Az Európai Unió Tanácsa kedden politikai megállapodásra jutott a hering, sprotni, tőkehal, lazac és lepényhal új halászati korlátozásairól a Balti-tengeren, hogy biztosítsa az állomány fenntarthatóságát és a halászati ágazat életképességét, közölte az ET sajtószolgálata, írta a Jevropejszka Pravda.
A 2026-ra vonatkozó kihalászható mennyiségekről (TACs) és nemzeti kvótákról szóló megállapodás összhangban van a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács tudományos tanácsaival, és meghatározza az egyes tagállamok által kifogható maximális mennyiséget az egyes halállományok esetében.
Az EU halgazdasági miniszterei figyelembe vették mind a környezeti, mind a társadalmi-gazdasági tényezőket, azzal a céllal, hogy biztosítsák a halászat fenntartható fejlődését, miközben támogatják az ágazatban dolgozók jólétét.
Az EU Tanácsa hivatalosan a következő ülésén fogadja el a határozatot, miután a szöveg véglegesen elkészült az unió összes nyelvén.
Az EU Tanácsa korlátozza az uniós vizeken kifogott halak mennyiségét a halállományok lemerülésének megakadályozása érdekében. Kulcsszerepet játszik ezen korlátozások meghatározásában, mivel kizárólagos döntéshozatali hatáskörrel rendelkezik ezen a területen.
A Balti-tenger számos kihívással néz szembe, beleértve a biológiai sokféleség csökkenését, az éghajlatváltozást, a múltbeli túlhalászás következményeit, valamint a magas szintű szennyezést és a hulladékokat.
A napokban két német Eurofighter repülőgépet riasztottak a Balti-tenger légterében, hogy elfogjanak egy orosz Il-20M katonai felderítő repülőgépet – jelentette a Die Zeit című német újság.
A német légierő adatai szerint először egy azonosítatlan repülőgépet észleltek a Balti-tenger feletti nemzetközi légtérben, amely nem reagált a kapcsolatfelvételi kérésekre.
Válaszul két német Eurofighter repülőgép szállt fel a németországi Rostock-Laage légibázisról.
Megjegyezték, hogy a légteret megsértő repülőgép egy orosz Il-20M felderítő repülőgép volt.
A közlemények szerint a nemzetközi légtérben tartózkodott, tehát nem sértette meg a NATO-országok légterét. Német repülőgépek kísérték az orosz repülőgépet, amíg a svéd NATO-partnerek át nem vették az irányítást.
A kiadvány hangsúlyozza, hogy a balti-tengeri térségben a helyzet az utóbbi időben még feszültebbé vált az orosz légtér megsértése miatt.
Német vadászgépek egy orosz felderítő repülőgépet fogtak el a Balti-tenger felett. Az orosz Il-20M repülőgép kikapcsolt transzponderrel és repülési terv nélkül szállt fel Kalinyingrádból, nyugat felé tartott, közvetlenül a nemzetközi légtérbe Lengyelország és Németország közelében.
Az orosz repülőgépet hamarosan észlelték a NATO radarrendszerei.
A NATO értesítette a német fegyveres erők úgynevezett gyorsreagálású csoportját (QRA) az orosz repülőgéppel történt incidensről. Két Eurofighter vadászgépet riasztottak, hogy elfogják az orosz Il-20M-et.
100 kilométerre a német partoktól az Eurofighter repülőgépek vizuális kapcsolatot létesítettek és lefényképezték az orosz gépet, amely ezután sem változtatott irányt.
Az orosz repülőgép kezdetben nyugati irányban folytatta repülését, majd irányt változtatott észak felé, aminek eredményeként nem történt meg a német légtér megsértése.
11:10-kor a német Eurofighter vadászgépek biztonságban visszatértek Laage-ba. Ezt megelőzően az egyik repülőgép egy orosz felderítő repülőgépet üldözött, amely északkeleti irányban elrepült a dániai Bornholm szigete mellett.
[type] => post
[excerpt] => Német vadászgépek egy orosz felderítő repülőgépet fogtak el a Balti-tenger felett. Az orosz Il-20M repülőgép kikapcsolt transzponderrel és repülési terv nélkül szállt fel Kalinyingrádból, nyugat felé tartott, közvetlenül a nemzetközi légtérbe Leng...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1751200740
[modified] => 1751187231
)
[title] => Német vadászgépek orosz felderítő repülőgépet fogtak el a Balti-tenger felett
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=155270&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 155270
[uk] => 155210
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 155211
[image] => Array
(
[id] => 155211
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/image-297.png
[original_lng] => 304742
[original_w] => 720
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/image-297-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/image-297-300x188.png
[width] => 300
[height] => 188
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/image-297.png
[width] => 720
[height] => 450
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/image-297.png
[width] => 720
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/image-297.png
[width] => 720
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/image-297.png
[width] => 720
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/06/image-297.png
[width] => 720
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1751176432:12
[_thumbnail_id] => 155211
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1478
[_algolia_sync] => 176796717001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 261973
[1] => 1079647
[2] => 1079646
)
[tags_name] => Array
(
[0] => balti-tenger
[1] => német vadászgép
[2] => orosz felderítő gép
)
)
[3] => Array
(
[id] => 155216
[content] =>
Péntek reggel újabb incidens történt a Balti-tenger felett: a német légierő Eurofighterjei fogtak el egy repülési terv és transzponder nélkül nyugatra tartó orosz kémrepülőgépet – számolt be a Bild.
A transzponder-jelzés és repülési terv nélkül levegőbe emelkedő, RF-95979 lajstromjelzésű Iljusin Il-20M repülőgép a kalinyingrádi exklávéból tartott nyugati irányba.
Az orosz repülőgépet péntek reggel 9 órakor érzékelték a NATO radarjai, de a parancsnokságnak nem sikerült felvenni vele a rádiókapcsolatot. A gép egyenesen a lengyel-német légtér felé haladt.
Ennek hatására negyed tízkor kiadták a riasztást, majd fél 10-kor levegőbe emelkedett Németország gyorsreagálású egységének két Eurofighter vadászgépe.
A két gép 10 órakor érte el az orosz kémrepülőgépet, amely már a lengyel Kolberg városánál repült – 100 kilométerre a német partoktól.
Ugyanakkor, hiába fogták el a német vadászgépek az Iljusint, az csak a német légtér közvetlen közelében, mindössze 40 kilométerre fordult el északi irányba. A két vadászgép közül az egyik a dán Bornholm szigetig követte az orosz gép mozgását.
Német Katonai források szerint a mai elfogó manőver már a kilencedik ilyen jellegű bevetés 2025-ben.
Az orosz Il-20M típusú felderítő repülőgépek többször is felszállnak Kalinyingrádból, hogy információkat gyűjtsenek a NATO-országok katonai tevékenységeiről a Balti-tenger partvidékén – különösen Lengyelország, Németország, Dániában és Svédország érintett az orosz akciókban.
A svéd kormány új intézkedéseket vezet be az orosz „árnyékflotta” elleni küzdelem érdekében a Balti-tengeren, számolt be a Sweden Herald.
Július 1-jétől Svédország kiterjeszti hatáskörét a felségvizein vagy gazdasági övezetén áthaladó külföldi hajók ellenőrzésére.
Ezentúl a parti őrség és a Svéd Tengerészeti Hivatal nemcsak a kikötőkbe belépő hajók, hanem az egyszerűen svéd vizeken áthaladó hajók biztosítási adatait is megkaphatja.
A kormány ezt hatékony lépésnek tartja a szankciók fokozása érdekében.
„Ennek elrettentő hatása lesz az orosz árnyékflotta részét képező hajókra, és alapot biztosít más intézkedések meghozatalához, például több hajóval szembeni szankciókhoz” – mondta Gunnar Strömmer igazságügyminiszter az Ekot svéd rádiónak adott interjúban.
Ezek olyan hajók, amelyek gyakran nem rendelkeznek biztosítással, műszakilag elavultak, átláthatatlan tulajdonosi szerkezettel rendelkeznek, és a szankciók, többek között az olajkészletekre vonatkozó korlátozások megkerülésére szolgálnak.
Ulf Kristersson svéd miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a fokozott ellenőrzések egy szélesebb körű erőfeszítés részét képezik, amelynek célja Svédország jelenlétének megerősítése a régióban és a Balti-tenger biztonságának növelése.
„Ez fontos információkkal látja el Svédországot és szövetségeseinket a hajókról, amelyek alapul szolgálhatnak a további árnyékflotta-hajókkal szembeni szankciók kivetéséhez” – hangsúlyozta Kristersson egy sajtóközleményben.
Mark Rutte NATO-főtitkár megígérte Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek, hogy sürgősen megvizsgálja Varsó javaslatát, miszerint a Balti-tengerre haditengerészeti rendfenntartó missziót telepítenének az infrastruktúra védelme érdekében.
Rutte december 27-én jelentette be, hogy a NATO növelni kívánja katonai jelenlétét a Baltikumban. A nyilatkozat reakció volt az Észtország és Finnország közötti tenger alatti energiakábeleket december végén, valamint november közepén két másik, Németországot Finnországgal, illetve Svédországot Litvániával összekötő kábelt megrongáló incidensekre.
Az észt Kaja Kallas, az EU diplomáciai vezetője a vizsgálat eredményét meg nem várva az orosz olajszállító flottát tette felelőssé a balti incidensekért, és újabb közösségi szankciókat ígért ellene.
November végén Tusk az északi és balti országok kormányfőinek találkozóján (Észak-balti Nyolcak, NB8) azt javasolta, hogy a NATO megerősített légi rendfenntartó műveletéhez hasonlóan közös katonai járőrözést szervezzenek a Balti-tengeren. A lengyel miniszterelnök anélkül, hogy a kezdeményezés részleteibe bocsátkozott volna, hangsúlyozta annak oroszellenes irányultságát. Tusk szerint Varsó javaslatát a szövetség 2025 júniusában Hágában tartandó csúcstalálkozóján tárgyalhatják meg.
Estonian 🇪🇪 units are training side by side with Ukrainian 🇺🇦 drone experts at #HedgeHog2025 — from target detection to FPV strikes. “This is mutual learning,” says Azov veteran Ranger. Real battlefield tactics in action.#Siil2025#DroneWarfare#Estoniapic.twitter.com/6nKTFZXjQ1
— Estonian Defence Forces | Eesti Kaitsevägi (@Kaitsevagi) May 15, 2025
I’ve just spoken with the Estonian PM @KristenMichalPM about the Russian air space violation today. NATO’s response under Eastern Sentry was quick and decisive.
A régió országai riadókészültségben vannak, miután 2022 óta több olyan incidens is történt, amelyekben tenger alatti kábelek és gázvezetékek sérültek meg a Balti-tengeren, és amelyeket szabotázscselekményeknek tartanak – számolt be az Euronews.
Mark Rutte NATO-főtitkár kijelentette, hogy a katonai szövetség fokozza a járőrözést a Balti-tengeren, miközben finnországi nyomozók annak megállapításán dolgoznak, hogy egy Oroszországhoz köthető hajó szabotálta-e a térségben a tenger alatti kábeleket a hét elején.
Csütörtökön a finn hatóságok megszállták és ellenőrzésük alá vonták az Eagle S nevű hajót, amelynek horgonya a gyanújuk szerint kárt okozott egy Finnországot és Észtországot összekötő tenger alatti energiakábelben.
Dmitrij Peszkovot, a Kreml szóvivőjét pénteken megkérdezték a finn vizekre vitt hajó lefoglalásáról, de nem kívánt nyilatkozni.
Az Eagle S a Cook-szigetek zászlója alatt hajózik, de a finn vámhatóság és az EU tisztviselői szerint az orosz árnyékflottához tartozik, és a nemzetközi szankciók ellenére orosz olajat és gázt szállít.
Az öregedő, gyakran homályos tulajdonosi hátterű hajók rendszeresen nyugati szabályozású biztosítás nélkül közlekednek.
A hajók oroszországi használata környezetvédelmi aggályokat vetett fel a balesetekkel kapcsolatban, tekintettel a hajók korára és bizonytalan biztosítási fedezetükre.
Az X-en közzétett bejegyzésében Rutte közölte, hogy beszélt Alexander Stubb finn elnökkel „a tengeri kábelek esetleges szabotázsával kapcsolatos vizsgálatról”. Rutte közölte, hogy „a NATO fokozni fogja katonai jelenlétét a Balti-tengeren”.
Arra a kérdésre, hogy ezek a tervek milyenek, a NATO központja csak annyit mondott, hogy a 32 országot tömörítő szövetség „továbbra is éber és azon dolgozik, hogy további támogatást nyújtson, többek között katonai jelenlétének fokozásával” a térségben.
Az incidensről tartott magas szintű megbeszélést követően Stubb az X-en közzétette, hogy „a helyzet ellenőrzés alatt van. Nincs okunk aggodalomra”, hozzátéve, hogy a vizsgálat folytatódik. Elmondta, hogy Finnország és Észtország további NATO-segítséget kért.
Az új intézkedések között szerepelhet a térségben tartózkodó hajók „biztosítási bizonyítványainak ellenőrzése” is.
Finnország, amelynek 1340 kilométeres határa közös Oroszországgal, az ukrajnai invázióra válaszul feladta évtizedes katonai semlegességi politikáját, és 2023-ban csatlakozott a NATO-hoz.
2023 októberében a hasonló incidensekre válaszul a NATO és szövetségesei több tengeri járőrgépet, távolsági radaros repülőgépet és drónokat telepítettek megfigyelő és felderítő repülésekre, miközben egy aknakereső flottát is a térségbe küldtek.
Az Estlink-2 villamosenergia-kábel, amely Finnországból Észtországba szállítja az áramot a Balti-tenger alatt, szerdán hibásodott meg. A kár szolgálatásokra csak csekély hatással volt, de a teljes helyreállítás egészen jövő augusztusig eltarthat.
[type] => post
[excerpt] => A régió országai riadókészültségben vannak, miután 2022 óta több olyan incidens is történt, amelyekben tenger alatti kábelek és gázvezetékek sérültek meg a Balti-tengeren, és amelyeket szabotázscselekményeknek tartanak.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1735503600
[modified] => 1735492153
)
[title] => Litvánia további lépéseket tesz a balti-tengeri kábelek megsérülése miatt
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=136630&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 136630
[uk] => 136485
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 136486
[image] => Array
(
[id] => 136486
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/1735307740-1297-large.webp
[original_lng] => 11798
[original_w] => 825
[original_h] => 550
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/1735307740-1297-large-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/1735307740-1297-large-300x200.webp
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/1735307740-1297-large-768x512.webp
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/1735307740-1297-large.webp
[width] => 825
[height] => 550
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/1735307740-1297-large.webp
[width] => 825
[height] => 550
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/1735307740-1297-large.webp
[width] => 825
[height] => 550
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/1735307740-1297-large.webp
[width] => 825
[height] => 550
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1735484953:5
[_thumbnail_id] => 136486
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2106
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_ca6d37591337c4309dea893345bbf29b] =>
🇱🇹🇺🇦 Lithuanian military aid-filled trucks have arrived in Ukraine. Continuing to enhance Ukraine’s military capabilities, we have delivered thousands of drones from Lithuanian manufacturers, as well as thermal cameras and five-ton telescopic handlers.#StandWithUkrainepic.twitter.com/as90gILkw3
Mark Rutte NATO-főtitkár az X-en jelentette be, hogy a katonai szövetség megerősíti a jelenlétét a Balti-tengeren, miután Észtország és Finnország között megsérült egy elektromos kábel a tenger alatt. Finnország szerint szabotázsakcióról van szó, egy orosz tankerhajó okozhatta szándékosan a rongálást.
A NATO főtitkára azt is elárulta, hogy az eset után beszélt Alexander Stubb finn elnökkel annak kivizsgálása miatt. Rutte hangsúlyozta, hogy mindenben támogatja Finnországot – írja a De Telegraaf.
A finn elnök Mark Rutte bejelentése előtt, péntek reggel úgy nyilatkozott, hogy nagyobb NATO-jelenlétre van szükség az említett területen. Véleménye szerint nagyobb hangsúlyt kell fektetni a létfontosságú infrastruktúrák védelmére.
A terv nem sokkal azután lett bejelentve, hogy egy újabb távközlési kábel sérült meg gyanús körülmények között. A lengyel kormány szerint orosz támadás történt, és ezért a hadiflottájukkal erősítenék meg a mélytengeri infrastruktúra védelmét.
Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerdán kijelentette, hogy egy haditengerészeti „rendfenntartó” programot kíván indítani a Balti-tenger védelmére az orosz fenyegetésekkel szemben.
Az északi és balti országok vezetőinek svédországi csúcstalálkozója előtt Varsóban a Politicónak nyilatkozva Tusk elmondta, hogy a kezdeményezés térség nemzeteinek a közös vállalkozása lesz, amelyek „megunták Oroszország támadásait” a mélytengeri infrastruktúrával szemben.
Ha Európa összefog, akkor Moszkva technológiában és hadiiparban is eltörpül mellettünk. Itt az ideje, hogy megmutassuk, mi erővel fogunk válaszolni minden fenyegetésre – jelentette ki a lengyel miniszterelnök.
A felvetés azután hangzott el, hogy a múlt héten megszakadt egy több mint ezer kilométer hosszú tenger alatti távközlési kábel, amely Finnországot és Németországot, valamint Svédországot és Litvániát kötötte össze.
Az ügyben nyomozó hatóságok egy kínai zászló alatt közlekedő hajót tartanak felelősnek, amely Oroszországból indult és a Balti-tengeren keresztül hajózott a sérülés pillanatában.
„A Balti-tenger nem egy orosz játszótér!”
Moszkva, amely az orosz-ukrán háború kirobbanása óta fokozta hibrid hadviselési kampányát Európában, „nevetségesnek” nevezte azokat a feltételezéseket, hogy Oroszországnak bármi köze lenne a megszakadt kábelekhez. Peking szintén tagadta, hogy egy kínai hajó lenne felelős az esetért.
Azonban a térség országainak több védelmi minisztere, köztük a német Boris Pistorius is kijelentette, hogy a konfliktus előtt ezek az esetek nagyon ritkák voltak, és eddig minden esetben Oroszországból érkező vagy oda tartó hajók voltak jelent a sérülések idején. Szerinte ez bővel elég bizonyíték arra, hogy „orosz szabotázskampány” zajlik a Balti-tengeren.
A tengert Oroszország kivételével nyolc állam határolja, ezek pedig együtt folyamatos ellenőrzést, Moszkva agressziójának növekedése esetén pedig teljes blokádot is be tudnának vezetni a Szentpétervárnál és Kalinyingrádnál állomásozó orosz hadiflotta, illetve a tengeri kereskedelem akadályozása érdekében.
W związku z dowodami, że to rosyjskie służby specjalne dokonały karygodnego aktu dywersji wobec centrum handlowego przy Marywilskiej, podjąłem decyzję o wycofaniu zgody na działanie konsulatu Federacji Rosyjskiej w Krakowie.
— Radosław Sikorski 🇵🇱🇪🇺 (@sikorskiradek) May 12, 2025
Litvánia kommentálta Oroszországnak a Balti-tenger tengeri határainak megváltoztatására irányuló terveit, számolt be a Delfi az ország külügyminisztériumára hivatkozva.
Hangsúlyozták, hogy Oroszország ezen kijelentéseit szándékos, céltudatos provokációnak tekintik, amelynek célja a szomszédos országok megfélemlítése.
„Ez egy újabb bizonyíték arra, hogy Oroszország agresszív és revizionista politikája veszélyezteti szomszédai és általában véve Európa biztonságát. Litvánia felkéri Oroszország képviselőjét, hogy átfogó magyarázatot kapjon, és válaszként koordinálja lépéseit partnereivel” – közölte a minisztérium.
Korábban a sajtó arról számolt be, hogy Oroszország a balti-tengeri felségvizeinek kiterjesztését tervezi a finn és litván határon.
Lithuania steps up its support for Ukraine with needed supplies: reconnaissance drones as part of the Latvian-led drone coalition, anti-drone systems, ammunition, generators, and foldable beds. Solidarity in action! 🇱🇹🇺🇦 #StandWithUkraine#MilitaryAidpic.twitter.com/HCCZyftvg9
NEW: Finnish 'instrumentalization' law passes in Parliament.
"This gravely undermines access to #asylum in #Finland, endangering rights of people seeking safety & arbitrariness & violence at the border," says @dinushikad1
Today marks a significant milestone as @LTU_Army receives its first domestically purchased combat drones. We are acquiring over 2300 Lithuanian drones for our forces, also, we will deliver nearly 5000 of such drones to Ukraine, strengthening both our military & Ukraine’s defence. pic.twitter.com/Tegv9HD8jk
🇱🇹🇺🇦 Lithuanian military aid-filled trucks have arrived in Ukraine. Continuing to enhance Ukraine’s military capabilities, we have delivered thousands of drones from Lithuanian manufacturers, as well as thermal cameras and five-ton telescopic handlers.#StandWithUkrainepic.twitter.com/as90gILkw3
