Volodimir Zelenszkij elnök elutasította Antonio Guterres ENSZ-főtitkár ukrajnai látogatását, mert részt vett az oroszországi Kazanyban tartot BRICS-csúcson – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál az AFP francia hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint az ukrán Elnöki Hivatal forrásai megerősítették ezt az információt. Az Oroszország által Kazanyban rendezett BRICS-csúcson Guterres október 24-én egy „igazságos világ” megteremtését szorgalmazta Ukrajnában, és a Vlagyimir Putyin jelenlétében mondott beszédében a több mint két éve tartó háború befejezését szorgalmazta.
Guterres részvétele azonban a világ 20 vezetőjének, köztük Hszi Csin-ping kínai elnöknek és Narendra Modi indiai miniszterelnöknek a találkozóján – amely Oroszország legnagyobb diplomáciai eseménye Putyin 2022 februári Ukrajna elleni inváziója óta haragot váltott ki Kijevben.
„Kazany után (Guterres) Ukrajnába akart jönni, de az elnök nem erősítette meg a látogatását. Ezért Guterres nem lesz itt, elsősorban a józan ész és a nemzetközi jog kazanyi megaláztatása miatt” – mondta egy magas rangú az ukrán elnök hivatalában.
Az ukrán kormány felszólalt António Guterres ENSZ-főtitkár potenciális kazanyi látogatása ellen. Az ukrán vezetés szerint António Guterres elfogadta a BRICS-csúcstalálkozóra szóló orosz invitációt, és sérelmezik, hogy ezzel ellentétben az ENSZ-főtitkár Svájcban nem jelent meg a globális békekonferencián.
Ukrajna élesen bírálta az ENSZ-főtitkárt, António Guterrest, amiért szerinte elfogadta a „háborús bűnösnek” hívott Vlagyimir Putyin meghívását a héten Oroszország által rendezett BRICS-csúcstalálkozóra. „Az ENSZ főtitkára elutasította Ukrajna meghívását az első globális békekonferenciára. Viszont elfogadta Putyin háborús bűnös meghívását Kazanyba. Ez helytelen döntés, amely nem szolgálja a béke ügyét, és csak rontja az ENSZ hírnevét” – közölte az ukrán külügyminisztérium.
Az ENSZ egyelőre nem erősítette meg, de nem is cáfolta Guterres részvételét az oroszországi csúcstalálkozón, és jelezte, hogy a főtitkár programját később fogják nyilvánosságra hozni. A kazanyi BRICS-csúcstalálkozó tegnap kezdődött – írja a The Independent.
A héten Oroszországban Vlagyimir Putyin orosz diktátor a világ lakosságának felét képviselő, több mint húsz ország vezetőjével tart megbeszélést. Hszi Csin-ping kínai vezető, Narendra Modi indiai miniszterelnök és még Antonio Guterres ENSZ-főtitkár is várhatóan köztük lesz – számolt bea brit Telegraph című lap.
A kiadvány megjegyezte, hogy ez a találkozó nagy csalódás azoknak, akik arra számítottak, hogy az Oroszországi Föderáció nemzetközi száműzetésbe kerül háborús bűnei és az Ukrajna elleni inváziója miatt. Az ENSZ-főtitkár oroszországi látogatása annál is felháborítóbb, mivel ez a testület jogellenesnek ítélte az Ukrajna elleni orosz támadást, és felszólította Moszkvát, hogy haladéktalanul hagyjon fel agresszív tevékenységével.
A vendégek között lesz Recep Tayyip Erdogan, Törökország elnöke, amely annak ellenére, hogy tagja a NATO-nak, a Kreml támogatását demonstrálja.
„A csúcstalálkozó az Oroszországban megtartott legnagyobb lesz az Ukrajna elleni invázió kezdete óta, és Putyin arra fogja használni, hogy megmutassa, hogy a Nyugat Moszkva elszigetelésére tett kísérletei kudarcot vallottak. Putyinnak tilos utazgatnia, mert a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki ellene. A következő hónapban nem vesz részt a brazíliai G20-on. Ehelyett ugyanazok az emberek rakták ki az utat az ajtaja felé, amit ő diplomáciai puccsként fog üdvözölni” – hangsúlyozza a kiadvány.
Korábban Aleksandar Vučić szerb elnök bejelentette, hogy 2,5 év után először folytatott telefonbeszélgetést Putyinnal. Elmondása szerint a beszélgetés fő témája Belgrád a náci megszállás alóli szovjet csapatok általi felszabadításának évfordulója volt.
Emellett a beszélgetés során Vučić megköszönte az Oroszországi Föderáció diktátorának, hogy elegendő mennyiségű gázt szállított Szerbiának. Szintén a szerb elnök elmondása szerint a beszélgetés során az együttműködésről és fontos politikai kérdésekről is szó esett. Putyin reményét fejezte ki, hogy „Szerbia nem vezet be szankciókat az Oroszországi Föderáció ellen”.
Háborús bűncselekménnyel érhet fel egy, az ENSZ Libanonban állomásozó békefenntartóival szembeni támadás – figyelmeztetett vasárnap este António Guterres ENSZ-főtitkár, akit szóvivője, Stéphane Dujarric idézett.
A világszervezet vasárnap közölte, hogy izraeli tankok hatoltak be erőszakkal az ENSZ Dél-Libanonban állomásozó békefenntartó egységének, az UNIFIL-nek az egyik támaszpontjára.
„Az UNIFIL békefenntartói maradnak állásaikban, az ENSZ zászlaja pedig tovább fog lobogni” – szögezte le Dujarric.
„A főtitkár újfent felhívja arra a figyelmet, hogy az UNIFIL-személyzetet és létesítményeit nem szabad megtámadni. A békefenntartók elleni támadások a nemzetközi jog megsértésének minősülnek, ideértve a nemzetközi humanitárius jogot. Mindez akár háborús bűncselekménnyel is felérhet” – fűzte hozzá.
Az UNIFIL közlése szerint az izraeli védelmi erők a reggeli órákban két Merkava páncélosa lerombolta a támaszpont főbejáratát és erőszakkal behatolt annak területére a libanoni Ramdzsa településen.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök az ENSZ békefenntartó egysége, az UNIFIL kivonását sürgette Libanon déli részéből az ENSZ-főtitkárhoz intézett videoüzenetében vasárnap.
António Guterres ENSZ-főtitkár elítéli az Oroszországi Föderáció azon erőfeszítéseit, hogy Ukrajna ideiglenesen megszállt területén orosz elnökválasztást tartson.
Ezt Stephane Dujarric, az ENSZ-főtitkár szóvivője közölte – tájékoztat a Reuters.
Dujarric szerint Guterres emlékeztetett arra, hogy Ukrajna régióinak illegális annektálási kísérletének nincs jogereje a nemzetközi jog szerint.
„Az Egyesült Nemzetek Szervezete továbbra is szilárdan elkötelezett Ukrajna szuverenitása, függetlensége, egysége és területi integritása mellett a nemzetközileg elismert határain belül, összhangban a Közgyűlés vonatkozó határozataival” – áll a közleményben.
A Biztonsági Tanács zsákutcába jutott, miután képtelennek bizonyult a legfontosabb békével és biztonsággal kapcsolatos kérdések kezelésére – jelentette ki az ENSZ főtitkára a világszervezet emberi jogi tanácsának hétfői ülésén Genfben.
António Guterres megállapította, „a BT tekintélyét jócskán, de lehet hogy nagyon súlyosan aláásta az a tény, hogy nem tudott egységesen fellépni sem az ukrajnai háború, sem és a gázai fegyveres konfliktus kezelésében”, hozzátéve, hogy „a hasonló esetek elkerülése érdekében a testület összetételét és a munkamódszereit is meg kell változtatni”.
Guterres ezzel arra utalt, hogy Egyesült Államok, Izrael diplomáciai és katonai támogatója február 20-án ismét megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsában az azonnali gázai tűzszünetet követelő határozatot.
A főtitkár az izraeli hadsereg Rafah ellen tervezett átfogó támadásával kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy „az nemcsak az oda menekült 1,5 millió palesztin jövőjére nézve járna katasztrofális következményekkel, hanem az ENSZ segélyprogramjának a koporsójába is az utolsó szöget verné be”.
Guterres szerint a világban sokasodnak a korábban sohasem látott mértékű szenvedéssel járó konfliktusok, amelyekben egyre többféle formában éri támadás az emberi jogokat.
Ezért arra hívta fel a figyelmet, hogy a világ legszegényebb országainak adósságát el kellene engedni, a klímaváltozás elleni küzdelemre pedig több pénzt kellene költeni, majd védelmébe vette az ENSZ palesztinokat segélyező ügynökségét (UNWRA), amely szerinte döntő szerepet játszik a gázai menekültek életben tartásában.
Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa felszólalásában élesen bírálta az ENSZ, valamint szervezetei tevékenységének aláásására tett kísérleteket; hozzátéve, hogy véleménye szerint „az ENSZ villámhárítójává vált a manipulatív propagandának, valamint bűnbakjává az elhibázott politikáknak, ami mélységesen rossz a közjó szempontjából, továbbá becsapja azokat az embereket, akik bíznak az ENSZ-ben és intézményeiben.”
Az ukrajnai harcok végét sürgette António Guterres ENSZ-főtitkár a világszervezet Biztonsági Tanácsának (BT) – az ukrajnai háború kitörésének második évfordulója alkalmából – összehívott pénteki ülésén New Yorkban.
„Legfőbb ideje a békének, egy igazságos békének, amely az ENSZ alapokmányán, a nemzetközi jogon és a közgyűlés határozatain nyugszik” – jelentette ki Guterres.
A világszervezet vezető diplomatája egyben óva intett a konfliktus kiterjesztésétől Kelet-Európában.
Mint mondta, számos háborús bűncselekményt kell kivizsgálni és az elkövetőket felelősségre kell vonni. „Számos ukrán valós rémálmot él meg gyermekei elvesztésével” – mondta az ENSZ főtitkára. Hangsúlyozta, hogy az érintett gyerekeket, akiket részben Oroszországba vittek, vissza kell adni családjaiknak.
A tanácskozáson nem volt jelen Antony Blinken amerikai külügyminiszter, de orosz és kínai kollégája sem.
Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka péntek esti Telegram-üzenetében egy A-50-es típusú orosz légtérfigyelő repülőgép lelövéséről számolt be. Az ukrán katonai hírszerzés szerint a gép Krasznodar térségében zuhant le.
Orosz oldalról egyelőre nem erősítették meg az ukrán közlést. A TASZSZ orosz hírügynökség mindössze egy tűzről számolt be a környéken, amit egy lezuhant repülő objektum okozott.
Another devastating Russian nighttime attack on Kharkiv, Odesa, and the Sumy region. In Odesa, a residential building was hit. As of now, two people are reported killed and eight injured, including a child.
💬 The presence of #NATO forces in Ukraine is not unthinkable. I appreciate the 🇫🇷 President Emmanuel Macron's initiative, because it is about Putin being afraid, not us being afraid of Putin.
France is building an alliance of countries open to potentially sending Western troops to Ukraine — and in the process deepening its clash with a more cautious Berlin.https://t.co/ckOjJL7fmh
Az afganisztáni tálibok elfogadhatatlan feltételeket támasztottak a dohai Afganisztán-konferencián való részvételükhöz – jelentette ki hétfőn António Guterres ENSZ-főtitkár.
Mint mondta, a tálibok követelései között szerepelt például az afgán civiltársadalom szereplőinek kizárása a megbeszélésekről, illetve, az, hogy gyakorlatilag az ország hivatalosan elismert uraiként bánjanak velük.
„Levelet kaptam (a táliboktól) egy sor elfogadhatatlan feltétellel ahhoz, hogy jelen legyenek a tanácskozáson.
Ezek a feltételek megtagadnák a jogot tőlünk, hogy az afgán társadalom más képviselőivel is beszélhessünk, és olyan bánásmódot követeltek, amely nagyrészt hasonló lett volna az elismerésükhöz” – ismertette Guterres.
Az ENSZ-főtitkár szerint ugyan a tálibok távolléte nem árt a tárgyalási folyamatnak, de – mint fogalmazott – hasznosnak tartotta volna megbeszélni velük a tanácskozás következtetéseit. „Ez nem történt meg ma. De meg fog történni a közeljövőben. Úgy gondolom, találunk megoldást a tálibok részvételére” – tette hozzá.
Az ENSZ égisze alatt vasárnap kezdődött kétnapos tanácskozás résztvevői főként arra összpontosítottak, hogy a nemzetközi közösség miként tudja összehangolt és rendezett módon alakítani kapcsolatait a dél-ázsiai országban több mint két éve ismét uralomra került radikális iszlamistákkal.
Eddig ugyan egyetlen ország sem ismerte el hivatalosan a tálibok kormányzatát, egyes országokban azonban, mint például Kína, Oroszország, Pakisztán és Irán, a radikálisok nagyköveteket küldhettek.
További vitapont volt a tálibok nőkkel szembeni bánásmódja. A radikálisok a kérdést belügynek tekintik és külső beavatkozás címén elutasítják a külföldi bírálatokat. Guterres szerint azonban az Afganisztán-konferencia résztvevői egyetértettek, hogy alapvető fontosságú a nőkre vonatkozó korlátozások eltörlése.
Hatalomba való visszatérésük nyomán a tálibok szigorúan korlátozták a nők jogait, ismét rájuk kényszerítették az iszlám – értelmezésük szerinti – szigorú előírásait, kizárva őket a közéletből és nagyrészt az oktatásból.
A konferencia résztvevői megvitatták egy afganisztáni ENSZ-különmegbízott kinevezését is. Guterres szerint világos konzultációkat kell folytatni az ügyben a tálibokkal, hogy egyértelműsítsék a küldött szerepét, illetve kiválasszanak egy megfelelő, a táliboknak is elfogadható személyt a posztra.
Mint mondta, az ENSZ-különmegbízott közvetíthetne az afganisztáni tálibok és a nemzetközi közösség között.
Minden, terrorista cselekményekben érintett ENSZ-dolgozó szigorú büntetését ígérte vasárnap a világszervezet főtitkára, miután izraeli vizsgálatok szerint az ENSZ palesztin menekülteket segítő ügynökségének (UNRWA) tizenkét munkatársa részt vett a Hamász terrorszervezet izraeli célpontok elleni október 7-i támadásában.
„Az ENSZ bármely dolgozója, aki terrorista cselekményekben érintett, felelősségrevonásra számíthat, beleértve a rendőrségi eljárást is. A világszervezet kész együttműködni az illetékes hatóságokkal” – szögezte le közleményben António Guterres.
Az ENSZ főtitkára ugyanakkor kiemelte azt is, hogy „nem szabad megbüntetni azt a több tízezer embert, akik az UNRWA-nak dolgoznak, sokan a segélymunkások számára elképzelhető legveszélyesebb körülmények között. Az általuk ellátott emberek sürgős szükségleteit azonnal meg kell oldani”.
Elmondta továbbá, hogy a 12 érintett közül kilencet elbocsátottak, egy életét vesztette, a másik két ember személyazonosságát pedig még mindig vizsgálják.
A segélymunkásokkal kapcsolatos hírre több ország, köztük Hollandia, Nagy-Britannia, Németország és az Egyesült Államok felfüggesztette az ügynökségnek szánt segélyeket.
„Miközben megértem az aggályokat és magam is elszörnyedtem e vádakra, nyomatékosan kérem azon államokat, melyek felfüggesztették a hozzájárulásaikat, hogy legalább biztosítsák annak lehetőségét, hogy az UNRWA folytathassa munkáját” – húzta alá mindazonáltal Guterres, emlékeztetve arra, hogy mintegy kétmillió gázai civil élete múlik a szervezet által nyújtott segítségen.
Mindeközben Jiszráel Kac izraeli külügyminiszter szombat este az X közösségi oldalon közzétett felhívásában Philippe Lazzarini, az UNRWA igazgatója távozását követelte, Ejlon Lévi kormányszóvivő pedig azzal vádolta a szervezetet, hogy „a Hamászt fedezi”.
Megdöbbentő és elfogadhatatlan a gázai polgári áldozatok száma – hangsúlyozta vasárnap New Yorkban António Guterres ENSZ-főtitkár, aki ismételten azonnali humanitárius tűzszünetet szorgalmazott.
A világszervezet főtitkára közölte: mélységesen megdöbbentette, hogy kevesebb mint 24 óra alatt két ENSZ-iskolát ért találat a Gázai övezetben, számos embert megölve és megsebesítve, köztük sok nő és gyermek volt, akik menedéket kerestek az ENSZ-létesítmények helyiségeiben.
„Palesztin civilek százai keresnek menedéket az ENSZ létesítményeiben Gáza-szerte a heves harcok miatt. Újólag kijelentem, hogy a helységeink sérthetetlenek” – áll a főtitkár közleményében.
António Guterres szerint a Gázai övezetet irányító Hamász fegyveresei és Izrael közötti háborúban „megdöbbentő és elfogadhatatlan számban haltak meg polgári személyek”, és ismételten felszólította a feleket az azonnali humanitárius tűzszünetre.
Az elmúlt 48 órában a Gázai övezetben történt „rettenetes események” túlmennek a felfoghatóság határán – jelentette ki Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa, aki szerint az izraeli hadsereg egyes lépései továbbra is „háborús bűncselekménynek” bizonyulnak.
„A menedékhellyé átalakított iskolában megöltek nagy száma, az es-Sifá kórházból az életüket menteni kívánó menekülők százai, a Gázai övezet déli részébe áttelepülő ezrek mind a polgári személyeknek a nemzetközi jog által biztosított jogok alapvető védelme ellen valók” – szögezte le közleményében a főbiztos.
Volker Türk szerint legkevesebb három, menekülteket befogadó iskolát ért támadás az elmúlt 48 órában. Mint írta, az emberiesség mindenekelőtt való, és hangsúlyozta, hogy tűzszünetre van szükség „most”.
A Hamász iszlamista palesztin szervezet kormánya vasárnapi közlése szerint október 7. óta 13 ezer ember halt meg izraeli légitámadásokban.
Az áldozatok között több mint 5500 gyermek és 3500 nő van. További harmincezren megsebesültek a Hamász egészségügy-minisztériuma szerint.
A tárca szerint az egyik légicsapásban a Malka-család 41 tagja halt meg Gázaváros központjában, Zejtún negyedben. Az AFP francia hírügynökség tudósítója szerint heves harcok dúltak az izraeli katonák és palesztin fegyveresek között, miközben légicsapások is érték az övezetet.
