Az Ukrajnát is érintő orosz nukleáris csapástól való félelmek alaptalanok, jóllehet az orosz atomarzenál továbbra is komoly fenyegetést jelent – jelentette ki pénteken Kirilo Budanov, az Elnöki Hivatal vezetője a The Timescímű brit lapnak adott interjújában.
A jelentés szerinte Budanov elmondta, hogy az agresszor országnak lehetősége van „bármikor és bármilyen távolságban” nukleáris csapást mérni. Mint hangsúlyozta, Oroszország nukleáris potenciálja lehetővé teszi a Kreml számára egy ilyen feladat elvégzését. „De ez elsősorban politikai akarat kérdése. Nem láttam semmilyen jelet egy nukleáris csapás előkészületeire. Ha lennének, tudnám” – jegyezte meg.
Vlagyimir Putyin orosz diktátor nemrégiben kijelentette, hogy Oroszország kénytelen volt „a stratégiai biztonságáról gondoskodni”, miután az Egyesült Államok kilépett a ballisztikus rakéták elleni szerződésből.
💬 Britain has been magnificent in its support for Ukraine, for many of the same reasons that we are helping Ukraine.
You, too, have been a victim of Russia's actions. In fact, the term 'hybrid war' does not quite capture it; this has amounted to state terrorism. Your citizens…
— Ministry of Foreign Affairs 🇵🇱 (@PolandMFA) May 31, 2026
Petteri Orpo, Finnország miniszterelnöke kijelentette, hogy az ország nem terveiz atomfegyverek telepítését, és a NATO-nak sincsenek ilyen tervei, számolt be Ukrinform Orpo sajtótájékoztatójára hivatkozva.
„Finnország nem törekszik atomfegyverek telepítésére a területén, és a NATO-nak sincsenek ilyen tervei” – mondta Orpo.
Megjegyezte azonban, hogy érdekli Emmanuel Macron francia elnök kezdeményezése, amely a francia atomfegyver-ernyő kiterjesztését irányozza elő minden európai államra.
„Szeretnénk többet megtudni, mivel meg kell erősíteni az európai elrettentést” – jegyezte meg a miniszterelnök.
Finnország – a NATO-tagságából fakadó védelmi igényekhez igazodva – enyhíti az atomfegyverekre vonatkozó tilalmát, lehetővé téve azok behozatalát, szállítását és tárolását az ország területén.
Antti Hakkanen védelmi miniszter bejelentése szerint a lépés a megváltozott geopolitikai helyzetre adott válasz, különösen Oroszország Ukrajna elleni inváziója és a finn–orosz határ mentén kialakult feszültségek fényében. Bár a törvényi változtatás lehetőséget teremt a nukleáris fegyverek finn területre történő szállítására, a miniszter hangsúlyozta, hogy ezek telepítése továbbra sem szerepel a tervek között.
Finnország 2022-ben csatlakozott a NATO-hoz, miután Oroszország teljes körű katonai támadást indított Ukrajna ellen. Az ország több mint 1000 kilométeres közös határral rendelkezik Oroszországgal, ami különösen érzékennyé teszi a térség biztonsági helyzetét.
A védelmi miniszter szerint az 1980-ban bevezetett, az atomfegyverekre vonatkozó tilalom már nem felel meg a NATO-tagságból eredő kötelezettségeknek és a jelenlegi biztonsági kihívásoknak. Hakkanen ugyanakkor kiemelte, hogy a nukleáris fegyverek finn területre történő szállítására csak akkor kerülhet sor, ha azt a nemzetvédelmi szükségletek megkövetelik, de konkrét példákat nem említett arra vonatkozóan, hogy milyen helyzetekben lenne erre szükség.
Finnország továbbra is elkötelezett az 1968-as nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés mellett, amelyet számos más ország is aláírt. Európában jelenleg Franciaország és az Egyesült Királyság rendelkezik saját nukleáris arzenállal, míg az Egyesült Államok több NATO-tagállamban, például Németországban, Belgiumban, Hollandiában, Olaszországban és Törökországban tárol nukleáris robbanófejeket. A finn döntés illeszkedik a NATO-n belüli nukleáris elrettentési stratégiához, amelynek célja a tagállamok biztonságának garantálása.
Emmanuel Macron francia elnök nemrégiben bejelentette, hogy országa növelni kívánjaa nukleáris arzenálját, és szorosabb együttműködést tervez az európai partnereivel. Ennek részeként a francia nukleáris fegyverekkel felszerelt harci repülőgépek ideiglenes külföldi telepítését is fontolgatják.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint Oroszország nukleáris fegyvereket irányítana Észtországra, amennyiben az ország NATO atomfegyvereket telepítene területén Oroszország ellen.
Észtországnak ezt egyértelműen meg kell értenie – fogalmazott Peszkov.
A nyilatkozat előzménye, hogy Margus Tsahkna észt külügyminiszter szerdán kijelentette: Észtország szükség esetén kész nukleáris fegyvereket befogadni a NATO számára.
A Kreml szóvivője ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Oroszország nem fenyegeti az európai országokat, és csupán saját biztonságát kívánja szavatolni.
Törökországnak valószínűleg csatlakoznia kell az atomfegyver-versenyhez –véli Hakan Fidan török külügyminiszter. Törökország kénytelen lesz fontolóra venni saját atomfegyverek beszerzését, ha más közel-keleti országok is kifejlesztik azokat, jelentette ki Hakan Fidan török külügyminiszter a CNN Turk adásában.
„Nem akarunk drámai változásokat látni a régióban, amelyek felboríthatják a jelenlegi hatalmi egyensúlyt. Ez például azokat az országokat, amelyeknek problémás kérdéseik vannak Iránnal kapcsolatban arra ösztönözheti, hogy atomfegyverek beszerzésére törekedjenek. És akkor valószínűleg akaratlanul is csatlakoznunk kellene ehhez a versenyhez” – mondta a kormánytisztviselő.
Emlékeztetett arra, hogy Törökország 1980 óta részese a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződésnek (NPT). A miniszter véleménye szerint ebben a megállapodásban tisztességtelen rendelkezések vannak, beleértve azt is, hogy azok az országok, amelyek az 1967-es dokumentum aláírásakor rendelkeztek nukleáris fegyverekkel, megtartják ezt a státuszt.
„Ez az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja (Nagy-Britannia, Kína, Oroszország, az USA és Franciaország – szerk.). Ehelyett azt feltételezték, hogy más országoknak biztosítják a békés célú atomenergia területén a technológiák átadását, és az atomfegyverekkel rendelkező államok minden erőfeszítést megtesznek a megszabadulásuk érdekében. Azonban e két pont egyike sem teljesült. Ennek eredményeként nukleáris igazságtalanság történik” – magyarázta véleményét Fidan.
A kormánytisztviselő feltételezi, hogy egyes országok a nukleáris fegyverek útját fogják járni, ha az Egyesült Államok gyengíti a szövetségeseinek hagyományosan nyújtott védőernyőt.
„A jövőben egyre több olyan országot láthatunk majd, amely nukleáris fegyverek birtoklására törekszik. És ezek nem Irán vagy valamelyik közel-keleti ország lesz. Ezek az ázsiai-csendes-óceáni térség és Európa országai lesznek” – tette hozzá a miniszter.
Zelenszkij legnagyobb kihívója szerint a háború tovább fog folytatódni. Valerij Zaluzsnij arról írt, hogy Ukrajnának a NATO-csatlakozás és a nukleáris fegyverek nyújthatnak megfelelő biztonsági garanciákat.
Hosszú cikkel jelentkezett Ukrajna londoni nagykövete, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyik legnagyobb riválisa. Valerij Zaluzsnij a Telegraph hasábjain megjelent cikkében arról ír, hogy a háború folytatódni fog, hacsak Ukrajna nem csatlakozik a NATO-hoz és nem kap nukleáris fegyvereket.
Az ukrajnai konfliktus 12 éve tart, a 2014-es krími inváziótól kezdve. Oroszország politikai célja kétségtelen: Ukrajna független államként való megszüntetése. Ennek megértése kell, hogy képezze az államiságunk megőrzését célzó stratégia kidolgozásának alapját – írta a cikkben Zaluzsnij, aki szerint egy elsietett béke egyértelműen Ukrajna megszűnését eredményezné.
Rendkívül nehéz helyzetben vagyunk, ahol egy elsietett békekötés csak pusztító vereséghez és a függetlenség elvesztéséhez vezethet – írta a nagykövet.
Ukrajna fegyveres erőinek korábbi főparancsnoka szerint, amikor Oroszország megindította támadását két stratégia volt elképzelhető. Hála az ukrán emberek hősiességének azonban az első, – azaz az ország gyors elfoglalása – meghiúsult. Így Oroszország a felőrlés taktikáját választotta.
A 2024-es és 2025-ös események – a frontvonalon elért kisebb eredmények ellenére – azt mutatják, hogy egy ilyen stratégia abszolút hatékony Oroszország politikai céljainak elérésére irányuló erőfeszítéseiben – írta Zaluzsnij.
A diplomata szerint amíg Oroszország nem éri el politikai céljait, addig a háború nem fog befejeződni, még akkor sem ha Vlagyimir Putyin orosz elnök végül megszerzi Donyeck egészét. Oroszország olyan feltételeket igyekszik teremteni, amelyek lehetővé teszik Ukrajna összeomlását katonai, gazdasági és politikai fronton egyszerre – fogalmazott. Ennek Zaluzsnij szerint egy megoldása van, a megfelelő biztonsági garanciák nyújtása Ukrajna számára.
Az ilyen biztonsági garanciák magukban foglalhatják Ukrajna NATO-csatlakozását, nukleáris fegyverek telepítését ukrán területen, vagy egy nagy szövetséges katonai kontingens telepítését, amely képes szembeszállni Oroszországgal – hangsúlyozta.
Zaluzsnij ugyanakkor arra nem tért ki, hogy ezt hogyan képzelni, főleg annak fényében, hogy Oroszország már több alkalommal jelezte, hogy Ukrajna csatlakozását a NATO-hoz vörös vonalnak tekinti.
Ambassador with his bags packed: Zaluzhny winds down his mission in Britain and prepares to return to Ukraine
Former Commander-in-Chief of the Ukrainian Armed Forces and current ambassador to the United Kingdom Valerii Zaluzhny is preparing to leave his post and return to Kyiv,… https://t.co/46Z7mGZG91pic.twitter.com/Fiez1nox5N
Az észak-koreai vezető, Kim Dzsongun utasította, hogy minden erőforrást a nukleáris program fenntartására kell fordítani, hogy „megerősítsék az atomfegyveres pajzsot és kardot” az ország védelme érdekében.
Erről a Reuters számolt be az észak-koreai állami médiára hivatkozva.
Kim találkozott az atomfegyver-fejlesztéssel foglalkozó észak-koreai kutatóintézetek kulcsfontosságú tisztviselőivel és tudósaival.
A találkozón kijelentette, hogy a nukleáris válaszstratégia további fejlesztése az ország legfontosabb prioritása.
Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump elmondta, hogy a Kreml vezetőjével, Vlagyimir Putyinnal folytatott beszélgetése során felvetette az atomfegyver-mentesítés kérdését. Szerinte Moszkva „készen áll erre”, és véleménye szerint Kína is csatlakozhatna.
Erről Trump a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatón számolt be – írja a CNN.
Az egyik dolog, amit Oroszországgal és Kínával próbálunk elérni, az a denuklearizáció, és ez nagyon fontos. Ezt tárgyaltam Putyin elnökkel, bár nem csak erről volt szó. Úgy gondolom, a leszerelés nagy ügy. Oroszország kész rá, és úgy vélem, Kína is kész lesz. Nem engedhetjük, hogy elterjedjen az atomfegyver. Meg kell állítani
President Trump and Malaysia's Prime Minister Anwar Ibrahim hosted the Prime Ministers of Thailand and Cambodia for the signing of the ‘Kuala Lumpur Peace Accords’—a historic peace declaration. pic.twitter.com/BZRJ2b2KLY
Vlagyimir Putyin orosz diktátor ismét nukleáris fegyverrel fenyegette meg Ukrajnát, kijelentve, hogy Oroszországot „provokálni próbálták” – számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál a diktátornak az Oroszország. Kreml. Putyin. 25 év című propagandafilmben tett kijelentésére utalva.
A jelentés szerint Putyin elmondta: „Provokálni akartak minket, hogy hibákat kövessünk el. Nos, nem volt szükség az ön által említett fegyverek (nukleáris fegyverek – a szerk.) bevetésére, és remélem, nem is lesz rá szükség.”
A diktátor ugyanakkor arról biztosított, hogy Oroszország „elegendő erővel és erőforrással rendelkezik ahhoz, hogy a 2022-ben elkezdetteket logikusan, az Oroszországi Föderáció számára szükséges eredménnyel véghez vigye”.
Oroszország a teljes körű invázió kezdete óta többször atomfegyverekkel fenyegette Ukrajnát.
Moszkva továbbra is fenntartja magának a jogot, hogy a nyugati országok agressziója esetén atomfegyvert használjon. Nemcsak a támadó országok, hanem a támadást, például a területük használatával támogatók is nukleáris válaszra számíthatnak – erről Szergej Sojgu, az Oroszországi Föderáció Biztonsági Tanácsának titkára beszélt a TASS-nak adott interjújában. Azt is hangsúlyozta, hogy szorosan figyelemmel kísérik az európai országok katonai felkészülését.
Az Oroszországi Föderáció Nemzetbiztonsági Stratégiája is kimondja, ha külföldi államok olyan barátságtalan cselekményeket követnek el, amelyek veszélyeztetik az Oroszországi Föderáció szuverenitását és területi integritását, akkor jogosnak tartjuk az ilyen cselekmények visszaszorításához és megismétlődésének megakadályozásához szükséges intézkedéseket – tette hozzá.
A nukleáris elrettentés „olyan államokkal és katonai koalíciókkal kapcsolatban valósul meg, amelyek Oroszországot potenciális ellenségnek tekintik, és tömegpusztító fegyverekkel rendelkeznek, vagy pedig az általános felszereltségük kimagasló”.
Ezenkívül az ilyen intézkedések azokra az államokra is vonatkoznak, amelyek területüket és forrásaikat biztosítják az Oroszországi Föderáció elleni agresszió előkészítéséhez és végrehajtásához.
„Oroszország és Fehéroroszország egységes védelmi terének integritását, a közös védelmi fellépést az Oroszországi Föderáció és a Fehérorosz Köztársaság között 2024 decemberében elfogadott, a biztonsági garanciákról szóló szerződés rögzíti. Ezt a két ország biztonsági tanácsának közös részvételével dolgozták ki – hangsúlyozta.
