Mark Rutte NATO-főtitkár megígérte Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek, hogy sürgősen megvizsgálja Varsó javaslatát, miszerint a Balti-tengerre haditengerészeti rendfenntartó missziót telepítenének az infrastruktúra védelme érdekében.
Rutte december 27-én jelentette be, hogy a NATO növelni kívánja katonai jelenlétét a Baltikumban. A nyilatkozat reakció volt az Észtország és Finnország közötti tenger alatti energiakábeleket december végén, valamint november közepén két másik, Németországot Finnországgal, illetve Svédországot Litvániával összekötő kábelt megrongáló incidensekre.
Az észt Kaja Kallas, az EU diplomáciai vezetője a vizsgálat eredményét meg nem várva az orosz olajszállító flottát tette felelőssé a balti incidensekért, és újabb közösségi szankciókat ígért ellene.
November végén Tusk az északi és balti országok kormányfőinek találkozóján (Észak-balti Nyolcak, NB8) azt javasolta, hogy a NATO megerősített légi rendfenntartó műveletéhez hasonlóan közös katonai járőrözést szervezzenek a Balti-tengeren. A lengyel miniszterelnök anélkül, hogy a kezdeményezés részleteibe bocsátkozott volna, hangsúlyozta annak oroszellenes irányultságát. Tusk szerint Varsó javaslatát a szövetség 2025 júniusában Hágában tartandó csúcstalálkozóján tárgyalhatják meg.
A régió országai riadókészültségben vannak, miután 2022 óta több olyan incidens is történt, amelyekben tenger alatti kábelek és gázvezetékek sérültek meg a Balti-tengeren, és amelyeket szabotázscselekményeknek tartanak – számolt be az Euronews.
Mark Rutte NATO-főtitkár kijelentette, hogy a katonai szövetség fokozza a járőrözést a Balti-tengeren, miközben finnországi nyomozók annak megállapításán dolgoznak, hogy egy Oroszországhoz köthető hajó szabotálta-e a térségben a tenger alatti kábeleket a hét elején.
Csütörtökön a finn hatóságok megszállták és ellenőrzésük alá vonták az Eagle S nevű hajót, amelynek horgonya a gyanújuk szerint kárt okozott egy Finnországot és Észtországot összekötő tenger alatti energiakábelben.
Dmitrij Peszkovot, a Kreml szóvivőjét pénteken megkérdezték a finn vizekre vitt hajó lefoglalásáról, de nem kívánt nyilatkozni.
Az Eagle S a Cook-szigetek zászlója alatt hajózik, de a finn vámhatóság és az EU tisztviselői szerint az orosz árnyékflottához tartozik, és a nemzetközi szankciók ellenére orosz olajat és gázt szállít.
Az öregedő, gyakran homályos tulajdonosi hátterű hajók rendszeresen nyugati szabályozású biztosítás nélkül közlekednek.
A hajók oroszországi használata környezetvédelmi aggályokat vetett fel a balesetekkel kapcsolatban, tekintettel a hajók korára és bizonytalan biztosítási fedezetükre.
Az X-en közzétett bejegyzésében Rutte közölte, hogy beszélt Alexander Stubb finn elnökkel „a tengeri kábelek esetleges szabotázsával kapcsolatos vizsgálatról”. Rutte közölte, hogy „a NATO fokozni fogja katonai jelenlétét a Balti-tengeren”.
Arra a kérdésre, hogy ezek a tervek milyenek, a NATO központja csak annyit mondott, hogy a 32 országot tömörítő szövetség „továbbra is éber és azon dolgozik, hogy további támogatást nyújtson, többek között katonai jelenlétének fokozásával” a térségben.
Az incidensről tartott magas szintű megbeszélést követően Stubb az X-en közzétette, hogy „a helyzet ellenőrzés alatt van. Nincs okunk aggodalomra”, hozzátéve, hogy a vizsgálat folytatódik. Elmondta, hogy Finnország és Észtország további NATO-segítséget kért.
Az új intézkedések között szerepelhet a térségben tartózkodó hajók „biztosítási bizonyítványainak ellenőrzése” is.
Finnország, amelynek 1340 kilométeres határa közös Oroszországgal, az ukrajnai invázióra válaszul feladta évtizedes katonai semlegességi politikáját, és 2023-ban csatlakozott a NATO-hoz.
2023 októberében a hasonló incidensekre válaszul a NATO és szövetségesei több tengeri járőrgépet, távolsági radaros repülőgépet és drónokat telepítettek megfigyelő és felderítő repülésekre, miközben egy aknakereső flottát is a térségbe küldtek.
Az Estlink-2 villamosenergia-kábel, amely Finnországból Észtországba szállítja az áramot a Balti-tenger alatt, szerdán hibásodott meg. A kár szolgálatásokra csak csekély hatással volt, de a teljes helyreállítás egészen jövő augusztusig eltarthat.
[type] => post
[excerpt] => A régió országai riadókészültségben vannak, miután 2022 óta több olyan incidens is történt, amelyekben tenger alatti kábelek és gázvezetékek sérültek meg a Balti-tengeren, és amelyeket szabotázscselekményeknek tartanak.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1735503600
[modified] => 1735492153
)
[title] => Litvánia további lépéseket tesz a balti-tengeri kábelek megsérülése miatt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=136630&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 136630
[uk] => 136485
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 136486
[image] => Array
(
[id] => 136486
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/1735307740-1297-large.webp
[original_lng] => 11798
[original_w] => 825
[original_h] => 550
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/1735307740-1297-large-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/1735307740-1297-large-300x200.webp
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/1735307740-1297-large-768x512.webp
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/1735307740-1297-large.webp
[width] => 825
[height] => 550
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/1735307740-1297-large.webp
[width] => 825
[height] => 550
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/1735307740-1297-large.webp
[width] => 825
[height] => 550
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/1735307740-1297-large.webp
[width] => 825
[height] => 550
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1735484953:5
[_thumbnail_id] => 136486
[_edit_last] => 5
[views_count] => 955
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_ca6d37591337c4309dea893345bbf29b] =>
🇱🇹🇺🇦 Lithuanian military aid-filled trucks have arrived in Ukraine. Continuing to enhance Ukraine’s military capabilities, we have delivered thousands of drones from Lithuanian manufacturers, as well as thermal cameras and five-ton telescopic handlers.#StandWithUkrainepic.twitter.com/as90gILkw3
Mark Rutte NATO-főtitkár az X-en jelentette be, hogy a katonai szövetség megerősíti a jelenlétét a Balti-tengeren, miután Észtország és Finnország között megsérült egy elektromos kábel a tenger alatt. Finnország szerint szabotázsakcióról van szó, egy orosz tankerhajó okozhatta szándékosan a rongálást.
A NATO főtitkára azt is elárulta, hogy az eset után beszélt Alexander Stubb finn elnökkel annak kivizsgálása miatt. Rutte hangsúlyozta, hogy mindenben támogatja Finnországot – írja a De Telegraaf.
A finn elnök Mark Rutte bejelentése előtt, péntek reggel úgy nyilatkozott, hogy nagyobb NATO-jelenlétre van szükség az említett területen. Véleménye szerint nagyobb hangsúlyt kell fektetni a létfontosságú infrastruktúrák védelmére.
A terv nem sokkal azután lett bejelentve, hogy egy újabb távközlési kábel sérült meg gyanús körülmények között. A lengyel kormány szerint orosz támadás történt, és ezért a hadiflottájukkal erősítenék meg a mélytengeri infrastruktúra védelmét.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerdán kijelentette, hogy egy haditengerészeti „rendfenntartó” programot kíván indítani a Balti-tenger védelmére az orosz fenyegetésekkel szemben.
Az északi és balti országok vezetőinek svédországi csúcstalálkozója előtt Varsóban a Politicónak nyilatkozva Tusk elmondta, hogy a kezdeményezés térség nemzeteinek a közös vállalkozása lesz, amelyek „megunták Oroszország támadásait” a mélytengeri infrastruktúrával szemben.
Ha Európa összefog, akkor Moszkva technológiában és hadiiparban is eltörpül mellettünk. Itt az ideje, hogy megmutassuk, mi erővel fogunk válaszolni minden fenyegetésre – jelentette ki a lengyel miniszterelnök.
A felvetés azután hangzott el, hogy a múlt héten megszakadt egy több mint ezer kilométer hosszú tenger alatti távközlési kábel, amely Finnországot és Németországot, valamint Svédországot és Litvániát kötötte össze.
Az ügyben nyomozó hatóságok egy kínai zászló alatt közlekedő hajót tartanak felelősnek, amely Oroszországból indult és a Balti-tengeren keresztül hajózott a sérülés pillanatában.
„A Balti-tenger nem egy orosz játszótér!”
Moszkva, amely az orosz-ukrán háború kirobbanása óta fokozta hibrid hadviselési kampányát Európában, „nevetségesnek” nevezte azokat a feltételezéseket, hogy Oroszországnak bármi köze lenne a megszakadt kábelekhez. Peking szintén tagadta, hogy egy kínai hajó lenne felelős az esetért.
Azonban a térség országainak több védelmi minisztere, köztük a német Boris Pistorius is kijelentette, hogy a konfliktus előtt ezek az esetek nagyon ritkák voltak, és eddig minden esetben Oroszországból érkező vagy oda tartó hajók voltak jelent a sérülések idején. Szerinte ez bővel elég bizonyíték arra, hogy „orosz szabotázskampány” zajlik a Balti-tengeren.
A tengert Oroszország kivételével nyolc állam határolja, ezek pedig együtt folyamatos ellenőrzést, Moszkva agressziójának növekedése esetén pedig teljes blokádot is be tudnának vezetni a Szentpétervárnál és Kalinyingrádnál állomásozó orosz hadiflotta, illetve a tengeri kereskedelem akadályozása érdekében.
Litvánia kommentálta Oroszországnak a Balti-tenger tengeri határainak megváltoztatására irányuló terveit, számolt be a Delfi az ország külügyminisztériumára hivatkozva.
Hangsúlyozták, hogy Oroszország ezen kijelentéseit szándékos, céltudatos provokációnak tekintik, amelynek célja a szomszédos országok megfélemlítése.
„Ez egy újabb bizonyíték arra, hogy Oroszország agresszív és revizionista politikája veszélyezteti szomszédai és általában véve Európa biztonságát. Litvánia felkéri Oroszország képviselőjét, hogy átfogó magyarázatot kapjon, és válaszként koordinálja lépéseit partnereivel” – közölte a minisztérium.
Korábban a sajtó arról számolt be, hogy Oroszország a balti-tengeri felségvizeinek kiterjesztését tervezi a finn és litván határon.
Lithuania steps up its support for Ukraine with needed supplies: reconnaissance drones as part of the Latvian-led drone coalition, anti-drone systems, ammunition, generators, and foldable beds. Solidarity in action! 🇱🇹🇺🇦 #StandWithUkraine#MilitaryAidpic.twitter.com/HCCZyftvg9
NEW: Finnish 'instrumentalization' law passes in Parliament.
"This gravely undermines access to #asylum in #Finland, endangering rights of people seeking safety & arbitrariness & violence at the border," says @dinushikad1
Today marks a significant milestone as @LTU_Army receives its first domestically purchased combat drones. We are acquiring over 2300 Lithuanian drones for our forces, also, we will deliver nearly 5000 of such drones to Ukraine, strengthening both our military & Ukraine’s defence. pic.twitter.com/Tegv9HD8jk
🇱🇹🇺🇦 Lithuanian military aid-filled trucks have arrived in Ukraine. Continuing to enhance Ukraine’s military capabilities, we have delivered thousands of drones from Lithuanian manufacturers, as well as thermal cameras and five-ton telescopic handlers.#StandWithUkrainepic.twitter.com/as90gILkw3
Hadgyakorlat kezdődött hétfőn a Balti-tengeren 14 ország együttműködésével, német irányítás alatt.
A Northern Coasts (Északi partok) elnevezésű haditengerészeti gyakorlat két hétig tart, helyszíne a Balti-tenger középső és keleti térsége, valamint Lettország és Észtország egyes területei. A német hadsereg (Bundeswehr) tájékoztatása szerint nagyjából 30 hajó és tengeralattjáró, 20 repülőgép és több szárazföldi egység vesz részt rajta több mint háromezer katonával.
A gyakorlatot 2007 óta évente megtartják, felváltva Dánia, Finnország, Németország és Svédország vezetésével.
Az idén az Egyesült Államok, Belgium, Észtország, Franciaország, Hollandia, Kanada, Lengyelország, Lettország, Litvánia és Olaszország haditengerészete csatlakozott.
A német haditengerészet (Marine) rostocki parancsnokságából irányított művelet első szakasza egy úgynevezett harcképesség-fokozó gyakorlat (Combat Enhancement Training – CET), amelyen a többi között a védekezést gyakorolják például a levegőből vagy tengeralattjárókról érkező fenyegetések ellen.
A második szakasz egy haderőintegrációs gyakorlat (Force Integration Training – FIT), amely az egységek közötti kommunikáció és együttműködés fejlesztését szolgálja.
A művelet történetében először egy „reális forgatókönyvet” gyakorolnak, amely a „szövetségi védelemről” szól – emelte ki Stephan Haisch tengernagy, a gyakorlat vezetője.
A mintegy 400 ezer négyzetkilométer területű Balti-tenger a világ egyik legforgalmasabb vízi szállítási útvonala, naponta nagyjából 2500 teherhajó használja, és a személyszállításban és a halászatban is kiemelt jelentőségű.
Biztonsága Németországnak is rendkívül fontos, ezt mutatja például, hogy a partjainál fekvő országok közül négynek – Dánia, Finnország, Lengyelország, Svédország – Németország az első számú kereskedelmi partnere, és az összes többinél is benne van a legfontosabb öt kereskedelmi partner között.
Az esetleges tengeri blokádok vagy fegyveres konfliktusok megszakíthatják ezeket a kereskedelmi kapcsolatokat, ami a mindennapi élethez szükséges alapvető termékek, például az üzemanyag ellátását is megzavarhatja.
Ugyanakkor a Balti-tenger katonailag is kiemelt terület, a NATO egyik fő ellátási útvonala a szövetség baltikumi tagjai és Finnország felé. Ugyancsak fontos biztonsági szempont, hogy szélerőműparkoktól adatkábeleken át földgázvezetékekig az úgynevezett kritikus, az egyes országok működéséhez elengedhetetlen infrastruktúrához tartozó létesítmények egész sora működik a Balti-tengeren – fejtették ki a gyakorlatról készített tájékoztatóban.
A Balti-tengeren hamarosan kezdődő nagyszabású haditengerészeti gyakorlatokon mintegy 30 hajó és több mint 3000 nyugati katona vesz részt, és első alkalommal gyakorolják majd, hogyan kell reagálni egy esetleges orosz támadásra a térségben – közölte pénteken Németország haditengerészeti főnöke.
A szeptember 9-én kezdődő kéthetes Északi partok elnevezésű gyakorlaton a Balti-tengeren lévő összes NATO-ország, valamint a hamarosan csatlakozó Svédország és a nem baltikumi szövetségesek, az Egyesült Államok, Kanada, Hollandia, Belgium és Franciaország csapatai egymás mellett gyakorlatoznak.
A kétéltű hadműveleteket és a tengerről szárazföldre történő csapásokat gyakorolják majd. A Balti-tengeren átvezető tengeri útvonalak biztosítása a másik fókuszpontja a gyakorlatnak, amelyre Lettország és Észtország partjainál kerül sor – számolt be a The Independent.
[type] => post
[excerpt] => A Balti-tengeren hamarosan kezdődő nagyszabású haditengerészeti gyakorlatokon mintegy 30 hajó és több mint 3000 nyugati katona vesz részt, és első alkalommal gyakorolják majd, hogyan kell reagálni egy esetleges orosz támadásra a térségben.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1693739220
[modified] => 1693714069
)
[title] => Az orosz támadásra való felkészülés jegyében tartanak hadgyakorlatot a Balti-tengeren
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=88769&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 88769
[uk] => 89033
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 88770
[image] => Array
(
[id] => 88770
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/amcsi-hadihajo.jpg
[original_lng] => 171989
[original_w] => 1140
[original_h] => 641
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/amcsi-hadihajo-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/amcsi-hadihajo-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/amcsi-hadihajo-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/amcsi-hadihajo-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/amcsi-hadihajo.jpg
[width] => 1140
[height] => 641
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/amcsi-hadihajo.jpg
[width] => 1140
[height] => 641
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/09/amcsi-hadihajo.jpg
[width] => 1140
[height] => 641
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1693993205:8
[_thumbnail_id] => 88770
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1969
[translation_required_done] => 1
[_oembed_fd4a031f3ff980c847d02062c2e6a4df] =>
Russia announced that its warships have reached Iran to participate in joint exercises with Iran and China in the Gulf of Oman. pic.twitter.com/FWXfW9Y7t4
Lengyelország és szövetségesei figyelemmel kísérik a balti-tengeri orosz flottagyakorlatot – közölte Andrzej Duda lengyel elnök pénteken az észak-lengyelországi Gdynia katonai kikötőjében tartott sajtóértekezleten.
A nyilatkozatot megelőzően a lengyel államfő a gdyniai tengeri műveleti központban egyeztetett a Balti-tengeren fennálló biztonsági helyzetről. Közlése szerint a látogatás a folyamatban lévő orosz flottagyakorlattal függ össze.
Felidézte: az Okeanszkij Scsit–2023 (Óceáni Pajzs–2023) fedőnevű, e héten kezdődött manővereken az orosz haditengerészet több mint 30 hadihajója, 30 repülőgépe és mintegy hatezer katona – elsősorban tengerészek – vesznek részt.
A gyakorlatot Lengyelország „természetes módon” az Ukrajnában zajló háborúval köti össze, valamint azzal a tevékenységgel, amelyet Oroszország Lengyelország keleti határainál folytat – jelentette ki Andrzej Duda.
Kifejtette: elsősorban a Wagner-csoport fehéroroszországi jelenlétére gondol, amely csoportot Varsó nem tart „a szó szoros értelmében felfogott magánhadseregnek”.
„Semmi kétségem sincs arról, hogy a Wagner-csoport tevékenységét igazából az orosz kormányzat irányítja” – fogalmazott a lengyel elnök, hozzátéve: a zsoldosokat az orosz fenyegetés egyik formájának tekinti.
Aláhúzta: az orosz tengeri manőverek kapcsán a lengyel és a szövetséges egységek „folytatják tevékenységüket”, nyomon követik a helyzetet, és őrködnek a térség biztonsága felett.
Teaser and footage from a rehearsal of tomorrow’s Poland’s military parade, timed to coincide with Army Day - which commemorates Poland’s victory over the Bolsheviks in 1920. pic.twitter.com/oq93wFlXl6
Podczas gdy inni składają deklaracje odnoszące się do przyszłości, my w porozumieniu ze stroną ukraińską działamy. Pierwsze ekspresowo wyremontowane w Bumarze-Łabędy czołgi Leopard zostały odebrane przez stronę ukraińską ?? Nad kolejnymi wozami prace trwają. pic.twitter.com/anWXVvIbC5
AKTUALIZACJA❗️ Średnia notowań w interwale od 30 września do 7 października (7 sondaży) oraz od 8 do 12 października (8 sondaży), z wagą uwzględniającą prawdopodobny rozkład głosów w obwodach zagranicznych. pic.twitter.com/PWPKRAGvcd
At the meeting marking the 🇺🇦 Diplomatic Service Day, FM @sikorskiradek spoke about 🇵🇱's support for Ukraine.
Talking about the role of individuals in history, he compared @ZelenskyyUa to Winston Churchill, because had Zelenskyy left Kyiv, Ukraine would have lost the war. pic.twitter.com/LoeQinYNSr
💬 The presence of #NATO forces in Ukraine is not unthinkable. I appreciate the 🇫🇷 President Emmanuel Macron's initiative, because it is about Putin being afraid, not us being afraid of Putin.
France is building an alliance of countries open to potentially sending Western troops to Ukraine — and in the process deepening its clash with a more cautious Berlin.https://t.co/ckOjJL7fmh
