A politikai elit felelőtlenül szítja a feszültségeket, miközben saját túlélése biztosítva van, a lakosságé nem – állítja Tulsi Gabbard, az amerikai nemzetbiztonsági hírszerzés vezetője, aki videóüzenetben figyelmeztetett: a világ soha nem állt még ilyen közel a nukleáris megsemmisüléshez.
Egy baljós hangulatú videóval hívta fel a világ figyelmét Tulsi Gabbard, az Egyesült Államok nemzeti hírszerzésének igazgatója arra, hogy az atomháború és a nukleáris megsemmisülés kockázata minden eddiginél nagyobb. A kedden közzétett felvételen Gabbard élesen bírálta azokat a „háborús uszító politikai elitcsoportokat”, akik szerinte szándékosan növelik a feszültséget az atomhatalmak között.
Közelebb állunk a nukleáris megsemmisülés határához, mint valaha. A politikai elit félelmet és feszültséget gerjeszt, miközben saját magának és családjának biztosít helyet a nukleáris menedékekben, amelyekhez az egyszerű emberek nem férhetnek hozzá – mondta Gabbard a közösségi médiában közzétett videóban.
Bár Gabbard nem nevezett meg konkrét országokat, megjegyzései összecsengenek azokkal a véleményekkel, amelyek szerint az orosz stratégiai bombázóflotta elleni ukrán dróntámadás ebben a hónapban közelebb hozhatta a nukleáris eszkaláció veszélyét. Ezt a narratívát orosz tisztségviselők és szélsőjobboldali amerikai kommentátorok is sűrűn hangoztatják.
A videó apropóját Gabbard hirosimai látogatása adta, ahol személyesen szembesült az 1945-ös amerikai atomtámadás pusztító következményeivel. A felvételen korabeli archív képek jelennek meg a támadás áldozatairól, miközben baljós zene fokozza a hatást.
I recently visited Hiroshima, and stood at the epicenter of a city scarred by the unimaginable horror caused by a single nuclear bomb dropped in 1945. What I saw, the stories I heard, and the haunting sadness that remains, will stay with me forever. pic.twitter.com/TmxmxiGwnV
Egyetlen modern nukleáris fegyver ma percek alatt milliókat ölhetne meg, és mindent elpárologtatna a becsapódás központjában – hangsúlyozta Gabbard.
A videó végén megrázó jelenet látható: egy szimulált nukleáris robbanás San Franciscóban, amely megsemmisíti a Golden Gate hidat. A jelenet nem csupán látványos figyelmeztetés, hanem erőteljes üzenet is: a nukleáris fenyegetés nem múlt el, csak új formában tért vissza.
Diplomáciával kerülhető el a nukleáris megsemmisülés
Gabbard helyettese, Alexa Henning megerősítette, hogy az igazgató üzenete illeszkedik az amerikai elnök, Donald Trump béketeremtő törekvéseihez. „A múlt elismerése elengedhetetlen ahhoz, hogy tanuljunk belőle. Gabbard igazgató támogatja Trump elnök világos célját: tartós békét és stabilitást teremteni, megelőzve a háborút” – olvasható a nyilatkozatban.
Trump korábban azt állította, hogy az Egyesült Államok megakadályozott egy nukleáris konfliktust India és Pakisztán között, és most Irán nukleáris programjának felszámolására összpontosít, miközben növekszik az aggodalom, hogy Izrael egyoldalú katonai csapásra készülhet az iráni létesítmények ellen.
Gabbard üzenete világos: a világ szakadék szélén táncol, és a döntéshozóknak most kellene visszalépniük. De ha ők nem teszik, akkor – ahogy fogalmazott – „nekünk, embereknek kell felemelnünk a hangunkat, és véget vetnünk ennek az őrületnek”.
I recently visited Hiroshima, and stood at the epicenter of a city scarred by the unimaginable horror caused by a single nuclear bomb dropped in 1945. What I saw, the stories I heard, and the haunting sadness that remains, will stay with me forever. pic.twitter.com/TmxmxiGwnV
Jelenleg négy régióban feszülnek egymásnak az Egyesült Államok, Oroszország és Kína vezette szövetségi rendszerek. Amennyiben súlyos eszkaláció következik be bármely térségben, abban az esetben kitörhet a harmadik világháború, amely szükségszerűen atomháború lenne.
Négy lehetséges régióban törhet ki a harmadik világháború – írja a Daily Mailre hivatkozva a Híradó. A lap emlékeztet, egy nagy kiterjedésű globális konfliktus, egy harmadik világháború szükségszerűen atomháború lenne.
A második világháború vége – amikor 1945. augusztus 6-án és augusztus 9-én atombombát dobtak Hiroshimára és Nagaszakira –, valamint a szovjet atomfegyver 1949-es kifejlesztése óta a világ vezető atomhatalmai a kölcsönös megsemmisítés elvének (MAD-doktrína) alapján elrettentési politikát folytatnak, hogy megelőzzék egy következő pusztító háború kitörését.
Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az egyes nagyhatalmak időről időre ne intézzenek egymás irányába nukleáris fenyegetéseket, a Daily Mail ennek ürügyén szedte össze azokat a konfliktus zónákat és válsággócokat, amelyeknek eszkalálódása – ahogy fogalmaznak – nukleáris armageddonhoz vezetne:
1. Az ukrajnai háború
Amióta 2022. február 24-én az orosz hadsereg „különleges katonai hadművelet” végrehajtásába kezdett, más szóval megtámadta Ukrajnát, számos alkalommal lehetett hallani és olvasni azokról a vörös vonalakról, amelyek átlépése egy Oroszország és a NATO közötti katonai konfliktushoz vezetne. Az elmúlt hetekben a lassan harmadik évében járó konfliktus eszkalációt elősegítő lépései odavezettek, hogy mind Oroszország, mind az Egyesült Államok módosították az atomfegyverek bevetésére vonatkozó doktrínájukat. Az Arms Control Association elemzése szerint 5 580 nukleáris robbanófejjel rendelkezik az orosz állam, ezeknek egy része taktikai, másik része nagyvárosok megsemmisítésére alkalmas stratégiai célokat szolgál, egy részük pedig leszerelés előtt áll.
2. A koreai háború kiújulása
Észak-Korea keményen dolgozik atomarzenáljának bővítésén, valamint a Japán-tengeren és a Szöul melletti öbölben végrehajtott, különböző ballisztikus rakétatesztekkel és nukleáris fenyegetésekkel provokálja Dél-Koreát, a két országrészt a vasfüggönyhöz hasonló, megerősített demilitarizált övezet választja el egymástól, amelynek kiterjedését az 1953-as fegyvernyugvást követően határozták meg. A kommunista állam érvelése szerint azatomfegyverekre épp az Egyesült Államok jelentette nukleáris fenyegetés miatt van szükség, nyugati szakértők szerint azonban Észak-Korea készül teljes körű támadásra, többek között ezért írta alá még idén júliusban Joe Biden amerikai elnök és Jun Szogjol dél-koreai elnök a közös nukleáris elrettentési iránymutatást annak érdekében, hogy hatékonyabban védekezzenek Észak-Koreával szemben. Az Egyesült Államok a koreai háború óta folyamatosan állomásoztat csapatokat Dél-Koreában.
Az Egyesült Államok annak ellenére, hogy az első nagyhatalom, amely kifejlesztette és háborús konfliktusban bevetette az atombombát, „csak” a második helyen áll a legnagyobb atomarzenálok tekintetében. Az Arms Control Association szerin jelenleg 5748 atomfegyverrel az Egyesült Államok rendelkezik a legnagyobb atomarzenállal, hasonlóan az orosz rendszerhez, itt is megkülönböztethető a taktikai, a stratégiai és leszerelés előtt álló fegyver.
3. Kína és Tajvan
Hadgyakorlatot tartott és teljes blokád alá vonta Tajvant a kínai hadiflotta, miután Tajpej a múlt héten kijelentette – ahogy fogalmaztak –, ellenállnak minden pekingi támadásnak. A gyakorlat nagy félelmet váltott ki egy lehetséges inváziótól, amely szinte bizonyosan magába foglalná a nukleáris fenyegetést is.
4. A közel-keleti konfliktusok
Folyamatos a készültség Iránban, mióta a perzsa állam rakétatámadást mért Izraelre a múlt héten. Ugyanezen a héten 39 iráni törvényhozó felszólította Irán nemzetbiztonsági tanácsát, hogy vizsgálja felül az ország védelmi doktrínáját, és fontolja meg nukleáris fegyverek alkalmazását, ha Izrael célba veszi az iszlám köztársaság atomlétesítményeit. A képviselők azzal érveltek, hogy Irán legfelsőbb vezetője, Ali Hámenei akár a nukleáris fegyverek vallási tilalmát is felülvizsgálhatja a megváltozott körülményekre hivatkozva.
Teherán felgyorsította nukleáris tevékenységét, mióta Donald Trump volt amerikai elnök 2018-ban egyoldalúan kilépett az iráni atomszerződésből, és szankciókat vezetett be az ország ellen. Irán fontos szövetségese Oroszországnak és Kínának, Izrael pedig – a politikai viták ellenére – az Egyesült Államokkal és a nyugati szövetségi rendszerekkel, köztük a NATO-val és az Európai Unióval ápol szoros kapcsolatokat.
[type] => post
[excerpt] => elenleg négy régióban feszülnek egymásnak az Egyesült Államok, Oroszország és Kína vezette szövetségi rendszerek. Amennyiben súlyos eszkaláció következik be bármely térségben, abban az esetben kitörhet a harmadik világháború, amely szükségszerűen ...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1729276140
[modified] => 1729258874
)
[title] => Az atomháború a világ több pontján is kirobbanhat
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=129819&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 129819
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 129820
[image] => Array
(
[id] => 129820
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/atombomba-pixabay.jpg
[original_lng] => 198977
[original_w] => 1000
[original_h] => 524
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/atombomba-pixabay-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/atombomba-pixabay-300x157.jpg
[width] => 300
[height] => 157
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/atombomba-pixabay-768x402.jpg
[width] => 768
[height] => 402
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/atombomba-pixabay.jpg
[width] => 1000
[height] => 524
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/atombomba-pixabay.jpg
[width] => 1000
[height] => 524
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/atombomba-pixabay.jpg
[width] => 1000
[height] => 524
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/atombomba-pixabay.jpg
[width] => 1000
[height] => 524
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1729248074:12
[_thumbnail_id] => 129820
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1650
[_algolia_sync] => 508369312000
[_oembed_ef275e710a5aafe67e73c908efc898be] =>
I recently visited Hiroshima, and stood at the epicenter of a city scarred by the unimaginable horror caused by a single nuclear bomb dropped in 1945. What I saw, the stories I heard, and the haunting sadness that remains, will stay with me forever. pic.twitter.com/TmxmxiGwnV
Az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov hétfőn kijelentette, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország Ukrajnának nyújtott támogatása nagy stratégiai kockázatokat szít, amelyek növelték a világ legnagyobb nukleáris hatalmai közötti közvetlen konfrontáció kockázatát.
Oroszország külügyminisztere elmondta, hogy az Egyesült Államok és a NATO megszállottja annak a gondolatnak, hogy „stratégiai vereséget” mérjenek Oroszországra, és az ilyen konfrontációnak olyan kockázatai vannak, amelyek a nukleáris veszély fokozódásához vezethetnek.
A nyugatiak veszélyesen a nukleáris hatalmak közötti közvetlen katonai összecsapás szélén állnak, ami katasztrofális következményekkel jár – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
Az Egyesült Államok és szövetségesei azt állítják, hogy segítenek Ukrajnának megvédeni magát az orosz agresszióval szemben, és hogy Oroszország az, aki súlyosbítja a kelet–nyugati feszültséget, többek között azzal, hogy ismételten figyelmeztet a nukleáris konfliktus veszélyére – írja a Reuters. „Komoly stratégiai kockázatokat látunk ebben, ami a nukleáris veszély szintjének növekedéséhez vezet” – mondta a külügyminiszter.
I recently visited Hiroshima, and stood at the epicenter of a city scarred by the unimaginable horror caused by a single nuclear bomb dropped in 1945. What I saw, the stories I heard, and the haunting sadness that remains, will stay with me forever. pic.twitter.com/TmxmxiGwnV
A Kínával és Oroszországgal való kommunikáció megromlása „stratégiai konfliktussá” vezethet.
Nagy-Britanniában úgy vélik, mivel megszakadt a kommunikáció Kínával és Oroszországgal, fennáll a veszélye annak, hogy a Nyugat egy nukleáris konfliktusba kényszerül ezekkel az országokkal – jelentette ki Stephen Lovegrove brit nemzetbiztonsági tanácsadó egy washingtoni beszédében, számolt be a Jevropejszjapravda.
Lovegrove úgy véli, hogy a nem hivatalos kommunikációs csatornák lerombolása oda vezetett, hogy megnőtt a valószínűsége annak, hogy a jelenleg kialakult helyzet egy előre nem látható háborús helyzethez vezethet. Véleménye szerint a Kínával és Oroszországgal való kommunikáció megromlása a helyzet nagyon gyorsan egy „stratégiai konfliktussá” eszkalálódhat.
„A hidegháború alatt a két tömb – a Szovjetunió és a NATO – végül (bár nem riasztó jelzések nélkül) el tudta érni a doktrína közös felfogását. Jelenleg ez a megértés hiányzik. Moszkvának és Pekingnek átláthatatlan a nézőpontja, Phenjanról vagy Teheránról nem is beszélve”– mondta.
„A hidegháború idején számos tárgyalás és kétoldalú megbeszélés tette lehetővé számunkra, hogy megértsük, milyen a szovjet doktrína, mire képesek, és ez egy kölcsönös megértés volt. Ez bizalmat adott mindkét államunknak, hogy nem fogunk kudarcot vallani, ha elkerüljük az atomháborút” – tette hozzá a nemzetbiztonsági tanácsadó.
„Ma nincs közös nevezőnk azokkal, akik a jövőben megfenyegethetnek bennünket, ez többek között Kínára vonatkozik. Nagy-Britannia pedig határozottan támogat egy olyan fontos lépést, amit Biden elnök által javasolt: a Kínával folytatandó tárgyalások” – mondta Lovegrove.
Bár méltatta a Fehér Ház azon döntését, hogy újrakezdi az együttműködést Kínával, hangsúlyozta a technológiai fejlődés kockázatait.
„Nagyon aggódunk Kína nukleáris modernizációs programja miatt, amely nemcsak az ország arzenáljában lévő nukleáris fegyverek számát, hanem a nukleáris fegyverrendszerek típusait is növelheti” – mondta a tanácsadó.
A megnövekedett kockázatok ellenére Lovegrove közölte, a meglévő biztonsági architektúra nagy része továbbra is „létfontosságú, mint például a vegyifegyver alkalmazására és a biológiai és mérgező fegyverek tilalmára vonatkozó Egyezmények, valamint a nukleáris fegyverek terjesztésének megakadályozásáról szóló szerződés. Ugyanakkor hozzátette: a valóság az, hogy „a korszerű államok nem tudják ellátni hadseregüket, ezért egy modern, fegyverzetellenőrzési rendszert kell létrehozni”.
Az ukrajnai háborúval kapcsolatban a védelmi minisztérium egykori állandó titkára elmondta: több mint 150 napja annak, hogy Putyin törvénytelen háborút indított, és kimondhatatlan szenvedést hozott Ukrajna ártatlan népének.
„Attól tartok, hogy a konfliktus Oroszország szándékos és meggondolatlan lépéseit demonstrálja, amelyek célja a globális biztonsági architektúra aláásása. Ez a terv magában foglalta a Krím illegális annektálását, vegyi és radiológiai fegyverek alkalmazását Nagy-Britannia területén, valamint számos jogsértést, ami a közepes hatótávolságú rakétákról szóló szerződés kudarcához vezetett” – jegyezte meg Lovegrove.
Egyben hozzátette, a világközösség a jövőben is felelősségre fogja vonni Oroszországot destabilizáló lépéseiért.
??️ "Si l'Ukraine ne parvient pas à défendre son indépendance, nous n'aurons pas le choix, nous serons obligés de rentrer dans le conflit", déclare Jan Emeryk Rościszewski, ambassadeur de Pologne en France
I recently visited Hiroshima, and stood at the epicenter of a city scarred by the unimaginable horror caused by a single nuclear bomb dropped in 1945. What I saw, the stories I heard, and the haunting sadness that remains, will stay with me forever. pic.twitter.com/TmxmxiGwnV
