Ukrajna elfogadja az Egyesült Államok által javasolt békemegállapodást. Ezt jelentette ki november 27-én az ODKB csúcstalálkozóján Biskekben Aljakszandr Lukasenka, Fehéroroszország elnöke, írta az EAdaily.
Elmondása szerint az USA béketervének működőképes alapjai vannak, és Vlagyimir Putyin is elismeri, hogy ez jó kiindulópont a tárgyalásokhoz. Ugyanakkor Lukasenka megjegyezte, hogy a tervet sietve állították össze.
„Nem mondanám, hogy teljesen összecsapva, de valóban kapkodva készült. Ezt egy elfogadható, rendezett formában kell bemutatni. Mindent pontosan rögzíteni kell: méterre, kilométerre, minden apróságig… Még egyszer hangsúlyozom: támogatjuk Oroszország erőfeszítéseit az Ukrajnával kötendő békeszerződés ügyében. Tegnap is mondtam: ha az amerikaiak diplomataként és valódi jogászként viselkednek, a megállapodást jóváhagyják. Hiszen a főbb pontokban már megszületett a konszenzus” – mondta a belarusz vezető.
Lukasenka hozzátette, hogy „most, ahogy nálunk mondják, a labda az ukrán oldalon van”.
„És úgy gondolom, hogy a fronton zajló események fényében Ukrajna végül rá fog lépni erre a békeútvonalra. Máskülönben teljesen elveszíti az országot” – tette hozzá Lukasenka.
Később, újságírókkal folytatott beszélgetésében a belarusz elnök kijelentette, hogy „mint még soha”, úgy hisz abban, hogy az ukrajnai konfliktus közel áll a lezáráshoz. Ugyanakkor hozzátette, hogy „ez háború, és bármelyik pillanatban bekövetkezhet egy váratlan esemény, amely akár teljesen visszafordíthatja a helyzetet”.
A Trump-adminisztráció és a fehérorosz hatóságok legkevesebb 100 politikai fogoly lehetséges szabadon bocsátását tárgyalják a közeljövőben, Washington és Minszk között folyamatban lévő közeledés részeként, jelentette a Reuters.
Bár Aljakszandr Lukasenka autoriter rezsimje már több tucat fogvatartottat szabadon engedett Trump januári hivatalba lépése óta, az Egyesült Államok több mint száz ember szabadon bocsátását szeretné elérni – közölték a források, akik névtelenséget kértek a tárgyalások érzékenysége miatt.
Mint ismeretes, szeptemberben Fehéroroszország eddigi legnagyobb gesztusát tette meg – 52 foglyot szabadon engedett. A nyugati emberi jogi szervezetek több mint 1000-re becsülik az országban lévő politikai foglyok teljes számát, köztük volt elnökjelölteket és Nobel-díjasokat.
Egyelőre nem világos, hogy pontosan kiket és mikor engedhetnek szabadon. A Fehér Ház nem kívánt nyilatkozni, és a washingtoni fehérorosz diplomáciai képviselet sem kommentálta egyelőre a helyzetet.
Minszk és az amerikai küldöttség közötti tárgyalásokra a közeljövőben kerül sor, jelentette be Aljakszandr Lukasenka, Fehéroroszország önjelölt elnöke hétfőn a kormány ülésén, jelentette a BelTA.
Lukasenka elmondása szerint a tárgyalások egyik témája a litván-fehérorosz határon kialakult helyzet lesz.
„Valószínűleg szinte semmit sem szállítunk át ezen a határon át a szankciók miatt. Csak bizonyos típusú árukat, amelyekre nagyon-nagyon szükségük van a litvánoknak vagy lengyeleknek. Nagyon-nagyon szükségesek – ők megrendelték, mi kiszállítottuk. Ha ők nem rendelik – mi nem szállítunk” – mondta.
„Minden másról a közeljövőben fogunk beszélni az Amerikai Egyesült Államok küldöttségével folytatott tárgyalások során. Úgy érzem, hogy nem tudjuk nélkülözni őket”, tette hozzá.
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök megerősítette pénteken, hogy terveik szerint decemberben hadrendbe állítják az orosz gyártású Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétarendszert.
Az államfő a BelTA fehérorosz állami hírügynökség közlése szerint kijelentette, hogy szükség esetén csapást is mérnek.
„Az Oresnyik egy ijesztő fegyver. Decemberben hadrendbe áll. Azt szeretném, ha (a nyugati országok) megértenék, hogy ha nagyon rossz lesz, képesek vagyunk csapást mérni. Akkor leülünk (az orosz elnökkel, Vlagyimir) Putyinnal, döntést hozunk és csapást mérünk. Szóval ne provokáljanak. Hiszen az ukrajnai háború is így kezdődött: a Donyec-medencében üldözték az orosz ajkúakat, gyilkolták, mérgezték őket. Ez a szemem láttára történt” – fogalmazott Lukasenka.
Hozzátette, hogy „a minszki tárgyalóasztalnál egykor békemegállapodások születtek, de Fehéroroszország ellenségei a megtévesztés útját választották, ami a jelenlegi helyzethez vezetett. Kiderült, hogy nem állapodtak meg. Kiderült, hogy Minszkbe azért jöttek, hogy Oroszországot és minket megtévesszenek. Megtévesztettek. Nos, meg is fizették az árát. Már kétmillió ember halt meg, és rengeteg ukrán megsebesült” – nyilatkozott a fehérorosz államfő.
A fehérorosz elnök, Aljakszandr Lukasenka szóvivője, Natalja Ejszmont megerősítette az orosz RIA Novosztyi hírügynökségnek, hogy decemberben hadrendbe állítják az orosz közepes hatótávolságú rakétarendszert, az „Oresnyiket”.
„Igen, ezt megerősíthetem” – mondta Ejszmont a hírügynökség kérdésére. Lukasenka szóvivője a rakéta kapcsán hozzátette: „Éppen ma tartottak erről jelentést az elnöknek a katonák. A hadsereg megerősítette, hogy a rendszer decemberben szolgálatba áll”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök még tavaly november 21-én közölte, hogy sikeresen tesztelték az új, közepes hatótávolságú „Oresnyik” rakétát. Akkor Oroszország válaszul az amerikai és brit fegyverek ukrajnai bevetésére kombinált csapást mért az ukrán hadiipari létesítményekre.
2024 decemberében Lukasenka kérte Putyint, hogy Fehéroroszország területén is helyezzenek el a legújabb orosz fegyverrendszerekből, köztük az „Oresnyik” rakétát. Az orosz elnök válaszul azt mondta, hogy a telepítés 2025 második felében lehetséges.
Idén augusztus 8-án Lukasenka bejelentette, hogy az első pozíciókat az „Oresnyik” rendszer számára már elkezdték kialakítani Fehéroroszországban.
Az Egyesült Államok „kizárólag pragmatikus célokból” tart fenn kapcsolatokat Fehéroroszországgal – mondta Aljakszandr Lukasenka.
A fehérorosz hatóságok „globális javaslatokra” várnak Donald Trump amerikai elnöktől egy „nagy megállapodás” megkötése érdekében, jelentette ki az ország formális uralkodója, Aljakszandr Lukasenka, számolt be az ő sajtóosztálya október 14-én, kedden.
Lukasenka értekezletet tartott a globális nemzetközi helyzetről és a fehérorosz-amerikai kapcsolatok alakulásáról. Ezen megemlítette, hogy „pozitív impulzus” alakult ki az Egyesült Államokkal folytatott párbeszéd újraindításának folyamatában.
„Készen állunk arra, hogy nagy megállapodást kössünk velük. A mérleg egyik oldalán az ő kérdéseik, kéréseik és követeléseik vannak, a másikon a mi kérdéseink és követeléseink. Döntsünk? Döntsünk. Donald Trump javaslatait ebben a tekintetben abszolút normálisnak értékelem. De a mi érdekeinket is figyelembe kell venni. És mindennek tisztességesnek kell lennie, ahogyan abban egykor megegyeztünk az amerikaiakkal” – mondta. Lukasenka emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban számos találkozóra került sor Trump különmegbízottjaival Minszkben, megjegyezve, hogy az Egyesült Államok „kizárólag pragmatikus célokból” tartja fenn a kapcsolatot.
Elmondása szerint „normálisan” áll hozzá ehhez, de Fehéroroszország érdekeit figyelembe kell venni minden tárgyalás során.
„Köthetünk kompromisszumokat, megtehetjük az első lépéseket, elvárva az amerikaiaktól, hogy betartsák ígéreteiket. Ugyanúgy, mint a Belavia esetében. Bejelentették, hogy feloldják a szankciókat, de maradtak néhány „hiányosság”… És nem mindig és nem mindenhová tudunk repülni, a repülőgépeket javítani, vagy vásárolni. Az amerikaiak elismerik ezt – azt mondják, hogy időbe telik, mire ezeket a „hiányosságokat” megszüntetik. Jó” – mondta Lukasenka.
Egyben dicsérte Trumpot a közel-keleti konfliktus megoldásáért, és felajánlotta neki a segítségét az Oroszország és Ukrajna közötti háború befejezésében.
„Ha az amerikaiak… látnak számunkra valami kis szerepet, készek vagyunk részt venni benne. Kifejtettük az álláspontunkat – béke és csak a béke” – biztosított Lukasenka.
US President Donald Trump was briefly interrupted during his speech in the Knesset by Palestinian politician Ayman Odeh who was dragged out by security officials. Odeh has been critical over the ‘flattery’ Netanyahu has received, demanding accountability. pic.twitter.com/gDMlpH25fW
Október 11-én a fehérorosz védelmi minisztérium bejelentette, megkezdték az ország fegyveres erőinek harckészültségének ellenőrzését.
A döntést Aljakszandr Lukasenka főparancsnok utasítására hozták meg, közölte az ország védelmi minisztériuma közleményében. A cél a „csapatok a legfelső szintű felkészültségének tesztelése”.
„Komplex intézkedéseket hoznak az egységek harckészségi szintre emelésére, kijelölt területekre való telepítésére és a parancsban foglalt feladatok végrehajtására” – áll a minisztérium egy közleményben.
Az ellenőrzést a Fehérorosz Biztonsági Tanács Titkársága felügyeli. Korábban hasonló gyakorlatokat a fokozott katonai tevékenység idején tartottak a szomszédos Oroszországban, vagy orosz csapatokkal közös manőverek során, ami aggodalmat keltett Ukrajnában és a NATO-országokban.
Aljakszandr Lukasenka önjelölt fehérorosz elnök több mint 30 éve „a saját világában” él, amelynek mérete Fehéroroszország – jelentette ki hétfőn Volodimir Zelenszkij elnök a Varsói Biztonsági Fórumon, számolt be az rbc.ua hírportál a news.zerkalo.io fehérorosz hírportálra hivatkozva.
A jelentés szerint, amikor Zelenszkijt Lukasenka háború befejezésére vonatkozó „nagyon jó javaslatáról” kérdezték, azt válaszolta: „Nehéz most reagálnom Lukasenka kijelentéseire. Őszintén szólva, a saját világában él. Ő építette fel, elszigetelte magát, és már három évtizede ebben a házban él. De ez a ház akkora, mint egy ország.”
Az elnök ugyanakkor emlékeztette az önjelölt fehérorosz vezetőt országa szuverenitására és függetlenségére. „Szeretném, ha emlékezne arra, hogy az országa független. A saját világában él, de néha Putyin meglátogatja ezt a világot. És ott vannak ők, két öregapó, beszélgetnek” – zárta gondolatait Volodimir Zelenszkij, megjegyezve, hogy nehéz neki kommentálnia, miről beszélgetnek.
Fehéroroszország szabadon engedett csütörtökön 52 politikai foglyot, akik már meg is érkeztek Litvániába – jelentette be Gitanas Nauseda litván államfő.
A foglyokat azt követően engedték el, hogy John Coale, az amerikai elnök megbízottja megbeszélést folytatott Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnökkel.
„Nagyon hálás vagyok az Egyesült Államoknak és személyesen Donald Trump elnöknek a politikai foglyok kiszabadításáért tett erőfeszítéseiért. Ötvenkét ember, az nagyon sok. Ugyanakkor még több mint ezer politikai foglyot tartanak fogva fehéroroszországi börtönökben, és mindaddig nem állhatunk meg, amíg ők ki nem szabadulnak” – írta a litván elnök az X-en. Gitanas Nauseda elmondta: a most elengedettek között van hat litván állampolgár is.
A fehérorosz elnök sajtószolgálata szerint az elengedettek között összesen 14 külföldi állampolgár van: hat litván, két lett, két lengyel, két német, egy francia és egy brit.
A bejelentés után a fehérorosz állami médiában közzétettek egy videót, amelyen az amerikai küldött bejelentette: Washington feloldja a Belavia fehérorosz állami légitársasággal szembeni szankciókat.
Vlagyimir Putyin, a Kreml elnöke állítólag összefogott líbiai vezetővel, hogy újabb migrációs válságot provokáljanak ki az EU-ban – számolt be az RBC-Ukrajina tudósít a The Telegraph–ra hivatkozva.
A kiadvány publikációja szerint az Európai Bizottság a kelet-líbiai Bengázi város és a fehérorosz főváros, Minszk közötti légijáratok számának növekedését regisztrálta.
A tisztviselők elmondása szerint a terv magában foglalhatja a Kelet-Líbia nagy részét ellenőrző Khalifa Haftar tábornokkal és katonai vezetővel való esetleges együttműködést. A terv célja az Európai Unióba irányuló illegális migrációs hullám elősegítése. Ez viszont a 2021-es nyár megismétlődése lehet, amikor több tízezer potenciális menedékkérőt segítettek át Fehéroroszország határain. Hivatalos személyek elmondása szerint ez egy orosz szervezésű kísérlet volt az EU destabilizálására.
„Figyelemmel kísérjük a Belavia által üzemeltetett Minszk–Bengázi járatokat. E járatok gyakorisága és jellege, különösen ezen rövid idő alatt, kérdéseket vet fel a későbbi illegális migráció esetleges összehangolásával vagy elősegítésével kapcsolatban” – mondta az EB szóvivője. A kiadvány azt írja, hogy májusban csak két járat közlekedett a városok között, de júniusban számuk ötre nőtt.
Korábban Aljakszandr Lukasenkát, Fehéroroszország önjelölt elnökét azzal vádolták, hogy hasonló járatokkal engedélyezte a migránsok leszállását Minszkben, majd segített őket ideiglenes táborokba szállítani a lengyel, litván és lett határok közelében.
A kiadvány azt állítja, hogy Bassár el-Aszad szíriai rezsimjének bukása után Putyin megpróbálta megerősíteni jelenlétét Líbiában. Az orosz katonai bázisok Szíriából való kivonásával párhuzamosan bizonyítékok kerültek napvilágra arra vonatkozóan, hogy felszerelést szállítottak oda. A múlt hónapban Haftar tábornok által tartott líbiai katonai parádén több száz orosz páncélozott járművet és légvédelmi rendszert mutattak be.
A The Telegraph megjegyezte, Haftar tábornoknak egy kis szállítóhadserege működik Líbiában, amely Afrika és Európa között a Földközi-tengeren átívelő egyik legfontosabb átkelőhely.
„Kétségtelenül fennáll a veszélye annak, hogy Oroszország a migránsokat és általában a migrációs kérdést fegyverként használja Európa ellen. Ennek fegyverré való átalakulása már folyamatban van, és természetesen attól tartunk, hogy Oroszország ugyanezt szándékozik tenni Líbiával is” – nyilatkozta korábban Magnus Brugner, az EU migrációs biztosa a Politicónak adott interjújában.
A kiadvány hozzátette, hogy Brugner júniusban magas rangú EU-tisztviselőkkel látogatott Bengáziba. Miután azonban a küldöttség leszállt a repülőtéren, nemkívánatos személynek nyilvánították őket.
„A rezsim a migránsokat eszközként használja fel arra, hogy nyomást gyakoroljon az Európai Unió határaira, és szomszédaink valóban szenvednek ettől” – mondta a kiadványnak Szvitlana Tyihanovszka, a fehérorosz ellenzék vezetője.
