Észtország jelenleg nem látja szükségét az Oroszországgal közös határ lezárásának, ugyanakkor egy közvetlen hatbiztonsági fenyegetés esetén azonnal meghozhatja ezt a döntést.
Az észt belügyminiszter, Igor Taro szerint a határátkelők működését folyamatosan a nemzetbiztonsági kockázatok alapján értékelik. Jelenleg nincs olyan körülmény, amely indokolná a forgalom korlátozását.
A miniszter hangsúlyozta: ha Oroszország részéről közvetlen veszély jelentkezne Észtországra nézve, a határt haladéktalanul lezárnák.
A kérdés azután került ismét napirendre, hogy Finnország 2023 végén teljesen korlátozta az Oroszországgal való határforgalmat. Észtországban is többen szorgalmazzák hasonló intézkedések bevezetését.
Az észt határőrök továbbra is észlelnek kísérleteket szankciók alá eső áruk Oroszországból történő behozatalára. Az egyszerű orosz turistákat ugyanakkor már hosszabb ideje nem engedik be az országba.
Az orosz kormány úgy döntött, hogy 2026. július 1-től ideiglenesen felfüggeszti a személy-, áru- és vasúti forgalmat több határátkelőn Finnország, Észtország és Lettország irányába.
A legtöbb lezárás az orosz–finn határszakaszt érinti. A korlátozás alá kerül a Viborg, Värtsilä, Ljutja, Szentpétervár–Finn pályaudvar és Szvetogorszk vasúti határátkelő.
Emellett teljesen leáll a vasúti forgalom az orosz–észt határon a Pecsori–Pszkov átkelőnél, valamint az orosz–lett határon a Pitalovo vasúti határátkelőn is.
Az orosz külügyminisztérium feladata lesz hivatalosan értesíteni Finnországot, Észtországot és Lettországot a döntésről. A lezárások indokát a kormány nem közölte.
Április 10-től teljes mértékben működésbe lépett az új, a külföldi állampolgárokra vonatkozó beléptető/kiléptető rendszer – EES (Belépési/Kilépési Rendszer) – az EU külső határain található összes határátkelőhelyen. Erről az Európai Bizottság sajtószolgálata tájékoztatta az újságírókat, írta a Jevropejszka Pravda.
A rendszer fokozatos bevezetése 2025 októberében kezdődött.
A Bizottság jelentése szerint azóta több mint 52 millió be- és kilépést regisztráltak, több mint 27 000 beléptetés megtagadásával, amelyek közül közel 700 személyt azonosítottak az EU biztonságára veszélyt jelentőként.
Amikor a határregisztrációs rendszer teljes mértékben működőképes, egy utazó regisztrációja átlagosan mindössze 70 másodpercet vesz igénybe, ami nagyon rövid idő a nem uniós polgárok számára.
„A határregisztrációs rendszer fontos mérföldkő Európa külső határai biztonságának korszerűsítésében és megerősítésében. A határregisztrációs rendszerrel ellenőrzést nyerünk afelett, hogy ki, mikor és hol lép be és lép ki az EU-ból. Az uniós polgárok biztonsága továbbra is a legfőbb prioritásunk, és a határregisztrációs rendszer lehetővé teszi számunkra, hogy teljesítsük ezt a kötelezettségvállalást” – mondta Magnus Brunner, az Európai Unió belügyeiért és migrációjáért felelős biztosa.
[type] => post
[excerpt] => Április 10-től teljes mértékben működésbe lépett az új, a külföldi állampolgárokra vonatkozó beléptető/kiléptető rendszer – EES (Belépési/Kilépési Rendszer) – az EU külső határain található összes határátkelőhelyen.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1776003240
[modified] => 1775931439
)
[title] => Az új beléptető/kiléptető rendszer teljes mértékben működésbe lépett az EU határain
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=183233&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 183233
[uk] => 183144
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 183145
[image] => Array
(
[id] => 183145
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/1000-545-1761140140-3418.webp
[original_lng] => 30682
[original_w] => 1000
[original_h] => 545
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/1000-545-1761140140-3418-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/1000-545-1761140140-3418-300x164.webp
[width] => 300
[height] => 164
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/1000-545-1761140140-3418-768x419.webp
[width] => 768
[height] => 419
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/1000-545-1761140140-3418.webp
[width] => 1000
[height] => 545
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/1000-545-1761140140-3418.webp
[width] => 1000
[height] => 545
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/1000-545-1761140140-3418.webp
[width] => 1000
[height] => 545
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/1000-545-1761140140-3418.webp
[width] => 1000
[height] => 545
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1775920641:12
[views_count] => 902
[_thumbnail_id] => 183145
[_edit_last] => 12
[_algolia_sync] => 821831525002
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 154
[1] => 4916
[2] => 2051698
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európai Unió
[1] => Határ
[2] => uniós beléptetési/kilépési rendszer (EES)
)
)
[3] => Array
(
[id] => 183100
[content] =>
Április 10-én, pénteken teljes mértékben hatályba lép az új uniós beléptetési/kilépési rendszer (EES) a külföldi állampolgárok számára, és minden tagállam határán alkalmazni fogják, közölte a Jevropejszka Pravda brüsszeli tudósítója Arianna Podesta, az Európai Bizottság helyettes főszóvivője tájékoztatójára hivatkozva.
Az Európai Unió készen áll arra, hogy 2026. április 10-től teljes mértékben elindítsa az új beléptetési/kilépési rendszert.
„Pénteken teljes mértékben telepítve lesz a határregisztrációs rendszer. A telepítési fázis eddig jól haladt, és már most fontos szerepet játszik az Európai Unió biztonságának fokozásában” – mondta Podesta.
Hozzátette, hogy a határregisztrációs rendszerrel az EU „létrehozta a világ legfejlettebb határinformatikai rendszerét”, és már most is láthatók az eredmények.
„Az elmúlt öt hónapban több mint 45 millió be- és kilépést regisztráltak. Több mint 24 000 beléptetési elutasítás történt, amelyek közül több mint 600 olyan személyt azonosítottak, akik veszélyt jelentenek az Uniónk biztonságára” – mondta a szóvivő.
Átlagosan egy be- vagy kilépés regisztrálása az EU-ba „jelenleg mindössze körülbelül 70 másodpercet vesz igénybe” – mondta.
„Tisztában vagyunk vele, hogy a meghatározott ütemterv ellenére számos tagállam továbbra is technikai nehézségekkel küzd a telepítés ezen hónapjaiban. Szoros kapcsolatban állunk ezekkel a tagállamokkal, például a legjobb gyakorlatok megosztásával azokkal, ahol a rendszer nagyon jól működik” – mondta Arianna Podesta.
A szóvivő megerősítette, hogy „a rendszer rugalmasságot biztosít a határforgalom zökkenőmentes lebonyolításának biztosítása érdekében – különösen a nyárra tekintettel, amikor némileg megnövekedett forgalomra számíthatunk”.
„A szabályok lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy felfüggesszék a biometrikus adatok regisztrációját, azaz túlzott várakozási idő esetén részlegesen felfüggeszthessék a határregisztrációs rendszert. Ez a lehetőség szeptemberig fennáll, így lefedi a nyári időszakot, amikor megnövekedett munkaterhelésre lehet számítani” – magyarázta Podesta.
[type] => post
[excerpt] => Április 10-én, pénteken teljes mértékben hatályba lép az új uniós beléptetési/kilépési rendszer (EES) a külföldi állampolgárok számára, és minden tagállam határán alkalmazni fogják.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1775818860
[modified] => 1775811937
)
[title] => Brüsszelben ismertették, hogyan fog működni április 10-től az új uniós beléptetési rendszer a külföldiek számára
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=183100&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 183100
[uk] => 183051
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 183052
[image] => Array
(
[id] => 183052
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/ees.webp
[original_lng] => 33718
[original_w] => 1000
[original_h] => 639
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/ees-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/ees-300x192.webp
[width] => 300
[height] => 192
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/ees-768x491.webp
[width] => 768
[height] => 491
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/ees.webp
[width] => 1000
[height] => 639
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/ees.webp
[width] => 1000
[height] => 639
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/ees.webp
[width] => 1000
[height] => 639
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/ees.webp
[width] => 1000
[height] => 639
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1775801139:12
[_thumbnail_id] => 183052
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1300
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 819134257002
[_oembed_5b35e2b7a1facc9108395eab719f318d] =>
Russia’s war of aggression has crossed yet another line.
A Russian drone incursion struck a densely populated area in Romania, injuring civilians.
On EU territory.
We stand in full solidarity with Romania and its people.
As we continue strengthening our security and…
— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) May 29, 2026
A határon embertelenek a menekültek körülményei. Egyelőre semmilyen megoldás nem látszik, a szabályok enyhítése a lengyel belpolitikai feszültségek miatt sem reális.
Több mint százan haltak már meg a belarusz állam által kiprovokált, de a lengyel hatóságok által is fenntartott embertelen körülmények miatt. Megoldás nem látszik. A lengyel parlament 2024-ben engedélyezte a lőfegyverhasználatot az agresszív menekültekkel szemben, mert Wladyslaw Kosiniak-Kamysz miniszterelnök-helyettes és védelmi miniszter, a Parasztpárt elnöke azt mondta: a katonák nem élhetnek bizonytalanságban.
Ha a határt védve tüzet nyitnak, nem tarthatnak felelősségre vonástól. Donald Tusk miniszterelnök, bár éppen saját támogatóitól kapott éles bírálatot, látta a tömeghangulatot – a visszatoloncolást a lakosság kétharmada támogatta –, és úgy érezte, nem engedheti át a terepet a 2023 vége óta ellenzékben lévő jobboldalnak, miközben ígéreteinek jelentős részét részben a köztársasági elnök vétói miatt, részben gazdasági okokból nem tudja teljesíteni.
A menekültek segítőit ugyanúgy bíróság elé állítják, mint korábban, noha ezt a mai kormánypártok ellenzékben még elítélték. A zárt határövezetet is kiterjesztették, pedig az tönkreteszi a vidék gazdaságát és turizmusát, ideértve a bölényekről híres bialowiezai vadont. Sajnálom, bármennyire keressük a humánus megoldásokat, nekem mégiscsak a határ biztonságát kell elsődlegesnek tekintenem – mondta a miniszterelnök.
2025-ben törvényt hoztak, amely szerint egyszerre legfeljebb 60 napra felfüggeszthető a menedékjogi eljárás a lengyel–belarusz határon érkezők esetében. Ezt azóta többször meghosszabbították. Elvben azok nem kérhetnek menedékjogot, akik a Lukasenka belarusz diktátor által Ázsiából és Afrikából szervezett csoportokban illegálisan lépik át a határt. Kivételt képeznek a kísérő nélkül átlépő kiskorúak, a várandós nők és az idősek, valamint mindenki, akit „jelentős veszély fenyeget”, ha visszatoloncolják az országába, de nem tudni, hogy ez hogyan derülhet ki, ha senkinek nem engedik meg, hogy a határon benyújtsa a kérvényét.
Már az előző, jobboldali kormány falat építtetett a keleti határon. A hvg.hu akkor helyszíni riportokban számolt be a drámai helyzetről. A téma azóta is heves érzelmeket vált ki (a világhírű filmrendezőnőt, Agnieszka Hollandot éles támadások érték a Zöldhatár című filmje miatt), mert a humánum és a biztonság egyformán fontos szempontjai mindmáig összeegyeztethetetlennek látszanak. Tény, hogy a Szomáliából, Eritreából és sok más országból érkezetteket a belaruszok nagy pénzek fejében szervezetten szállítják a határra, és – talán a polgárháború dúlta Szudán állampolgárai kivételével – nagy részük nem felel meg a menekült fogalmának. Ugyanakkor a sérült, kimerült, nem ritkán haldokló emberek esetében nehéz más szempontot érvényesíteni, mint az emberségét – de a hatóságokat a törvény köti.
Emberi jogi szervezetek friss adatai szerint 15 000 embert toloncoltak vissza Belaruszba, akik valahogy átjutottak a határon. Közülük 600 ellen a lengyel határőrség törvénytelen erőszakot alkalmazott, ami rasszista gúnyolódástól, sértegetéstől verésen át a kifosztásig (például a létfontosságú telefonok elvételéig) terjedt. 118 sérültet sikerült kórházba juttatni. 2025 márciusa és 2026 februárja között 451 olyan külföldi volt, aki valahogy – főleg a határon ügyeletet tartó és ezzel saját szabadságukat és egzisztenciájukat kockáztató jogvédők segítségével – mégis eljutott a menedékkérelem benyújtásáig, de elutasították őket. Mindössze 94 kérelmet fogadtak el olyanoktól, akik az úgynevezett „érzékeny csoportok” valamelyikébe tartoztak (állapotos nő, gyerek, súlyos beteg, rokkant, sebesült) és szerencséjük is volt. Az elmúlt négy és fél évben 103 ember halt meg dokumentáltan az erdőben vagy a mocsárban, de valószínű, hogy ennél többen voltak.
Egyelőre semmilyen megoldás nem látszik, a szabályok bármilyen enyhítése a lengyel belpolitikai feszültségek miatt sem reális.
A Lengyel Belügyminisztérium közzétett egy rendelettervezetet, amely további három hónappal meghosszabbítaná a Fehéroroszországgal határos területeken érvényben lévő ideiglenes tartózkodási tilalmat – közölte az RMF24.
A jelenlegi rendelet a tilalmat 2026. március 4-ig rendeli el. Az új tervezet szerint a tilalom március 5-től további 90 napig marad érvényben.
A tilalom által érintett terület a határ több mint 78 km hosszú szakaszát foglalja magába.
A Lengyel Belügyminisztérium indoklásában kiemelte, hogy a védőzóna meghosszabbítására a lengyel–fehérorosz határon tapasztalható folyamatos migrációs nyomás miatt van szükség.
A tervezet szerzői hozzáfűzték, hogy az utóbbi időben jelentősen megnőtt az esetek száma, amikor Fehéroroszország területéről meteorológiai léggömböket indítanak, amelyeken dohánytermékeket tartalmazó csomagok lógnak.
Viktor Mikita, az Elnöki Hivatal helyettes vezetője tájékoztatása szerint fontos döntés született a Kárpátalján található, Ukrajna és az EU-tagállamok közötti határátkelőhelyek bővítéséről.
Főbb tervek:
Ungvár – Felsőnémeti (ukrán–szlovák határ) esetében az év végéig tervezik a gyalogos és kerékpáros forgalom elindítását.
Kisberezna – Ugar (ukrán–szlovák határ) esetében még idén megnövelik a teherforgalom kapacitását 5 tonnáig.
A megfelelő infrastruktúra előkészítése folyamatban van, többek között:
további személyzet biztosítása az ellenőrzéshez,
digitális rendszerek telepítése az utas- és áruforgalom zökkenőmentes biztosítására.
A fejlesztések célja:
csökkenteni a többi határátkelőhely leterheltségét,
rövidíteni a várakozási időt a teherautóknak, amelyek a helyi, külföldi befektetésekkel rendelkező vállalkozásoknak szállítanak,
biztosítani a termelési ciklus folyamatosságát és az adóbevételek beérkezését minden szinten.
A projektek növelik Ukrajna és Kárpátalja befektetési vonzerejét, különösen a határmenti régiókban és ipari parkokban, valamint elősegítik a helyi vállalkozások szerződéses kötelezettségeinek teljesítését.
Andris Sprūds lett védelmi miniszter elmondta, hogy az orosz határ szárazföldi szakaszának lezárásáról a kormány dönt majd, jelenleg azonban ez a kérdés „értékelés és koordináció alatt áll”.
Sprūds hozzátette, hogy a határ lezárásáról szóló döntés meghozatalakor figyelembe kell venni a biztonsági szempontokat és a gazdasági hatásokat.
Ha a kormány úgy dönt, hogy lezárja a keleti szárazföldi határt, a Lett Védelmi Minisztérium készen áll a konkrét intézkedések megtételére.
Hozzátette, hogy az ilyen kérdéseket fontos összehangolni a szövetségesekkel, elsősorban Litvániával és Észtországgal.
Ha közös döntésre jutunk, nem zárom ki, hogy ezt a kérdést meg lehet vitatni. Jelenleg nem tudom biztosan állítani, hogy ez megtörténik, de a kérdés értékelés és koordináció alatt áll
Lengyelország további három hónappal meghosszabbította a belarusz határ mentén fenntartott pufferzóna működését. Erről a lengyel belügyminiszter, Marcin Kierwiński számolt be az X közösségi oldalon – írja a Jevropejszka pravda.
A varsói kormány döntése értelmében a pufferzóna december 4-ig marad érvényben.
A belarusz határnál lévő pufferzóna december 4-ig meghosszabbítva. A szolgálatok hatékony fellépésének köszönhetően – a lengyel–belarusz határon növekvő nyomás ellenére – a határzár sűrűsége már eléri a 98%-ot. A lengyelek biztonsága a kormány számára prioritás
Ukrajna és Oroszország már rég kivonta a nehézfegyvereit frontvonalról 10 kilométeres távolságra, vagyis valójában már létezik az ütközőövezet – jelentette ki pénteken Volodimir Zelenszkij elnök a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az államfő a Politico című brüsszeli–amerikai kiadványnak arra a cikkére reagált, amely szerint az európai vezetők fontolgatják egy békemegállapodás részeként egy ütközőzóna létrehozásának lehetőségét az ukrán és az orosz csapatok között.
„Ezt már többször is hallottam az európaiaktól és amerikaiaktól. Csak azok 40-50-60-as ütközőövezetet javasolnak, akik nem értik a mai háború technológiai hátterét, sőt, hallottam egy 100 km-es javaslatot is. Ez egy teljesen más történet. Ma nehézfegyvereink vannak, és ezek több mint 10 km-re vannak egymástól, mert mindent eltalálnak a drónok. Ezt az ütközőzónát én holt zónának hívom, egyesek szürke zónának, és már létezik” – jegyezte meg az elnök.
Zelenszkij tisztázta, hogy ha Oroszország azt akarja, hogy az ukrán hadsereg nagyobb távolságra legyen, az orosz katonákat visszavonhatja az ideiglenesen megszállt területek mélyére. Elmondása szerint most a drónok gyakorlatilag mindent felégetnek, így minden nehézfegyvert már rég kivontak a frontvonalról. „Nézzük csak az orosz hadsereg élvonalát, ahol páncélozott járművek, tankok vannak – nulla, semmi sem maradt, senki sem halad előre, mert mindenki veszíti a felszerelését éjjel-nappal, bármikor. Ezért ez csak felesleges beszéd” – magyarázta.
A csapatok kivonásáról a minszki folyamat során kellett megállapodni, de akkor egy teljesen más háború zajlott. Ugyanakkor a katonák kivonása a két országból nem vezetett semmire – mutatott rá az ukrán elnök.
