„Közel tízezer bevethető atomfegyver van jelenleg a világon, együttes rombolóerejük 135 ezer hirosimai atombombának felel meg” – közölte csütörtökön a Nemzetközi Kampány az Atomfegyverek Felszámolásáért (ICAN). A japán városra 1945-ben ledobott atombomba több mint 140 ezer ember életét oltotta ki.
Az atomtöltetű robbanófejek száma ugyan 2025 eleje óta 141-gyel 12 187-re csökkent ez év elejéig, ugyanakkor az atomfegyverek száma 144-gyel 9756-re emelkedett – áll a Nuclear Weapons Ban Monitor című ICAN-jelentésben.
A fegyverek több mint 40 százaléka ballisztikus rakétákra van felszerelve, amelyeket silókban, mobil indítóállványokon vagy tengeralattjárókon tartanak, illetve bombázóbázisokon tárolnak. A maradék tartalékban van.
A felszerelt robbanófejeken kívül a kilenc atomhatalom további mintegy 2500 leszerelt, szétszerelésre váró robbanófejet tart készenlétben.
Kína, India, Észak-Korea, Pakisztán és Oroszország bővíti atomarzenálját, Franciaország és az Egyesült Államok szintén hasonló tervekkel rendelkezik. A nukleáris hatalmak közé tartozik még Nagy-Britannia és Izrael is.
Az ICAN volt a hajtóereje a 2021-es Atomfegyver-tilalmi Szerződésnek (TPNW), amelyért a szervezet 2017-ben Nobel-békedíjat kapott. 2025 végéig 99 ország csatlakozott a szerződéshez.
A kilenc atomhatalom nem tartozik közéjük, ahogy szoros szövetségeseik – köztük Németország és más NATO-államok – sem. A jelentés hangsúlyozza: „Európa kiemelkedő mértékben akadályozza, hogy a TPNW egyetemes szinten váljon elfogadottá.”
A Nyugatnak fokoznia kellene a fehéroroszországi események megfigyelését, véli a száműzetésben élő ellenzéki vezető.
Vlagyimir Putyin orosz uralkodó atomrakétáit Fehéroroszországon keresztül közelebb helyezi az Európai Unió határaihoz, írta a The Telegraph, Szvitlana Tihanovszkaja fehérorosz ellenzéki vezető nyilatkozatára hivatkozva.
A belarusz ellenzék vezetője ragaszkodik ahhoz, hogy a Nyugat „szorosan figyelemmel kell kísérje, mi történik Fehéroroszországban”. Meggyőződése, hogy a nukleáris potenciál Fehéroroszországba való áthelyezése jelentősen növeli az Európai Unió tagállamainak biztonságára leselkedő fenyegetéseket.
Fehéroroszország régóta Oroszország kulcsfontosságú szövetségese a katonai együttműködésben. Korábban nukleáris robbanófejek hordozására alkalmas Iszkander-M rakétarendszereket telepítettek területén, és 2023 óta aktív tárgyalások folynak taktikai nukleáris fegyverek telepítéséről.
Szakértők és ellenzéki képviselők elmondása szerint az ilyen akciók célja az európai országok közötti feszültségkeltés, valamint a nyugati kormányok figyelmének az ukrajnai konfliktusról a régió új biztonsági kihívásaira való elterelése lehet.
Sem a Kreml, sem a fehérorosz hadsereg részéről nem érkezett hivatalos megerősítés a nukleáris fegyverek esetleges áthelyezésével kapcsolatban. Az információ ellenzéki nyilatkozatokon és külföldi média információin alapul.
Aljakszandr Lukasenka, Belorusszia önjelölt elnöke kijelentette, hogy országának „több tucat orosz nukleáris lőszere van”. Oroszország összes taktikai nukleáris fegyverének Belorussziában kell maradnia.
Lukasenka ezt a minszki Összfehérorosz népgyűlésen mondta, számolt be a Ragyio Szvoboda.
A fehérorosz diktátor elmondása szerint a találkozó résztvevői egyhangúlag elfogadták az új katonai doktrínát, amely stratégiai elrettentő tényezőként írja elő orosz nukleáris fegyverek Belorusszia területén történő elhelyezését.
Lukasenka megjegyezte, hogy „tévedés” volt, hogy a Szovjetunió 1991-es összeomlása után az összes stratégiai nukleáris fegyvert eltávolították Belorussziából, és Oroszország taktikai nukleáris fegyvereinek továbbra is országában kell maradniuk.
Ugyanakkor hozzátette, hogy Fehéroroszország függetlenségét meg kell őrizni „mindennek ellenére”.
Belorusszia önjelölt elnöke gyakran a NATO vagy Ukrajna támadásainak fenyegetésére hivatkozik annak indokaként, hogy hazájának folyamatosan magas készenlétben kell tartania hadseregét.
Beszédében elmondta, hogy az ellenzéki csoportok területfoglalást terveznek Nyugat-Belarusziában, és támogatást kérnek a NATO csapataitól.
Belorusszia Biztonsági Szolgálata április 25-én közölte, hogy megakadályozta a Litvániából indított drónok Minszk elleni támadását, ezt vilniusi tisztviselők tagadták.
Lukasenka felszólította a Nyugatot, hogy „állítsák le az Oroszországgal való konfrontációt a döntetlen kihirdetésével”, amely szerinte felgyorsítaná a békefolyamatot és véget vetne az ukrajnai háborúnak.
„Különben Ukrajna megszűnik létezni” – mondta.
Összbelarusz Népi Gyűlés a kormány találkozója az iparágak vezetőivel. 1996 és 2021 között hat ilyen találkozót tartottak.
Ellenzéki politikusok és aktivisták bírálták az eseményt, Lukasenka propagandaeszközének nevezve, amely az országot 1994 óta irányító tekintélyelvű vezető egyöntetű támogatását hivatott demonstrálni.
Les frappes russes se succèdent contre des objectifs civils en Ukraine, comme à nouveau cette nuit.
La France condamne cette attaque et le recours au missile balistique Oreshnik, qui signent surtout une forme de fuite en avant et l’impasse de la guerre d'agression de la Russie.…
NEW: Belarus President Alexander Lukashenko says the country is shifting to a rotational mobilisation model, calling up selected military units in cycles to prepare them for possible war scenarios, including what he described as a potential "ground operation."
Seems like we need to prepare for a WW3, especially Europe, Especially Poland and the neighbors.
Belarusian dicktator Lukashenko announced that the country is launching “targeted mobilizations," and Belarus is preparing for war. pic.twitter.com/5jva2R7PVd
