életek mentésében – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál Trump azon kijelentésére hivatkozva, amit a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott megbeszélésén tett.
A jelentés szerint a washingtoni találkozón Trumpot arról kérdezték, hogy számít-e Kína segítségére az ukrajnai háború lezárásában, és hogy Pekingnek nyomást kellene-e gyakorolnia Oroszországra. Az amerikai elnök azt válaszolta, hogy a konfliktus viszonylag gyorsan lezárható, ha rugalmasak lennének a fellépésben. „Bárcsak hamarabb véget érne. Úgy értem, van esélyünk gyorsan véget vetni a háborúnak, ha rugalmasságot tanúsítunk” – mondta.
Trump szerint az Egyesült Államok nem szenved emberveszteséget, és valójában nem meríti ki saját forrásait, mivel a partnerek fedezik a lőszer és a fegyverek költségeit. „Nem veszítünk embereket. Nem pazarolunk pénzt. Fizetnek a kapott lőszerért, rakétákért és minden másért, amit az Európai Uniónak küldünk. De a NATO-nak is, de ez nagyon hasonló” – magyarázta.
Az amerikai elnök emlékeztetett az Európai Unióval és a NATO-val kötött kereskedelmi és védelmi megállapodásokra is. Véleménye szerint ezek a lépések teremtik meg az alapot a háború befejezéséhez. „Most kötöttünk egy nagyon korrekt kereskedelmi megállapodást az Európai Unióval és egy nagyon jó megállapodást a NATO-val. Ők fizetnek mindezért. Nem ezért vagyunk itt. Azért vagyunk itt, hogy hetente ezrek életét mentsük meg. És azt hiszem, nagyon jó esélyünk van arra, hogy véget vessünk ennek a háborúnak” – hangsúlyozta Donald Trump.
President Trump and Malaysia's Prime Minister Anwar Ibrahim hosted the Prime Ministers of Thailand and Cambodia for the signing of the ‘Kuala Lumpur Peace Accords’—a historic peace declaration. pic.twitter.com/BZRJ2b2KLY
Lukas Sieper független német európai parlamenti képviselő véletlenül egy olyan szudáni félkatonai csoport, a Gyorsreagálású Támogató Erők (RSF) tagjait hívta meg az Európai Parlamentbe egy konferenciára, amelyet tömeges nemi erőszakkal, emberek élve eltemetésével és összességében több ezer civil meggyilkolásával vádolnak.
„Ez egy olyan helyzet, amelyből tanulni kell” – ismerte el a független európai törvényhozó, aki a szudáni polgárháborúban harcoló és nemzetközi szankciókkal szembenéző RSF két tagját kérte arra, hogy szólaljanak fel Brüsszelben egy rendezvényen, amelyben a szudáni „tartós béke” lehetőségeit vitatták volna meg.
Lukas Sieper – aki a Politico című lap szerint gyakran a balközép és liberális vonalak mentén szavaz független képviselőként – egy brit székhelyű kutatóintézeten keresztül szervezete meg a rendezvényt, és állítása szerint nem tudta, hogy a két férfi kapcsolatban áll az RSF-fel. Az e hét szerdára tervezett brüsszeli találkozót csak kedden mondták le, miután két másik törvényhozó és Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke felhívta Sieper figyelmét a két férfi hátterére.
„Európai parlamenti képviselőként, fiatal törvényhozóként ez egy olyan helyzet, amelyből tanulni lehet. Ez rámutat arra, hogy mindig kétszer is ellenőrizni kell az információkat, még akkor is, ha olyan emberekkel dolgozol együtt, akikkel korábbi események során már kiépítettél egy bizalmi kapcsolatot” – nyilatkozta a Politicónak a 28 éves Sieper, aki tavaly került be az EP-be. „Teljesen biztos vagyok benne, hogy az RSF emberei szándékosan választottak ki, mert fiatal vagyok, tapasztalatlan vagyok, független képviselő vagyok, így az emberek tudják, hogy nincs mögöttem nagy csoport” – tette hozzá.
Népirtók próbálnak befolyást szerezni az EP-ben
A lap megjegyezte: az eset újra felveti a kérdést, hogy miként lehet személyesen eljutni az európai parlamenti képviselőkh9z. Bár ezúttal az eseményt az utolsó pillanatban leállították – és semmi nem utal arra, hogy a meghívásuk nem csak hiba lett volna Sieper részéről –, az elmúlt években számos lobbiügyi botrány történt az EP-ben, többek között a katari és marokkói kormányok képviselőinek, valamint a kínai Huawei technológiai vállalatnak a törvénytelen befolyásgyakorlásával kapcsolatos vádak.
Gamaal El Attar, a belgiumi székhelyű emberi jogi szervezet, az International Federation for Rights and Development (IFRD) ügyvezető igazgatója szerint az EU 2023-ban bevezetett szankciói az RSF-fel szemben aktívabbá tették őket Brüsszelben. „Ez arra ösztönözte a milíciákat, hogy megpróbáljanak visszatérni az Európai Parlamentbe, hogy ellensúlyozzák munkánkat” – mondta. Közlése szerint ők voltak az a szervezet, amely figyelmeztette a két európai parlamenti képviselőt a mostani esetre, akik aztán szóltak erről Siepernek. A képviselőtársak „nagyon kedvesen léptek kapcsolatba Sieperrel, mert kissé kényes dolog megmondani valakinek, hogy két milicistát hívott meg” – mondta El Attar.
Mindeközben a szudáni kormány egy, a Politico által is megtekintett, Roberta Metsolának címzett levélben szintén követelte a rendezvény lemondását, valamint körülbelül 50 fő – a Belgiumban, az Egyesült Királyságban, Hollandiában és Németországban élő szudáni diaszpóra tagjai – utaztak Brüsszelbe, hogy tiltakozzanak az esemény ellen.
A demonstrálók „Az RSF és az Egyesült Arab Emírségek megölte a családomat” és „nem a milícia legitimálására” feliratú táblákat tartva álltak a Parlamenttől néhány méterre lévő Jean Rey téren.
Sieper bocsánatot kért, és elmondta: ő is részt vett a tünetésen azért, hogy „magyarázatot adjon” és „megmutassa a világnak, de különösen a szudáni népnek és azoknak, akiket az RSF cselekményei megkárosítottak, hogy ez nem olyan dolog, aminek teret akarunk adni”. „Köszönöm mindazoknak, akik ma részt vesznek ezen a tüntetésen. Bebizonyítják, hogy a civil társadalom működik. Bebizonyítják, hogy a demokratikusan megválasztott politikusok, mint én, felelősségre vonhatók tetteikért” – mondta az eseményen, amit az összegyűltek tapssal és éljenzéssel háláltak meg.
Az RSF jelenleg is heves harcban áll a szudáni hadsereggel, amelyet Abdel Fattah al-Burhan tábornok, az ország de facto uralkodója vezet. A konfliktus több mint 150 000 ember halálát okozta, további 12 millióan kénytelenek voltak elmenekülni otthonaikból.
A Human Rights Watch nevű szervezet tavaly kijelentette, hogy az RSF támadásai etnikai tisztogatásnak és lehetséges népirtásnak minősülhetnek.
Az ENSZ a világ legnagyobb humanitárius válságaként jellemezte a szudáni helyzetet.
[type] => post
[excerpt] => Lukas Sieper független német európai parlamenti képviselő véletlenül egy olyan szudáni félkatonai csoport, a Gyorsreagálású Támogató Erők (RSF) tagjait hívta meg az Európai Parlamentbe egy konferenciára, amelyet tömeges nemi erőszakkal, emberek él...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1758906900
[modified] => 1758846295
)
[title] => Véletlenül egy népirtásért felelős fegyveres csoport tagjait hívta meg meg az Európai Parlamentbe egy képviselő, hogy a békéről beszéljenek
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=163965&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 163965
[uk] => 164142
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 163966
[image] => Array
(
[id] => 163966
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/fuggetelen.jpg
[original_lng] => 13519
[original_w] => 426
[original_h] => 240
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/fuggetelen-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/fuggetelen-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/fuggetelen.jpg
[width] => 426
[height] => 240
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/fuggetelen.jpg
[width] => 426
[height] => 240
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/fuggetelen.jpg
[width] => 426
[height] => 240
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/fuggetelen.jpg
[width] => 426
[height] => 240
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/fuggetelen.jpg
[width] => 426
[height] => 240
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1758970498:3
[_thumbnail_id] => 163966
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 2015
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 458102131000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 43503
[1] => 712926
[2] => 238
[3] => 1265023
[4] => 1265024
)
[tags_name] => Array
(
[0] => béke
[1] => előadás
[2] => Európai Parlament
[3] => Gyorsreagálású Támogató Erők (RSF)
[4] => Lukas Sieper
)
)
[5] => Array
(
[id] => 162954
[content] =>
XIV. Leó pápa kommentálta a Vatikán szerepét az ukrajnai háborúban. A Szentatya hangsúlyozta, hogy bár a békefelhívások mindig prioritást élveznek, jelenleg valószínűtlen, hogy közvetlen közvetítővé váljon ebben a konfliktusban, számolt be a Crux.
Egy nemrégiben adott interjúban XIV. Leó pápa elválasztotta a Vatikán békére való felhívásban betöltött szerepét és a konfliktusokban való közvetlen közvetítést. „Különbséget tennék a Szentszék a békéért való kiállása és a közvetítő szerepe között, amely véleményem szerint nagyon eltérő és nem annyira reális, mint az első” – jegyezte meg.
A pápa elmondása szerint az ő hangja, valamint a keresztények és a jóakaratú emberek hangja mindig azt hangsúlyozza, hogy a béke az egyetlen válasz.
Megjegyezte, hogy az ukrajnai és más konfliktusokban mindkét oldalon évek óta tartó hiábavaló gyilkosságok rávilágítanak arra, hogy alternatív megoldásokat kell keresni a problémák megoldására.
A pápa hangsúlyozta, hogy bár a Vatikán továbbra is támogatja a béke iránti felhívásokat, a háborús realitás miatt a közvetítő szerepe ebben az ukrán konfliktusban jelenleg kevésbé realisztikus.
„A hiábavaló gyilkosságok után, amelyeket mindkét oldalon – ebben a konkrét konfliktusban, de más konfliktusokban is – elkövettek, azt hiszem, az embereknek valahogy fel kell ébredniük, és ki kell mondaniuk, hogy van más módja is ennek a problémának a megoldására” – összegezte a Szentatya.
[type] => post
[excerpt] => XIV. Leó pápa kommentálta a Vatikán szerepét az ukrajnai háborúban. A Szentatya hangsúlyozta, hogy bár a békefelhívások mindig prioritást élveznek, jelenleg valószínűtlen, hogy közvetlen közvetítővé váljon ebben a konfliktusban, számolt be a Crux.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1757964420
[modified] => 1757939408
)
[title] => A pápa kommentálta a Vatikán szerepét az ukrajnai háborúban
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=162954&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 162954
[uk] => 162915
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 162916
[image] => Array
(
[id] => 162916
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/image-95.png
[original_lng] => 1240839
[original_w] => 1280
[original_h] => 844
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/image-95-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/image-95-300x198.png
[width] => 300
[height] => 198
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/image-95-768x506.png
[width] => 768
[height] => 506
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/image-95-1024x675.png
[width] => 1024
[height] => 675
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/image-95.png
[width] => 1280
[height] => 844
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/image-95.png
[width] => 1280
[height] => 844
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/09/image-95.png
[width] => 1280
[height] => 844
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1757928610:12
[_thumbnail_id] => 162916
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2360
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 386233674001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 53452
[2] => 11
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Kiemelt téma
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 43503
[1] => 1257664
[2] => 1000252
)
[tags_name] => Array
(
[0] => béke
[1] => Ukrajna szerepe a háborúban
[2] => XIV. Leó pápa
)
)
[6] => Array
(
[id] => 162563
[content] =>
Az Európai Parlamentben folytatódó vita középpontjába a béke került, amelyet az európai emberek egyre sürgetőbben követelnek. Ferenc Viktória a Fidesz kárpátaljai származású EP-képviselője kiemelte, hogy Ukrajna lakosai is békére vágynak, miközben a kárpátaljai magyarokat diszkrimináció és jogkorlátozás sújtja.
Ferenc Viktória európai parlamenti képviselő hangsúlyozta, hogy „az Európában és az Ukrajnában élő emberek is békét szeretnének, túl régóta szenvednek már és nemcsak szenvednek, hanem meg is halnak a harctéren vagy már a besorozások során átélt embertelen bánásmód következtében”. Szavai szerint a kárpátaljai magyarokat nemcsak a háború borzalmai sújtják, hanem alapvető jogaik korlátozása is, írja az Origo.
A képviselő kiemelte, hogy Kárpátalján újra felbukkantak a magyarellenes, megfélemlítő feliratok, a határátkelésnél pedig diszkriminációval kell szembenézniük a magyar közösség tagjainak.
S mindez egy unióban törekvő országban történik – figyelmeztetett Ferenc Viktória. Bírálta azt a jelentést is, amely szerinte elfogultan méltatja Ukrajna kisebbségekkel kapcsolatos látszatintézkedéseit, miközben Magyarországot arra szólítja fel, hogy hagyja figyelmen kívül az Európai Unió koppenhágai kritériumait. A képviselő hozzátette: Magyarország tiszteletben tartja az EU csatlakozási feltételeit, védi a nemzeti kisebbségek jogait, és a békét szorgalmazza.
Andrij Szibiha külügyminiszter három kulcsfontosságú lépést nevezett meg az ukrajnai háború befejezéséhez, hangsúlyozva az Egyesült Államok szerepét és az Oroszország elleni szankciókat – számolt be az rbc.ua hírportál a Külügyminisztériumra hivatkozva.
A jelentés szerint az ukrán diplomácia vezetője kijelentette, hogy Ukrajna biztonsága elválaszthatatlanul összefügg a transzatlanti biztonsággal. Négy hónap telt el azóta, hogy Ukrajna feltétel nélkül elfogadta a teljes tűzszünetre vonatkozó javaslatot – tette hozzá. Mint megjegyezte, a legfontosabb feladat most az, hogy diplomáciai megoldást találjunk a tartós béke megteremtésére.
A külügyminiszter szerint a háború befejezésének receptje három fő összetevőből áll: az Egyesült Államok aktív szerepvállalásából és vezető szerepéből, Oroszországra nehezedő fokozott nyomásból szankciók és elszigetelés révén, valamint Ukrajna védelmi képességeinek megerősítéséből. „Itt az ideje diplomáciai megoldást találni a tartós béke eléréséhez. Az ukrán nép megérdemli a békét” – hangoztatta Andrij Szibiha.
A hágai NATO-csúcstalálkozón megvitatják Ukrajna támogatásának, valamint az erős és tartós béke elérésének kérdését – jelentette ki szerdán Mark Rutte, a NATO főtitkára a szövetség csúcstalálkozója előtti sajtótájékoztatón, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Rutte elmondta: „A mai csúcstalálkozón azt fogjuk megvitatni, hogyan biztosíthatjuk, hogy Ukrajna a következő években is számíthasson a NATO-országok támogatására, hogy folytathassák a harcot, és hogy mi erős és tartós békéhez vezessük Ukrajnát.”
Június 24. és 25. között Hágában tartják a NATO-tagállamok csúcstalálkozóját. Ennek részeként tartják az Ukrajna-NATO Tanács ülését is.
Ahogy a Bloomberg amerikai hírügynökség, amely áttekintette a NATO-csúcstalálkozó záródokumentumának tervezetét, azt írta, a dokumentum nem tartalmaz majd ígéretet Ukrajna szövetségbe való felvételére. Ugyanakkor az elmúlt években a NATO-csúcstalálkozók zárónyilatkozatai elkerülhetetlennek nevezték Ukrajna tagságát.
German Chancellor Friedrich Merz tells a CDU party conference that Russia will only stop its war against Ukraine when it can no longer sustain it economically or militarily.#Germany#Russia#Ukrainepic.twitter.com/00qEFS9Nmm
Az Európai Tanács elnöke szerint véget kell vetni Oroszország háborújának Ukrajnában. António Costa a közelgő EU-csúcs kapcsán Ukrajna és Moldova esetleges tagságáról is beszélt.
Célunk változatlan: véget vetni Oroszország agresszív háborújának, és átfogó, igazságos és tartós békét teremteni Ukrajnában, az ENSZ Alapokmánya és a nemzetközi jog alapelvei szerint – jelentette ki António Costa, az Európai Tanács elnöke, a június 26-27-re tervezett uniós csúcstalálkozóra szóló, a tagállami vezetőknek küldött meghívólevelében csütörtökön.
A kétnaposra tervezett brüsszeli csúcsra szóló, az interneten is közzétett meghívólevelében Costa kiemelte, hogy Ukrajna fáradhatatlanul törekszik a valódi békefolyamat lehetővé tételére. Az Európai Unió pedig továbbra is ugyanilyen rendíthetetlenül támogatja Ukrajnát.
Costa elmondta, hogy a vezetők áttekintik majd az orosz-ukrán háború kapcsán kialakult diplomáciai helyzetet, nyomon követik az EU támogatását, és foglalkoznak Ukrajna uniós tagsága felé vezető úttal. Elárulta azt is, hogy a csúcstalálkozó napirendjén szerepel majd Moldova uniós csatlakozási folyamatának támogatása is.
Az Európai Tanács elnöke hangsúlyozta, hogy a tagállami vezetőknek számos olyan kérdéssel kell foglalkozniuk, amelyet közösen kell kezelni a közös törekvések előmozdítása érdekében. Versenyképesebb, biztonságosabb és autonómabb Európa kiépítése van szükség annak biztosításra, hogy az Európai Unió hatékony, kiszámítható és megbízható globális szereplő legyen.
Kijelentette, hogy a kihívásokkal teli nemzetközi környezetben a belső gazdasági prioritások, például az egységes piac elmélyítése fontosabb, mint valaha. A csúcstalálkozó jó alkalom lesz annak átgondolására is, miként lehetne tovább erősíteni az uniós fizetőeszköz, az euró nemzetközi szerepét.
Szavai szerint a tagállami vezetők kiemelt figyelmet szentelnek majd a védelem és a biztonság témakörére. A márciusi uniós csúcson hozott döntések által meghatározott úton haladva fel kell gyorsítani Európa közös védelmi felkészültségét 2030-ig. Folytatni kell a képességek kiépítésére, a védelmi ipar megerősítésére és védelmi erőfeszítések finanszírozásának növelésére irányuló munkát.
Az izraeli háború is napirendre kerül az EU-csúcson
„A jövőben a védelem és a biztonság kollektív megközelítésének kell vezérelnie bennünket, és a kiadások hatékonyságára kell összpontosítanunk” – jelentette ki Costa. Hozzátette, hogy a vezetők megvitatják a közel-keleti helyzetet, különös tekintettel Gázára.
„Humanitárius segélyek biztonságos, gyors és akadálytalan elosztására, az összes túsz feltétel nélküli szabadon bocsátására, a tűzszünet azonnali visszaállítására, az ellenségeskedés végleges megszüntetésére, valamint a kétállami megoldáson alapuló átfogó, igazságos és tartós béke érdekében” – fogalmazott Costa, majd hozzátette, hogy Izraelnek teljes mértékben be kell tartania a nemzetközi jogot és kötelezettségeit.
A csúcstalálkozó témái között Costa a migráció kezelését is megemlítette, amellyel kapcsolatban a felkészültség és a belső biztonság fokozást emelte ki, különös tekintettel a szervezett bűnözésre.
