Az Európai Parlament szerdán elfogadott állásfoglalásban üdvözölte Ukrajnának az uniós csatlakozási folyamathoz kapcsolódó reformtörekvéseit, és konstruktív párbeszédet sürgetett az ország európai integrációjának előmozdításáról.
Az állásfoglalás üdvözli, hogy 2026 júniusában megnyíltak a csatlakozási tárgyalások első, úgynevezett alapvető fejezetei, és reményét fejezi ki, hogy a további tárgyalási fejezetek is hamarosan megnyílhatnak.
A képviselők méltatták Ukrajna erőfeszítéseit a demokratikus intézmények megerősítése, a hatalmi ágak szétválasztásának megőrzése, az igazságügyi reformok végrehajtása és a korrupció elleni küzdelem terén, ugyanakkor további előrelépést sürgettek ezeken a területeken.
Hangsúlyozták, hogy a jogállamiság megerősítése növeli az újjáépítés átláthatóságát, javítja a befektetési környezetet és erősíti a nemzetközi partnerek bizalmát.
Az állásfoglalás szerint a hadiállapot feloldását követően elegendő időt kell biztosítani ahhoz, hogy a választások szabad és tisztességes lebonyolításának feltételei teljesüljenek. Az EP-képviselők elutasították Washington azon nyomását, hogy Ukrajna még a háború idején tartson választásokat.
Az állásfoglalást megszavazó képviselők sürgetik az ország katonai támogatásának fenntartását, valamint az orosz hadigazdaságra nehezedő nyomás fokozását.
Üdvözölték az Ukrajnát támogató hitel keretében folyósított első, 3,2 milliárd eurós részletet, és emellett hangsúlyozták, hogy olyan többéves uniós pénzügyi keretre van szükség, amely segíteni fogja Ukrajnát abban, hogy bizonytalanság nélkül fedezze az orosz agresszió során felmerülő helyreállítási és védelmi kiadásokat.
A képviselők sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy az ukrán fegyveres erők egyik elitalakulatát az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) hőseiről nevezték el, mert szerintük ez figyelmen kívül hagyja a lengyel érzékenységet és gyászt, valamint gyengíti a jószomszédi kapcsolatokat. Az EP ezért a feszültség csökkentésére és a megbékélést szolgáló erőfeszítések folytatására szólított fel.
Az EP-képviselők felszólították a tagállamokat, hogy az érdemalapú megközelítéssel összhangban, késedelem nélkül nyissák meg a többi tárgyalási fejezetet is. Hangsúlyozták, hogy a csatlakozási folyamatot nem szabad kétoldalú viták miatt késleltetni vagy akadályozni.
A két nagy párton kívül a 8 százalékos DK–MSZP–Párbeszéd és a 6 százalékos Mi Hazánk jutott be még Magyarországról az Európai Parlamentbe.
Az EP-választáson gyakorlatilag a kezdetektől (40 százalékos feldolgozottságnál közöltek először adatot, abban már számos nagyváros is szerepelt) kialakult a stabil sorrend: Fidesz 43, Tisza Párt 30,7 százalék, 8 százalék MSZP–DK–Párbeszéd, 6 százalék Mi Hazánk.
A négy bejutó párt mögött hosszan lemaradva, az 5 százalékos küszöbtől távol jött a Momentum, a Kutya Párt, Jobbik, LMP, MMM, 2RK és MeMo.
80 százalékos feldolgozottságnál aztán elkezdett minimálisan nőni a különbség, és a Fidesz–KDNP felment 44,15 százalékra, (ez 1 540 531 voksot jelent) a Tisza Párt pedig vissza esett 30,15 százalékra.
„Az Európai Unió tagállamai diplomáciai képviseleteinek vezetőivel együtt érkeztünk Beregszászba, ahol sajtótájékoztatót tartottunk, és megismertettük vendégeinket Kárpátalja etnikai összetételével, az oktatási, vallási, kulturális szükségletek ellátásával, a nemzeti kisebbségek részvételével a régió életében, a tömegtájékoztatáshoz való hozzáféréssel, valamint a helyi hatóságokkal és önkormányzatokkal való együttműködéssel” – olvashatjuk a hírt Viktor Mikita közösségi oldalain.
Az üléshez csatlakozott az ukrán Legfelső Oktatási, Tudományos és Innovációs Bizottsága felsőoktatási albizottságának vezetője, Julija Hrisina parlamenti képviselő is.
„Tájékoztattam a diplomatákat a kárpátaljai biztonsági helyzetről, és megjegyeztem, hogy a nemzeti kisebbségek támogatásának és együttműködésének szintje rendkívül magas a térség egész területén.
Ugyanakkor hangsúlyoztam, hogy a Rada a közelmúltban történelmi jelentőségű döntést hozott néhány ukrajnai törvény módosításáról, figyelembe véve az Európa Tanács és szervei szakértői értékelését a nemzeti közösségek jogairól bizonyos területeken.
Jelenleg a nemzeti kisebbségek jogait az élet minden területén a törvény védi, amely megfelel minden európai normának.
Be kell mutatnunk, hogy a nemzeti közösségek társadalmunk szerves részét képezik, minden nap együtt dolgozunk a győzelemért, megvédjük az országot a fronton, tiszteljük egymást, védekezünk a manipuláció és nyomás ellen, és együtt tekintünk a jövőbe.
Fontos, hogy az EU országai részletesen tájékozódjanak a régió nemzeti közösségeinek életkörülményeiről és jogaik magas szintű betartatásáról” – tette hozzá Mikita.
Az európai parlamenti képviselők egy csoportja felszólította az Európai Bizottságot és a lengyel kormányt, hogy „határozottan lépjenek fel”, és vessenek véget a Lengyelország és Ukrajna közötti határátkelőhelyek tiltakozó kamionosok általi blokádjának – írja a The Guardian.
Andrius Kubilius litván EP-képviselő egy 18 képviselő által aláírt nyilatkozatot tett közzé az X-en, amelyben azt írják, hogy a blokád „az egész EU-t becsmérli”.
Az ilyen helyzet teljesen elfogadhatatlan, csak a Kreml érdekeit szolgálja, és súlyosan rontja nem csupán Lengyelország, hanem az egész Európai Unió hírnevét. Ezért arra kérjük önöket, hogy azonnal foglalkozzanak a kérdéssel, hogy határozottan lépjenek fel az Ukrajna ellen a lengyel teherautó-vezetők sztrájkja miatt jelenleg is tartó blokád megszüntetése érdekében – írta.
Nem tett azonban javaslatokat arra vonatkozóan, hogyan lehetne ezt elérni. A legkézenfekvőbb megoldás azonban az lenne, ha enyhítenének a lengyel sofőrök pénzügyi gondjain, akik elmondták, hogy ukrán kollégáik akár 35 százalékkal is alájuk kínálnak.
A lengyel kormány korábban cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint a határt blokád alá vevő, tiltakozó lengyel kamionosok akadályozzák a katonai felszerelések Ukrajnába történő szállítását.
I reiterated France’s support: we will continue to strengthen our assistance to Ukraine and increase pressure on Russia, which must finally agree to a ceasefire that paves the way for talks…
