Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) Magyar Közösségek Munkacsoportja (MKM) péntektől vasárnapig tartotta harmadik éves munkaülését Pozsonyban. A szervezet vasárnapi közleménye szerint a tanácskozás zárónyilatkozata üdvözölte Magyarország új kormányának elkötelezettségét a nemzetpolitikai folytonosság fenntartása iránt.
A szombati munkaülést megnyitva Vincze Loránt RMDSZ-es európai parlamenti képviselő, a munkacsoport vezetője tartott tájékoztatót az elmúlt időszak legfontosabb nemzetpolitikai fejleményeiről. Tárnok Balázs FUEN-alelnök ismertette az európai kisebbségvédelmi ernyőszervezet elnökségének eddigi munkáját. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviseletében Horváth Anna ügyvezető alelnök, a szlovákiai Magyar Szövetség részéről Gubík László elnök és Őry Péter elnökségi tag, Csallóközcsütörtök polgármestere, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) részéről Brenzovics László elnök, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) részéről Szakállas Zsolt elnökségi tag, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK) képviseletében Jankovics Róbert elnök és Andócsi János alelnök, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösségtől (MMÖNK) Orban Dusan elnök, a Magyar Polgári Erő (MPE) részéről pedig Kulcsár-Terza József elnök számolt be a közösségek helyzetéről. Az ülésen részt vett Brendus Réka, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője, valamint Vékás Domokos és Léphaft Áron az Országgyűlés Hivatalától.
Az MKM munkaülésének keretében egy felvidéki magyar szervezetekkel tartott találkozóra is sor került, ezen a Csemadok, a Fórum Intézet, a Komáromi Selye János Egyetem, a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-Európai Tanulmányok Kara, valamint a Pro Civis és a Szlovákiai Magyar Szakkollégium Hálózat vezetői mutatták be tevékenységüket.
A munkatalálkozó végén az MKM zárónyilatkozatot is elfogadott, amelyben a résztvevők üdvözölték és bizakodással nyugtázták Magyarország új kormányának a nemzetpolitikai folytonosság iránti elkötelezettségét. Leszögezték: kiemelt célnak tekintik azoknak az elmúlt évtizedekben elért nemzetpolitikai vívmányoknak a megőrzését, megerősítését és továbbépítését, amelyek a külhoni magyar közösségek megmaradásának és gyarapodásának fontos pillérét jelentik.
Emellett hangsúlyozták a magyar–magyar kapcsolatok fórumainak szerepét, illetve kiemelték és köszönettel nyugtázták Magyarország és Németország kormányainak a FUEN számára nyújtott következetes pénzügyi támogatását is.
A nyilatkozatban elfogadhatatlannak nevezték, hogy a 21. század Európájában továbbra is hivatkozási alapként szolgáljanak a kollektív bűnösség elvén alapuló Benes-dekrétumok, és ezzel kapcsolatban a helyzet végleges rendezésére szólították fel a szlovák kormányt.
Mély aggodalmunkat fejezzük ki az Ukrajnában zajló orosz agresszió és háború, kiváltképpen a Kárpátalján élő magyarságot ért támadások, valamint a magyar közösséget sújtó háborús nehézségek miatt. Teljes szolidaritásunkról biztosítjuk kárpátaljai nemzettestvéreinket. Határozottan valljuk, hogy az emberéletek megóvása és a közösségek jövőjének biztosítása érdekében a legfontosabb feladat a mielőbbi béke megteremtése
Elkeserítő és felháborító, hogy az Európai Bizottság immár másodszor utasította vissza a jogalkotást az Erdélyből indult, a nemzeti kisebbségek védelmét célzó európai polgári kezdeményezés esetében – jelentette ki Vincze Loránt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) európai parlamenti (EP-) képviselője szerdán.
A Székely Nemzeti Tanács által a nemzeti régiók támogatásáért indított kezdeményezés esetében szerdai döntésével az Európai Bizottság elutasította a jogalkotást, mert értékelése szerint az Európai Unió már megfelelő és elegendő lépést tett az őshonos kisebbségek támogatásáért.
Négy évvel ezelőtt ugyanígy döntött az uniós bizottság a Minority SafePack nevű kezdeményezés esetében is – hívta fel a figyelmet az MTI-hez eljuttatott közleményében Vincze Loránt.
A nemzeti régiós kezdeményezés azt kérte, hogy a kohéziós alapok elosztásakor az uniós intézmények legyenek tekintettel az etnikai és nyelvi szempontból a többségtől eltérő régiók sajátosságaira – emlékeztetett.
Az RMDSZ oroszlánrészt vállalt az erdélyi aláírások összegyűjtésében, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója, a FUEN szintén felkarolta a kezdeményezést, és több tagállamban hozzájárult annak sikeréhez – tájékoztatott.
A FUEN elnöki tisztségét is betöltő Vincze Loránt szerint az Európai Bizottság döntése, „sajnos, nem váratlan”.
A brüsszeli végrehajtó testület ugyanis következetesen kerüli a párbeszédet és az érdemi megoldások keresését az őshonos kisebbségek ügyében – jegyezte meg.
„Egyszerűen nem akar tudomást venni róluk. Most azt mondja, hogy nincsen lehetősége meghatározni a nemzeti régiókat és nem gondolja úgy, hogy a kisebbségek által lakott régiókat hátrányos megkülönböztetés éri a kohéziós politikában. Az Európai Bizottság azt is állítja, hogy a jelzett problémák már megoldódtak, mi viszont semmilyen intézkedést nem láttunk, azok hatását nem éreztük. Az Európai Bizottság elszakadt a polgároktól, hiszen az őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó mintegy ötvenmillió európai polgár véleményét másodszor is semmibe vette” – fogalmazott.
Azt is fel kell róni az Európai Bizottságnak, hogy igyekszik megtartani kizárólagos törvénykezdeményezési hatáskörét – jelentette ki. Ez demokráciadeficit, jogállamisági probléma – húzta alá.
A lisszaboni szerződés több mint tíz éve lehetőséget biztosít az európai polgároknak, hogy a polgári kezdeményezések intézménye révén beleszóljanak az Európai Unió működésébe, de eddig minden egyes kezdeményezésnek ugyanaz lett az eredménye: semmi. Ez elfogadhatatlan – jelentette ki. A küzdelem az őshonos nemzeti közösségek ügyének európai támogatásáért folytatódik – tette hozzá Vincze Loránt.
