Ha nincs összefogás, ha nincs, ami összetartson bennünket, akkor a magyarság nem tud megfelelő érdekképviseletet kivívni magának – hangsúlyozta a XXI. Vajdasági Szabadegyetem megnyitóján csütörtökön Kishegyesen.
„A vajdasági magyarság példa arra, hogy mindig van lehetőség felemelkedni, még akkor is, ha a közösség a legnehezebb helyzetben van” – tette hozzá, majd úgy folytatta, hogy ha van összefogás, van tenni akarás, akkor ki tud emelkedni a közösség. Az államtitkár megnyitóbeszédének a mottója az volt: „a magyarság csak akkor képes megmaradni a Kárpát-medencében, ha saját kezébe veszi a sorsát”.
A trianoni békediktátum után az elszakadt magyarlakta területek között megszakadt a kapcsolat, a határon túli magyarok eltávolodtak egymástól, de továbbra is összeköti őket egyebek mellett a magyarságuk, a kultúrájuk, a nyelvük és a történelmük – hangsúlyozta. Hozzátette: a magyar kormány, azon belül a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága igyekszik minden magyar közösséggel kapcsolatot kialakítani és fenntartani. A programok során nagy figyelmet fordítanak a családra mint alapközösségre, hiszen a család építi fel a nemzetet – részletezte. „A programok jelentős része a gyerekekre és a fiatalokra épül, hiszen magyar jövő elképzelhetetlen magyar gyerekek és magyar fiatalok nélkül” – húzta alá. Ezeket a célokat különböző pályázatokkal is támogatják – tette hozzá, majd ezeket ismertette.
Az utóbbi hónapok szerbiai választásairól szólva Potápi Árpád János kiemelte, hogy a december 17-i előrehozott parlamenti és tartományi választásokon a Vajdasági Magyar Szövetség jól szerepelt, hat parlamenti képviselője és nyolc államtitkára lett, és a tartományi parlament elnöke is ismét a VMSZ soraiból került ki Juhász Bálint személyében. Az európai uniós választásokra kitérve a nemzetpolitikai államtitkár kiemelte, hogy a külhoni magyar szavazók 90 százaléka a Fidesz–KDNP listáját támogatta.
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke a megnyitón kiemelte: a Vajdasági Szabadegyetem hiánypótló rendezvény, amely lehetőséget biztosít a vajdasági fiataloknak arra, hogy ismerkedjenek és tudást szerezzenek, ugyanakkor minden évben egy délvidéki kerekasztal-beszélgetés keretében vitathatják meg a térség vezetői az aktuális kérdéseket és gondokat.
A megnyitót követően tartott közéleti kerekasztal-beszélgetésen a vajdasági, a drávaközi és a muravidéki magyar közösség vezetői vettek részt. A szerbiai választásokról szólva Pásztor Bálint rámutatott, ezek eredménye ahhoz járult hozzá, hogy a vajdasági magyarság továbbra is hallathatja a hangját az ország parlamentjében. „Soha ne kerüljön a vajdasági magyarság olyan helyzetbe, hogy meg kelljen tapasztalnia, milyen legyen a közösség élete, ha nem lenne parlamenti képviselete” – fogalmazott a VMSZ elnöke.
Felhívta a figyelmet arra, hogy egyesek arról beszélnek, hogy elfogy a vajdasági magyarság, és noha valóban gondot jelent az elvándorlás, a VMSZ erősödni tudott a belgrádi parlamentben, és meg tudta tartani államtitkárai számát. A szavazatok számát pedig még növelte is az előző választáshoz képest. A tartományi házelnöki tisztséget is sikerült a pártnak megőriznie, ami arról árulkodik, hogy a magyar közösség megbecsült szereplője, és egyik legstabilabb tagja a szerbiai belpolitikai palettának.
A VMSZ elnöke kitért a Magyarország és Szerbia közötti jó kapcsolatra, illetve arra, hogy ezt a 2013-as történelmi megbékélés tette lehetővé. Brüsszelben viszont erről keveset tudnak, így Vicsek Annamária, az VMSZ politikusa – aki a Fidesz–KDNP listáján került be az Európai Parlamentbe – erre a megbékélésre, illetve a Magyarország és Szerbia számára is fontos kérdésekre hívhatja fel a figyelmet. Emellett pedig az Európai Unióban kevés figyelem fordul az őshonos kisebbségekre, így erről is beszélhet ott a politikus – magyarázta.
Juhász Bálint, a vajdasági tartományi képviselőház elnöke rámutatott, hogy minden választás sorsdöntő a vajdasági magyarság számára. Felhívta a figyelmet arra, hogy az önkormányzati választásokon majdnem mindenhol az országos szinten is kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) szerzett abszolút többséget. Ezeken a helyeken az SNS megtehette volna, hogy egyedül vezeti a települést, mégis úgy döntött, hogy a VMSZ-szel közösen kíván irányítani. Ez pedig azt bizonyítja, hogy mekkora megbecsültsége van a legnagyobb délvidéki magyar pártnak országos szinten is – húzta alá.
Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) elnöke rendkívül fontosnak nevezte, hogy minden külhoni magyar közösség kezdje meg a nemzeti alapú politizálást. „Szoktassuk rá a közösségünket arra, hogy a magyarok minden lehetséges alkalommal magyarokra szavazzanak. Nem létezik ugyanis olyan körülmény, hogy a többségi nemzet jelölje jobb legyen egy ott élő magyarnak, mint egy magyar jelölt” – húzta alá.
Orbán Dusán, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának (MMÖNKT) elnöke szerint az EP-választás ismét bebizonyította, hogy Szlovéniában az emberek nem hajlandók elmenni szavazni, ha úgy gondolják, hogy nem a közvetlen életükről szóló döntésekről van szó, ezért nagyon alacsony volt a részvételi arány.
A Vajdasági Szabadegyetem résztvevői elsősorban a Vajdaságban élő és tanuló magyar fiatalok, frissdiplomások és fiatal vállalkozók, Magyarországon tanuló vajdasági magyar hallgatók, valamint együttműködő szervezeteik tagjai, aktivistái. A rendezvény egy-egy napján átlagosan 150 hallgató vesz részt.
