Lemondott Tomislav Momirovic szerb kül- és belkereskedelmi miniszter, korábbi építésügyi tárcavezető szerdán az újvidéki vasúti pályaudvaron történt tragédia miatt.
Tomislav Momirovic 2020 és 2022 között vezette az építésügyi minisztériumot, abban az időszakban, amikor az újvidéki vasútállomás épületének felújítása elkezdődött, illetve az első szakasza lezárult.
A tárcavezető a miniszterelnökhöz intézett levelében azt írta, hálás Szerbia elnökének a bizalmáért és a kinevezésért. „Számára és Szerbia számára is mindig itt leszek” – tette hozzá.
Szintén az újvidéki tragédia miatt lemondott szerdán a szerbiai vasutak infrastruktúrájáért felelős vállalat megbízott igazgatója, Jelena Tanaskovic is, aki korábban erdészeti miniszter, illetve környezetvédelmi, valamint pénzügyi államtitkár is volt.
Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök kedd esti, a nemzethez intézett beszédében szólította fel a szerb politikusokat és intézményvezetőket arra, hogy az újvidéki tragédiáért felelősséget vállalva mondjanak le. Mint mondta, a szerdai nap folyamán több lemondásra is számít.
Az újvidéki vasútállomás előtetője november elsején szakadt le, a többtonnás szerkezet 17 emberre esett rá, 15-en életüket vesztették, két sérült állapota súlyos. A baleset miatt senki sem vállalta a felelősséget, ezért az ellenzék több tiltakozó akciót is szervezett.
Goran Vesic építésügyi miniszter ugyan a tragédia után néhány nappal lemondott, de közölte, nem érzi magát felelősnek a történtek miatt. „Sem nekem, sem a velem dolgozóknak nincs egy cseppnyi felelősségünk sem abban a tragédiában, ami történt. Biztos vagyok abban, hogy a vizsgálat ezt fogja bizonyítani” – mondta.
Az ellenzéki tiltakozók azt követelik, hogy tartóztassák le a tragédia felelőseit, hozzák nyilvánosságra a vasútállomás újjáépítésében részt vevő cégekkel kötött szerződéseket, és mondjon le a szerb miniszterelnök, illetve Újvidék polgármestere.
A szerződéseket azért szeretnék látni, mert a tragédia napján az illetékes miniszter, illetve a szerbiai vasutak infrastruktúrájáért felelős vállalat azt közölte, hogy a leszakadt előtető nem képezte a felújítási munkálatok részét, ezért azt nem is újították fel, azóta viszont számos felvétel került nyilvánosságra, amelyen látszik, hogy módosítottak a szerkezeten, további terhelésnek téve ki a hat évtizede épült konstrukciót.
Az újvidéki vasútállomás 1964-ben átadott épületét 2021 és 2022 során több hullámban felújították, a munka azonban 2024-ben is folytatódott. Goran Vesic építésügyi miniszter júliusban jelentette be, hogy befejezték a felújítást, az egész épület használhatóvá vált.
Aleksandar Vucic köztársasági elnök leszögezte: a bíróságnak kell eldöntenie, ki a felelős a tragédiáért, de bizonyosan felelősség terheli mindazokat, akik nem gondoltak arra, hogy fel kell újítani a hatvan éve felhúzott épület minden részét. Nem azért kell megtalálni a felelősöket, hogy valakit bűnösnek lehessen kikiáltani, hanem azért, hogy hasonló esetek a jövőben ne forduljanak elő – tette hozzá.
A holland kormány jogszerűen tartott vissza egyes információkat a Kelet-Ukrajna felett 2014-ben lelőtt maláj utasszállító repülőgép esetével kapcsolatban, a légi közlekedés biztonságára vonatkozó bizonyos részletek bizalmas kezelése indokolt és arányos – közölte az Európai Unió Bírósága csütörtökön.
A luxembourgi székhelyű testülethez 2018-ban két holland médiavállalat, az RTL Nederland és az RTL Nieuws, nyújtott be keresetet, miután az illetékes holland miniszter egyes információk bizalmas jellegére hivatkozva elutasította, hogy bizonyos részleteket adjon ki számukra az üggyel kapcsolatban.
Az RTL vállalatok vitatták az információk bizalmas jellegét. A holland államtanács előtt benyújtott fellebbezésük keretében a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való alapvető jogra hivatkoztak.
Az uniós bíróság csütörtöki határozatában úgy ítélte meg, hogy a repülésbiztonságra vonatkozó információk bizalmas kezelése sértheti a véleménynyilvánítás és tájékozódás szabadságához való jogot.
Az ítélet hozzáteszi azonban, hogy alkalmazása az általa elérni kívánt céllal arányos, mivel nem akadályozza a nyilvánosságot és a médiát abban, hogy más forrásokból tájékozódjanak a témában.
A testület emlékeztetett, hogy a légi eseményekre és balesetekre vonatkozó információk bizalmas jellege központi elemét alkotja az uniós jogalkotó által a légi közlekedés biztonságának javítása érdekében létrehozott felügyeleti és ellenőrzési rendszernek, amely ezen információk gyűjtésén, hatóságok közötti megosztásán és elemzésén alapul.
A malajziai légitársaság MH17-es, Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó utasszállító gépe 2014. július 17-én zuhant le Kelet-Ukrajnában, a fedélzetén tartózkodók többsége – 196 utas – holland állampolgár volt.
Az esetet vizsgáló nemzetközi nyomozócsoport arra következtetésre jutott, hogy a gépet az orosz fegyveres erők Kurszkban állomásozó 53. légvédelmi rakétadandárjához tartozó Buk típusú légvédelmi rakétarendszerről lőtték le szakadár területről.
A holland bíróság bűnösnek ítélte repülőgép lelövésében Igor Girkint, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) korábbi ezredesét – aki 2014 nyarán az ukrajnai szakadár „Donyecki Népköztársaság” (DNR) „védelmi minisztereként” szolgált –, a szintén orosz Szergej Dubinszkijt, a DNR katonai hírszerző ügynökségének volt vezetőjét és az ukrán Leonyid Harcsenkót, aki a szakadár felderítő osztag vezetője volt. Mindhármukat távollétükben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték.
