Hamis állítás az, hogy a kárpátaljai magyarok nem beszélik az államnyelvet, az viszont, hogy nem beszélik azt megfelelő szinten, igaz – nyilatkozta Barta József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke, megyei képviselő a Re: Open Zakarpattia 2023 fórum Magyar kérdés az ukrán oktatásban panelbeszélgetésén.
Barta József megjegyezte, hogy a minap az Elnöki Hivatalnál közölték, hogy Ukrajna kész az oktatási törvény módosítására. „Van remény arra, hogy a nemzeti kisebbségek képviselői elégedettek lesznek ezekkel a változásokkal, és ez nem lesz akadálya Ukrajna uniós csatlakozásának. Az ukrán nép többsége támogatja Ukrajna EU felé vezető útját. Kárpátalján ez a szám igen magas. A magyar közösség 100%-ban támogatja az EU-csatlakozást. Azt szeretnénk, hogy Ukrajnában béke, nyugalom és stabilitás uralkodjon” – tette hozzá.
„A legjobb az, ha a gyerek anyanyelvén tanulhat. Hamis állítás az, hogy a kárpátaljai magyarok nem beszélik az államnyelvet, az viszont, hogy nem beszélik azt megfelelő szinten, igaz. Jómagam is írtam és kezdeményeztem egy programot az államnyelv elsajátításának javítására a nemzeti kisebbségek iskoláiban. Ez problémát jelent a gyerekek számára, akik nem versenyképesek az egyetemre való felvétel terén, s probléma a közösség számára is. A magyar közösség nem tud létezni saját elitje nélkül, s az elit csak akkor létezhet, ha ezek az emberek beszélik az államnyelvet” – mondta Barta József.
Kiemelte: megyénkben jelenleg 72 iskolában folyik magyar nyelvű oktatás, s 26 iskolában kétnyelvű – ukrán és magyar – oktatás van jelen.
[type] => post [excerpt] => Hamis állítás az, hogy a kárpátaljai magyarok nem beszélik az államnyelvet, az viszont, hogy nem beszélik azt megfelelő szinten, igaz – nyilatkozta Barta József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke, megyei képviselő a Re: Open Zakar... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1699731780 [modified] => 1699793682 ) [title] => Változásokra várnak a magyarok az oktatási törvényben – Barta József [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=95092&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 95092 [uk] => 95088 ) [trid] => vik3255 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 95090 [image] => Array ( [id] => 95090 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/dan-0567-scaled.jpg [original_lng] => 638702 [original_w] => 2560 [original_h] => 1707 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/dan-0567-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/dan-0567-300x200.jpg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/dan-0567-768x512.jpg [width] => 768 [height] => 512 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/dan-0567-1024x683.jpg [width] => 1024 [height] => 683 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/dan-0567-1536x1024.jpg [width] => 1536 [height] => 1024 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/dan-0567-2048x1365.jpg [width] => 2048 [height] => 1365 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/11/dan-0567-scaled.jpg [width] => 2560 [height] => 1707 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1699786482:5 [_thumbnail_id] => 95090 [_edit_last] => 5 [views_count] => 4496 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_26a016bb898bc0ba3d1ad6bbe086bda8] => [_oembed_time_26a016bb898bc0ba3d1ad6bbe086bda8] => 1699724049 [_oembed_b986a29e7a92ebe250d9f1efeac63e9b] => {{unknown}} [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 41 [2] => 49 [3] => 31 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Cikkek [2] => Hírek [3] => Kárpátalja ) [tags] => Array ( [0] => 268 [1] => 1217 ) [tags_name] => Array ( [0] => Barta József [1] => kárpátaljai magyarásg ) ) [1] => Array ( [id] => 91604 [content] =>
Kijevben tárgyalt Ukrajna európai uniós csatlakozásával kapcsolatban az Európai Unió szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztosa, Várhelyi Olivér. Megbeszélést tartott többek között Ruszlan Sztefancsuk házelnökkel, valamint a nemzeti kisebbségek vezetőivel, közöttük a KMKSZ és a Kijevi Magyarok Egyesületének vezetőivel is. Az uniós biztos megállapítása szerint vannak még további tennivalók, de Kijev a csatlakozásához szükséges hét feltétel közül néhányban jó eredményeket ért el. A korrupció, a pénzmosás és az oligarchák elleni küzdelem, valamint a nemzeti kisebbségek védelme terén feladatok várnak még az országra.
Az uniós biztos kijevi programjának részeként, október 2-án az uniós külügyminiszterek fórumának is helyet adó Interkontinentál Szállóban találkozott az ukrajnai nemzeti kisebbségek érdekvédelmi szervezeteinek képviselőivel. Ezen a találkozón többek között a magyar, a román, a bolgár és a lengyel kisebbségi szervezetek képviselői voltak jelen. Bennünket, magyarokat Barta József, a KMKSZ alelnöke és Petneházy Gyula, a Kijevi Magyarok Egyesületének elnöke képviselt. A megbeszélésen elhangzottakról telefonon Barta Józsefet kérdeztük: „A találkozón mellettünk a román, a bolgár és a lengyel kisebbség képviselői kaptak szót, elmondhattuk, hogyan látjuk nemzeti közösségeink helyzetét a kialakult jogi környezetben. A mi álláspontunk teljesen egybehangzó volt Petneházy Gyuláéval, aminek a lényege az, hogy a kisebbségi jogaink rendezése terén két lehetőséget kínálunk fel.
Az egyik, amit évek óta mondunk: visszakérjük azokat a jogokat, amelyekkel korábban rendelkeztünk, ezek alkotmányos jogok, illetve rögzítve vannak Ukrajna nemzetközi szerződéseiben, kötelezettségvállalásaiban. Ráadásul ezek megfelelnek az európai normáknak is, amelyekkel kapcsolatban a Velencei Bizottság is megtette a javaslatait. Tehát nem kérünk újat, csak a korábban meglévő, de az utóbbi években elfogadott, az oktatás, a média és a nyelvhasználat területét szabályozó jogszabályok által csorbított jogaink visszaadását. Azt Várhelyi is megerősítette, hogy az Európai Unióban is úgy látják, hogy a Velencei Bizottság javaslatainak megfelelően kell rendeznie ezeket a kérdéseket Ukrajnának.
A másik lehetőség ugyancsak jó lenne a számunkra. Augusztus 2-án, amikor Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke Beregszászban járt, és velünk, a magyar kisebbség képviselőivel is találkozott, akkor tett egy nagyon fontos ígéretet. Azt mondta, hogy Ukrajna hajlandó garantálni a területén élő nemzeti kisebbségeknek ugyanazokat a jogokat, amelyeket az anyaországaikban az ukrán kisebbségnek megadnak. Konkrétan Magyarországról is beszélt, hogy a kárpátaljai magyaroknak Ukrajna megadja mindazokat a jogokat, amelyekkel rendelkeznek a Magyarország területén élő ukránok. Ezt az állítását Zelenszkij elnök úr megerősítette augusztus 23-án, amikor Kijevben találkozott Novák Katalin magyar köztársasági elnökkel. Mi összegyűjtöttük, hogy milyen jogokat biztosítanak Magyarországon a nemzeti kisebbségek számára, mit garantál az Alaptörvény, illetve az annak alapján kidolgozott törvények és szabályozások. Számunkra ez is jó lenne, mert ez jóval több jogot biztosítana, mint amivel mi korábban valaha is rendelkeztünk. Ezeket a javaslatokat tudnánk elfogadni, ezt volt lehetőségem kifejteni, illetve angol és ukrán nyelven leírva is átadtam az uniós biztosnak. Ezt kérjük, ehhez ragaszkodunk.
Várhelyi Olivér elmondta, hogy komoly szándék látszik Ukrajna vezetése részéről arra, hogy az európai uniós csatlakozást megelőző, komoly tárgyalások előtt ezt a kérdést is rendezzék.
Mi jeleztük, örülünk annak, hogy megalakult egy munkabizottság az oktatási problémák rendezése céljából, amelynek budapesti ülésén történtek pozitív előrelépések. Annak is örülünk, hogy egy évvel elhalasztották az oktatási törvény hetedik cikkelyének hatálybaléptetését a mi vonatkozásunkban. Ezzel időt nyertünk, amit az általunk nehezményezett kérdések rendezésére lehet felhasználni” – fogalmazott a KMKSZ alelnöke, aki kiemelte még: „Mi teljes mértékben támogatjuk Ukrajna eurointegrációs törekvéseit. Szeretnénk, ha ez minél hamarabb bekövetkezne. Ugyanakkor ragaszkodunk a kisebbségi jogaink megőrzéséhez, hisz mi továbbra is Ukrajnában élő magyaroknak tartjuk magunkat. A magyar közösség teljesíti minden állampolgári kötelezettségét, több száz kárpátaljai magyar harcol az ukrán hadsereg soraiban, sajnos közülük már több tucat katonát el kellett temetnünk. Részt veszünk a kelet-ukrajnai menekültek fogadásában, ellátásában, itteni életük megszervezésében. Segítünk a nálunk sokkal nehezebb helyzetben lévő ukrajnai régióknak és az itt maradt rászorulóknak. Tehát mindenben lojálisak vagyunk a hatalommal, mi, kárpátaljai magyarok az állampolgári mellett az emberi kötelezettségeinknek is eleget teszünk, de az elvett jogaink visszaszerzéséért síkra szállunk. Az ukrán politikai elitnek nem elítélni kellene, hanem megérteni bennünket, és mivel az általunk kért jogok biztosítására van lehetőség, ezeket vagy törvénymódosításokkal, vagy kétoldalú szerződésekkel biztosítani kell” – jelentette ki a Kijevben tartózkodó Barta József.
Szili Katalin, a határon túli autonómiaügyekért felelős miniszterelnöki megbízott és Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájáért felelős miniszteri biztos ellátogatott a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolára január 19-én.
A miniszterelnöki megbízott és a miniszteri biztos zártkörű megbeszélést folytatott a Rákóczi-főiskola vezetőségi tagjaival, Orosz Ildikó elnök asszonnyal, Csernicskó István rektorral, illetve a Barta Józseffel és Sin Józseffel, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) vezetőségi tagjaival.
Szili Katalin és Kalmár Ferenc látogatásuk során a főiskola és a KMKSZ vezetőitől arról tájékozódtak, hogy a kárpátaljai magyar közösség és a kárpátaljai magyar oktatás helyzete milyen.
Orosz Ildikó és Csernicskó István a főiskola helyzetéről, azokról a mindennapokról számoltak be, amelyek a jelenlegi ukrajnai háborús helyzetben befolyásolják életünket. Tájékoztatták továbbá Szili Katalint és Kalmár Ferencet arról, hogy a Rákóczi-főiskola fejlődik. A főiskola és a hozzátartozó intézmények – a Szakgimnázium, a Frangepán Katalin Gimnázium, az Egán Ede Szakképzési Centrum és a Tulipán Tanoda –is ellátják funkciójukat. A főiskola vezetői további terveket vázoltak fel, annak érdekében. hogy fenntartsák és működtessék a kárpátaljai magyar oktatási rendszert.
After a nine hour long trip by train, we arrived in Kyiv. Looking forward to productive meetings with Ukrainian leaders to discuss ways to strengthen security and stability in the region and helping people on the ground. #ItsAboutPeople#OSCE2023pic.twitter.com/bpUw5lCZ5s
Who among world political leaders can make a speech in so perfect #Ukrainian? May be just a few. Here is the today's video of the Speaker of the Parliament of #Finland Jussi Halla-aho addressing the #Ukraine's Parliament in Ukrainian on the 90th anniversary of the Russian crime -… pic.twitter.com/eKM4bTfthG
Прибув до Києва, де візьму участь у міжнародному саміті з продовольчої безпеки та зустрінуся з Президентом @ZelenskyyUa. Основна увага – на наслідках військової агресії РФ для ? продовольчої безпеки та довгостроковій підтримці ?? з боку Швейцарії. https://t.co/gDvY63m7Pfpic.twitter.com/K1knMoufwe
At the meeting marking the 🇺🇦 Diplomatic Service Day, FM @sikorskiradek spoke about 🇵🇱's support for Ukraine.
Talking about the role of individuals in history, he compared @ZelenskyyUa to Winston Churchill, because had Zelenskyy left Kyiv, Ukraine would have lost the war. pic.twitter.com/LoeQinYNSr
Muito bom estar de novo em #Kyiv, desta vez com o meu colega João Costa para reiterarmos o nosso apoio à reconstrução da Ucrânia. Very good to be back in #Kyiv, with my colleague Education Minister João Costa, to reiterate our support for Ukraine's reconstruction. 🇵🇹🤝🇺🇦 https://t.co/ebYTYSmN6B
Pentagon chief Lloyd Austin has arrived in Kyiv on an unannounced visit. He will meet Volodymyr Zelenskyy and Defense Minister Rustem Umierov to discuss Ukraine's arms needs. pic.twitter.com/TPWU3CMRdc
Kétnapos látogatást tett Ukrajnában Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa. Szerdán Kijevben találkozott és tárgyalt a központi hatalom illetékeseivel, csütörtökön pedig Kárpátaljára érkezett, ahol a megyeszékhelyen délelőtt találkozott a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatási Hivatal vezetőjével, Viktor Mikitával, valamint a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökével, Volodimir Csubirkóval. Mindezek után találkozott a kárpátaljai magyarság érdekképviseleti szervezeteinek vezetőivel a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) székházában és az Ukrajnai Román Közösségek Régióközi Egyesületének ügyvezető titkárával, Aurika Bozeskuval.
Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa kétnapos látogatást tett Ukrajnában. Szerdán Kijevben találkozott és tárgyalt a központi hatalom illetékeseivel, csütörtökön pedig Kárpátaljára érkezett. Ungváron délelőtt találkozott Viktor Mikitával, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatási Hivatal és Volodimir Csubirkóval, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökével, illetve az ott dolgozó illetékes munkatársakkal. Azt követően a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) székházában találkozott a kárpátaljai magyarság érdekképviseleti szervezeteinek vezetőivel és Aurika Bozeskuval, az Ukrajnai Román Közösségek Régióközi Egyesületének ügyvezető titkárával.
A zárt körű megbeszélést követően Várhelyi Olivér röviden ismertette jövetele célját és a tárgyalások eredményeit.
– Két oka van annak, hogy miért jöttem Kárpátaljára. Tegnap Kijevben tárgyaltam a kormányzattal, illetve az országgyűlésben. Azt hiszem, egy régi adóssága Európának, hogy megköszönjük Kárpátaljának azt az óriási segítséget, amelyet nyújt Ukrajna többi régiójának. Kárpátalja a béke szigete, Kárpátaljára menekülnek Ukrajna más területeiről, Kárpátalja befogadja a menekülteket, és nem csak befogadja. Úgy látom és hallom itt a helyiektől, hogy munkát adnak nekik, be tudnak illeszkedni, ezzel Kárpátalja példát mutat a világnak és mindenkinek. Ezt meg szeretném nekik köszönni, hiszen egy humanitárius központ is Kárpátalja, ezen a megyén keresztül érkezik a segély Ukrajna többi területeire, s nem beszélünk szerintem eleget erről. Megköszöntem a kormányzó úrnak azt a komoly munkát, amelyet végez. Rövid ideje van itt, és mégis látható már most az eredménye – jegyezte meg Várhelyi Olivér.
Az uniós biztos elmondta: a másik ügy, amiért jött, mert Kárpátalja mindig is multietnikus régió volt, és a történelme bemutatta, hogy ez micsoda erőt tud képviselni Ukrajnán belül.
– Ukrajna legjobb nagykövetei azok a kisebbségek, amelyeknek az anyaországai az Unióban találhatók. Ugyanakkor a csatlakozási folyamatban ugyanolyan politikai feltétel a kisebbségi jogok védelme, mint bármely más ezt megelőző csatlakozásnál. Ezért gondoltam, hogy eljövök, és ezt az üzenetet megerősítem, illetve hogy beszélgessünk a kisebbségi képviselőkkel, hogyan látják ezeket a feltételeket teljesülni. Beszéltem ugyanerről a kérdésről Kijevben is, hiszen láthatták azt is, hogy az a 7 feltétel, amelyet az Unió szabott ahhoz, hogy Ukrajna megőrizze a tagjelölt státuszát, tartalmazza a kisebbségi jogok megfelelő érvényesülését, ezen belül pedig egy új kisebbségi törvény elfogadását is – hangsúlyozta az uniós biztos és megjegyezte: szerinte ez a régió egy kicsit el van feledve, és szeretné, ha többet figyelnének rá.
A továbbiakban elmondta: úgy látja, hogy Ukrajna komolyan veszi ezt a feladatot.
– Akárkivel beszéltem Kijevben, vagy itt, mindenki tudatában van annak, hogy ez a csatlakozási feltételeknek egy kiemelt eleme, és azt is pontosan látják, hogy ennek a 7 feltételnek teljesülnie kell ahhoz, hogy tovább tudjon lépni az ország ezen az úton. Azt látom, hogy elindult egy közös munka, egy gondolkodás. Nyilván az lenne a legjobb, ha egy olyan megoldás születne, amelyet mindenki a magáénak érez, s amit a kisebbségek is üdvözölnek. Én ezt próbálom elérni, ezen dolgozunk együtt, és nagyon remélem, hogy sikerrel fogunk járni – emelte ki Várhelyi Olivér.
Barta József, a KMKSZ alelnöke, a megyei tanács képviselője szerint a látogatás célja kettős volt.
– Egyrészt Ukrajna már évek óta meghatározta a politikai stratégiájának a vektorát Európa felé. Ukrajna törekszik az Európai Unióba, ahol szívesen látják Ukrajnát, ezt kifejezték nem egy fórumon. Ukrajna sokat tett ezért, és az ukrán nép talán a legtöbbet áldozta azért, hogy az EU tagja legyen. Mi, kárpátaljaiak és a kárpátaljai magyarság maximálisan ezt az irányvonalat támogatjuk, és sürgetjük az uniós tagságot – jegyezte meg és elmondta: Várhelyi Olivértől azt kérték, biztosként mindent tegyen meg azért, hogy ezt a tagságot minél hamarabb elérjük.
– Dolgozni kell a feltételek teljesülésén, de ez leginkább a központi kijevi politikának a feladata. Mi azt szeretnénk, ha Ukrajna tudná teljesíteni az EU-ba való belépés minden feltételét, amelyek között szerepel többek között a kisebbségpolitika is, ami az európai normáknak és elvárásoknak megfelelő kell hogy legyen. Nagyon szeretnénk, ha a háború minél előbb véget érne Ukrajna győzelmével, ha hozzáfoghatnánk a békés építéshez, és egy gazdaságilag erős európai jogállamot lehetne megteremteni, ahol a kisebbségi jogok is az európai normáknak megfelelően vannak biztosítva – hangsúlyozta a KMKSZ alelnöke.
Elhangzott, hogy Ukrajna az EU szomszédja, Kárpátalja Ukrajnának azon részén van, amely közvetlenül határos 4 európai országgal.
– Nekünk nem mindegy, milyen kapcsolat van az EU-val, az EU velünk szomszédos országaival. Abban vagyunk érdekeltek, hogy ez minél jobb legyen. Ha esetleg valahol megromlott, mint például a Magyarország és Ukrajna közötti viszony az utóbbi években, akkor mi a normalizálás irányába való lépéseknek vagyunk a hívei. Azt szeretnénk, ha ez a kapcsolat országos szinten is újra baráti jószomszédsági, konstruktív kapcsolat lenne, ami a régiók szintjén megvan. Elmondhatjuk, hogy Kárpátaljának mind a múltban, mind a jelenben, és bízunk benne, hogy a jövőben is nagyon jó kapcsolata lesz a szomszédos, így a magyarországi régiókkal és Magyarországgal is. Arra is kértük a biztost, hogy a szomszédsági kapcsolatok fejlesztésében is tegye meg a szükséges lépéseket.
Barta József megjegyezte, hogy miközben Ukrajnában dúl a háború, a gazdaság jelentős része – főleg a keleti és központi régiókban – visszaesett, Kárpátalján gazdasági csodára van lehetőség az ide átköltözött vállalatok révén.
– Szükségesek bizonyos fejlesztések és beruházások, s Várhelyi Olivér biztosként rendelkezik ilyen forrásokkal. Azt kértük, hogy ezeket a forrásokat csatolja be ide. Kárpátalja az a régió, ahol van jelene is a gazdasági fellendülésnek, és továbbra is Kárpátalja lehet nemcsak az a régió, ahol béke és stabilitás van, de egy olyan megbízható és erős hátország is, amely a többi régiónak és az ukrán hadseregnek is tud segíteni ahhoz, hogy ezt a háborút győzelemre vigyük – mondta az alelnök.
Augusztus 2-án a Kárpátaljai Megyei Tanács küldöttsége Miskolcra látogatott. A vizit célja: Kárpátalja és Borsod-Abaúj-Zemplén megye közötti Együttműködési program aláírása volt.
A kárpátaljai képviselők Bánné Dr. Gál Boglárkával, a BAZ megyei Közgyűlésének elnökével való találkozóján Barta József, a KMKSZ frakcióvezetője arról beszélt, hogy milyen hatással van az orosz katonai agresszió a kárpátaljai magyarok migrációs folyamataira.
„A KMKSZ célja, hogy minél többen maradjanak szülőföldjükön, Kárpátalján. De ezt a folyamatot katonai veszély fenyegeti. Sok kárpátaljai magyar hadköteles, sokan önkéntesen jelentkeztek és mentek a frontra Ukrajnáért harcolni. Sajnos már halottak is vannak. Másrészt a migrációt a nehéz gazdasági helyzet és az infláció is fokozza. Ezért a lakosság – a túlélés érdekében – Magyarországra távozik” – jegyezte meg Barta József.
Az egyik érv, amely meggyőzné a kárpátaljai magyarokat arról, hogy ne hagyják el a régiót, a jelenléti oktatási folyamathoz való visszatérés. A világjárvány, majd a háború miatt az elmúlt 2,5 évben az iskolások távoktatatásra kényszerültek. „Az ilyen oktatás minőségéről ne is beszéljünk. Ezért azok a szülők, akiknek lehetőségük van külföldre, állandó lakóhelyre költözni, készen állnak arra, hogy magyarországi iskolákba íratják be gyermekeiket” – mondta.
Ennek kapcsán az ukrán delegáció Bánné Dr. Gál Boglárkához, a BAZ megyei Közgyűlésének elnökéhez fordult azzal a kéréssel, hogy segítsenek egyes kárpátaljai iskolákban az Oktatási Minisztérium követelményeinek megfelelő óvóhelyek kialakításában. Ez lehetővé teszi a jelenléti oktatás elindítását szeptember 1-jén, és ezzel csökken a kivándorlók áramlása a megyéből.
„A Kárpátaljai Megyei Tanácsban a KMKSZ-frakciónak 8 képviselője van. Ez a képviselők összlétszámának 12%-a. Kárpátalja lakossága, a legutóbbi népszámlálás adatai szerint 1 millió 250 ezer. A magyar nemzetiségűek száma 150 000. Ez a megye lakosságának 12%-a. A szám szimbolikus. Ezért képviseljük a magyarokat a megyei tanácsban. Konstruktív együttműködést alakítottunk ki a megye vezetésével, más frakciók tisztelettel és figyelemmel vannak irántunk” – magyarázta Barta József.
„Ez a megye stabilitásának egyik garanciája. Nagyon kegyetlen és véres háború folyik az országban. Kárpátalja Ukrajna megbízható békés hátországa az Oroszországgal vívott háborúban. Azt akarjuk, hogy ez így is maradjon” – tette hozzá.
A képviselő megjegyezte, hogy a magyar közösség a Kárpátalján élő ukránokkal és más etnikai csoportokkal együtt hatékonyan dolgozik a gazdaság fejlesztésén, gondoskodik a lakhelyüket elhagyni kényszerült, a háború elől menekülő személyekről. Barta József köszönetet mondott Magyarország kormányának, a vallási szervezeteknek, önkormányzati szerveknek és Magyarország lakosságának a lakhelyüket elhagyni kényszerült személyeknek nyújtott humanitárius támogatásért, valamint a külföldre kiutazóknak nyújtott menedékért.
„A nemzetközi folyamatok hátterében fontos az objektív tájékoztatás mindarról, ami Kárpátalján történik. Fontos számunkra a regionális együttműködés, ezért köszönjük a régióink közötti együttműködésről szóló megállapodást, és érdekeltek vagyunk annak folytatásában” – jegyezte meg Barta József,
A hírt a Kárpátaljai Megyei Tanács sajtószolgálata közölte.
A Kárpátaljai Megyei Tanács delegációját fogadta ma délben a a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés vezetése Miskolcon a megyeházán. Kárpátalját Volodimir Csubirko, a megyei tanács elnöke, Barta József megyei képviselő, a KMKSZ alelnöke, Péter Csaba megyei képviselő, Kuti László ungvári vezető magyar konzul és Vaszil Makovszkij, a megyei tanács nemzetközi és regionális kapcsolataiért felelős osztályának vezetője képviselte.
A két megye 25 éves múltra visszatekintő együttműködésének újabb állomásaként Volodimir Csubirkó és Bánné-Gál Boglárka elnökök aláírták a 2022-24-re vonatkozó együttműködési megállapodást a két megye között, és a közös munka újabb elemei is ki lettek jelölve – olvasható Barta József, a KMKSZ alelnöke Facebook-oldalán.
Az elmúlt évek alatt erős partneri kapcsolat alakult ki a két megye szervezetei között. Az együttműködés sikeres példája volt a НUSKROUA 463 394,15 euró keretösszegű program által létrehozott „Határon átnyúló tudáscsere a mini-invazív sebészet módszeréről és a modern orvosi ellátásról” című projekt a Novák Endre Kárpátaljai Megyei Klinikai Kórház és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház között. A megállapodás részeként tapasztalatcserére került sor a sebészek között, szemináriumot tartottak, meghirdették a Prozorro rendszerben a 2022. november 30-ig tartó nyílt orvosi műszervásárlási folyamatot a nemzeti jogszabályoknak megfelelően.
Az új megállapodás szerint a felek a környezetvédelem, a turizmus, a mezőgazdaság, a vízgazdálkodás és árvízvédelem területein működnek együtt, emellett folytatják a közös pályázatokat, erősítik a testvértelepülési kötelékeket és dolgoznak a befektetések vonzásán.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés felajánlotta továbbá, hogy segítséget nyújt az óvóhelyek kialakításában az oktatási intézmények területén, hogy a kárpátaljai gyerekek visszatérhessenek az iskolába.
Bánné-Gál Boglárka hangsúlyozta, hogy a magyar kormány ösztöndíjat ajánl az ukrán diákok számára. Felajánlotta a segítségét a miskolci egyetemmel való kapcsolatfelvétel terén.
A megbeszélések után a Megyeháza közel egy tonnányi, 1 millió forint értékű tartós élelmiszerekből álló humanitárius adománycsomagot adott át a Kárpátaljai Megyei Tanács részére, a Bethlen Gábor Alapkezelő sikeresen elnyert pályázatának forrásából elkülönítve.
A KMKSZ ellen politikai boszorkányüldözés folyik, szeparatizmussal vádolják az elnökét és jótékonysági alapítványait. Közben az októberi önkormányzati választásokon a Szövetség történelmi sikert ért el, a hatalomnak mégis sikerült megakadályozni, hogy a magyar frakció újra a koalíció része lehessen a Kárpátaljai Megyei Tanácsban. Barta Józsefet, a KMKSZ alelnökét, megyei képviselőt a kárpátaljai magyarság számára a tavalyinál is nehezebbnek ígérkező 2021-es év első napjaiban a kialakult helyzet részleteiről, illetve a korábbi megyei tanácsi munka eredményeiről kérdeztük.
– A tavaly októberi önkormányzati választásokon a KMKSZ történelmi sikert ért el. Hogyan értékelné a választások után kialakult helyzetet?
– A 2015-ös, akkor történelmi sikernek nevezett választási eredménynél is jobban szerepeltünk a tavaly október 25-én megrendezett önkormányzati választásokon. A KMKSZ megyei tanácsi listájára több mint 39 ezren szavaztak, ami az érvényes szavazatok 11,5%-a volt, szemben a 2015-ös 9,5 százalékkal. Ez az eredmény bennünket is meglepett, igaz, Kárpátalja lakosságának hivatalosan 12%-a vallotta magát a legutóbbi népszámláláskor magyarnak, de közösségünkből olyan sokan élnek és dolgoznak már külföldön, továbbá a járványhelyzet is rontotta az esélyeinket, ezért nemcsak minket, de minden kárpátaljai politikai szereplőt meglepett ez a valóban történelminek nevezhető siker. Annál is inkább, mert a választások előtt az ellenfeleink kárörvendő módon beszéltek rólunk, azt gondolták, hogy be sem jutunk a megyei tanácsba, hisz a közvélemény-kutatások csak 3,5%-os eredményt jósoltak nekünk.
– Sajnos, a mostani politikai helyzetben ezt a választási sikert nem tudták hatalmi pozíciókká konvertálni, ellentétben 2015-tel…
– Ezúttal a tíz induló pártból nyolc bejutott a Kárpátaljai Megyei Tanácsba. A koalíciós tárgyalások ezért is húzódtak el, a különböző érdekek miatt kezdett ez a tárgyalás- és egyeztetéssorozat komolytalanná válni. Az elnökünk, Brenzovics László november 28-án, szombaton összehívta a KMKSZ Elnökségét és a megyei tanácsba bekerült nyolc képviselőnket. Ott azt a döntést hoztuk, hogy ideiglenesen felfüggesztjük a részvételünket a koalíciós tárgyalásokon, majd amikor ott kikristályosodik, hogy ki kivel akarja a többséget létrehozni, akkor visszaülünk a tárgyalóasztalhoz. Vasárnap elnök úr erről a döntésünkről tájékoztatta tárgyalópartnereinket. November 30-án, hétfőn már semmiképpen nem mehetett volna el a koalíciós tárgyalásokra, hisz reggel, amikor kilépett a háza kapuján, a titkosszolgálat munkatársai már várták. Ismert, hogy milyen események indultak be ekkor, Ukrajna Biztonsági Szolgálata (SZBU) házkutatást tartott az otthonában, szülei zápszonyi házában, a KMKSZ székházában, illetve a Brenzovics László által felügyelt két alapítványnál: az Egán Ede Jótékonysági Alapítvány ungvári székházában és a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány beregszászi irodájában. Az öt helyszínen nagy erők vonultak fel, és alapos munkát végeztek. Bár tudtommal semmilyen terhelő bizonyítékot nem találtak, mégis megdöbbentően súlyos váddal indítottak elnökünk ellen bűnvádi eljárást. Szeparatizmussal vádolták meg, s azt akarják bebizonyítani, hogy a KMKSZ és az említett alapítványok élén Ukrajna érdekei ellen dolgozik, meg akarja bontani annak területi egységét. Ez nyilvánvaló képtelenség, az Egán Ede Jótékonysági Alapítvány ellen már két és fél évvel ezelőtt indult szeparatizmus vádjával egy bűnvádi eljárás, ott házkutatásokkal, dokumentumok lefoglalásával akadályozták a munkát az ukrán hatóságok, de a vádjaikra bizonyítékot azóta sem találtak. A megfogalmazott vádak alátámasztására semmilyen objektív bizonyítékuk nem lehet, ezek politikai vádak. Viszont nagyon komoly politikai vádak ezek, amelyek az ukrán törvények értelmében 12-től 15 évig terjedő börtönbüntetéssel és teljes vagyonelkobzással büntetendőek.
A megyei tanácsba bekerült pártok közül hat azonnal elítélte a KMKSZ elleni politikai indíttatásból kezdeményezett akciót, többen még a KMKSZ nyilatkozata előtt tiltakoztak a házkutatások miatt. A Nép Szolgája párt nem ítélte el, de elhatárolódott az eseménysorozattól. Azért beszélek magyarellenes eseménysorozatról, mert a házkutatások előtt a szürtei himnuszéneklés ügyéből a média kreált országos botrányt, illetve a beregszászi maszkos fenyegetőre és a magyar intézményekhez eljuttatott fenyegető levelekre gondolok, továbbá a beregszászi ivóvíz megmérgezésével kapcsolatos fenyegetésre, melyről ma sem tudjuk, hogy igaz volt-e vagy sem, de az tény, hogy ebben az ügyben is eljárást indítottak a hatóságok. Mindezek fényében kijelenthetjük, hogy közvetve támadás indult a kárpátaljai magyarság ellen.
– Végül a megyei tanácsban a többség összeállt, amelyben nincs benne a KMKSZ, sőt, az alakuló ülésen sem vett részt a magyar párt nyolc képviselője.
– Mi is ott voltunk az első tanácsülés ünnepélyes részén, de amikor a megyei tanács vezetésének megválasztása került napirendre, úgy határoztunk, hogy tiltakozásként azon nem veszünk részt, szolidaritást vállalva elnökünkkel. A tanácsülésnek ebben a részében én ezt röviden bejelentettem, és kivonultunk a teremből. Ott még azt követően egy ötórás ülés alatt megválasztották a megyei tanács elnökét és két alelnökét. Kialakult négy pártból egy koalíciós többség, konkrétan a Nép Szolgája, a Batykivscsina, a Jevropejszka Szolidarnyiszt és a Ridne Zakarpattya képviselőiből. Mi három másik párttal együtt ellenzékbe szorultunk, nem örömmel, de elfogadjuk ezt a szerepet. Már azóta több nyilatkozatomban is hangsúlyoztam, hogy konstruktív ellenzéki szerepre készülünk, minden kezdeményezést támogatni fogunk, amely Kárpátalja számára, az itt élők és az itt élő magyarok számára előnyös. Aktív ellenzékként mi magunk is fel fogunk majd vetni szerintünk fontos és a megyei tanács hatáskörébe tartozó problémákat.
– Az ukrán sajtó azzal támadta a KMKSZ-t, hogy nem vettek részt a megyei tanácsnak azon a fontos ülésén sem, ahol megyénk jövő évi költségvetéséről szavaztak.
– Hat képviselőtársam jelezte még a tanácsülés előtt, hogy különböző, de minden esetben elfogadható okok miatt nem tudnak részt venni a költségvetési szavazáson. Mi Orosz Ildikóval megjelentünk a megyeházán aznap. Már a szavazás előtt tudtuk, hogy a költségvetés elfogadásához nélkülünk is megvan a szükséges többség. Ekkor jött a jelzés, hogy a Tiszaújlaki Kistérségi Tanács plenáris ülésére tömegek érkeznek, és félő, hogy ott erőszakos események is történhetnek. Jeleztem a megyei tanács vezetésének, hogy miért nem tudunk részt venni az ülésen, majd Orosz Ildikóval interjút adtunk az ügyben a televíziónak, amelyben igyekeztük megnyugtatni az embereket. Utána rögtön Tiszaújlakra utaztam, ahol négyórás tárgyaláson vettem részt, szerencsére sikerült csökkenteni a kialakult feszültséget. Ezért nem voltunk ott a költségvetés megszavazásakor. Sajnos, az idei válságköltségvetéshez képest is tovább kellett faragni a megye jövő évi büdzséjét. Ennek fényében azt kell mondanom, hogy pénzügyi értelemben túl sok jóra nem számíthat a költségvetési szféra 2021-ben.
– Az elmúlt öt évben a KMKSZ-frakció a mérleg nyelve volt a megyei tanácsban, aminek köszönhetően fontos pozíciókat kaptunk a megyei vezetésben, illetve számos, magyar közösségünk számára kedvező döntést sikerült kikényszeríteni. Most erről az előnyről átmenetileg le kell mondanunk?
– Egy sikeres ciklust zártunk a megyei tanácsban. Az első négy évben számunkra nagyon kedvező politikai helyzet alakult ki, nélkülünk nem volt meg egyik oldalnak sem a többsége. Így ha valamit nagyon kértünk koalíciós partnereinktől, azt rendszerint meg is szavazta a megyei tanács többsége. Még a kisebbségek jogait korlátozó oktatási és nyelvtörvénnyel kapcsolatos politikai beadványainkat is megszavazta több esetben a Kárpátaljai Megyei Tanács, amire sehol másutt Ukrajnában nem volt példa. Ráadásul a szolidaritást megkaptuk a koalíción kívüli, ellenzéki képviselők részéről is, közülük is sokan megszavazták a beadványokat. Ezért Kijevből már nemcsak minket, magyarokat kezdtek szeparatizmussal vádolni, hanem a Kárpátaljai Megyei Tanácsot és egész Kárpátalját is.
Megnyugtató, hogy a magyarellenes provokatív akcióknak sem volt támogatottságuk Kárpátalján, azokat minden esetben megyénk határain kívülről jött emberek követték el.
A megyei adminisztráció oktatási, kulturális és egészségügyi főosztályaira alelnököket tudtunk delegálni. Mi adtuk a kisebbségi, vallásügyi osztály vezetőjét, ami számunkra ugyancsak nagyon fontos volt. Az elmúlt évben, az elnök- és parlamenti választások után már megszűnt az a feszültség a kárpátaljai ukrán politikai erők között, amely a korábbi négy évet jellemezte. Ekkor már nem volt a megyei tanácsban ellenzék, a szerepünk csökkent, de elmondhatom, hogy továbbra is a KMKSZ számára kedvező határozatok születtek.
A tanácsi frakciónknak három prioritása volt az elmúlt öt évben a magyar közösség érdekeinek védelme mellett: a rossz állapotban lévő utak felújításának ügye, környezetvédelmi kérdések (árvízvédelem, az erdők védelme, a nehézfémek környezetszennyező bányászatának betiltása), valamint a turizmus fejlesztése és a határátkelők átjárhatóságának javítása, újak nyitása.
Most, ha jól tudom, első esetben fordult az elő a Kárpátaljai Megyei Tanácsban, hogy a magyarok képviselete ellenzéki szerepbe kényszerül. Meglátjuk, hogy ez a szerep milyen lehetőségeket kínál a számunkra.
– A frakció prioritásként kezelt kérdései közül mit sikerült megvalósítani?
– Volt, amit igen, volt, amit nem, és vannak félbemaradt projektek is.
Annyira sok a rossz állapotban lévő út Kárpátalján, hogy az általunk is javasolt és támogatott programot még hosszú évekig folytatni kell, hogy elfogadható legyen ezen a téren a megyében a helyzet. Ennek ellenére a kárpátaljai útépítési programot sikertörténetnek tartom. Az elmúlt három évben több útszakasz teljes felújítása történt meg, mint az elmúlt harminc évben. Mi is kezdeményezői voltunk annak a paradigmaváltásnak, amelynek lényege, hogy korábban a meglévő kevés pénz 90%-át sok útszakaszon kátyúzásra költötték. Most az arányokat megfordítottuk, az erre a célra szánt pénzek 90%-át teljes körű útfelújításra szánjuk, és csak 10%-át költjük kátyúzásra. Aki járja Kárpátalját, láthatja, mennyi felújított út van. Ebből, a KMKSZ-frakció lobbizásának köszönhetően, öt év alatt több mint 200 millió hrivnya értékben sikerült a magyarok által lakott vidékeken felújítani közutakat. Csak 2020-ban 78 millió hrivnyából tíz közút újulhatott meg a magyarok lakta járásokban.
A határok átjárhatóságának a kérdésében sokat próbáltunk tenni, de ennek kapcsán kevés eredményről tudok beszámolni. Az államhatár kérdése kimondottan nem megyei kompetencia, ugyanis a kijevi kormányzat hatáskörébe tartozik. Szükség lenne a meglévő határátkelőhelyek bővítésére, újak nyitására. Illetve a csapi határátkelő tehermentesítésére egy, a teherforgalom számára nyitott újabb átkelési pont megnyitásával. Nagypaládon is be kellene indítani a nagyobb részben már elkészült határátkelőhelyet. Mi mindent megtettünk az említett fejlesztések érdekében, de ezt a küzdelmet tovább kell folytatnunk, mert ez nemcsak Kárpátalja, de egész Ukrajna érdeke is. Ha az ország az Európai Unióhoz akar tartozni, akkor nem elég ezer dokumentumot aláírni, ezer szállal kell kötődnünk az európai országokhoz, ehhez pedig átjárható határokra is szükség van.
Eredményesen küzdöttünk azért, hogy Muzsalyban ne kezdjék újra a nehézfémek bányászatát, holott ez esetben nagyon komoly érdekcsoportokkal álltunk szemben. Az aknaszlatinai sóbánya esetében mindent igyekeztünk megtenni a technogén katasztrófa elhárításának előremozdításáért, illetve hosszú távon a sókészlet hasznosításának lehetőségét is megpróbáltuk tudományos módszerekkel felméretni. Magyarországgal közösen van egy projektünk jégkárvédelem céljából, ez a mezőgazdaságban dolgozók és mások számára is biztonságot jelentene. Számos esetben a KMKSZ jelentette a kapcsolatot Magyarország és Kárpátalja megye között, sok támogatás jutott el nekünk köszönhetően farmergazdáinkhoz, vállalkozóinkhoz, kórházainkhoz, közintézményeinkhez, amelyek mind megyénket, mind Ukrajnát gazdagították. Hárommillió hrivnyát gyűjtött össze a KMKSZ jótékonysági akciójával, amelyből ugyancsak a járvány ellen küzdő kórházainkat támogattuk. Bár Ukrajnában igyekeznek ellenségként beállítani bennünket, de mi, amíg tehetjük, folytatni fogjuk az elkezdett munkát, s bízunk abban, hogy ehhez továbbra is kapunk a magyar kormánytól anyagi és erkölcsi támogatást. Egyúttal igyekszünk arra rádöbbenteni Ukrajna vezetőit, hogy a most támadott programok nem Kárpátalja elszakítására irányulnak. A támogatásaink a kárpátaljai emberek életét segítik, egyúttal Ukrajna érdekeit is szolgálják.
Amint arról honlapunkon is tájékozódhattak, december 4-én számos magyarságintézmény kapott újabb fenyegető levelet a kárpátaljai magyaroknak címezve. „Egy hetet kaptok arra, hogy elhagyjátok az ukrán földet. Ellenkező esetben mindannyiótokat megmérgezünk, akár a patkányokat. A túszaink vagytok. Az „első fecske” hét nap múlva érkezik. Várjátok” – írják a fenyegetők abban az elektronikus levélben, melynek címzettjei között szerepelt Magyarország Ungvári Főkonzulátusa, valamint Beregszászi Konzulátusa, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ), jó néhány sajtóorgánum és a Szürtei kistérség.
Majd december 7-én az a „hír” kezdett terjedni, hogy Kárpátalján letartóztattak egy fiatalokból álló csoportot, melynek tagjai meg akarták mérgezni Beregszász ivóvízhálózatát.
Barta József, a KMKSZ alelnöke december 8-án a Kárpátaljai Megyei Ügyészséghez fordult a kárpátaljai magyarságot ért provokációk és megfélemlítések miatt. Az alelnök többek között kifejtette, a kárpátaljai magyar közösség rendkívül aggódik a közelmúltban történt események miatt, és arra kérik az illetékeseket, jelezzék, hogy voltak-e olyan személyek, akik bűncselekményre készültek a beregszászi lakosok ellen.
A megyei ügyészség december 18-án válaszlevelet küldött, melyben közölték, hogy a fenyegető levél kapcsán a Beregszászi Rendőrség Nyomozóosztálya bírósági szakasz előtti nyomozást indított Ukrajna Bűnügyi Kódexe 129. cikkelyének 2. része (Gyilkossággal való fenyegetés, amelyet egy szervezett csoport tagja követtek el, vagy faji, nemzeti és vallási intolerancia miatt három évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő) és 161. cikkelyének 2. része értelmében (A polgárok faji, nemzetiségi vagy vallási hovatartozásától függő egyenlőségének megsértése. Erőszakkal, megtévesztéssel vagy fenyegetéssel egyesülő, valamint egy tisztviselő által elkövetett szándékos cselekmények, amelyek nemzeti, faji vagy vallási gyűlölet és gyűlölet felbujtására, a nemzeti becsület és méltóság megalázására vagy az állampolgárok vallási meggyőződésükkel kapcsolatos érzelmeinek gyalázására, valamint az állampolgárok jogainak közvetlen vagy közvetett korlátozására, illetve az állampolgárok közvetlen vagy közvetett kiváltságainak megállapítására irányulnak faj, bőrszín, politikai, vallási és egyéb meggyőződés, nem, etnikai és társadalmi származás, vagyoni helyzet, lakóhely, nyelv vagy egyéb jellemzők alapján két évig terjedő javítómunkával vagy öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő).
A levél második részét illetően – december 7-én a Police Control Ukraine Facebook-oldalán közzétett anyagok kapcsán, amely szerint meg akarták mérgezni Beregszász ivóvízhálózatát – a megyei ügyészség a tények ellenőrzése céljából megküldte Barta József beadványát az SZBU Kárpátaljai Megyei Főosztályának.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet megfigyelőivel egyeztetett a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke. Erről is beszélt Barta József a TV 21 Ungvár Kibeszélő c. műsorában.
Az EBESZ munkatársai az elmúlt hetek történéseiről tájékozódtak. A hatósági házkutatások, fenyegető levelek után nemzetközi figyelem is irányul Kárpátaljára, ahol eddig a nemzetiségek békés együttélése volt a jellemző, mondta Barta József.
After a nine hour long trip by train, we arrived in Kyiv. Looking forward to productive meetings with Ukrainian leaders to discuss ways to strengthen security and stability in the region and helping people on the ground. #ItsAboutPeople#OSCE2023pic.twitter.com/bpUw5lCZ5s
Soron kívüli plenáris ülést tartott a Kárpátaljai Megyei Tanács május 5-én, amelynek napirenden szereplő pontjai elsősorban a koronavírus-járvány megfékezésére és leküzdésére, valamint az elmúlt héten a megye számos településén végigsöprő vihar okozta károkra irányultak.
Barta József, a megyei tanács első elnökhelyettese a TV21 Ungvár stábjának adott interjúban elmondta, az ülés összehívását a költségvetés módosítása tette szükségessé. „Pénzt kell előirányozni a koronavírus elleni küzdelemre, konkrétan egy harmadik laboratórium beüzemeltetésére, hiszen a meglévő kettő nem érkezik időben elvégezni a szükséges teszteket annak megállapítására, hogy a személy fertőzött-e a Covid–19 koronavírussal vagy sem, illetve emellett azon medikusok támogatására, akik a vírus elleni küzdelemben végzik munkájukat” – húzta alá Barta József, hozzátéve, hogy a közelmúltban helyenként lecsapott vihar okozta károk elhárítására is előirányoztak pénzösszeget a költségvetésből.
„Módosítottunk több megyei, regionális programot, illetve módosítottuk a megyei tanács házszabályát, amelynek értelmében már online módon is tudunk plenáris üléseket tartani, valamint az állandó bizottságok is online tudnak innentől kezdve tárgyalni és döntéseket hozni” – szögezte le a megyei tanács elnökhelyettese.
A képviselők összesen 9 kérdést vizsgáltak és szavaztak meg. Az ülésen jelen lévő 44 képviselő egyhangúlag fogadta el a vitatott 3316-os számú törvénytervezettel kapcsolatos tiltakozó beadványt is, amit továbbterjesztenek a Legfelső Tanácsnak.
„Elfogadtunk egy beadványt Ukrajna Legfelső Tanácsához tiltakozásul a 3316-os sorszámmal beregisztrált törvénytervezet ellen, amelyet a Legfelső Tanács hamarosan napirendre tervez tenni és elfogadni. Hogy miről szól ez a törvénytervezet? Javaslom, hogy akit érdekel, az nézzen utána. Gondolom, hogy Kárpátalja lakosságának nagy többsége támogat minket abban, amit mi elfogadtunk egyhangúlag: mi ezt a törvénytervezetet nem tartjuk jónak, kategorikusan ellene vagyunk és tiltakozunk” – fogalmazott Barta József.
A 3316-os törvényjavaslat Ukrajna Büntetőtörvénykönyvének módosítását célozza a szexuális orientáció és a genderidentitás megjelenési formái ellen elkövetett, gyűlöletből fakadó bűncselekményeket illetően. Olga Vaszilevszka-Szmahljuk, a Nép Szolgája párt egyik parlamenti képviselője által április elején benyújtott javaslat többek között egy új, 161-1. cikkely hozzáadását szorgalmazza, és bevezetné a büntetőjogi felelősséget a „szexuális orientációjú és genderidentitású személyek vagy csoportok méltóságának nyilvános megalázásáért”. Ennek értelmében a szabálysértő személyt 17 ezer hrivnyás bírságra vagy akár 5-től 15 évig tartó szabadságvesztésre is ítélhetik.
