A Biden-kormány kijelentette, hogy eltökélt szándéka, hogy segítse Ukrajnát az Oroszország elleni háborúban, mielőtt januárban átadja a hatalmat Donald Trump megválasztott elnöknek.
Joe Biden amerikai elnök „a lehető legtöbb segélyt” küldi Ukrajnának hatalmának utolsó néhány hónapjában – jelentette ki szerdán Antony Blinken amerikai külügyminiszter brüsszeli útja során.
„Biden elnök kötelezettséget vállalt arra, hogy minden rendelkezésünkre álló dollárt kiszorít az ajtón mától január 20-ig”, amikor Donald Trumpnak esküdnie kell a hatalomra – mondta Blinken.
Az Egyesült Államok „adaptálja és módosítja” az általa szállított legújabb felszereléseket, anélkül, hogy részleteket közölne arról, hogy milyen katonai felszerelést tervez az Egyesült Államok a szomszédos Oroszország elleni háborújának harmadik évéhez közeledő országnak.
Hozzátette, hogy a NATO-tagországoknak arra kell összpontosítaniuk erőfeszítéseiket, hogy Ukrajnának legyen pénze, hadianyaga és mozgósított hadereje ahhoz, hogy 2025-ben hatékonyan harcolhasson, vagy pedig a békéről tárgyaljon.
A politikai bizonytalanság árnyéka azt övezi, hogy az Egyesült Államok hogyan viszonyul majd a háborúval kapcsolatos politikájához Trump beiktatását követően.
Az Egyesült Államok jelenleg a legnagyobb katonai segélyszolgáltató Ukrajnának, amelyre nagymértékben támaszkodik. Trump nem közölt konkrét részleteket arról, hogy kormányai hogyan viszonyulnának a háborúhoz, de többször is elmondta, hogy fontolóra veszi a háború sújtotta ország pénzeinek leállítását.
Az ukrajnai háború nem mutatott lassuló jeleket, Oroszország szerdán rakéta és drónok kombinációjával hatalmas támadást intézett az ország fővárosa, Kijev ellen.
Ukrajna-szerte összesen nyolc régiót támadtak szerdán, Oroszország hat ballisztikus és cirkáló rakétát, valamint 90 drónt lőtt ki az ukrán légierő szerint.
Megerősítették, hogy észak-koreai csapatok is jelen vannak a háborúban, az Egyesült Államok külügyminisztériuma szerint a legtöbbjük azért harcol, hogy Ukrajna hadseregét elűzzék orosz földről a Kurszk régióban, ahol Ukrajna az év elején meglepetésszerű behatolást indított.
Vedant Patel, a külügyminisztérium szóvivője kedden elmondta, hogy az orosz hadsereg kiképezte az észak-koreai katonákat tüzérségi, drónos és alapvető gyalogsági műveletekre, beleértve a lövészárkok tisztogatását is.
Kijev illetékesei szerint Oroszország mintegy 50 000 katonát telepített, hogy kiszorítsa az ukrán katonákat a Kurszk régióból.
Az Institute for the Study of War szerint Oroszország az elmúlt hónapokban erőket gyűjtött egy ellentámadásra Kurszkban, bár a hadművelet időbeli üteme nem ismert.
Joe Biden amerikai elnök szeptember 13-án, pénteken találkozik Keir Starmer brit miniszterelnökkel. Megvitatják az ukrán fegyveres erők engedélyét, hogy Oroszország területei ellen használják a nagy hatótávolságú fegyvereket.
Az rbc.ua jelentése szerint Anthony Blinken amerikai külügyminiszter ezt a brit külügyminisztérium vezetőjével, David Lammyvel tartott sajtótájékoztatóján jelentette be.
„Biden pénteken tárgyal a brit miniszterelnökkel arról, hogy Ukrajnának engedélyt adjon az Oroszországi Föderáció területére irányuló hosszú távú csapásokra” – mondta Blinken.
Blinken azt is megerősítette, hogy az Oroszországi Föderáció ballisztikus rakétákat kapott Irántól. Úgy véli, hogy az ellenség a következő hetekben felhasználja őket Ukrajna ellen.
[type] => post [excerpt] => Joe Biden amerikai elnök szeptember 13-án, pénteken találkozik Keir Starmer brit miniszterelnökkel. Megvitatják az ukrán fegyveres erők engedélyét, hogy Oroszország területei ellen használják a nagy hatótávolságú fegyvereket. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1726080360 [modified] => 1726069095 ) [title] => Biden azt tervezi, hogy megvitatja a brit miniszterelnökkel a nagy hatótávolságú fegyverek orosz területek elleni használatát [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=126336&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 126336 [uk] => 126263 ) [trid] => vik3255 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 126264 [image] => Array ( [id] => 126264 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/afkncd-c16x9x50px50p-8cb607e041d46662998ec93938e07909.webp [original_lng] => 24192 [original_w] => 1072 [original_h] => 603 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/afkncd-c16x9x50px50p-8cb607e041d46662998ec93938e07909-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/afkncd-c16x9x50px50p-8cb607e041d46662998ec93938e07909-300x169.webp [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/afkncd-c16x9x50px50p-8cb607e041d46662998ec93938e07909-768x432.webp [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/afkncd-c16x9x50px50p-8cb607e041d46662998ec93938e07909-1024x576.webp [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/afkncd-c16x9x50px50p-8cb607e041d46662998ec93938e07909.webp [width] => 1072 [height] => 603 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/afkncd-c16x9x50px50p-8cb607e041d46662998ec93938e07909.webp [width] => 1072 [height] => 603 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/09/afkncd-c16x9x50px50p-8cb607e041d46662998ec93938e07909.webp [width] => 1072 [height] => 603 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1726058295:5 [_thumbnail_id] => 126264 [_edit_last] => 5 [views_count] => 822 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_7dcfd0b78bd6a149272125560031e29c] =>
Ukraine will win this war.
And the United States will continue to stand beside them every step of the way. pic.twitter.com/Sb3c08eC6s
Londonba látogat kedden Antony Blinken amerikai külügyminiszter. A brit külügyi tárca tájékoztatása szerint Blinken és David Lammy brit külügyminiszter új kétoldalú stratégiai párbeszéd elindítását kezdeményezési.
A tárgyalások fő témakörei között lesz ugyanakkor az Ukrajnának nyújtandó további támogatás is, valamint a brit-amerikai együttműködés a közel-keleti válság hosszú távra szóló békés rendezése és a kétállami megoldás elérése érdekében.
Néhány napon belül ez a második magas szintű diplomáciai esemény az Egyesült Államok és Nagy-Britannia részvételével.
A Financial Times című londoni üzleti napilap által szervezett hétvégi nemzetközi politikai fórumon Sir Richard Moore, a brit hírszerzési titkosszolgálat – Secret Intelligence Service (SIS), közkeletű nevén az MI6 – főnöke és William Burns, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója a két szervezet történetében először közösen jelent meg a nyilvánosság előtt.
A rendezvényen a két hírszerzési vezető hangsúlyozta: a hidegháború óta nem tapasztalt fenyegetések érik az eddigi kiegyensúlyozott nemzetközi világrendet, amely viszonylagos békét, stabilitást, növekvő életszínvonalat teremtett az elmúlt évtizedekben.
Burns és Moore egyetértett abban, hogy hiba lenne, ha a nyugat félvállról venné az ukrajnai háború nukleáris eszkalációjáról szóló orosz fenyegetőzéseket, a CIA vezetője ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy a nyugati szövetségeseknek „nem kell feleslegesen megfélemlítve érezniük magukat”, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök „időről időre kardcsörtetésbe kezd”.
A rendezvényen elhangzott az is, hogy az MI6 és a CIA számára Kína felemelkedése jelenti a XXI. század elsődleges hírszerzési és geopolitikai kihívását, és a két szolgálatot ennek megfelelően át is kellett szervezni.
Burns elmondta: a CIA az elmúlt három évben háromszorosára emelte a Kínával kapcsolatos tevékenységére fordított kiadásait, és immár ezek a ráfordítások teszik ki az amerikai hírszerző szolgálat költségvetésének 20 százalékát.
A londoni külügyi tárca tájékoztatása szerint a brit és az amerikai külügyminiszter keddi megbeszélésén elindítandó új típusú stratégiai párbeszéd fő napirendi pontjai között védelmi és biztonsági kérdések, Európa, Ukrajna a Közel-Kelet és a csendes-óceáni térség biztonsága, valamint a fenntartható világgazdaság növekedés szerepel majd.
A lehető legnagyobb önmérsékletre szólított fel a francia és az amerikai külügyminiszter minden felet a Közel-Keleten a térség lángba borulásának elkerülése érdekében – közölte a francia külügyminisztérium szombaton. Stéphane Séjourné francia tárcavezető telefonon beszélt amerikai kollégájával, Antony Blinkennel, és osztoztak az aggodalomban a térségben növekvő feszültségek láttán – emelte ki Christophe Lemoine, a francia minisztérium szóvivője.
„Megállapodtak, hogy a jövőben is a lehető legnagyobb önmérsékletre szólítanak fel valamennyi felet, hogy elkerüljék a térség lángba borulását, amelynek pusztító hatása lenne minden ottani országra” – tette hozzá a szóvivő.
A két miniszter folytatja a közös erőfeszítéseket a gázai tartós tűzszünet érdekében. A telefonbeszélgetésre akkor került sor, amikor megnőttek a Közel-Keleten az esetleges katonai eszkaláció veszélyei, miután Irán és szövetségesei egyre több fenyegetést intéznek Izrael ellen.
Irán, a Hamász palesztin iszlamista szervezet és szövetségese, a libanoni Hezbollah Izraelt vádolja Iszmail Haníje Hamász-vezető szerdai teheráni megölésével, amely néhány órával azt követően történt, hogy Izrael magára vállalta a libanoni fegyveres mozgalom katonai vezetőjének, Fuad Sukrnak a kedd esti bejrúti likvidálását.
Franciaország pénteken felszólította a még Iránban tartózkodó átutazó állampolgárait, hogy haladéktalanul hagyják el az országot. Libanon kapcsán Washingtontól és Londontól eltérően Párizs nem szólított fel kifejezetten azonnali távozásra, de felhívta állampolgárai figyelmét, hogy rendelkezésükre állnak a Franciaországba tartó kereskedelmi járatok. A gázai háború óta Franciaország hivatalosan azt ajánlja állampolgárainak, hogy a halaszthatatlan okoktól eltekintve ne utazzanak Libanonba sem turisztikai, sem családlátogatási céllal.
Az Egyesült Államok mindent megtesz annak érdekében, hogy leállítsa Iránból és Észak-Koreából Oroszországba irányuló fegyverszállítást az ukrajnai háború folytatása érdekében – mondta Antony Blinken, az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere.
„Továbbra is mindent megteszünk annak érdekében, hogy megállítsuk az Oroszországnak nyújtott támogatást (az Ukrajna elleni háborúhoz – a szerk.) olyan országoktól, mint Irán és Észak-Korea” – közölte.
Szerinte a Kreml kétségbeesetten igyekszik erősíteni a kapcsolatokat azokkal az országokkal, amelyek mindent megadhatnak az ukrajnai háború folytatásához, különösen Iránnal és Észak-Koreával.
„Nagyon aggódunk emiatt, mert ez támogatja a háborút” – mondta Blinken.
[type] => post [excerpt] => Az Egyesült Államok mindent megtesz annak érdekében, hogy leállítsa Iránból és Észak-Koreából Oroszországba irányuló fegyverszállítást az ukrajnai háború folytatása érdekében. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1719079920 [modified] => 1719059345 ) [title] => Az USA megígérte, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy leállítsa az Észak-Koreából és Iránból származó fegyverszállítást Oroszországnak [url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=116940&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 116940 [uk] => 116685 ) [trid] => vik3255 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 116688 [image] => Array ( [id] => 116688 [original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/photo-2024-06-19-12-58-08.jpg [original_lng] => 59437 [original_w] => 840 [original_h] => 638 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/photo-2024-06-19-12-58-08-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/photo-2024-06-19-12-58-08-300x228.jpg [width] => 300 [height] => 228 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/photo-2024-06-19-12-58-08-768x583.jpg [width] => 768 [height] => 583 ) [large] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/photo-2024-06-19-12-58-08.jpg [width] => 840 [height] => 638 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/photo-2024-06-19-12-58-08.jpg [width] => 840 [height] => 638 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/photo-2024-06-19-12-58-08.jpg [width] => 840 [height] => 638 ) [full] => Array ( [url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/photo-2024-06-19-12-58-08.jpg [width] => 840 [height] => 638 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => politic [color] => blue [title] => Політика ) [_edit_lock] => 1719048556:5 [_thumbnail_id] => 116688 [_edit_last] => 5 [views_count] => 885 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_c32dd26aadde9d0cdd0b5f6b878c904b] =>
Pentagon chief Lloyd Austin has arrived in Kyiv on an unannounced visit. He will meet Volodymyr Zelenskyy and Defense Minister Rustem Umierov to discuss Ukraine's arms needs. pic.twitter.com/TPWU3CMRdc
Az Egyesült Államok nem hagyta jóvá az orosz területek elleni amerikai fegyverekkel végrehajtott támadásokat, de Ukrajnának saját magának kell döntést hoznia erről – jelentette ki Antony Blinken amerikai külügyminiszter a képviselőházi meghallgatásán, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Blinken elmondta, hogy az elmúlt két évben az Egyesült Államok 50 országot egyesített, hogy Ukrajna védelmére keljenek, és biztosítsák az orosz agresszió védelméhez és visszaveréséhez szükséges fegyvereket. „Ami az Ukrajnán kívüli támadások engedélyezését és jóváhagyását illeti, ezt nem tettük meg, de Ukrajnának saját magának kell döntéseket hoznia, és biztos akarok lenni abban, hogy megkapja a hatékony védekezéshez szükséges felszerelést” – tette hozzá.
Michael McCall, a Képviselőház külügyi bizottságának vezetője Blinkennek válaszolva elmondta, hogy az Egyesült Államok Kongresszusa jóváhagyta a katonai segélyek Ukrajnának juttatását, és nem korlátozta azok felhasználását. „Jake Sullivan és az ön kormányzata korlátozta ezeket a fegyvereket, és én beszéltem az ukránokkal. Nem nyerhetnek azokkal a korlátozásokkal, amelyeket ön, nem pedig a Kongresszus szabott nekik. És remélem, hogy ezt a nemzeti tanácsadó Biztonsági Tanács és a Nemzetbiztonsági Tanács elé viszi, és megváltoztatja ezt a politikai döntést, amely nagyon veszélyes és káros az ukrán nép számára” – hangsúlyozta az amerikai politikus.
A légvédelmi rendszerek, az amerikai fegyverszállítás, az ukrán-amerikai biztonsági megállapodás, valamint a júniusi békecsúcs előkészületei lesznek Volodimir Zelenszkij elnök és Antony Blinken amerikai külügyminiszter tárgyalásának a fő témái kedden Kijevben – közölte az rbc.ua hírportál.
A tudósítás szerint Zelenszkij a sajtónak elmondta: „A légvédelmi rendszerek jelentik a legnagyobb hiányt számunkra. Két Patriotra van szükségünk Harkiv térségében.”
Blinken azt mondta, hogy a Kongresszus által jóváhagyott legutóbbi csomagból származó amerikai segélyek egy része már megérkezett Ukrajnába, egy része pedig még úton van, és ez „lehetővé teszi a helyzet megváltoztatását”. „Számos kritikus kérdés áll előttünk az elkövetkező hónapokban, és szeretnénk megbizonyosodni arról, hogy sok más partnerrel együtt sikeressé tesszük ezeket a következő hónapokat, hogy megbirkózunk a ránk váró kihívásokkal és legyőzzük mindegyiket együtt” – hangsúlyozta.
Az ukrán elnök egyben reményét fejezte ki, hogy az Egyesült Államok segít minél több országot bevonni a békecsúcson való részvételre.
I am grateful to @POTUS Joe Biden, Congress, and the American people for the new military aid package announced today.
This timely and vital U.S. assistance will help save civilian lives and strengthen Ukrainian warriors on the frontlines. It will also allow us to better protect…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 10, 2024
Ireland's neutrality does not imply disregard for justice and the restoration of peace. During our call, Ireland's Taoiseach @SimonHarrisTD confirmed his participation in the Peace Summit.
I am grateful to Ireland for its humanitarian and logistical support. We also discussed… pic.twitter.com/A0CgYJ243x
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 9, 2024
🇺🇸🇺🇦Donald Trump says he will put an end to the United States funding Ukraine's war against Russia.
🤣"I think Zelensky is maybe the greatest salesman of any politician that's ever lived. Every time he comes to our country, he walks away with $60 billion." pic.twitter.com/Iip8V4cwCz
Nem volt jó a hangulat a kínai és az amerikai vezetők tárgyalásain, de a mostani helyzetben már azt is értékelni kell, hogy leülnek egyáltalán egymással.
Miután Joe Biden tavaly ősszel fogadta Hszi Csin-ping kínai elnököt, most Antony Blinken amerikai külügyminiszter látogatott el Pekingbe. Ott az elnök mellett Vang Ki külügyminiszterrel tárgyalt, és ugyan nagyon szépen megfogalmazott udvarias szavakat mondott az ezt követő sajtótájékoztatón mindenki – például arról, hogy aktív diplomáciára van szükség és a két országnak nem riválisnak, hanem partnernek kell lennie –, de az is egyértelművé vált, hogy súlyos ellentétek vannak.
A BBC tudósítása szerint Blinken felszólította a kínai tárgyalópartnereit, ne támogassák tovább Oroszországot az Ukrajna elleni háborúban. Kína tagadja, hogy segítséget adna Oroszországnak, de az USA szerint elektronikai, valamint kémiai termékekkel és rakéták alkatrészeivel is kisegítik az oroszokat.
Vang Ji is arról beszélt a találkozó után: ugyan stabil a kínai-amerikai kapcsolat, de „a negatív tényezők továbbra is gyarapodnak”.
Órákkal a találkozó után Tajvan arról számolt be, hogy Kína huszonkét repülője közelítette meg a szigetet, a felük pedig át is lépte a tengeri demarkációs vonalat. Az amerikai kormány pedig bejelentette, hogy intézkedett 6 milliárd dollár értékű új katonai beszerzésről Ukrajna támogatására.
Anthony Blinken a gázai fegyverszüneti és túszegyezményről is tárgyalt Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel Tel-Avivban.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel találkozott Tel-Avivban az amerikai külügyminiszter. Anthony Blinken arra figyelmeztetett, hogy a tervbe vett rafahi hadművelet miatt „fennáll Izrael további elszigetelődésének lehetősége, illetve a hadművelet veszélyeztetné a hosszú távú biztonságot.
Blinken az Izrael és a palesztin Hamász terrorszervezet közötti kívánatos fegyverszüneti és túszegyezményről is tárgyalt vendéglátóival, illetve izraeli túszok családtagjaival, valamint tüntetőkkel is találkozott, akik megköszönték neki az Egyesült Államok – a túszok kiszabadítására irányuló – erőfeszítéseit.
A tárgyalásokról szólva Netanjahu úgy fogalmazott, elmondta Blinkennek, hogy nincs mód a Hamász legyőzésére, ha az izraeli erők nem vonulnak be a Gázai övezet egyiptomi határánál lévő Rafahba. Reméli, hogy amerikai támogatással tehetik ezt, de ha nem, Izrael egyedül is megteszi ezt a lépést.
Izrael pénteken bejelentette igényét egy 300 hektárnyi területre Ciszjordániában, ami tovább növeli a feszültséget a régióban. A hónap elején az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Volker Turk, „háborús bűnnek” nevezte izraeli telepek létrehozását és bővítését Ciszjordániában. A bővítés „összeegyeztethetetlen a nemzetközi joggal” az Egyesült Államok szerint is.
Avec @MfaEgypt et @AymanHsafadi, nous sommes résolument engagés à renforcer notre coopération sur l’aide humanitaire, la libération des otages et sur les sujets politiques que nous voulons porter à l’ONU.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter megkezdte szombaton Isztambulban legújabb közel-keleti útját, amely már a negyedik az izraeli–palesztin fegyveres konfliktus három hónappal ezelőtti kirobbanása óta. Egyhetes látogatásán a konfliktus eszkalálódásának megelőzéséhez és a rendezési tervekhez kívánja megszerezni a térségbeli országok támogatását. A Biden-kormány szeretné elérni, hogy Törökország és a térség más erői gyakoroljanak nyomást főként Iránra és csatlósaira egy regionális konfliktus kialakulása veszélyének csillapítása érdekében. Ezek az aggodalmak az elmúlt napokban a Vörös-tengeren, Libanonban, Irakban és Iránban történt incidensek miatt erősödtek fel – adta hírül az MTI.
Blinken Törökország támogatását is igyekszik megszerezni a Gázai övezetre, háború utáni, de még kialakulatlan tervekhez, amelyek magukban foglalhatják az újjáépítési erőfeszítésekhez való anyagi vagy természetbeni hozzájárulást. Emellett egy olyan javasolt többnemzetiségű rendfenntartó erőben való részvételben bíznak, amely a területen vagy annak szomszédságában működhetne.
Egy amerikai illetékes tájékoztatása szerint kora délután megkezdődtek a tárgyalások Recep Tayyip Erdogan török elnök és az amerikai külügyminiszter között is.
Hakan Fidan török külügyminiszterrel szombaton mintegy kétórás találkozón Blinken a gázai övezeti háborúról és az így kialakult humanitárius válságról, valamint Svédország NATO-csatlakozási folyamatáról tárgyalt – közölte a török külügyminisztérium.
Biraz önce Cumhurbaşkanı Erdoğan’ın ABD Dışişleri Bakanı Blinken’ı kabulünden
A közel-keleti országok támogatásában bízik a Biden-kormány Törökországból Blinken a földközi-tengeri Kréta szigetére utazik, hogy az ottani rezidenciáján találkozzon Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnökkel. Micotákisz és kormánya támogatja az Egyesült Államok erőfeszítéseit az Izrael és a Hamász közötti háború továbbterjedésének megakadályozására, és jelezte segítségnyújtási szándékát is a helyzet további romlása esetére.
Görögország arra vár, hogy az amerikai kongresszus jóváhagyja F–35-ös vadászrepülőgépek eladását neki. „Megvitatjuk ezt a kérdést, pozitív fejlemények lesznek” – mondta a görög Skai televíziónak Jórgosz Gerapetrítisz görög külügyminiszter.
Az amerikai külügyminiszter útjának következő állomása Jordánia, majd vasárnap és hétfőn Katar, az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia következik. Blinken a jövő héten Izraelbe és Ciszjordániába is ellátogat, majd Egyiptomban fejezi be útját.
Laurent Wauquiez a l’issue du rendez vous à l’Elysee « Nous ne participerons pas à une coalition gouvernementale et nous ferons barrage à la France insoumise » @TF1Infopic.twitter.com/4NM33FUo0N
