Hétfőtől Lengyelország egy évre átvette a Visegrádi Csoport (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) soros elnökségét.
A varsói külügyminisztérium hétfői közleményében azt írta, hogy a lengyel elnökség a visegrádi országokra az energetikai és közlekedési infrastruktúrában történő együttműködésnek, valamint az európai intézmények schengeni határvédelembe való intenzívebb bevonásának az eszközeként tekint.
Az elnökség három alappillérre épül: az első az állampolgárok biztonságára összpontosít, különös figyelemmel a belügyek, a kiberbűnözés, valamint a rendőrségi feladatok terén megvalósítandó együttműködésre. A második alappillérnek az összeköttetést (konnektivitás) nevezték, amely a tervek szerint tovább erősíti a csoport államai között kiépült infrastruktúrát. Harmadik alappillérként azoknak a lehetőségeknek a kihasználását említették, amelyek az együttműködés dinamikáját erősíthetik.
A varsói külügyminisztérium hangsúlyozta az Ukrajnának nyújtott segítség fontosságát az egyéves lengyel elnökségi időszakban.
Az elnökségre készülve június 26-án V4-es kiállítás nyílt a szejm (parlamenti alsóház) főcsarnokában, amely a szervezők elgondolása szerint a régió nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő egyedi potenciálját igyekszik bemutatni.
A visegrádi csoport 1991. február 15-én alakult meg az akkori Csehszlovákia, Magyarország és Lengyelország között. Szlovákia önállósulása után négytagúra bővült. 2004-ben mind a négy ország az Európai Unió tagja lett.
Alapgondolata szerint a visegrádi csoport egy politikán túlmutató együttműködési forma, olyan nemzeteket köt össze, amelyek nemcsak hasonló történelmi tapasztalatokkal, de közös örökséggel is rendelkeznek, aminek köszönhetően képesek együtt dinamikus gazdaságot és fejlődési környezetet teremteni, szem előtt tartva, hogy az egyes országok sikere egyben a csoport sikerét is jelenti – emlékeztetett a külügyminisztérium.
A négy visegrádi ország egyetért abban, hogy Ukrajnának segítségre van szüksége, de annak formáját eltérően ítélik meg – derült ki a prágai kormányfői csúcstalálkozó utáni sajtótájékoztatón.
Fotó: miniszterelnok.hu
Petr Fiala cseh, Donald Tusk lengyel, Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák kormányfő egyaránt leszögezte, hogy két alapvető tézisben a visegrádiak között egyetértés uralkodik. „Egyetértettünk abban, hogy Oroszország a támadó és Ukrajnának segítségre van szüksége” – jelentette ki Petr Fiala cseh miniszterelnök a találkozó tartalmát ismertetve.
Petr Fiala és Donald Tusk egyaránt hangsúlyozta: országaik minden tekintetben, minden területen, beleértve a fegyverek és a lőszerek szállítását is, folytatják Ukrajna támogatását.
A cseh kormányfő elmondta: Csehország kötelezettséget vállalt, hogy miután az európai országok már nem rendelkeznek szabad lőszertartalékokkal, megszervezi lőszerek beszerzését az európai unión kívüli országokból.
Petr Fiala szerint eddig mintegy 15 ország támogatását sikerült megszerezni, a holland kormány például 100 millió euró nagyságú támogatást ígért a cseh elképzelés megvalósításához.
Donald Tusk a sajtótájékoztatón háborús bűnösnek nevezte Vlagyimir Putyin orosz államfőt, és azt hangsúlyozta: mindenki előtt világos, hogy ki az agresszor és ki a megtámadott fél.
Orbán Viktor és Robert Fico a béketárgyalások mielőbbi megindítását szorgalmazta.
A cseh miniszterelnök újságíróknak elmondta: a mai prágai találkozó nagyon őszinte volt, s ennek érdekében az eredeti terveket is megváltoztatták, mert bizonyos dolgokat a kormányfők küldöttségük tagjai nélkül egymás közt vitattak meg, ami hasznosnak bizonyult.
„A visegrádi országok közti különbségek nem olyan nagyok, mint ahogy az korábban látszott” – jelentette ki a lengyel miniszterelnök, aki néhány napja Szlovákia és Magyarország Ukrajna-politikája kapcsán kétségeit fejezte ki a visegrádi együttműködés folytatását illetően.
The attack on Slovakia’s Prime Minister Robert Fico is appalling.
We strongly condemn this act of violence against our neighboring partner state's head of government. Every effort should be made to ensure that violence does not become the norm in any country, form, or sphere.…
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 15, 2024
I had a lengthy and focused call with Hungary's @PM_ViktorOrban and invited him to the Peace Summit. Hungary’s position is important to us in terms of bringing peace closer and our shared regional security.
Today we will hold the second intergovernmental consultations with the Government of Slovakia and Prime Minister Robert Fico. We will focus on discussing the roadmap - the plan for joint activities that was signed at our first meeting. This is primarily about cooperation on… pic.twitter.com/NeySz0Sqs4
🇸🇰🇷🇺 Slovak Prime Minister Robert Fico expressed his intention to attend the Victory Parade in Moscow on May 9. He shared his desire during an interview on the program '60 Minutes' aired on the channel 'Rossiya-1.' pic.twitter.com/7M6zGB8Pm3
Egyetértettek a visegrádi négyek (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) kormányfői az ukrajnai háborút érintő alapvető kérdésekben, abban, hogy Ukrajna területi egységét meg kell őrizni, az ott dúló háborút minél hamarabb be kell fejezni, s hogy Oroszország nem jelenthet veszélyt Európára – állapította meg a négy miniszterelnök egybehangzóan a kassai találkozó után tartott közös sajtótájékoztatón csütörtökön.
Kassa, 2022. november 24. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor magyar, Petr Fiala cseh, Eduard Heger szlovák és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfõ (b-j) a visegrádi országok miniszterelnökeinek kassai csúcstalálkozóján tartott közös sajtótájékoztatón. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
A V4-es országok kormányfői több mint fél év szünet után ültek közös tárgyalóasztalhoz, a kassai találkozón az ukrajnai háború és azzal összefüggő kérdések, az energetikai válság, az illegális migráció, valamint az európai uniós források témája került terítékre.
A V4-ek kormányfői fontosnak és a jövőt tekintve is szükségesnek nevezték a visegrádi országok együttműködését, valamint hangsúlyozták, hogy a bizonyos kérdésekben meglévő álláspontbeli különbségek dacára mindannyian alapvetően azonos módon ítélik meg az ukrajnai háborút.
Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő, aki rendkívül konstruktívnak nevezte a találkozót, azt mondta: annak ellenére, hogy az elmúlt időszakban leginkább arról lehetett hallani, hogy miben különbözik a V4-es országok véleménye, a kassai találkozón megerősítést nyert, hogy a visegrádi partnereknek nagyon is szükségük van egymásra.
„A visegrádi országok mindig győztesek voltak, amikor együtt tartottak” – fogalmazott Morawiecki.
A lengyel kormányfő kiemelte: partnereivel megegyezett a véleményük abban, hogy az ukrajnai háborúnak minél hamarabb véget kell érnie, az ország területi egységének megőrzése mellett. Rámutatott: a háború következményeként újabb menekülthullámokra kell számítani Ukrajnából, s ezzel összefüggésben felszólította az Európai Bizottságot, hogy tegyen előzetes lépéseket a menekülthullám kezelésére, és segítsen többet az érintett országoknak. Szólt a fokozódó, déli irányból érkező illegális migrációról is, amit komoly kihívásnak nevezett.
A lengyel kormányfő elmondta: a találkozón sok szó esett az EU-s forrásokról, amelyek elosztása – mint mondta – néhány ország esetében igazságtalan, noha igazságosnak kellene lennie. Leszögezte: „Úgy gondoljuk, hogy az EU vezetésének egyformán kellene tekintenie az összes tagországra.”
Petr Fiala cseh kormányfő azt mondta: meggyőződése, hogy a V4-es együttműködésnek van értelme és jövője, és azt folytatni fogják a minisztériumok szintjén is. Fontosnak mondta a kassai találkozót, ahol nyílt párbeszédet sikerült folytatni olyan kérdésekről is, amelyekben különbözők az álláspontok, s ez utóbbiak tiszteletben tartása mellett egyetértés volt Ukrajna esetében a legtöbb lényegi kérdésben, egyebek mellett abban, hogy meg kell őrizni Ukrajna területi egységét, és katonailag és anyagilag is segíteni kell az orosz agresszió elleni harcában.
Elmondta, hogy terítéken szerepeltek energetikai kérdések is.
„Azt akarjuk, hogy az energiaárak ne befolyásolják országainkat, erősíteni akarjuk az energetikai rendszerek ellenálló képességét, és meg akarunk szabadulni az orosz energiafüggőségtől” – jelentette ki.
Eduard Heger szlovák kormányfő elmondta: segítséget kért hivatali partnereitől az országában körvonalazódó egészségügyi válság kezelésére, mert a pozsonyi kormánynak továbbra sem sikerült végső megegyezésre jutnia a béremelési követelésekkel előálló orvosi szakszervezetekkel, aminek következtében több mint kétezer orvos adta be felmondását.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök elmondta: Konkrét és nehéz témák kötik össze a visegrádi országokat, és az ezekben a témákban felmerülő kérdésekre együtt könnyebben adnak választ, mint külön, ezért a visegrádi négyeknek (V4) továbbra is van jövője. Közös kihívások az illegális migráció, az energiaválság, a gazdasági recesszió megakadályozása és a külső schengeni határok védelme.
Kitért rá: Magyarország támogatja Finnország és Svédország NATO-tagságát és a következő év első ülésén ezt a parlament is napirendre fogja tűzni. „A svédek és a finnek Magyarország miatt egyetlen percet sem vesztettek el eddig, és nem is fognak, Magyarország biztosan meg fogja adni a csatlakozásukhoz szükséges támogatást” – fogalmazott.
Orbán Viktor kiemelte azt is: az ukránok pénzügyi támogatását illetően Magyarország időben jelezte az álláspontját az Európai Bizottságnak, „előre szóltunk, hogy mi támogatjuk Ukrajna pénzügyi megsegítését”, ez helyes és szükséges. Azt is jelezték, hogy Magyarország az ebből ráeső pénzügyi terhet vállalja – tette hozzá.
Kijelentette: „de mi nem fogunk támogatni semmilyen olyan megoldást, amely az Európai Uniót az adósságközösség irányába viszi tovább”. Tehát „mi vállaljuk a ránk eső terhet, de nem az unión keresztül akarjuk ezt lebonyolítani, mert szerintünk nem jó irány az unió számára, hogyha egyre több ügyben, egyre nagyobb összegekkel adósítja el magát, meg a tagállamait a jövő felé” – fogalmazott.
A visegrádi csoport (V4) országainak együttműködése eddig sikeres volt, ezért folytatódni fog. Az ukrajnai háború kapcsán eltér a lengyel és a magyar álláspont, de a két ország érdekei közösek – jelentette ki Mateusz Morawiecki szerda este a lengyel közszolgálati rádióban.
Morawiecki mintegy félórás interjút adott a lengyel rádió harmadik csatornájának. A beszélgetés során az ukrajnai háborút illető lengyel és magyar álláspontról, valamint a regionális együttműködésről is kérdezték.
Közép-Európa „közös otthonunk, közösek az érdekeink, és amíg együtt harcoltunk a migráció ügyében vagy sok uniós irányelv ügyében, sikeresek voltunk” – válaszolt Morawiecki. Hozzátette: ezért az együttműködés a visegrádi csoportban folytatódni fog.
A legközelebbi V4-csúcstalálkozó időpontját tudakoló kérdésre Morawiecki elmondta: kedden Pozsonyban már találkoztak a visegrádi elnökök, és valószínűleg heteken belül sor kerül a miniszterelnöki találkozóra is.
Az ukrajnai háború megítélése kapcsán Morawiecki utalt arra, hogy a magyar álláspont más, mint a lengyel. „Nem az a szerepem, hogy ezt történelmi szempontból vagy a mai idők törvényszerűségei szerint magyarázzam, ez a magyarok dolga, illetve azoké, akik Magyarországgal összefüggő ügyekkel akarnak foglalkozni” – jelentette ki.
„Fontos aláhúzni, hogy közösek az érdekeink” – tette hozzá. Kiemelte azt is, hogy Magyarország eddig nem vétózta meg az Oroszországgal szembeni uniós szankciócsomagok egyikét sem.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => A visegrádi csoport (V4) országainak együttműködése eddig sikeres volt, ezért folytatódni fog. Az ukrajnai háború kapcsán eltér a lengyel és a magyar álláspont, de a két ország érdekei közösek – jelentette ki Mateusz Morawiecki szerda este a lengy...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1665662940
[modified] => 1665673508
)
[title] => Morawiecki: Az együttműködés tovább folytatódik Magyarországgal és a V4-gyel
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=59937&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 59937
[uk] => 59964
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 22208
[image] => Array
(
[id] => 22208
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/morawiecki.jpg
[original_lng] => 127376
[original_w] => 664
[original_h] => 374
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/morawiecki-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/morawiecki-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/morawiecki.jpg
[width] => 664
[height] => 374
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/morawiecki.jpg
[width] => 664
[height] => 374
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/morawiecki.jpg
[width] => 664
[height] => 374
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/morawiecki.jpg
[width] => 664
[height] => 374
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/04/morawiecki.jpg
[width] => 664
[height] => 374
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1665662709:5
[_thumbnail_id] => 22208
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1801
[translation_required_done] => 1
[_oembed_8fd6ad91007a217aba2e6c69d72f67c2] =>
Rozmawiałem z nowym premierem UK @RishiSunak zapewnił, że nasza współpraca w zakresie gosp., finansowym, bezp. energ. oraz dalszego wzmacniania @NATO i wsparcia ?? będzie kontynuowana. Już wkrótce kolejne ??-?? konsultacje międzyrządowe. pic.twitter.com/zeqoVsGz6Q
Armia Ukrainy kupi od nas 100 sztuk Rosomaków, które są produkowane w Siemianowicach Śląskich. Rosomaki to transportery bojowe z najwyższej półki. Zapłata za ten zakup będzie z pieniędzy UE i USA. ?????? pic.twitter.com/FZs7DcWffn
A visegrádi országok álláspontja egyértelmű: Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia is békét szeretne, azt, hogy mielőbb véget érjen a háború Ukrajnában, és újra biztonság legyen Közép-Európában – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Londonban.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a V4-brit csúcstalálkozó előtt arról számolt be, hogy a négy ország pozíciója egyértelmű, hiszen mindannyian sok terhet viselnek a humanitárius válság miatt. „Lengyelországban, Szlovákiában és Magyarországon is már nagyon sok a menekült, és egy részük természetesen Csehországba is tovább utazott” – mutatott rá, hozzátéve, hogy amikor elkezdték ezt a találkozót szervezni, akkor még nem készülhettek a jelenlegi biztonsági helyzetre.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy bár napjainkban kevesebb szó esik róla, még mindig nem ért véget a koronavírus-világjárvány, számos országban még mindig küzdenek ezzel a kihívással, továbbra sincs elegendő oltóanyag. Ezért Magyarország újabb százezer adagot adományoz Thaiföldnek a Moderna vakcinájából a helyi átoltottság növelése érdekében, s ezzel már eléri a félmilliót a délkelet-ázsiai országnak adományozott dózisok száma – jelentette be. Tájékoztatása szerint Magyarország eddig tizenhét országnak összesen 4,2 millió oltóanyag-dózissal segített. „Ha világszinten növelni tudjuk az átoltottságot, akkor folyamatosan csökken az újabb variánsok kialakulásának esélye, és akkor legalább ezen a kihíváson már túllehetünk. Éppen elegek a biztonsági kihívások, nem kell, hogy még egy egészségügyi és gazdasági válsággal is kelljen küzdeni” – fogalmazott a miniszter.
I had an honor of attending the reception of Queen Consort of ?? Camilla, dedicated to the fight against violence against women. Expressed gratitude to her for taking care of refugees and explained what crimes are Ukrainians facing on the occupied territories. 1/2 pic.twitter.com/RUdRhWyrOb
I had a productive phone call with Minister of Foreign Affairs of 🇭🇺 Péter Szijjártó. As a follow-up to the conversation between 🇺🇦 President @ZelenskyyUa and Prime Minister of 🇭🇺 @PM_ViktorOrban, we are working to organize a meeting between the two leaders in the near future.
Alaposan és kimerítően megvitatták a migráció és a jogállamiság kérdését – mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Budapesten, a V4+Franciaország csúcstalálkozón.
A visegrádi országok (V4: Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia), valamint Franciaország vezetőinek egyeztetését követő sajtótájékoztatón a kormányfő kiemelte: Emmanuel Macron a francia EU-elnökség megkezdése előtt áttekintést adott a terveikről és a célkitűzéseikről.
A Várkert Bazárban tartott eseményen a miniszterelnök hangsúlyozta: alaposan és kimerítően beszéltek a migrációról, alaposan, kimerítően és szenvedélyesen a jogállam kérdéséről, továbbá téma volt a Nyugat-Balkán, az energia, és külön beszéltek a nukleáris energiáról. Emellett szó volt az ETS energiaelszámolási rendszer jövőjéről is – tette hozzá.
Közölte: nagyon ritka lehetőség, hogy ilyen fontos kérdésekről nyíltan tudnak beszélni. A V4-es országok nevében megköszönte a francia elnöknek a nyíltságát és az előretekintését, azt, hogy megadta az esélyt, hogy már előre gondolkodjanak a francia elnökség legfontosabb céljairól.
Kérdésre válaszolva Orbán Viktor közölte: a francia elnök és közte szoktak lenni komoly viták, „ezek időnként éles viták, amelyeket én azonban szeretek”. Egy vita csak akkor rossz, „ha nincs benne minőség”, ha egy vita minőségi, akkor az jó, és ő arra törekszik hogy Franciaország elnökével minőségi vitákat folytathasson – fogalmazott. Azt mondta: ez azt is jelenti, hogy a tiszteletet mindig megadják Franciaország elnökének, részben a személye miatt, részben pedig azért, mert Magyarországon a francia elnököknek „magasan van az ázsiója”. Magyarországon De Gaulle „egy etalon”, egy iskolateremtő mester; 1998-ban, amikor először nyertek választást, Giscard d’Estaing volt itt kampányolni, Jacques Chirac-kal együtt dolgozott, Nicolas Sarkozy kötődése Magyarországhoz pedig közismert – sorolta. Kiemelte: ezért megtiszteli Macront és Franciaországot azzal, hogy nem kíván a francia belpolitikára semmilyen megjegyzést tenni.
Kitért rá: Magyarország jogállam, a titkosszolgálatok működését is jogállami szabályok rendezik, amelyeket mindig betartanak. „Amikor a politikát kezdtük, akkor még nem ez volt a helyzet, hiszen mi a kommunista rendszerrel szembeni ellenállásból jövünk”, „a szabadságharcosok és az utcai harcosok világából jöttünk a politikába” – mondta.
Ugyancsak kérdésre válaszolva a miniszterelnök kifejtette: Magyarország gazdasági teljesítményét és pénzügyi helyzetét a piac méri meg. Az eurózóna „egy igen langyos, kellemes” hely, ahol a stabilitási és növekedési paktum mondja meg, hogy mit kell tenni, „a piac azonban hideg és kegyetlen” – magyarázta. Hozzátette: „nekünk ott kell helytállni”, és a magyar gazdaság értékét és erejét a mindenkori pénzügyi piacokon mérik meg. Orbán Viktor kijelentette: „egyelőre jól állunk”, azonban a költségvetési hiányra figyelni kell.
A ferihegyi repülőtér visszavásárlásáról közölte: egyelőre úgy látja, hogy ezt az üzletet a választások előtt semmiképpen nem ésszerű nyélbe ütni tekintettel a magas inflációra és a nemzetközi pénzügyi helyzet bizonytalanságára. „Tehát megvárjuk a választásokat, és majd utána döntünk erről” – mondta.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy Magyarország politikai okokból nem kapja meg azt az összeget, amely járna az uniós helyreállítási alapból. Teljesen elfogadhatatlan, hogy az Európai Bizottság azt kéri, módosítsák a családjogi és az oktatási törvényt. „Mi köze van ennek az európai gazdaság újraindításához, mi köze van ennek a pénzek ésszerű felhasználásához?” – vetette fel. Kijelentette: „egy politikai zsarolásnak vagyunk az áldozatai”, de a magyar gazdaság elég erős ahhoz, hogy hosszú ideig is jól bírja e pénzek nélkül is. Minden programot, amelyet ebből a pénzből akartak indítani, saját költségvetési forrásból elindítottak, a magyar gazdaság és a magyar emberek semmilyen hátrányt nem szenvednek a brüsszeli zsarolás miatt – mondta.
Orbán Viktor azt is mondta: Magyarország volt az egyetlen, amely azt mondta, hogy ha kell, akkor fizikai erővel is meg kell védeni a határt, és ezzel nem csak Magyarországot védik, hanem egész Európát. Közölte: „egyetlen jó szót sem kaptunk, sőt a legdurvább támadásokat kellett elszenvednünk”. Miközben védtük Európa határait, „hátba lőttek bennünket rendszeresen Brüsszelből és néhány európai fővárosból” – fogalmazott. Kiemelte: de Magyarország sosem panaszkodott, siránkozott, sértődött meg, hanem tette a dolgát, tudván, hogy nem csak magát védi, hanem Európát is. Úgy vélte, most, hogy a helyzet megváltozott, ideje valami elszámolást készíteni. Az nem fog menni, hogy a jövőben számos országnak komoly költségeket kell mozgósítania, hogy megvédje magát, a schengeni határt és Európát. Ideje, hogy az Európai Unió mutasson valami szolidaritást – jelentette ki. Azt mondta: „eddig csak mi mutattunk szolidaritást az Európai Unió többi tagállamával és Brüsszellel, ők még velünk nem”. Ideje lenne, hogy tisztességesen elszámoljanak, és az európai védekezés költségeinek arról a részéről, amely egy-egy országra esik, tisztességesen elszámoljanak, és legalább a felét megkapják annak a költségnek, amibe Európa védelme eddig a magyar állampolgároknak került – mondta Orbán Viktor.
Franciaország jószándékáról biztosította Emmanuel Macron köztársasági elnök a jogállamiság kérdésében a visegrádi országok (V4) miniszterelnökeit – tudatta maga a francia elnök hétfőn Budapesten a V4+Franciaország csúcstalálkozót követően a Várkert Bazárban tartott közös sajtótájékoztatón.
„Tisztában vagyok azzal, hogy ez érzékeny kérdés. Ez Európa számára létkérdés, legyen szó akár a jogállamiságról, akár a diszkrimináció elleni küzdelemről” – jelentette ki Macron, hozzátéve, hogy gazdag eszmecserét folytattak erről a témáról, és álláspontja szerint olyan megoldást kell találni, amellyel ki lehet mozdulni a holtpontról.
A migráció kérdéséről a francia elnök elmondta, hogy az Európai Unió számos egymást követő migrációs válsággal volt kénytelen szembenézni, legutóbb a fehérorosz-lengyel határon. A francia államfő leszögezte, hogy a külső határokat meg kell védeni. A januárban kezdődő francia uniós elnökséggel kapcsolatban megjegyezte, hogy a schengeni övezet szabályainak mélyreható reformokra van szüksége. Említést tett a származási országokba történő kitoloncolásokról is, és aláhúzta, hogy akiknek nincs joguk az EU területén tartózkodni, azokat ki kell toloncolni. Macron leszögezte: Franciaország szándéka az, hogy haladást lehessen elérni ebben az ügyben.
Emmanuel Macron az energiáról szólva úgy fogalmazott, hogy mindenki számára stratégiai kérdés a hatékony energiafelhasználás és a megújuló energiaforrások használata. A nukleáris energiatermelés fellegvárának számító Franciaország elnöke azt is leszögezte, hogy a nukleáris energiát nem pusztán átmeneti energiaforrásként kell kezelni.
A francia elnök kitért arra is, hogy az európai védelmi unió, a pandémia miatti helyreállítás, és a soron következő uniós csúcstalálkozók napirendje is szóba került a visegrádi vezetőkkel folytatott tárgyalásokon.
Nyilatkozata elején Emmanuel Macron külön megemlékezett arról, hogy a visegrádi együttműködés idén ünnepeli fennállásának harmincadik évfordulóját, és örömének adott hangot, hogy a kétoldalú, magyar-francia egyeztetés után a V4-tagországok vezetőivel is lehetősége nyílt tárgyalni.
Az M1 kérdésére a francia elnök aláhúzta, hogy négy uniós tagország vezetői ültek mellette a tárgyalóasztalnál, és az EU soros elnökeként kötelessége megkeresni azokat a közös pontokat, amelyek lehetővé teszik az előrelépést, és a problémás kérdésekben is a haladás lehetőségét kell keresni. „Európának egységben az ereje, erősebbnek, szolidárisabbnak kell lennie” – szögezte le a francia elnök.
Emmanuel Macron a magyar ellenzékkel folytatott tárgyalásokról azt mondta, hogy soha nem kampányol az ország határain kívül. „A francia elnök nem pártelnök. Mint francia államfő Európában eszméket és gondolatokat védelmezek. A magyarországi választásokról nem fogok véleményt formálni, ahogyan ezt egyetlen másik uniós tagállamban sem teszem meg” – hangsúlyozta Emmanuel Macron. Világossá tette: vannak véleménykülönbségek a magyar kormánnyal, de soha nem avatkozik be más országok belügyeibe.
A visegrádi csoportot (V4) alkotó országok külügyminiszterei szolidaritásukat fejezték ki az orosz diplomatákat kiutasító Csehországgal – olvasható a lengyel külügyi tárca honlapján hétfőn közzétett közös nyilatkozatban.
Az ismertetett dokumentum szerint a V4 három országának (Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) külügyminiszterei szolidaritásukat fejezik ki a csoport negyedik országa, Csehország által „az utóbbi időben tett lépésekkel”. A közös dokumentum annak kapcsán készült, hogy a cseh kormány szombaton 18 orosz diplomatát utasított ki az országból, akik a helyi hatóságok szerint az orosz titkosszolgálatoknak dolgoztak. Andrej Babis kormányfő azt mondta: megalapozott az a gyanú, hogy az oroszoknak részük volt a 2014-ben a vrbeticei lőszeraktárban történt robbanásokban. Válaszul Prága lépésére Moszkva 16 cseh diplomatát és négy követségi alkalmazottat nyilvánított nemkívánatos személynek. A három visegrádi külügyminiszter „elítél minden olyan tevékenységet, amely fenyegetést jelent a szuverén államok és lakosaik biztonságára” – áll a hétfői nyilakozatban, mely szerint a visegrádiak készen állnak „a felforgató tevékenységgel szembeni ellenálló képességük további megerősítésére”. Ezt egyrészt nemzeti szinten, másrészt a NATO-szövetségesekkel együttműködve fogják tenni, valamint az Európai Unió keretében is – olvasható a nyilatkozatban. A V4 soros elnökségét június végéig betöltő Lengyelország már vasárnap este jelezte, hogy támogatja Csehország döntését az orosz diplomaták kiutasításáról. Varsó múlt csütörtökön minősítette nemkívánatos személynek a varsói orosz nagykövetség három munkatársát, a lépést azzal indokolták, hogy az érintettek megsértették a diplomáciai státusz feltételeit, és Lengyelországnak ártó tevékenységet folytattak. Aznap Joe Biden amerikai elnök rendeletet írt alá, miszerint kormányzata pénzügyi szankciókat léptet életbe Oroszország ellen, és kiutasít az országból tíz orosz diplomatát, mivel Washington szerint Moszkva kibertámadásokat hajtott végre, és beavatkozott a tavalyi amerikai elnökválasztásba. Oroszország – reagálva az amerikai szankciókra – pénteken azt tanácsolta az amerikai nagykövetnek, hogy utazzon haza konzultációra, és ezenkívül kiutasított további 10 amerikai diplomatát. Varsó lépésére pedig Moszkva öt lengyel diplomata kiutasításával válaszolt.
Online tanácskozást tartottak kedden a visegrádi országok parlamenti elnökei. Ezen szó volt a többi között a V4-es parlamenti együttműködés fejlesztéséről vagy a nemzeti parlamentek szerepének erősítéséről az Európai Unióban – tájékoztatta az Országgyűlés sajtófőnöke az MTI-t.
A V4-ek soros elnöki tisztségét betöltő Lengyelország parlamentjének kezdeményezésére tartott tanácskozáson ugyancsak szóba került a COVID-19 járvány okozta gazdasági és társadalmi válsággal szembeni regionális együttműködés, az Európai Bizottság által bemutatott európai zöld megállapodás és az új migrációs és menekültügyi paktum, valamint az országokat érintő jelenlegi külpolitikai kihívások – olvasható Szilágyi Zoltán közleményében.
Közlése szerint Kövér László, az Országgyűlés elnöke hozzászólásában elmondta: „büszkék vagyunk arra, hogy 30 éve működik ez a regionális együttműködés, büszkék vagyunk arra, hogy Antall József, Magyarország első szabadon választott miniszterelnöke ebben részt tudott venni, és arra is, hogy ez nem egy XX. századi kezdeményezés volt mindössze, hanem egy olyan mély történelmi tradícióra tudott visszautalni, mint a XIV. századi visegrádi királytalálkozó.”
A házelnök figyelmeztetett arra, hogy mindezért nem csupán aktuális, konjunkturális politikai kérdésről van szó a V4-ek közötti politikai együttműködés keresése során, hanem egy olyan történelmi egymásrautaltságról, ami a múltban éppen olyan jellemző volt, mint amilyen fontos a jelenben és a jövőben is az lesz.
A megbeszélésen részt vett még Elżbieta Witek, a lengyel Szejm, Tomasz Grodzki, a lengyel Szenátus, Radek Vondráček, a cseh Képviselőház, Miloą Vystrčil, a cseh Szenátus és Boris Kollár, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke. A felek egyetértettek abban, hogy a négy ország együtt komoly erőt tud képviselni a saját érdekeinek megvédésében.
A házelnökök lengyel kezdeményezésre elkezdték egy közös dokumentum kidolgozását a visegrádi csoport megalakulásának 30. évfordulójára.
Közép-Európának jó esélye van rá, hogy a koronavírus-világjárvány nyomán létrejövő új világrend nyertesei közé tartozzon – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a dél-lengyelországi Wadowicében, Szent II. János Pál pápa szülővárosában kedden.
A világjárvány alatt Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia komoly szolidaritásról tett tanúbizonyságot, és a kihívások ellenére megerősítette kapcsolatait egymással – hangsúlyozta a tárcavezető a visegrádi országok (V4) külügyminisztereinek sajtótájékoztatóján. Az eseményen Jacek Czaputowicz, a lengyel, Tomás Petrícek, a cseh és Ivan Korcok, a szlovák diplomácia vezetője is részt vett.
Szijjártó Péter rámutatott: a világjárvány miatt számos vállalat kényszerült üzemei bezárására, és esetükben a gazdasági tevékenység újraindítása előtt felmerülhet a termelés optimalizálásának, illetve áttelepítésének kérdése. Így a járvány lecsengését követően világgazdasági verseny indul a kapacitások újraelosztásáért, és a jó beruházási körülményeket, azaz alacsony adókat, politikai stabilitást és fejlett infrastruktúrát kínáló országok vonzereje megnő – tette hozzá.
A visegrádi országok megfelelő alapokkal rendelkeznek, és ha sikerül fenntartaniuk az észszerű gazdaságpolitikát és a biztonságos gazdasági környezet garantálását, akkor a győztesek oldalára kerülhetnek a kapacitáselosztási versenyben – húzta alá.
Szijjártó Péter szerint a V4-ek európai, sőt globális összevetésben is egyedülállóan jó feltételeket kínálnak a beruházni szándékozó vállalatok számára.
A magyar külügyminiszter hangsúlyozta: a világjárvány nyomán kialakult helyzet egy újabb érv az Európai Unió bővítésének felgyorsítása mellett. A tárcavezető szerint az Európai Uniónak növekednie kell, ha erős pozíciót akar betölteni az új világrendben, ezért szükség van Szerbia és Montenegró mielőbbi felvételére.
„A hosszú távú stabilitás a Nyugat-Balkánon elképzelhetetlen az európai integráció hitelességének fenntartása nélkül” – mutatott rá.
