Volodimir Zelenszkij ukrán elnök július 6-án, hétfőn kijelentette, hogy elvárja a Biztonsági Szolgálattól és a hírszerzéstől, hogy „részletesen vizsgálja ki” a Kijev melletti Visnyevében történteket.
Elmondása szerint a városban továbbra is nehéz a helyzet a másodlagos detonáció miatt.
Hozzátette, hogy a kormány a tartalékalapból biztosít forrásokat a Visnyevében élő közösség megsegítésére.
Az államfő azt is megjegyezte, hogy Ihor Klimenko belügyminiszter éjszaka óta rendszeresen – körülbelül félóránként – tesz jelentést a mentési akció előrehaladásáról, a romok eltakarításáról és a tüzek eloltásáról.
Visnyevében a július 6-i orosz támadás következtében nagy tűz ütött ki raktárok területén. Az érintett területen több mint 200 magánház volt, amelyek jelentős része megrongálódott vagy megsemmisült.
A robbanásveszélyes tárgyak ismételt detonációjának veszélye miatt a mentőegységek megkezdték a lakók evakuálását.
Éjszaka körülbelül 50 embert evakuáltak páncélozott járműveken. Összesen több mint 500 lakost helyeztek át ideiglenesen biztonságos helyre a helyi hatóságokkal együtt. Az orosz támadás következtében a városban heten meghaltak, további 29-en megsérültek, köztük négy mentő.
A rendvédelmi szervek és a katonai parancsnokság vizsgálja a „Szkelja” ezredben elkövetett szabálysértéseket. Az Állami Nyomozó Iroda már télen büntetőeljárásokat kezdeményezett az újságírók által nyilvánosságra hozott esetekkel kapcsolatban a nyomozás jelenleg is folyamatban van – jelentette ki Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka a TSZN-nek adott interjújában.
Korábban az egységben már vizsgálódott a Katonai Rendvédelmi Szolgálat és a katonai ombudsman. Az ezredparancsnok beszámolt a megtett intézkedésekről és a szabálysértők más egységekhez való áthelyezéséről, de miután új anyagok jelentek meg, szakmai bizottságot küldtek az ezredhez – mondta a főparancsnok.
Szirszkij elmondta, hogy a bizottságot Sevcsenko dandártábornok, a vezérkari főnök helyettese vezeti. Neki kell ellenőriznie az összes kiképzőteret, az esetleges szabálysértések helyét és a szabálysértők valódi tartózkodási helyét. Miután befejeződnek a bizottságok vizsgálatai, a parancsnokság döntést hoz az ezred vezetéséről. A szabálysértők fegyelmi vagy büntetőjogi felelősségre vonásra számíthatnak az Állami Nyomozó Iroda határozatainak megfelelően, biztosított Szirszkij.
A főparancsnok megnevezte a hadseregben előforduló erőszak megoldására szolgáló főbb megközelítéseket:
nyíltság elhallgatás nélkül: az ilyen eseteket nem lehet eltitkolni, azonnal jogi úton kell reagálni rájuk, a parancsnokok, az illetékes szervek és a társadalom ellenőrzésének bevonásával;
az egység hírnevének védelme: fontos, hogy ne keltsünk, Szirszkij elmondása szerint „hisztériát” az ezred, a rohamegységek vagy általánosságban az ukrán fegyveres erők körül néhány szabálysértő miatt;
a katonai egységekben javítani kell a személyi állománnyal való munkát.
A „Szkelya” reagált a „Bábel” anyagra, amelyben az újságírók katonák megveréséről és 26 halálesetről számoltak be, amelyek nem kapcsolódnak a harci küldetések teljesítéséhez. Az ezredben egyetértenek azzal, hogy az anyag komoly problémákat vet fel, amelyek alapos tanulmányozást és ellenőrzést igényelnek.
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 23 országból érkező képviselője támogatta a „szarajevói embervadásztúrák” ügyének kivizsgálására irányuló kezdeményezést – közölte hétfőn Sabina Cudic, a boszniai Nasa Stranka (NS) tagja, aki egyben az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének is a képviselője.
A tájékoztatása szerint a közgyűlés az 1992–1995-ös boszniai háború ideje alatt a boszniai főváros civil lakossága ellen elkövetett háborús bűncselekményeket vizsgálná.
A bosznia-hercegovinai kormánykoalíció részét képező NS képviselőjének tájékoztatása szerint a parlamenti vizsgálat megindítását ezúttal az Egyesült Királyság, Görögország, Észak-Macedónia, Andorra, Svájc, Belgium, Németország, Olaszország, Albánia és Dánia képviselői is támogatták, míg korábban Franciaország, Svédország, Hollandia, Törökország, Szlovákia, Észtország, Litvánia, Monaco, Ukrajna, Románia, Horvátország, Szlovénia és Montenegró képviselői csatlakoztak a kezdeményezéshez.
„Olyan ügyről van szó, amely túlmutat Bosznia-Hercegovina határain, és több ország intézményeinek együttműködését igényli az igazságosság, az igazság feltárása és az áldozatok méltóságának védelme érdekében” – közölte a boszniai párt.
Várhatóan szeptember 7-ig kineveznek egy különleges jelentéstevőt az ügy kivizsgálására.
Az olasz sajtó tavaly november elején számolt be arról, hogy a milánói ügyészség vizsgálja: fizettek-e pénzt a boszniai háború idején külföldiek azért, hogy a kilencvenes években, Szarajevó ostroma alatt a várost körülvevő dombokról védtelen civilekre lőhessenek.
A nyomozás során arra utaló jelek is felmerültek, hogy más európai országok állampolgárai is érintettek lehettek. Emiatt az osztrák, svájci és belga igazságügyi hatóságok is bekapcsolódtak a vizsgálatba.
A milánói eljárás közvetlen előzménye Ezio Gavazzeni olasz újságíró és regényíró feljelentése volt. Gavazzeni azt állította, hogy olaszok és más külföldiek pénzt fizettek a boszniai szerb erők tagjainak azért, hogy részt vehessenek a civilek elleni lövöldözésekben. Gavazzeni szerint az ügy feltárására Miran Zupanic szlovén rendező 2022-ben bemutatott Sarajevo Safari című dokumentumfilmje ösztönözte. Elmondása alapján a résztvevők jelentős összegeket fizettek, az olaszok pedig gyakran Triesztben találkoztak, majd Belgrádba utaztak, ahonnan boszniai szerb katonák kísérték őket a Szarajevóra néző magaslatokra.
Szarajevó 1992 és 1995 között ostrom alatt állt, miután Bosznia-Hercegovina kinyilvánította függetlenségét Jugoszláviától. A várost körülvevő dombokról indított tüzérségi támadások és az orvlövészek által leadott lövések következtében mintegy 11 ezer civil halt meg.
Az áldozatokat képviselő szervezetek adatai és nemzetközi bírósági ítéletek szerint a csaknem négy évig tartó szarajevói ostrom során minden tizedik megölt gyermek mesterlövész által leadott lövés áldozata volt, több mint 14 ezer gyermek pedig megsebesült.
A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Hágai Nemzetközi Törvényszék korábbi ítéleteiben megállapította: a mesterlövészkampány célja Szarajevó civil lakosságának megfélemlítése és terrorizálása volt.
Az Andrij Jermak, az Elnöki Hivatal volt vezetője elleni vizsgálat Ukrajna korrupcióellenes szerveinek a függetlenségére utal – jelentette ki kedden az Európai Bizottság szóvivője az rbc.ua hírportálnak nyilatkozva.
A jelentés szerint az európai szóvivő hangsúlyozta: „Ez a magas szintű vizsgálat azt mutatja, hogy az ukrán korrupcióellenes szervek működnek és teljesítik megbízatásukat. A korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem a bővítési csomagunk központi eleme, amely meghatározza közös álláspontunkat ebben a kérdésben.”
Az EB szóvivője szerint a korrupció elleni küzdelem kulcsfontosságú feltétele egy olyan országnak, amely csatlakozni kíván az Európai Unióhoz, akárcsak a jogállamiság biztosítása. „A független korrupcióellenes szervek szerepét, amelyek Ukrajna, mint leendő tagállam jogállamiságának sarokkövei, meg kell védeni. A bizottság továbbra is szorosan figyelemmel kíséri a helyzet alakulását” – tette hozzá.
A Tisza a magyar nemzet egységéért és a megbékélésért dolgozik, semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállal szerepet, és nem támogat olyan kezdeményezéseket, amelyek a közösség megosztására lennének alkalmasak – szögezte le Tarr Zoltán, a Tisza Párt alelnöke Facebook posztjában.
A politikus, aki a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium leendő vezetőjeként a határon túli és a diaszpórában élő magyarsággal való kapcsolattartásért is felel majd, hangsúlyozta: tartják magunkat ahhoz, a már választások előtt kimondott alapelvükhöz, hogy a külhoni közösségek belső politikai életének alakítását az ott élők feladatának tekintik, így abba nem avatkoznak be.
„Ennek szellemében, minden ellenkező hír, vagy sejtetés dacára, semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállalunk szerepet, és nem támogatunk olyan kezdeményezéseket, amelyek a közösség megosztására lennének alkalmasak” – fogalmazott szerda késő esti bejegyzésben azután, hogy Kátai István, az Erdélyi Kossuth Tisza Sziget alapítója vasárnap bejelentette, hogy Romániai Magyar Egységpárt (RMPE) néven új határon túli magyar pártot alapít.
Emlékeztetett arra, hogy a leendő miniszterelnök, Magyar Péter az elmúlt napokban a határon túli magyar pártok képviselőivel folytatott találkozóin is egyértelművé tette: kapcsolataikat a határon túli magyarokkal és az őket képviselő szervezetekkel a kölcsönös tisztelet mentén, világos és átlátható alapokra helyezik.
Tarr Zoltán hangsúlyozta, hogy a határon túli magyarság érdekeinek, kulturális identitásának védelme nem mellékes feladat, hanem mindennapi munkájuk alapját képezi. A már megszerzett jogokat minden körülmények között megőrzik, ugyanakkor alapvető változásokat várnak el az anyaországi források felhasználásának átláthatósága és hatékonysága terén.
Megismételte Magyar Péter korábbi bejelentését, miszerint a felelős gazdálkodás és a tisztánlátás érdekében a leendő Tisza-kormány tíz évre visszamenőleg meg fogja vizsgálni a külhoni támogatások felhasználását.
[type] => post
[excerpt] => A Tisza a magyar nemzet egységéért és a megbékélésért dolgozik, semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállal szerepet, és nem támogat olyan kezdeményezéseket, amelyek a közösség megosztására lennének alkalmasak – szögezte le Tarr Zoltán.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1777578360
[modified] => 1777647184
)
[title] => Tarr Zoltán: a Tisza Párt semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállal szerepet
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=184901&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 184901
[uk] => 185021
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 184902
[image] => Array
(
[id] => 184902
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/tarr.jpg
[original_lng] => 20062
[original_w] => 506
[original_h] => 350
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/tarr-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/tarr-300x208.jpg
[width] => 300
[height] => 208
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/tarr.jpg
[width] => 506
[height] => 350
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/tarr.jpg
[width] => 506
[height] => 350
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/tarr.jpg
[width] => 506
[height] => 350
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/tarr.jpg
[width] => 506
[height] => 350
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/tarr.jpg
[width] => 506
[height] => 350
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1777636393:2
[_thumbnail_id] => 184902
[_edit_last] => 2
[views_count] => 1138
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 47593325000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 2058
[1] => 41
[2] => 11
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Kiemelt téma
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 4602
[1] => 463
[2] => 2079199
[3] => 490779
[4] => 928
)
[tags_name] => Array
(
[0] => külhöni magyarok
[1] => támogatás
[2] => Tarr Zoltán
[3] => Tisza párt
[4] => vizsgálat
)
)
[5] => Array
(
[id] => 184133
[content] =>
Petr Klement cseh ügyész, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) februárban kinevezett vezetője nemrég vette át hivatalát, és hatékonyabb fellépést ígért az Európai Unió intézményeiben meglévő korrupció ellen.
A cseh ügyész nemrég vette át az EU egyik legkényesebb tisztségét: az OLAF élén áll, amely az uniós pénzekkel és a közösség saját intézményeivel kapcsolatos csalásokat, korrupciót és visszaéléseket vizsgálja. Két hónap elteltével még mindig úgy érzi, mintha „egy száguldó vonatra ugrott volna fel” – mondta az Euractiv hírportálnak adott interjúban.
Szóba került, hogy az OLAF – amely az Európai Bizottság belső ellenőrző szerve – mostantól a független Európai Ügyészség (EPPO) mellett működik párhuzamosan, amely hatalmas, határokon átnyúló csalási ügyeket tárt fel, különösen az áfa- és vámcsalás terén a közelmúltban. Ezeket a területeket korábban a Petr Klement által vezetett hivatal természetes tevékenységi körének tekintették, ami felveti a kérdést, hogy akkor ezek után mi maradt az OLAF feladata.
„A kutyák falkában dolgoznak. Mi is egy falkát alkotunk, bezárjuk a kört, majd lecsapunk” – mondta erre Petr Klement, aki szerint a többi intézménnyel (az EPPO-val, a 27 tagállami rendőrséggel, a vámhatóságokkal, az ellenőrző szervekkel és az Európai Bizottság különféle osztályaival) összefogva kellene harcolniuk a visszaélések ellen.
Klement figyelmeztetett arra is, hogy most, amikor az Európai Unió a következő hétéves költségvetését készíti elő, a csalás kockázata a kiadások mértékével együtt nőtt. A koronavírus-járvány helyreállítási alapjai például feltárták a gyengeségeket azzal kapcsolatban, ahogyan Brüsszel elosztja és ellenőrzi a pénzeszközöket.
„A csalók nem csak EU-szerte, hanem globálisan is működnek. Ez a valódi veszély, ami rejtve van” – mondta, hozzátéve: ha a bűnözők határokon átnyúlóan együttműködnek, akkor az őket üldöző intézményeknek is ugyanezt kell tenniük. „Közelebb kell kerülnünk egymáshoz anélkül, hogy beleavatkoznánk egymás ügyeibe. Ez nagyon is lehetséges. Meg kell osztanunk az információkat, össze kell gyűjtenünk őket, és a lehető legjobban elemeznünk kell őket” – összegezte Petr Klement.
Nagyobb ellenőrzést ígér az uniós tisztségviselők felett
Az OLAF egyik fő feladata azonban továbbra is különösen kényes és rendkívül konkrét: magának az EU-nak a felügyelete. Egyedül ők folytathatnak belső vizsgálatokat a brüsszeli gépezeten belüli visszaélések, összeférhetetlenségek vagy a pénzeszközökkel való visszaélés ügyében. „Az OLAF az egyetlen, amely beléphet az EU-intézmények épületeibe, és kopogás nélkül lefoglalhat dokumentumokat, eszközöket, valamint nyomozást folytathat” – mondta Petr Klement.
Ez a hatalom nagy jelentőséggel bír egy olyan városban, ahol a csalásellenes vizsgálatok tönkretehetik a karriereket, politikai kínos helyzeteket tárhatnak fel – és újra felvetheti azt a régi kérdést, hogy Brüsszel hajlandó-e ugyanolyan szigorral felügyelni saját magát, mint amilyet az EU-tagállamoktól megkövetel, írta az Euractiv. Az uniós tisztviselőket leggyakrabban pénzeszközökkel való visszaélés, összeférhetetlenség (például amikor egy alkalmazott be nem jelentett fizetett munkát végez), csalás (például hamis költségtérítési kérelmek) és a közfeladatok ellátásával kapcsolatos általánosabb bizalmi szabályszegések miatt zajlanak vizsgálatok. Petr Klement úgy látja, hogy nem szabad illúzióba ringatni magunkat.
„Romlott almák mindenütt vannak. Természetesen” – mondta az unión belüli korrupcióról az OLAF vezetője.
Az Euractiv szerint Klement feladata most az lesz, hogy kézzelfogható eredményeket produkáljanak a korrupció felderítésében, és megmutassák, hogy – a már említett kutyás hasonlattal élve – nem csak ugatni képesek, hanem harapni is. Arra a kérdésre, hogy mondta-e már valaki neki, hogy vegyen vissza a hangneméből, a cseh ügyész mosolyogva azt válaszolta: „Még senki sem merte.”
Kijevben az európai szakértőknek nem engedélyezték, hogy megvizsgálják a Barátság kőolajvezeték orosz rakéta okozta sérülésének helyszínét, hogy felmérjék a rekonstrukció idejét és költségeit – számolt be hétfőn az Ukrajinszka Pravda névtelen forrásokra hivatkozva.
A jelentés szerint Ukrajna egyelőre nem adott engedélyt az európai szakértői csoportnak, hogy ellátogasson a Barátság kőolajvezeték sérülésének a helyszínére. Ahogy a hírportál forrásai elmondták, az Európai Unió szakértőinek a csoportja továbbra is Kijevben tartózkodik, és bármikor készen áll arra, hogy a károk mértékének és a helyreállítási munkálatok költségeinek felmérésére induljon.
Az ukrán fél biztonsági ellenőrzésnek vetik alá az európai szakértőket. Eközben az Európai Bizottság nem hajlandó nyilatkozni a szakértői csoporttal kapcsolatos helyzetről. „Nincsenek olyan friss információim erről a küldetésről, amellyel szolgálhatnék” – mondta Anna-Kaissa Itkonen, az Európai Bizottság energiaügyi szóvivője újságíróknak mai sajtótájékoztatóján.
„A múlt héten jeleztük, hogy készen áll egy szakértői csoport erre a küldetésre. Nincs új megosztható információnk ebben az ügyben. Tehát a múlt héten közölt információk továbbra is relevánsak” – tette hozzá Arianna Podesta, az Európai Bizottság szóvivőhelyettese.
Csehország kész arra, hogy vezesse azt a küldöttséget, amely Ukrajnába utazva megvizsgálná az orosz támadások következtében megsérült Barátság kőolajvezeték állapotát – jelentette ki Karel Havlícek cseh ipari miniszter Brüsszelben cseh újságírók előtt hétfőn az MTI közlése szerint.
Karel Havlícek – a cseh közszolgálati hírtelevízió (CT24) beszámolója szerint – úgy vélte, hogy Ukrajnának engedélyeznie kellene egy európai szakértői csoport látogatását a helyszínen. Csehország kész olyan szakértői csoport megalakítására, amely képes lenne a helyzet megítélésére – tette hozzá.
Az Európai Unió múlt héten javasolta Ukrajnának, hogy szakértői missziót küld a helyszínre, Kijev azóta még nem válaszolt.
„Mi azt mondjuk: van itt egy vita Ukrajna, Magyarország és Szlovákia között. Szükség van a kapcsolatok megnyugtatására, az érzelmi politikai vitát tárgyilagos szintre kellene levinni” – magyarázta a cseh álláspontot az ipari miniszter.
A cseh szakértői csoport más európai országok szakértőivel közösen a helyszínre utazna, hogy független módon megállapíthassa, mennyire van megrongálva a kőolajvezeték, és mennyi idő szükséges az újraindításához – fejtette ki Karel Havlícek.
Ezt a szakértői csoportot Csehország aránylag rövid időn belül képes lenne megalakítani.
„Úgy gondolom, hogy nincs mire várni” – mondta a miniszter, és megjegyezte, hogy a témáról Robert Fico szlovák, valamint Orbán Viktor magyar kormányfővel is tárgyalt.
Véleményem szerint most az Európai Unió szintjén kellene lépni, mert 27 ország érdekeit kellene védenünk, és nem lenne szabad megengednünk, hogy az európai országokat bármi módon a falhoz szorítsák – tette hozzá.
Karel Havlícek úgy véli, hogy a misszió biztonságát Ukrajnának kellene szavatolnia. „Meggyőződésem, hogy kialakítható a megfelelő háttér, és biztosítható az, hogy a szakértői bizottság a helyszínre érkezhessen” – vélte a cseh politikus.
Jeffrey Epstein-ügyhöz kapcsolódó archívumokat nyilvánosságra hozták, és most az Egyesült Államok, Európa és Izrael politikusai vizsgálják az Epsteinhez fűződő lehetséges kapcsolataikat. A dokumentumok több ezer oldalból állnak, amelyek közül 3,5 millió nyilvánossá vált, de jelentős részét cenzúrázták. Ugyanakkor az interneten aktívan terjednek a hamisítványok és az összeesküvés-elméletek, többek között az újjáélesztett Pizzagate-elmélet.
Az Epstein kapcsolatainak kivizsgálását követelő politikusok között van a republikánus Nancy Mace is, aki a CIA-től kért válaszokat. Az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma tagadja azokat a vádakat, miszerint nemzetbiztonsági okokból dokumentumokat tartott volna vissza. Lengyelországban Donald Tusk miniszterelnök vizsgálatot indított Epstein Kremlhez fűződő esetleges kapcsolataival kapcsolatban. Eközben Izraelben Benjamin Netanjahu azzal vádolta politikai ellenfelét, Ehud Barakot, hogy kapcsolata volt Epsteinnel.
Az archívum hatása a társadalomra
A közzétett dokumentumokkal összefüggésben mesterséges intelligencia által generált képek jelentek meg a közösségi hálókon, amelyek megpróbáltak olyan embereket, mint Nigel Farage és Zohran Mamdani, Epsteinhez kapcsolni. Más hírességek, akik megpróbáltak kapcsolatba lépni Epsteinnel, többek között Brad Pitt és Tom Cruise. Ezzel összefüggésben a Lifetouch társaság, amely kapcsolatban áll az Epstein köréből származó befektetőkkel, elvesztette az Egyesült Államokbeli iskolák megrendeléseit. Az Epic Games tagadta a pletykákat, miszerint Epstein állítólag él és Fortnite-ot játszik.
III. Károly király a helyzettel kapcsolatban kijelentette, hogy „a törvény mindenkire vonatkozik, címtől vagy családi kapcsolatoktól függetlenül”.
Közölte, támogatja a rendőrséget az egykori herceg, András letartóztatását illetően. Ezenkívül Zsófia svéd hercegnő elismerte, hogy nyilvános eseményeken találkozott Jeffrey Epsteinnel, megjegyezve: „Egy étteremben és egy filmvetítésen találkoztunk, mindig sokan vették körül. Szerencsére semmi több nem történt.”
Az Epstein-archívum nyilvánosságra hozatala felhívta a nemzetközi társadalom figyelmét, és katalizátorként szolgált az új vizsgálatokhoz és megbeszélésekhez, rávilágítva az átláthatóság fontosságára a magas rangú személyeket érintő ügyekben. A helyzet széles körű visszhangot váltott ki, mivel összefügg az igazságszolgáltatás és az elszámoltathatóság biztosításával olyan cselekményekért, amelyeknek súlyos következményei lehetnek számos emberre és szervezetre nézve. Rávilágít a társadalom előtt álló kihívásokra is a dezinformáció és az álhírek elleni küzdelemben, amelyek torzíthatják a tényeket és befolyásolhatják a közvéleményt.
Néhány ország nyilatkozatot adott ki, amelyben alapos és átlátható újbóli kivizsgálást követel Alekszej Navalnij, a Kreml kritikusa halálának körülményeivel kapcsolatban. A nyilatkozatot az olasz külügyminisztérium tette közzé, írja a Jevropejszka Pravda. Az országok hangsúlyozták, hogy az orosz hatóságok teljes mértékben felelősek Navalnij haláláért.
Az Egyesült Királyság, Svédország, Franciaország, Németország és Hollandia által nemrégiben közzétett laboratóriumi eredmények alátámasztják azt az állítást, hogy Navalnij mérgezés következtében halt meg a börtönben, az országok ismételten követelik „halálának körülményeinek alapos és átlátható kivizsgálását”.
„Ahogy az ENSZ speciális képviselője jelentései is mutatják, az oroszországi emberi jogi helyzet hirtelen romlott e tragikus esemény előtt és után is. A Kreml megszilárdította és kibővítette elnyomó taktikáinak arzenálját, többek között a nemzetbiztonsági jogszabályokkal való visszaélés vezetett szigorú ítéletekhez emberi jogi jogvédők, újságírók, ügyvédek, orvosok és sok más személy ellen” – közölték az országok.
A közleményben megjegyezték, hogy Oroszországban jelenleg „több mint 1700 embert tartanak fogva politikai okokból”.
„Ukrajnában az orosz állam fokozta az ukrán néppel szembeni erőszakot és agressziót. Az Oroszországon belüli elnyomás külföldön is táplálja az agressziót. Továbbra is kitartunk: az orosz hatóságoknak teljes mértékben be kell tartaniuk minden nemzetközi kötelezettségüket, és szabadon kell engedniük az összes politikai foglyot” – tették hozzá a közleményben.
A nyilatkozatot az alábbi országok tették közzé: Ausztrália, Kanada, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Hollandia, Új-Zéland, Norvégia, Lengyelország, Svédország és az Egyesült Királyság.
