Az USA és Irán között a jövő héten újra indulhatnak a tárgyalások Pakisztán fővárosában, Iszlámábádban – jelentette a The Wall Street Journal.
A kiadvány a helyzettel ismerős forrásai szerint az USA és Irán közvetítőkkel együttműködve egy egyoldalas, 14 pontból álló egyetértési megállapodást dolgoz ki. Ez egy egyhónapos időszakra meghatározza a háború befejezéséről szóló tárgyalások paramétereit.
Emellett Irán most először fejezte ki készségét nukleáris programjának megvitatására.
A munkadokumentum felszólítja Iránt, hogy lazítson a Hormuzi-szoros feletti ellenőrzésén. Cserébe az Egyesült Államok 30 napos tárgyalások idejére enyhíti az iráni kikötők blokádját. A két fél azt is megvitatja, hogy Irán magasan dúsított uránkészleteinek egy részét külföldre exportálják.
Irán továbbra is ellenzi a nukleáris anyagok Egyesült Államokba történő átadását – mondta egy iráni tisztviselő.
A források azonban hangsúlyozták, hogy a kulcsfontosságú kérdések továbbra is megoldatlanok, és a tárgyalások megszakadásához vezethetnek.
Az amerikai és iráni tárgyalók Genfben megállapodtak egy potenciális nukleáris megállapodás „irányelveiben”. Az Axios egy amerikai tisztviselőre hivatkozva arról számolt be, hogy az amerikai és iráni tárgyalók február 17-én, kedden Genfben közölték, hogy előrelépést értek el a nukleáris tárgyalásokon. A feleknek azonban még sok részletben kell megállapodniuk.
A forrás szerint az iráni fél Steve Witkoff és Jared Kushner amerikai elnöki megbízottakkal folytatott megbeszéléseket követően felajánlotta, hogy a következő két héten belül visszatér a tárgyalásokhoz részletes javaslatokkal, „hogy megoldják a fennálló álláspontbeli különbségeket”.
Eközben Abbas Araghchi iráni külügyminiszter azt mondta, hogy a felek megállapodtak egy lehetséges nukleáris megállapodás „irányelveiben”.
A tárgyalásokat „komolynak, konstruktívnak és pozitívnak” nevezte, és kijelentette, hogy „előrelépés történt az előző találkozóhoz képest”.
„Különböző verziók lettek komolyan megvitatva. Végül sikerült közös megegyezésre jutnunk számos fő elvet illetően, amelyek alapján továbblépünk, és elkezdjük kidolgozni egy potenciális megállapodás szövegét” – mondta az iráni állami televíziónak. „Ez nem jelenti azt, hogy gyorsan megállapodásra juthatunk, de legalább már elindultunk ezen az úton.” Araghchi elmondása szerint a felek megállapodtak abban, hogy kidolgozzák a potenciális megállapodás tervezeteit, szöveget cserélnek, és kitűzik a tárgyalások harmadik fordulójának időpontját.
Badr Albusaidhi ománi külügyminiszter, aki közvetítőként járt el, azt nyilatkozta, hogy a tárgyalások második fordulója „jó előrelépéssel zárult a közös célok és az erre vonatkozó technikai kérdések meghatározásában”. Azt is megjegyezte, hogy „a találkozók szelleme konstruktív volt”.
„Együtt komoly erőfeszítéseket tettünk a végső megállapodás számos kulcsfontosságú alapelvének meghatározása érdekében” – mondta.
Albusaidhi szerint még sok munka van hátra, és a felek világosan meghatározták a következő lépéseket a soron következő találkozó előtt.
Abbas Araghchi külügyminiszter kijelentette, hogy Irán már nem dúsít uránt a területén található egyetlen objektumán sem, közölte az AP.
Araghchi hangsúlyozta, hogy Iránban nincs be nem jelentett nukleáris dúsítás, és minden telephely a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség biztonsági garanciája és felügyelete alatt áll. Jelenleg nem folyik dúsítás, mivel a dúsító létesítményeket megtámadták.
A miniszter hozzátette, hogy Irán álláspontja nukleáris programjával kapcsolatban továbbra is egyértelmű.
„Irán joga a dúsításhoz és a nukleáris technológiák, beleértve az urándúsítást is, békés célú felhasználásához vitathatatlan. Ez a jogunk megvan, és továbbra is élünk vele. Reméljük, hogy a nemzetközi közösség, beleértve az Egyesült Államokat is, elismeri jogainkat, és megérti, hogy ez Irán elidegeníthetetlen joga, és soha nem mondunk le ezen jogainkról”, mondta Araghchi.
A brit külügyminisztérium vasárnapi bejelentése szerint ismét érvénybe léptek az Iránnal szembeni szankciók, mivel Teherán jelentős mértékben megsérti az iráni nukleáris fejlesztési program korlátozásáról és ellenőrzéséről tíz éve kötött többhatalmi megállapodást.
Nagy-Britannia és a JCPoA egyezményben részes másik két európai hatalom, Németország és Franciaország (E3) augusztus 29-én közös nyilatkozatban értesítette az ENSZ Biztonsági Tanácsát arról, hogy a vonatkozó 2231-es számú BT-határozat alapján kezdeményezte az úgynevezett „snapback-mechanizmus” elindítását, mivel Irán komoly mértékben megsérti a JCPoA megállapodásból eredő kötelezettségeit.
A mechanizmus lehetővé teszi az Iránnal szembeni korábbi ENSZ-szankciók, például az általános fegyverembargó, valamint számos iráni személy és szervezet elleni büntetőintézkedések újbóli életbe léptetését.
A londoni külügyi tárca által vasárnap ismertetett újabb közös E3-nyilatkozat szerint a snapback-folyamat lezárult, és vasárnaptól ismét érvénybe lépett a Biztonsági Tanács 1696-os, 1737-es, 1747-es, 1803-as, 1835-ös és 1929-es határozata.
Ezek a BT-határozatok tartalmazzák azokat a szankciócsomagokat és egyéb korlátozó intézkedéseket, amelyeket az ENSZ-testület a korábbi években Teheránnal szemben foganatosított az iráni nukleáris fejlesztési tevékenység miatt.
A háromhatalmi közös nyilatkozat szerint Irán ismétlődően megsértette a JCPoA egyezményből eredő kötelezettségeit, ezért az E3-országoknak nem maradt más választásuk, mint a megállapodás alapján enyhített és visszavont szankciók újbóli érvényesítésének kezdeményezése.
A snapback-folyamat kezdetén meghatározott 30 napos türelmi időszak lejárt, így a szankciókat bevezető korábbi BT-határozatok ismét érvénybe léptek – áll a brit külügyi tárca által vasárnap ismertetett közös E3-nyilatkozatban. A három ország az ENSZ mindegyik tagállamát felszólította az újból bevezetett szankciók érvényesítésére. A vasárnapi E3-közlemény szerint Irán 2019 óta az összes olyan korlátozást túllépte nukleáris fejlesztési programjában, amelyeket a JCPoA-egyezményben önként vállalt.
A kommüniké idézi a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szeptember 4-i jelentését, amely szerint Irán dúsítotturánium-készlete 48-szorosan haladja meg a JCPoA megállapodásban meghatározott felső határt. A nyilatkozat hangsúlyozza azt is, hogy Irán semmiféle polgári felhasználási céllal nem tudja indokolni magas dúsítási szintű urániumkészleteinek felhalmozását.
A vasárnapi E3-közlemény szerint nincs még egy ország az egész világon, amely nukleáris fegyverek kifejlesztését célzó program nélkül ilyen magas dúsítási szintű urániumot állítana elő ekkora mennyiségben. Erre a brit kormány már korábban is felhívta a figyelmet. David Lammy előző brit külügyminiszter – akit Keir Starmer miniszterelnök nemrég miniszterelnök-helyettessé nevezett ki – a londoni alsóházban néhány hete tartott tájékoztatásában elmondta: az Irán által elért 60 százalékos urándúsítási szint csak nukleáris fegyver előállításának szándékával magyarázható, mivel a polgári célú atomreaktorok fűtőanyagaként használt urán dúsítási szintje általában 3-5 százalék.
Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója egy varsói sajtótájékoztatón kijelentette, hogy lehetetlen teljesen megsemmisíteni Irán nukleáris programját.
Grossi elmondása szerint diplomáciai erőfeszítésekre és tárgyalásokra van szükség az iráni atomprogram körüli kérdés megoldásához.
A NAÜ vezetője elismerte, hogy az ország nukleáris létesítményei elleni közelmúltbeli csapások jelentős károkat okoztak.
„A megoldás nem lehet katonai, mivel lehetetlen teljesen megsemmisíteni egy ilyen fontos, technológiai és ipari bázissal rendelkező ország potenciálját. Minden lehetséges forgatókönyvben diplomáciai megállapodásra van szükség. Egy ilyen megállapodásnak a megfelelő rendszeres ellenőrzést kell tartalmaznia, a szükséges struktúrára szükség van. Ellenkező esetben egy nagyon törékeny megállapodással lesz dolgunk”, véli Grossi.
A NAÜ megjegyezte, hogy a tárgyalások jelenleg közvetítőkön keresztül folynak.
Grossi hozzátette, hogy most „egy konfliktus utáni szakaszban vagyunk, le kell küzdenünk azt”.
„Remélem, hogy hamarosan lendületet veszünk, és segítünk megállapodásra jutni”, összegezte Grossi.
On July 16, 2025, Member of the Political Bureau of the CPC Central Committee and Foreign Minister Wang Yi met with Iranian Foreign Minister Seyed Abbas Araghchi in Tianjin.
Wang Yi noted that China and Iran have established diplomatic relations for more than half a century, and… pic.twitter.com/JG9uKamNnM
— Chinese Mission to UN (@Chinamission2un) July 17, 2025
Mojtaba Hosseini Khamenei, an Iranian politician, and eldest son of Ayatollah Ali Khamenei, who was elected the next Supreme Leader of Iran, has been killed in U.S. strikes in Tehran 😯
JD Vance alelnök rövid interjút adott az NBC Newsnak, amelyben kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem áll háborúban Iránnal.
„Mi Irán nukleáris törekvéseivel állunk hadban” – pontosított Vance, majd hozzátette, hogy az USA megsemmisítette Irán nukleáris programját.
Vance egyúttal visszautasította a Trumpot ért kritikák egy részét is, mondván, nem igaz, hogy a művelet túllépett volna elnöki hatáskörén – ahogyan azt korábban Hakeem Jeffries, a képviselőházi demokrata vezető felvetette.
Az alelnök hozzátette: az Egyesült Államok és szövetségesei most azon fognak dolgozni, hogy véglegesen felszámolják Irán nukleáris programját.
Ezzel egyidőben a Pentagonban Pete Hegseth védelemi miniszter is sajtótájékoztatót tartott, ahol ő is megerősítette, hogy a mostani támadásokkal elérték a kívánt célt.
On July 16, 2025, Member of the Political Bureau of the CPC Central Committee and Foreign Minister Wang Yi met with Iranian Foreign Minister Seyed Abbas Araghchi in Tianjin.
Wang Yi noted that China and Iran have established diplomatic relations for more than half a century, and… pic.twitter.com/JG9uKamNnM
— Chinese Mission to UN (@Chinamission2un) July 17, 2025
Je viens de m’entretenir avec le Président iranien Massoud Pezeshkian.
J’ai marqué ma vive préoccupation sur l'escalade en cours, et condamné les frappes injustifiées contre les infrastructures civiles émiriennes et plusieurs navires.
Az izraeli légicsapások után értelmetlenné váltak az iráni atomprogramról folytatott tárgyalások – jelentette ki pénteken az iráni külügyi szóvivő.
„A másik oldal (az Egyesült Államok) viselkedése feleslegessé tette a tárgyalásokat; nem lehet egyrészt a tárgyalási készséget hangoztatni, másrészt pedig megengedni a cionista rezsimnek, hogy iráni területek ellen intézzen támadást” – közölte Eszmail Bakaei, kiemelve: Izrael nem támadta volna meg Iránt az Egyesült Államok előzetes engedélye nélkül.
A szóvivő – akit a Taszním iráni hírügynökség idézett – egyúttal azt vetette Izrael szemére, hogy „sikeresen befolyásolja” a diplomáciai folyamatot.
A Teherán és Washington közötti, az iráni nukleáris programmal kapcsolatos megbeszélések következő fordulójára az eredeti tervek szerint vasárnap kerülne sor Maszkatban.
Donald Trump amerikai elnök egy interjúban elmondta, tudomása volt az Izrael által Irán ellen tervezett légicsapásról, de megismételte, hogy abban az Egyesült Államoknak nem volt része.
Hosszú szünetet követően az Egyesült Államok ismét tárgyalóasztalhoz ült Iránnal annak nukleáris programjáról. Teherán tájékoztatása szerint a szombaton Maszkatban tartott megbeszélés – amelyet az ománi külügyminiszter szerint kedvező légkör jellemzett – azzal zárult, hogy a felek egy hét múlva folytatják az egyeztetéseket, írja a hirado.hu az MTI nyomán.
Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter a Telegramon közölte, hogy rövid ideig közvetlenül is tárgyalt az amerikai delegációvezetővel, Steve Witkoff-fal, Donald Trump elnök közel-keleti különmegbízottjával.
„Több mint két és fél órás közvetett tárgyalás után az iráni és az amerikai delegációvezetők néhány percet beszéltek egymással az ománi külügyminiszter jelenlétében” – írta bejegyzésében Aragcsi. Szavai szerint a megbeszélések „eredményes voltak, és pozitív légkörben” folytak. Tájékoztatott arról, hogy a következő tárgyalási fordulót várhatóan jövő szombaton tartják meg.
Hozzátette, hogy az Egyesült Államok „a lehető leghamarabb meg akar állapodni” hazájával, ami szerinte nem lesz könnyű, de Teherán sem szeretné, ha a tárgyalások értelmetlenül „az örökkévalóságig” tartanának. Az Egyesült Államok egyelőre nem kommentálta a tárgyalásokat.
Eszmail Bakaei iráni külügyi szóvivő korábban közölte az X-en, hogy a delegációk külön szobákban tartózkodnak, és az ománi külügyminiszterrel üzennek egymásnak.
A tárgyalások tartalmi részleteiről nem volt hajlandó nyilatkozni.
Omán régóta közvetítő szerepet tölt be a Nyugat és Irán között, és több külföldi és kettős állampolgárságú személy szabadon bocsátásában is segédkezett.
Irán mindig azt állította, hogy nukleáris programja kizárólag békés célokat szolgál, a nyugati országok és Izrael szerint viszont titokban atomfegyver kifejlesztésén dolgozik.
A mostani amerikai-iráni tárgyalás Teherán kérésére folyt közvetítéssel, Trump közvetlen tárgyalásokat akart.
Ez még csak a kezdet. Ebben a szakaszban természetes, hogy a felek az ománi közvetítőn keresztül közlik egymással, mi az alapállásuk
„A közvetlen tárgyalások olyasvalakivel, aki folyamatosan erőszakkal fenyegetőzik, értelmetlenek” – mondta Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter vasárnap.
Irán azonban továbbra is kész a közvetett tárgyalásokra, de meg fogja védeni „nemzeti érdekeit és szuverenitását” is – tette hozzá.
Csütörtökön Trump közvetlen tárgyalásokat részesített előnyben az iszlám köztársasággal.
A Fehér Házba való visszatérése óta Trump nyitottnak mutatkozott a párbeszédre Teheránnal az iráni atomprogramról. Ugyanakkor nemrég „bombázással” fenyegetőzött, ha nem születik megállapodás. Irán szellemi vezetője, Ali Hamenei ajatollah erre reagálva kijelentette, hogy „minden bizonnyal erős ellentámadásra kerül sor”, ha az Egyesült Államok beváltja fenyegetéseit.
„Az Iráni Iszlám Köztársaság egyenlő félként akar párbeszédet folytatni. Ha tárgyalásokat akar, mi értelme fenyegetőzni?” – mondta Maszúd Peszeskján Irán elnöke. Az iráni vezető szerint ma Amerika nemcsak Iránt, hanem az egész világot megalázza. Azt ugyanakkor nem részletezte, hogy Teherán részt vesz-e közvetlen tárgyalásokon Washingtonnal.
