Ukrajna óriási kihívásokkal néz szembe az Oroszország 2022-es támadása óta az első választások megszervezésében: az ország infrastruktúrája romokban hever, a háború miatt emberek milliói kényszerültek elhagyni otthonukat – mondta Oleh Didenko, az ukrán Központi Választási Bizottság (CVK) elnöke a Reutersnek adott, hétfőn megjelent interjújában az MTI beszámolója szerint.
A tisztségviselő kiemelte, hogy a választói névjegyzék naprakésszé tétele és a szavazás megfelelő előkészítése jelentős időt vesz igénybe. A tűzszünet és a választók számára biztonságos körülmények előfeltételei bármilyen szavazásnak – hangsúlyozta az elnök. Hozzátette, ezen túlmenően Ukrajna számos kihívással szembesül: állampolgárainak milliói tartózkodnak külföldön vagy a frontvonalon, az infrastruktúra megsemmisült, és a választói névjegyzék nem tükrözi a migrációs változásokat.
A választójog kérdései békeidőben is nagyon bonyolultak Ukrajnában: ezelőtt sem gyorsan és nem könnyen oldódtak meg. Most ezek a kérdések még összetettebbek, mert lényegesen több a kihívás – magyarázta. A választási bizottság elnöke szerint az orosz ellenőrzésű területeken a szavazás szóba sem jöhet, de Ukrajna biztosítani fogja a szavazati jogot azok számára, akik el tudnak jutni ukrán ellenőrzésű területekre.
Mint elmondta: a CVK januárban lehetővé tette, hogy a választók online frissítsék adataikat – ezt a funkciót 2022 óta biztonsági okokból felfüggesztették –, egy szélesebb körű erőfeszítés részeként a névjegyzék naprakésszé tételére. Rámutatott arra is, hogy jelenleg nincs végleges becslés a külföldön tartózkodó ukrán választók számáról, mivel sokan nem frissítették regisztrációjukat.
A háborút megelőzően Ukrajnának 102 szavazóköre működött nagykövetségein és konzulátusain. Ez nem elegendő ahhoz, hogy biztosítsák a külföldre menekültek szavazását – emelte ki Didenko. Hozzátette a választási bizottság úgy véli, hogy a diplomáciai képviseleteken kívüli szavazókörök megnyitása a legreálisabb megoldás, mivel az online és a levélszavazás ki van téve a külső beavatkozás és a folyamat hiteltelenítésére irányuló kísérletek kockázatának.
A katonák szavazati jogának biztosítása is kihívást jelent, bár Didenko szerint Ukrajna támaszkodhat a katonai szavazás megszervezésében szerzett tapasztalataira. A 2019-es választások idején is már több ezer katona szolgált a keleti országrészben. A probléma azonban most jóval nagyobb léptékű, mivel most mintegy 800 ezer ukrán szolgál a hadseregben – emelte ki a CVK elnöke.
A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) decemberi felmérése szerint az ukránok mindössze 9 százaléka támogatja a tűzszünet előtti választások gondolatát. Mintegy 57 százalékuk szerint választásokra csak egy végleges békemegállapodás és a háború lezárása után kerülhet sor.
Hihetetlen kifogás akadályozhatja az előrehozott választást Németországban. A választási biztos szerint nincs elég papír a szavazólapok kinyomtatására.
Egészen elképesztő kijelentést tett Németországban a Szövetségi Választási Bizottságot vezető Ruth Brand: nincs elég papír a szavazólapokhoz. A hivatalnok megszólalása természetesen sokaknál kiverte a biztosítékot.
Hétfőn tárgyalnak az előrehozott választásról a tisztviselők
A szövetségi és tagállami választási tisztviselők hétfőn ülnek össze, hogy megvitassák a januárra vagy márciusra előrehozott választásokat, míg Brand egy korábbi, Olaf Scholznak küldött levelében arról írt, hogy kételyei vannak egy előrehozott választás megvalósíthatóságával kapcsolatban.
A közvélemény-kutatásokban vezető kereszténydemokraták (CDU) szerint azonban a biztos által megfogalmazott aggályok abszurdak – írja a Bild. A párt parlamenti első titkára, Thorsten Frei közölte, hogy pártja frakciója új választásokat követel, a törvénnyel összhangban, valamint azt javasolja a szövetségi biztosnak, hogy ne hagyja magát manipulálni senki által sem. Hozzátette, hogy Németország nem engedhet meg magának egy XXL-es patthelyzetet, és a vita egész egyszerűen abszurd. A politikus felidézte, hogy a franciák három héten belül képesek voltak a nyáron előrehozott választást tartani.
Vigyázni kell, hogy ne váljunk köznevetség tárgyává a nemzetközi térben egy ilyen vitával – fogalmazott Frei. A párt főtitkára, Carsten Linnemann hasonlóan látja, ezért botrányosnak és szégyenteljesnek nevezte Brand megszólalását, valamint felhívta a figyelmet arra is, hogy a szabályok az alkotmányban világosak, tehát a biztos értékelése elfogadhatatlan. Egy olyan országnak, mint Németország, képesnek kell lennie 60 napon belül választást tartani – tette hozzá.
Pistorius: decision on two patriots for Ukraine will be taken within days or weeks, but actual delivery of first system will take months. https://t.co/qDG9gMwS3h
#BREAKING Serbian President Aleksandar Vucic stated today that he is considering running for prime minister and plans to resign as president, a move that could take place within the next three months. pic.twitter.com/TM4G4UzQgt
— The National Independent (@NationalIndNews) June 10, 2026
Az Afganisztánt irányító tálibok feloszlatták a választási bizottságot, arra hivatkozva, hogy az új kormánynak „nincs szüksége” a testületre – jelentette be szombaton egy tálib szóvivő.
A választási bizottságot 2006-ban hozták létre Afganisztánban azzal a megbízatással, hogy szervezze meg és felügyelje a választásokat.
Az elmúlt években a tálibok támadásaik során rendszeresen vették célba a testület tagjait.
A feloszlatott bizottság elnöke az AFP francia hírügynökségnek azt mondta, a tálibok „elkapkodták” ezt a döntést, és ha a testület tényleg megszűnik létezni, akkor szerinte biztosan nem oldódnak meg soha Afganisztán problémái, mert nem lesznek többé választások.
A tálibok a héten megszüntették a választási panaszbizottság, illetve két minisztérium – a békeügyi és a parlamenti ügyekkel foglalkozó tárca – működését is.
Pillanatnyilag nincs szükségünk arra, hogy ez a két minisztérium és ezek a bizottságok létezzenek és működjenek. Ha mégis szükség lenne rájuk, akkor az Iszlám Emirátus (ahogy a tálibok a saját kormányukat nevezik) majd helyreállítja őket – közölte a szóvivő.
A tálib mozgalom augusztus közepén döntötte meg az Egyesült Államok és szövetségesei által támogatott afgán kormányt, miközben a külföldi csapatok éppen befejezték a kivonulást az országból.
I'm in #Afghanistan, with @WHOEMRO Director Ahmed Al Mandhari. Protecting the health of the Afghan people is of the utmost priority for @WHO. We will visit health facilities meet with @WHOAfghanistan staff, health workers, and Taliban leadership on these vital issues. pic.twitter.com/O62S9vfqrs
