Vlagyimir Putyin orosz elnök a novgorodi régióban, Valdajban található rezidenciáján fogadta Aljakszandr Lukasenka belorusz elnököt – közölte a Kreml sajtószolgálata pénteken, sajtóinformációk szerint a két vezető négyszemközt tárgyalt.
Az államfők megvitatták a Szövetségi Állam napirendjén lévő kérdéseket, a kereskedelmi és gazdasági együttműködést, valamint a közös gazdasági projektek megvalósítását, továbbá a regionális biztonsággal kapcsolatos kérdéseket – áll az orosz elnöki hivatal MTI által idézett közleményében.
Aljakszandr Lukasenka csütörtökön közölte, hogy Minszkben találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök képviselőivel. A belorusz vezető sajtóbeszámolók szerint azt mondta nekik: fiúk, adjátok át az elnökötöknek: ha azt hiszi, hogy így beszélhet velünk, és még háborúba is belerángathat bennünket, akkor tisztában kell lennie azzal, hogy a háború jellege azonnal megváltozik. Ez a háború teljesen más lesz.
Ennek előzménye, hogy Volodimir Zelenszkij múlt pénteken egyhetes ultimátumot adott Aljakszandr Lukasenkának arra, hogy eltávolíttassa az ukrán határ közelébe telepített orosz katonai berendezéseket, leszögezve, hogy ellenkező esetben az ukrán fegyveres erők fogják ezt megtenni. Az ukrán elnök szerdán jelezte, hogy hétfő óta nem működnek már Belarusz területén az általa kifogásolt jeltovábbító állomások, amelyeket szerinte orosz drónok használnak ukrajnai célpontok támadására.
Oroszország állandó ENSZ-képviselete pénteken közölte: támogatásáról biztosította Belarusz kérését a Biztonsági Tanács sürgős összehívására amiatt, hogy június 17-én ukrán dróncsapás ért egy belorusz gyermekeket szállító autóbuszt az oroszországi brjanszki régióban. Az ukrán hadsereg közleménye szerint nem ukrán drón volt. Egy nő életét vesztette, nyolc ember pedig megsérült, közülük hatan gyermekek. A busz Homeli megyéből egy ifjúsági labdarúgó csapatot szállított Gelendzsikbe nyaralni.
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke hétfőn az Ovális Irodában tartott sajtótájékoztatón kijelentette, hogy megtagadhatja a NATO-országoknak nyújtott segítséget, válaszul a tagállamok támogatásának hiányára az Egyesült Államok iráni katonai művelete során, írja a Jevropejszka Pravda.
Trump kijelentette, hogy az Egyesült Államok több százmillió dollárt költ az európai országok Oroszországtól való védelmére.
„Elköltöttük ezt a sok pénzt. Aztán amikor esetleg segítségre van szükségünk egy apróságban… Azt mondják: „Nem, nem akarunk segíteni” – mondta Trump.
„Ez egy ostoba kijelentés, mert ugyanezt mondhatnánk nekik, ha akarnánk, és valószínűleg meg is tesszük” – tette hozzá.
Trump Nagy-Britanniát, Olaszországot és Németországot is olyan országokként említette, amelyek rosszul viszonyulnak az Egyesült Államokhoz.
A szövetséggel fennálló feszült kapcsolatok ellenére Trump a jövő hónapban részt vesz egy NATO-csúcstalálkozón Ankarában.
Trump június 20-án eszkalálta a vitáját Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel, szombaton azt nyilatkozva, hogy az olasz vezető a barátságával próbálja növelni a saját népszerűségét.
Erről azt követően írt, hogy egy nappal korábban egy interjúban azt nyilatkozta, hogy Meloni állítólag „könyörgött” egy közös fotóért a G7-ek franciaországi csúcstalálkozóján. „Könyörgött, hogy készítsek vele egy közös képet! Annyira szeretett volna velem egy közös képet készíteni. Én nem tettem volna meg, de megsajnáltam” – mondta Trump.
Meloni felhívást tett közzé, amelyben cáfolta Trump állításait, és felháborodását fejezte ki az amerikai elnök megjegyzései és a szövetségesekkel szembeni hozzáállása miatt.
[type] => post
[excerpt] => Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke hétfőn az Ovális Irodában tartott sajtótájékoztatón kijelentette, hogy megtagadhatja a NATO-országoknak nyújtott segítséget, válaszul a tagállamok támogatásának hiányára az Egyesült Államok iráni katonai mű...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1782388560
[modified] => 1782374354
)
[title] => Trump azzal fenyegetőzik, hogy nem nyújt segítséget a NATO-országoknak, ha kérik
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=190210&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 190210
[uk] => 190042
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 190043
[image] => Array
(
[id] => 190043
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/9f3e67477ad65a2e6426f6f182ce8ece.webp
[original_lng] => 24266
[original_w] => 680
[original_h] => 380
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/9f3e67477ad65a2e6426f6f182ce8ece-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/9f3e67477ad65a2e6426f6f182ce8ece-300x168.webp
[width] => 300
[height] => 168
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/9f3e67477ad65a2e6426f6f182ce8ece.webp
[width] => 680
[height] => 380
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/9f3e67477ad65a2e6426f6f182ce8ece.webp
[width] => 680
[height] => 380
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/9f3e67477ad65a2e6426f6f182ce8ece.webp
[width] => 680
[height] => 380
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/9f3e67477ad65a2e6426f6f182ce8ece.webp
[width] => 680
[height] => 380
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/06/9f3e67477ad65a2e6426f6f182ce8ece.webp
[width] => 680
[height] => 380
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1782363554:12
[_thumbnail_id] => 190043
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1005
[_algolia_sync] => 1006202577001
[_oembed_0316960d7e4b73e2aaf17db08427bdee] =>
Alhamdulillah, the First High-Level Committee Meeting under the framework of the Islamabad Memorandum of Understanding has concluded successfully in Bürgenstock, Switzerland.
The discussions were held in a positive and constructive atmosphere and yielded encouraging progress,… pic.twitter.com/uvA0SBKfvf
BREAKING: VP Vance announces major progress made by the United States and its negotiating team while finalizing a deal with Iran:
“Yesterday was a very, very good day. We made a lot of good progress. We did exactly what we wanted to do… the Iranians have agreed to invite IAEA… pic.twitter.com/ExpYCS2KK2
Donald Trump az iráni erőművek megsemmisítését helyezte kilátásba arra az esetre, ha az iszlamista terrorrezsim nem nyitja meg a lezárt Hormuzi-szorost, melyen a világ kőolaj- és cseppfolyósított földgáz-szállításának hozzávetőleg egyötöde zajlik. Az iráni iszlamista rezsim az amerikai infrastruktúra, az öböl-öbölben lévő energialétesítmények célba vételét helyezte kilátásba, ha az amerikai elnök beváltja fenyegetését.
A Reuters tudósítása szerint Donald Trump az iráni erőművek megsemmisítését helyezte kilátásba abban az esetben, ha az iszlamista terrorrezsim továbbra sem nyitja meg a Hormuzi-szorost.
A hírügynökségi beszámoló szerint Irán vasárnap arra figyelmeztetett, hogy az amerikai infrastruktúrát, beleértve az öböl-öbölben lévő energialétesítményeket is célba veszi, ha az amerikai elnök beváltja fenyegetését.
A tudósításban emlékeztettek, hogy már több mint 2000 ember halt meg az Egyesült Államok és Izrael február 28-án indított Irán elleni háborújában, amely felforgatta a piacokat, megemelte az üzemanyagárakat, táplálta a globális inflációs félelmeket és megrázta a nyugati katonai szövetséget is.
Trump elnök fenyegetése most egy 48 órás időzített bombát hozott a piacok körüli növekvő bizonytalanságról és ha az ultimátumot nem vonják vissza, valószínűleg hétfőn újra szabadesésbe kerülhetnek a globális részvénypiacok, az olajárak pedig jelentősen emelkedhetnek – nyilatkozta a brit hírügynökségnek egy piaci elemző.
A szakértő a Reutersnek arról is beszélt, hogy amennyiben az Egyesült Államok valóban egy pusztító támadást intéz az iráni erőművek ellen, akkor az iszlamista rezsim valószínűleg Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Katari öböl-energia létesítményeit célozná meg, ami mélyítené és meghosszabbítaná a magasabb energiaárak okozta fájdalmat, a konfliktust pedig akár egy szélesebb regionális válságba is ránthatná”.
“We have mutually agreed that, while the Blockade will remain in full force and effect, Project Freedom (The Movement of Ships through the Strait of Hormuz) will be paused for a short period of time to see whether or not the Agreement can be finalized and signed…” - President… pic.twitter.com/R9SlC4w68g
Tovább nő a feszültség a Nyugat és Moszkva között: több európai ország – köztük Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság – úgy döntött, feloldja az Ukrajnára vonatkozó rakétacsapások hatótávolsági korlátozásait, lehetővé téve a nagyobb hatótávolságú fegyverek bevetését orosz területen is. A Kreml élesen bírálta a döntést, és azt állítja, hogy ez aláássa a háború politikai rendezésére tett erőfeszítéseket
Az európai országok döntése, miszerint feloldják az Oroszország elleni rakétacsapások hatótávolságára vonatkozó korlátozásokat, potenciálisan veszélyes, és aláássa a rendezésre irányuló törekvéseket – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a TASZSZ szerint.
Mint arról beszámoltunk, Friedrich Merz német kancellár hétfőn jelentette be, hogy Németország feloldja az orosz katonai célpontok nagy hatótávolságú fegyverekkel való támadásáról szóló korlátozásokat Ukrajna számára. Elmondása szerint ebben a kérdésben Németország, Nagy-Britannia és Franciaország között, de még az Egyesült Államokkal is teljes az összhang. Utóbbi még a Biden-adminisztráció alatt megtette ezt a lépést, de Németország ezidáig ódzkodott ettől a döntéstől.
A Kreml tetszését nem nyerte el a döntés, és – azután, hogy szombatra, vasárnapra és hétfőre virradóra ezernél is több támadóeszközzel légitámadást indított Ukrajna ellen – a háború politikai rendezésére irányuló törekvések veszélyeztetésével vádolja a Nyugatot.
„Ha ilyen döntések születnek, azok teljes mértékben ellentétesek lesznek a politikai rendezés elérésére irányuló törekvéseinkkel, valamint a rendezési keretek között tett erőfeszítésekkel. Ez egy meglehetősen veszélyes döntés” – fogalmazott Dmitrij Peszkov.
A nyugati szövetségesek korábban amiatt aggódtak, hogy a hatótávolság-korlátozás feloldása eszkalációs veszéllyel jár – Joe Biden erre vonatkozó korábbi döntésével azonban úgy fest, hogy ez az aggodalom alaptalan. A szakértők korábban is figyelmeztettek már, hogy Oroszország – amely még Ukrajnában is képtelen katonai céljait elérni – egyáltalán nincs abban a helyzetben, hogy fegyveres konfliktusba bocsátkozzon a Nyugattal.
Az orosz küldöttség az isztambuli tárgyalásokon azzal fenyegetőzött, hogy elfoglalja Ukrajna további két régióját, Harkiv és Szumi megyéket – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál Oliver Carrollra, a The Economist című brit lap tudósítójának Х közösségi oldalon közzétett tudósítására hivatkozva.
A jelentés szerint Caroll azt írta: „Egy jól informált forrás azt mondta nekem, hogy Oroszország kijelentette, csak akkor egyezik bele a tűzszünetbe, ha Ukrajna kivonja csapatait a négy „annektált” megyéből, amelyeket Oroszország nem is ellenőriz teljesen. Moszkva azzal is fenyegetőzött, hogy elfoglal további kettőt: Harkiv és Szumi megyéket.”
A riporter azt is közölte, hogy az orosz delegáció vezetője, Vlagyimir Megyinszkij azzal fenyegetőzött, hogy Oroszország harcolni fog Ukrajna ellen, „bármeddig is tart”. „Nem akarunk háborút, de készen állunk harcolni egy évig, kettőig, háromig – bármennyi ideig is. 21 évig harcoltunk Svédország ellen. Meddig állnak készen a harcra?” – idézte Megyinszkijt az újságíró.
Carroll egy másik, az orosz delegáció vezetőjének tulajdonított kijelentést is idézett. „Talán azok közül, akik ennél az asztalnál ülnek, néhányan elveszítik majd szeretteiket. Oroszország készen áll az örök harcra” – mondta Vlagyimir Megyinszkij.
⚡️🇷🇺🇺🇸 Narychkine (le directeur du Service russe de renseignement extérieur) a évoqué une conversation téléphonique avec le directeur de la CIA.
Selon lui, les parties ont convenu de maintenir la possibilité de discuter rapidement des questions d'actualité à tout moment. Le chef… pic.twitter.com/XsOT8nMEKR
— Camille Moscow 🇷🇺 🌿 ☦️ (@camille_moscow) June 29, 2025
Donald Trump, az Egyesült Államok megválasztott elnöke ismét megismételte azt a kijelentést, hogy az Egyesült Államok kiléphet a NATO-ból, ha a szövetségesek nem költenek elég pénzt a védelemre. Ezt Trump mondta az NBC News-nak adott interjújában.
Ez volt az első interjúja a választási győzelme után.
Az interjúban Trump elutasította, hogy elkötelezze magát amellett, hogy az Egyesült Államok marad a NATO-ban. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok akkor marad, ha „méltányosan” bánnak velük.
„Ha kifizetik a számláikat, és ha úgy érzem, hogy igazságosan bánnak velünk akkor a válasz – természetesen maradnék a NATO-ban” – mondta Trump, megismételve azt, amit az utóbbi években és a választási kampány során is kijelentett.
Trump szerint, ha a NATO-tagállamok nem tartják be ezeket a feltételeket, akkor „biztosan” fontolóra veszi az Egyesült Államok kilépését a Szövetségből.
[type] => post
[excerpt] => Donald Trump, az Egyesült Államok megválasztott elnöke ismét megismételte azt a kijelentést, hogy az Egyesült Államok kiléphet a NATO-ból, ha a szövetségesek nem költenek elég pénzt a védelemre. Ezt Trump mondta az NBC News-nak adott interjújában.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1733768220
[modified] => 1733759359
)
[title] => Trump ismét fenyegetőzött az Egyesült Államok NATO-ból való kilépésével
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=134787&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 134787
[uk] => 134736
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 134738
[image] => Array
(
[id] => 134738
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/8bc142a77694f36c2746093a1ac72773-o.jpg
[original_lng] => 252305
[original_w] => 860
[original_h] => 573
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/8bc142a77694f36c2746093a1ac72773-o-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/8bc142a77694f36c2746093a1ac72773-o-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/8bc142a77694f36c2746093a1ac72773-o-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/8bc142a77694f36c2746093a1ac72773-o.jpg
[width] => 860
[height] => 573
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/8bc142a77694f36c2746093a1ac72773-o.jpg
[width] => 860
[height] => 573
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/8bc142a77694f36c2746093a1ac72773-o.jpg
[width] => 860
[height] => 573
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/12/8bc142a77694f36c2746093a1ac72773-o.jpg
[width] => 860
[height] => 573
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1733752161:5
[_thumbnail_id] => 134738
[_edit_last] => 5
[views_count] => 3518
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_b33613a2d94cddb73856a9704ff4850c] =>
[_oembed_time_b33613a2d94cddb73856a9704ff4850c] => 1736320669
[_oembed_ec0c3cc3373d959cfc534701f4ff9866] =>
In my phone call today with Russian Foreign Minister Sergey Lavrov, I reiterated @POTUS's message: the death and destruction must stop. The U.S. has presented a strong peace plan and we welcome the Prisoner of War exchange agreement reached in Istanbul. Let's not miss this huge…
Észak-Korea vasárnap ismételten megerősítette, hogy háború esetén „totálisan elpusztítja” az ellenségeit, amennyiben Kim Dzsong-un vezető parancsot ad rá. A bejelentést a KCNA állami média tette közzé, amely az ország hivatalos hírforrása – írja a Reuters.
A fenyegetés egy szombati találkozón hangzott el, ahol magas rangú katonai tisztségviselők, köztük Ri Un Ryong hadseregezredes és Yu Kyong Song haditengerészeti parancsnokhelyettes is részt vettek. Az esemény apropója a koreai háború 71. fegyverszüneti évfordulójának megünneplése volt, amelyen maga Kim Dzsong-un is jelen volt.
Észak-Korea és az Egyesült Államok között nincsenek diplomáciai kapcsolatok. Az észak-koreai állami média nemrégiben azt közölte, hogy nem számítanak változásra ebben a helyzetben.
A katonai tisztviselők azzal vádolták az Egyesült Államokat és Dél-Koreát, hogy „pokolian elszántak egy nukleáris háború kiprovokálására”.
1953. július 27-én Észak-Korea fegyverszüneti megállapodást írt alá az Egyesült Államokkal és Kínával, amely véget vetett a három évig tartó koreai háborúnak. Észak-Korea ezt a napot „győzelem napjának” nevezi és nagy ünnepségekkel emlékezik meg róla.
Fontos kiemelni, hogy bár a fegyverszünet véget vetett az aktív harcoknak, hivatalos békeszerződés sosem született. Ez azt jelenti, hogy technikailag Észak- és Dél-Korea még mindig háborúban áll egymással.
🇷🇺🇰🇵 On February 27, President of Russia Vladimir Putin met in the Kremlin with a member of the Politburo and Secretary of the Central Committee of the Workers’ Party of Korea Ri Hi-yong, who is in Moscow on a visit.https://t.co/trxKsnKNVMpic.twitter.com/c0mfOSr0kD
Ha Irán területéről éri támadás Izraelt, akkor a válaszcsapás is oda fog érkezni – közölte szerdán Jiszrael Katz izraeli külügyminiszter az X-en.
Katz héberül és perzsául is közzétette bejegyzését, amellyel arra reagált, hogy Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb politikai és vallási vezetője korábban azt mondta, hogy Izraelt meg kell büntetni a Szíriában neki tulajdonított légicsapásért, amely az iráni diplomáciai képviseletet érte.
Április 1-jén a feltételezés szerint izraeli harci gépek Irán konzulátusát bombázták Damaszkuszkban, és megöltek hét iráni katonai tanácsadót, köztük az Mohammad Reza Zahedit, a Forradalmi Gárda egyik vezetőjét.
Irán az iszlamista Hamász terrorszervezet október 7-i támadása nyomán kitört gázai háború idején Izrael és a nyugati országok elleni harcra biztatta az általa támogatott milíciákat, köztük az Izrael északi határvidékét támadó libanoni síita Hezbollahot, valamint a jemeni húszikat, akik támadásokat intéztek kereskedelmi hajók ellen a Vörös-tengeren.
Update from Cyprus📽️ WCK’s Trish is at the port in Larnaca where final preparations are underway for our next shipment of aid to sail to Gaza. The crew is boarding the support vessel that will accompany the aid and oversee the technical offloading process.#ChefsForThePeoplepic.twitter.com/ODXTQ3LgR0
Arbel Yehud (29) was taken hostage with her boyfriend, Ariel Cunio, in Kibbutz Nir Oz on 10/7. Her home was pillaged, her dog was killed, and her brother Dolev was murdered while defending their kibbutz.
Russia announced that its warships have reached Iran to participate in joint exercises with Iran and China in the Gulf of Oman. pic.twitter.com/FWXfW9Y7t4
US President Donald Trump was briefly interrupted during his speech in the Knesset by Palestinian politician Ayman Odeh who was dragged out by security officials. Odeh has been critical over the ‘flattery’ Netanyahu has received, demanding accountability. pic.twitter.com/gDMlpH25fW
Ha a NATO és Oroszország között elmérgesedne a helyzet, azt elsőként az Oroszországgal szomszédos Finnország szenvedné meg – jelentette ki Oroszországnak a bécsi székhelyű nemzetközi szerveteknél akkreditált állandó képviselője csütörtökön.
„(A finnek) mind ez idáig békében és nyugalomban éltek, erre egyszer csak Oroszország és a NATO között találták magukat, az utóbbi tagjaként; de mivel ők a mi szomszédaink, így ha, ne adj’ isten, a helyzet elmérgesedne, ők szenvednék meg először” – jelentette ki a nagykövet a RIA orosz hírügynökségnek adott interjújában.
Finnország idén csatlakozott a NATO-hoz, szakítva évtizedeken át tartó semlegességével, decemberben pedig Helsinki védelmi megállapodást kötött az Egyesült Államokkal is. Az egyezmény részeként Washington amerikai katonákat állomásoztat és katonai felszereléseket nyújt majd az északi ország védelmének támogatására.
Szergej Csemezov, a Rosztyeh állami vállalat vezérigazgatója szerdán bejelentette: Oroszország hamarosan a Finnországgal és Norvégiával határos északi katonai körzetébe telepíti legújabb fejlesztésű önjáró lövegeit.
A múlt héten Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök a NATO keleti terjeszkedését az egyensúlyt veszélyeztető kockázatnak minősítette, s figyelmeztetett, hogy a Nyugat és Oroszország közötti konfliktus a jövőben tovább súlyosbodhat.
[type] => post
[excerpt] => Ha a NATO és Oroszország között elmérgesedne a helyzet, azt elsőként az Oroszországgal szomszédos Finnország szenvedné meg – jelentette ki Oroszországnak a bécsi székhelyű nemzetközi szerveteknél akkreditált állandó képviselője csütörtökön.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1703772240
[modified] => 1703766647
)
[title] => Finnország szenvedné meg elsőként a NATO és Oroszország közötti helyzet esetleges elmérgesedését
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=99263&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 99263
[uk] => 99245
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 99251
[image] => Array
(
[id] => 99251
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/630-360-1651463802-652.jpg
[original_lng] => 52016
[original_w] => 630
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/630-360-1651463802-652-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/630-360-1651463802-652-300x171.jpg
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/630-360-1651463802-652.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/630-360-1651463802-652.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/630-360-1651463802-652.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/630-360-1651463802-652.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/630-360-1651463802-652.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1703759448:12
[_thumbnail_id] => 99251
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3919
[_oembed_2facbf40cd81ec84aac2836c017688c0] =>
[_oembed_time_2facbf40cd81ec84aac2836c017688c0] => 1703765043
[_oembed_a84cd115d81c8faab5d7adf55efb6502] =>
Russia's international isolation continues to grow.
After failing to be elected to the International Court of Justice, the IMO, UNESCO, and the OPCW executive boards in November, Russia suffered another diplomatic defeat at the Danube Commission, one of the world's oldest…
This is absolutely outrageous murder. By deliberately killing babies in their sleep, Russia is declaring a clear contempt for any peace agreements, past or future. There must be serious and immediate consequences, not continued impunity. pic.twitter.com/zpSmpaBTum
— Gabrielius Landsbergis🇱🇹 (@GLandsbergis) March 3, 2024
Привет, я иностранная агентка в уголовном розыске, являющаяся соосновательницей движения, являющегося иностранным агентом и нежелательной организацией, внесенная в список лиц, аффилированных с движением-иноагентом. Теперь ты будешь со мной встречаться? pic.twitter.com/P97UFwOiqz
Moszkva válaszlépéssel fenyegetőzik, miután Moldova úgy döntött, csatlakozik az Európai Unió Moszkva elleni szankcióihoz – írja a Sky News.
Moldova az év elején 13 orosz magánszemély ellen vezetett be szankciókat, de a jelentések szerint csatlakozott az EU által Moszkva ellen bevezetett sokkal átfogóbb szankciókhoz is.
Ezt egy újabb ellenséges lépésnek tekintjük a moldovai vezetés részéről, amely teljes mértékben integrálódott a „kollektív Nyugat” oroszellenes kampányába – áll az orosz védelmi minisztérium közleményében.
9 more citizens of Moldova have been successfully evacuated from Gaza and arrived today in Chișinău.
Many thanks to Ukraine and my friend @DmytroKuleba for helping to bring our citizens home from Cairo. A new joint diplomatic success. pic.twitter.com/NOAEbbFkPO
Repeated damage to Baltic Sea infrastructure signals a systemic threat, not mere accidents. #Estonia will take action to counter this threat, together with #Finland and other #NATO allies.
