Az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma bejelentette, hogy 13,5 kg dúsított uránt szállított el egy Caracas közelében lévő reaktorból, Venezuelában – tájékoztatott a The Guardian, írta az Ukrinform.
Május 8-án, pénteken az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma bejelentette, hogy „Trump elnök határozott vezetésének köszönhetően” 13,5 kg uránt szállítottak el egy elöregedett kutatóreaktorból Venezuelában.
Az ügynökség az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és Venezuela közös műveletét „Amerika, Venezuela és a világ győzelmének” nevezte.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) közölte, hogy az uránt „biztonságosan és megbízhatóan szállították szárazföldön és tengeren Dél-Amerikából Észak-Amerikába” egy „összetett és kényes művelet” után. A dél-karolinai Energiaügyi Minisztérium egyik létesítményébe szállították, miután elszállították egy 15 kilométerre a venezuelai fővárostól, Caracastól található létesítményből.
Az Energiaügyi Minisztérium szerint a művelet „újabb jelzés a világnak egy helyreállított és megújult Venezueláról”.
A kiadvány megjegyezte, Donald Trump amerikai elnök egyik fő célja az Iránnal februárban kitört háború kezdete után az volt, hogy biztosítsa mintegy 408 kg magasan dúsított urán átszállítását Teheránból, de ezek az erőfeszítések sikertelennek bizonyultak.
A venezuelai hatóságok több ismert ellenzéki politikust és aktivistát is szabadon engedtek, folytatva a politikai foglyok nagyszabású szabadon bocsátási hullámát, közölte a Reuters.
A Foro Penal emberi jogi szervezet adatai szerint vasárnap legalább 30 újabb politikai foglyot engedtek szabadon. A kormány által január 8-án bejelentett szabadon bocsátási kampány kezdete óta összesen 383 politikai fogoly szabadult ki.
Köztük van Juan Pablo Guanipa ellenzéki politikus és Perkins Rocha neves ügyvéd, közölték családjaik. Mindketten közel állnak az ellenzéki vezetőhöz és Nobel-békedíjas Maria Corina Machadóhoz.
Guanipát tavaly májusban tartóztatták le, miután hosszú ideig bujkált „terrorista összeesküvés” vádjával, míg Rochát 2024 augusztusa óta tartják fogva hasonló vádakkal, amelyeket mindketten, valamint támogatóik is tagadnak, mint politikailag motiváltakat.
Szabadulásuk után Guanipa azt mondta, hogy „sok mindent lehet beszélni Venezuela jelenéről és jövőjéről”, hangsúlyozva az igazság fontosságát a társadalmi párbeszédben.
Machado a közösségi hálókon felszólította a hatóságokat, hogy engedjenek szabadon minden politikai foglyot. Az emberi jogi aktivisták évek óta azt állítják, hogy a venezuelai kormány letartóztatásokat alkalmaz a nézeteltérések elnyomására, bár a hivatalos hatóságok ezt tagadják, azt állítva, hogy az őrizetbe vettek bűncselekményeket követtek el.
A kormány nem tette közzé a szabadon bocsátottak teljes listáját, illetve a folyamat egyértelmű ütemtervét. Előző nap a venezuelai parlament benyújtott egy törvényjavaslatot, amely további politikai foglyok amnesztiájáról szól.
Venezuela ideiglenes elnöke, Delcy Rodríguez pénteken bejelentette, hogy átfogó amnesztia-törvényt terjeszt be, ami minden politikai fogolyra vonatkozva, egészen a Hugo Chávez-korszakig visszamenően. A lépés a Nicolás Maduro amerikai elfogása óta az egyik legjelentősebb reformnak számít – írja a 444.
Rodríguez a venezuelai legfelsőbb bíróság előtt tartott beszédében kijelentette: „Ez a törvény begyógyítja a politikai erőszak által okozott sebeket, és visszatereli az igazságszolgáltatást a helyes útra.” A tervezet célja, hogy lezárja a Chávez 1999-es hatalomra kerülésétől napjainkig tartó politikai üldöztetés korszakát, mondta.
„Ez a törvény segít begyógyítani a politikai harcok, az erőszak és a szélsőségek által okozott sebeket. Lehetővé teszi, hogy újra helyreállítsuk az igazságosságot országunkban” – mondta Rodríguez, aki egyúttal bejelentette egy „új igazságszolgáltatási rendszerről szóló országos konzultáció” megrendezését is.
Az elnök azt is közölte, hogy bezárják a hírhedt El Helicoide börtönt, ahol emberi jogi szervezetek szerint korábban politikai foglyokat kínoztak a Maduro titkosszolgálatai. A caracasi épületet – amely eredetileg bevásárlóközpontnak készült – sport- és kulturális központtá alakítják át.
Rodríguez – aki annak elfogásáig Maduro alelnöke volt – hatalomra kerülése óta gyors reformokat indított, amelyek közül több megfelel Donald Trump amerikai elnök követeléseinek. Már elfogadtak egy törvényt a venezuelai olajipar privatizációjára, amit Washington régóta szorgalmazott. Az amerikai kormány erre válaszul enyhítette a Venezuelát sújtó olajipari szankciókat.
A Maduro eltávolítását követő napokban a kormány megkezdte több száz politikai fogoly szabadon engedését, bár jogvédők szerint az ütem lassú: eddig kevesebb mint 300 embert engedtek szabadon.
A javuló diplomáciai kapcsolatok jeleként az USA feloldotta a venezuelai repülési tilalmat, és újra megnyitja caracasi nagykövetségét. A leendő amerikai ügyvivő, Laura Dogu hamarosan Venezuelába érkezik, hogy átvegye hivatalát
A Foro Penal szervezet úgy tudja, hogy Venezuelában 711-en vannak politikai okok miatt őrizetben.
A politikai foglyokra vonatkozó átfogó amnesztiát jelentett be pénteken a venezuelai kormány, valamint arról tájékoztatott, hogy bezárja a Caracasban lévő, politikai okok miatt őrizetbe vetteket őrző El Helicoide börtönt.
Delcy Rodríguez, a latin-amerikai ország átmeneti elnöke azt mondta, az amnesztia az 1999-től egészen az utóbbi évekig őrizetbe vetteket érinti. Mint mondta, a lépés célja „a politikai szembenállás okozta sebek begyógyítása”.
Az El Helicoide börtön sorsára kitérve elmondta, az épület a jövőben kulturális és sportesemények színhelye lesz, elsősorban a rendőrség állományában szolgálók, illetve a környéken élők számára.
Mindeközben az Egyesült Államok Bogotában lévő, Venezueláért is felelős nagykövetsége bejelentette, hogy minden ismert, Venezuelában őrizetben lévő amerikai állampolgár visszanyerte szabadságát.
Azt követően, hogy az amerikai egységek január 3-i akciójuk során megbuktatták és az Egyesült Államokba hurcolták Nicolás Maduro venezuelai elnököt és feleségét, Caracas már több száz politikai foglyot engedett szabadon.
A Venezuelában őrzött politikai foglyokat számon tartó Foro Penal szervezet úgy tudja, az országban jelenleg 711-en vannak politikai okok miatt őrizetben.
Az Egyesült Államok megkezdte a Venezuela ellen korábban bevezetett szankciók miatt befagyasztott venezuelai pénzeszközök felszabadítását – jelentette be kedden Delcy Rodríguez, Venezuela ideiglenes elnöke az állami televízióban.
Donald Trump amerikai elnök 2019-ben, első hivatali ideje alatt, számos szankciót vezetett be a Nicolás Maduro vezette Venezuela ellen, köztük olajembargót – számolt be a hirado.hu az MTI nyomán.
Maduro 2022-ben úgy becsülte, hogy a nemzetközi szankciók által befagyasztott pénzeszközök összege mintegy 30 milliárd dollárra rúg.
Rodriguez kedden az állami televízióban tartott beszédében hangoztatta: a pénzeszközök feloldása lehetővé teszi számukra, hogy jelentős forrásokat fektessenek be kórházi felszerelésekbe, olyan berendezésekbe, amelyeket az Egyesült Államokban és más országokban vásárolnak. A politikus nem pontosította a felszabadított források összegét.
Rodriguezt január 5-én, két nappal azután, hogy Nicolás Madurót az Egyesült Államok egy katonai akció során elfogta Caracasban, ideiglenes államfővé nevezték ki. Azóta együttműködési szándékát fejezte ki Washingtonnal.
Megerősítem Donald Trump elnök szavait: tiszteletteljes és udvarias kommunikációs csatornákat hoztunk létre mind az Egyesült Államok elnökével, mind (Marco) Rubio külügyminiszterrel, akivel együtt dolgozunk ki egy munkaprogramot
Venezuela átmeneti elnöke pénteken menesztette a hivatalából az iparügyi tárca élén álló Alex Saabot, akit korábban Nicolás Maduro szövetségeseként azonosítottak – közölte a hivatalos bejelentés. Saab tárcáját egy másik minisztérium alá rendelték, és a döntést részben a kormány átalakításának részeként hozták meg.
Delcy Rodriguez a Telegramon közzétett üzenetében megköszönte a volt miniszter munkáját, és hozzátette, hogy a tárca a kereskedelmi minisztérium fennhatósága alá kerül.
Delcy Rodriguez
A kolumbiai születésű Saabot – aki egyebek között mélyítette a kapcsolatokat Venezuela és Irán között az olajkereskedelem terén – tavaly decemberben nevezte ki a minisztérium élére Maduro, akit viszont nem sokkal később az Egyesült Államok katonai akcióval elrabolt.
Saabot 2021-ben Floridában – pénzmosással kapcsolatos vádak miatt – bebörtönözték, majd 2023-ban, fogolycsere keretében tért vissza Venezuelába.
A venezuelai kormány jelentős számú politikai fogoly, köztük helyi és külföldi állampolgárok szabadon bocsátását jelentette be az országban uralkodó politikai helyzettel összefüggésben. A Bloomberg jelentése szerint ezt Jorge Rodriguez, a nemzetgyűlés elnöke jelentette be.
Elmondása szerint a döntés „béke gesztusa”, és José Luis Rodríguez Zapatero volt spanyol miniszterelnök, Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök és a katari kormány támogatásával hajtják végre.
Rodriguez megjegyezte, hogy a szabadon bocsátási folyamat már folyamatban van. Hozzátette azt is, hogy az ilyen lépések jelezhetik Delcy Rodriguez ideiglenes elnök készségét a párbeszédre az amerikai adminisztrációval, mint megbízható tárgyalási partnerrel.
Az ellenzék képviselői, többek között Maria Corina Machado aktivista korábban szintén felszólítottak az országban lévő politikai foglyok szabadon bocsátására.
Emberi jogi szervezetek szerint a decemberi adatok szerint mintegy 860 politikai foglyot tartottak fogva Venezuelában, köztük közel 90 külföldit.
Nicolás Maduro venezuelai elnök börtönéből üzent szombaton, miközben az amerikai külügyminisztérium arra szólította fel az Egyesült Államok állampolgárait, akik Venezuelában tartózkodnak, hogy azonnali hatállyal hagyják el az országot a romló biztonsági helyzet miatt. Maduro egy videóüzenetben azt mondta, hogy jól vannak, és „harcosok” maradnak. A hatóságok aggodalmukat fejezték ki az országban uralkodó bizonytalan helyzet miatt.
„Jól vagyunk. Harcosok vagyunk” – mondta Maduro a New York-i Brooklyn-i fogvatartási központból, fia szerint egy szombaton a venezuelai kormánypárt által közzétett videóban.
Nicolás Maduro és felesége, Cilia Flores, akiket többek között kábítószer-kereskedelemmel vádolnak, hétfőn az amerikai bíróság előtt nem vallották bűnösnek magukat, és március 17-ig, a következő tárgyalásig az Egyesült Államokban maradnak.
Szombaton a venezuelai főváros, Caracas utcáin „Vissza akarjuk őket” feliratú táblákkal mintegy ezer szimpatizáns vonult fel, és azt skandálta: „Maduro és Cilia a családunk!”
A Madurót támogató tüntetésekre való felhívások a január 3-i amerikai katonai művelet óta naponta ismétlődnek. Szombaton a mozgósítás kisebb mértékű volt, mivel a hatalmon lévő Venezuelai Egyesült Szocialista Párt (PSUV) egyetlen képviselője sem volt jelen, hogy beszédet tartson a tömegnek.
A venezuelai közszolgálati televízió ugyanakkor közvetítette Delcy Rodriguez ideiglenes venezuelai elnök látogatását egy mezőgazdasági vásárra Caracas egyik negyedében, ahol kisebb megmozdulás volt Maduro támogatására.
„Nem fogunk egy percet sem pihenni, amíg vissza nem kapjuk az elnököt. Meg fogjuk menteni, persze, hogy igen” – jelentette ki Rodriguez.
Közben az amerikai külügyminisztérium felszólította állampolgárait, hogy ne utazzanak Venezuelába, és üzent azoknak, akik már ott tartózkodnak, hogy „azonnal hagyják el az országot”, mert a biztonsági helyzet „bizonytalan”.
Információk szerint fegyveres milíciák, úgynevezett colectivos csoportok állítanak fel útzárakat és kutatják át a járműveket, hogy bizonyítékot találjanak amerikai állampolgárságra vagy az Egyesült Államok támogatására
Donald Trump eltekint a Venezuelában tervezett második amerikai támadástól a dél-amerikai ország kormányának együttműködése nyomán – az amerikai elnök ezt közösségi oldalán jelentette be pénteken.
Trump a Truth Social internetes oldalon megjelent bejegyzésében a „békekereső” magatartás jeleként értékelte azt, hogy a venezuelai kormány nagyszámú politikai bebörtönzöttet enged szabadon.
„Az Amerikai Egyesült Államok és Venezuela között jó együttműködés van, különösen az olaj- és gázinfrastruktúra újjáépítésének terén, aminek eredményeként az sokkal nagyobb, jobb és korszerűbb formát kap” – írta az elnök.
Az Egyesült Államok elnöke hozzátette, hogy „az együttműködés miatt töröltem a támadások korábban kilátásba helyezett második hullámát, amire, úgy tűnik, nem lesz szükség.”
Az amerikai elnök ugyanakkor világossá tette, hogy a Venezuela partjai közelében tartózkodó amerikai hadihajók biztonsági okokból változatlanul ott maradnak.
Donald Trump bejelentése szerint Venezuela energiaiparába „legkevesebb 100 milliárd dollár” befektetés történik majd meg, és közölte, hogy erről tárgyal pénteken a Fehér Házban.
Az elnöki hivatal közlése szerint az elnök pénteken washingtoni idő szerint a délutáni órákban ül tárgyalóasztalhoz a legnagyobb amerikai energiaipari vállalatok vezetőivel.
Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök az újságírókkal folytatott beszélgetés során Párizsban kijelentette, hogy az Egyesült Államok „szörnyű és nagyon veszélyes precedenst” teremtett Venezuelában – idézte őt a Reuters, írta a Jevropejszka Pravda.
Sanchez véleménye szerint Washington egyetlen célja a kormányváltás és az „energiaforrások kisajátítása”.
„Spanyolország soha nem ismerte el a Maduro-kormányt, mert megszegte a szabályokat, mert illegitim volt a megválasztása, és emiatt nem ismerheti el egy olyan katonai művelet legitimitását, amely egyértelműen illegális, sérti a nemzetközi jogot, és amelynek egyetlen célja, úgy tűnik, egy másik ország kormányának megváltoztatása a természeti erőforrásainak megszerzése érdekében”, jelentette ki.
