A Legfelső Tanács pénteken elfogadta a nemzetiségi kisebbségekről (közösségekről) szóló törvény módosításait, amelyek figyelembe veszi a Velencei Bizottság ajánlásait a nemzeti kisebbségek jogainak biztonságait illetően – számolt be az rbc.ua hírportál Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő Telegram-közlésére hivatkozva.
A honatya tájékoztatása szerint az 10288-1. számú törvénytervezetet 317 képviselő támogatta. Mint jelezte, ez egy valamennyi frakció által finomított verzió. A törvény az Európai Bizottság által meghatározott követelmény, és a további európai integráció szempontjából fontos – tette hozzá. A szóban forgó törvényjavaslatot december 5-én nyújtották be, és egyelőre nem érhető el a parlament honlapján.
Ugyanakkor Irina Herascsenko parlamenti képviselő a Telegram-csatornáján arról számolt be, hogy nem a kormány, hanem a parlament 10288. számú törvényjavaslata került a terembe szavazásra. „A Velencei Bizottság ajánlásait követve megvédtük a társadalmat az ukrán nyelv oktatásban, tömegtájékoztatásban, könyvkiadásban betöltött szerepének esetleges gyengülésétől és az ország oroszosításával fenyegető veszélyektől” – írta.
Az elfogadott törvény szerint az Európai Unió és a nemzetiségi kisebbségek nyelveinek használata megengedett a politikai reklámokban, magániskolákban és egyetemeken, a nemzeti kisebbségek osztályaiban, médiában, kivéve az agresszor ország nyelvét. Ugyanakkor a reklámokat ukrán nyelvű fordítással kell kísérni, és minden oktatási intézményben kötelező lesz az ukrán mint államnyelv tanulása, bár a tanítás uniós nyelveken is folyhat – emlékeztetett a képviselő. „Ez a törvénytervezet a Velencei Kisebbségi Jogvédő Bizottság ajánlásait hajtja végre, de nem érinti az agresszor ország nyelvét. És nem 5 évre, ahogy a kormány tervezte, hanem határozatlan időre” – tette hozzá Irina Herascsenko.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => A Legfelső Tanács pénteken elfogadta a nemzetiségi kisebbségekről (közösségekről) szóló törvény módosításait, amelyek figyelembe veszi a Velencei Bizottság ajánlásait a nemzeti kisebbségek jogainak biztonságait illetően.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1702056000
[modified] => 1702055268
)
[title] => Elfogadta a nemzeti kisebbségekről szóló törvény módosításait a Legfelső Tanács
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=97492&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 97492
[uk] => 97495
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 97493
[image] => Array
(
[id] => 97493
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/legfelso-tanacs-parlament.jpg
[original_lng] => 51476
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/legfelso-tanacs-parlament-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/legfelso-tanacs-parlament-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/legfelso-tanacs-parlament.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/legfelso-tanacs-parlament.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/legfelso-tanacs-parlament.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/legfelso-tanacs-parlament.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/legfelso-tanacs-parlament.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1702048613:8
[_thumbnail_id] => 97493
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2802
[_hipstart_feed_include] => 1
[_red_post] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 2058
[2] => 41
[3] => 11
[4] => 17
[5] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Kiemelt téma
[4] => Sürgős
[5] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 619
[1] => 307670
[2] => 696
[3] => 13466
)
[tags_name] => Array
(
[0] => legfelső tanács
[1] => nemzeti kisebbségekről szóló törvény
[2] => törvénymódosítás
[3] => Velencei Bizottság
)
)
[1] => Array
(
[id] => 93537
[content] =>
Továbbra sem megfelelő az ukrán kisebbségi törvény módosítása – így értékelt a Velencei Bizottság a legutóbbi plenáris ülésen. A szervezet kifogásairól és ajánlásairól beszélt Tárnok Balázst, a magyar Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégiakutató Intézetének vezetője.
A Velencei Bizottság idén júniusi véleményét követően az ukrán parlament szeptemberben elfogadott egy törvénymódosítást, ami aztán szintén a bizottság elé került. A szervezet a gyors eljárás végén azt mondta ki, hogy több ponton megtörtént az általa javasoltak végrehajtása, de számos ponton csak részben vagy egyáltalán nem ültették át az ajánlásait. Tárnok Balázs szerint ilyen például, hogy a médiához való szabad hozzáférés a kisebbségek számára továbbra sem biztosított, vagy hogy a Velencei Bizottság egyes meglátásaira az ukrán hatóságok csupán annyit közöltek, hogy azok megoldásához az államnyelvtörvény vagy az oktatási törvény módosítására lenne szükség – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégiakutató Intézetének vezetője az InfoRádióban. Kiemelte még azt is, hogy a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség szerint kiüresítették a nemzeti kisebbségek fogalmát, és ezzel lényegében a kollektív jogok érvényesülését zárták ki.
A szakértő szerint a fő probléma továbbra is az, ahogyan Ukrajnában alkotmányos szempontból megközelítik a nemzeti kisebbségek védelmének hiányát.
„A most elfogadott módosítás egyik része szerint az agresszor vagy megszálló államok nyelvére – jelenleg az oroszra – nem vonatkoznak azok a nyelvjogi enyhítések, amelyeket most megfogalmaztak a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatban, és ez a korlátozás a háború végét követő öt évig is alkalmazható. A Velecei Bizottság szerint maga a korlátozás az orosz agresszió miatt jogszerű, még annak ellenére is, hogy az ukrán alkotmányban van egy passzus, amely kifejezetten az orosz nyelv védelmére vonatkozik. A probléma abban áll, hogy a kitétel miért csak a nyelvi jogokra vonatkozik, illetve hogy a bizottság önkényesnek találta az időtartam meghatározását. Viszont lényegében egy alkotmányos kiutat kínált Ukrajna számára azzal, hogy lehetőséget lát az Európai Unió hivatalos nyelveit beszélő nemzeti kisebbségek és a nem európai uniós hivatalos nyelvet beszélő kisebbségek közötti különbségtételre.
Ezzel a román, a magyar, a lengyel, a bolgár és az egyéb európai uniós nyelvet beszélő kisebbségek számára vissza lehetne adni a korábban elvett jogokat, míg az oroszokkal szemben – akik ellen egyébként irányultak a 2017-es, a 2019-es és a 2022-es jogszabályok is – továbbra is fenn szeretne tartani a korlátozást” – magyarázta Tárnok Balázs.
Annak ellenére, hogy a Velencei Bizottság véleményei jogi kötőerővel a nemzetközi jog értelmében nem bírnak, ezeket a véleményeket az államok rendszeresen figyelembe szokták venni. Ám Ukrajnát most egy reálpolitikai nyomás is az ajánlások törvénybe építésére ösztönözheti a szakértő szerint, hiszen az ország az Európai Unióhoz kíván csatlakozni, amihez pedig kitétel, hogy a kisebbségek tiszteletét és védelmét biztosítsa. Emellett pedig végső soron a tagállamok igenje kell az unióba lépéshez, ezért akár Magyarország, akár Románia – amely országok elindították azt az eljárást, amelynek eredményeképpen a Velencei Bizottság elé került a törvény – megítélése is számítani fog, mutatott rá Tárnok Balázs.
Persze az ügyben érintett még több más ország, hiszen például a bolgár, a lengyel és a görög kisebbség is nagyobb számban jelen van Ukrajnában. A kérdést pedig a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégiakutató Intézet vezetője szerint nem is bilaterális alapon érdemes vizsgálni, hiszen az unióban mint közösségben van egy előírás arra vonatkozóan, hogy mit kell megtennie egy csatlakozni kívánó tagországnak, és ennek hiányában nemcsak néhány ország, hanem az egész közösség sértett fél lehet.
A problémát hosszútávú garanciákkal kell rendezni, ideális esetben olyanokkal, amelyek a csatlakozás után is huzamosabb ideig fennállhatnak – hangsúlyozta a szakértő.
Mint mondta, a jogrend szempontjából legerősebb az alkotmányos garancia lenne, de az is nagyon fontos, hogy nemzetközi kötelezettségeinek feleljen meg Ukrajna, például akár a magyar–ukrán alapszerződésben foglalt előírásoknak, amelyeknek szintén része, hogy a kisebbségek jogait tartsák tiszteletben.
[type] => post
[excerpt] => Továbbra sem megfelelő az ukrán kisebbségi törvény módosítása – így értékelt a Velencei Bizottság a legutóbbi plenáris ülésen. A szervezet kifogásairól és ajánlásairól beszélt Tárnok Balázst, a magyar Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1698324060
[modified] => 1698306174
)
[title] => Tárnok Balázs szerint a Velencei Bizottság kiutat kínált Ukrajnának a kisebbségi jogokkal kapcsolatban
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=93537&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 93537
[uk] => 93581
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 93539
[image] => Array
(
[id] => 93539
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/ukran-magyar4.webp
[original_lng] => 91600
[original_w] => 1200
[original_h] => 630
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/ukran-magyar4-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/ukran-magyar4-300x158.webp
[width] => 300
[height] => 158
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/ukran-magyar4-768x403.webp
[width] => 768
[height] => 403
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/ukran-magyar4-1024x538.webp
[width] => 1024
[height] => 538
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/ukran-magyar4.webp
[width] => 1200
[height] => 630
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/ukran-magyar4.webp
[width] => 1200
[height] => 630
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/ukran-magyar4.webp
[width] => 1200
[height] => 630
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1698329072:8
[_thumbnail_id] => 93539
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 2
[views_count] => 1994
[translation_required_done] => 1
[_oembed_0eced87eb55d97cadcd01e4fbf504093] =>
[_oembed_time_0eced87eb55d97cadcd01e4fbf504093] => 1698313264
[_oembed_cdea0b7bc3c4b9fdbc95ca845d2cca9a] =>
[_oembed_time_cdea0b7bc3c4b9fdbc95ca845d2cca9a] => 1698313264
[_oembed_ee2e3c24c5ade4511f0349a46d04d89a] => {{unknown}}
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 2058
[1] => 41
[2] => 11
[3] => 47
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Kiemelt téma
[3] => Vélemények
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 292316
[1] => 13466
)
[tags_name] => Array
(
[0] => ukrán nyelvtörvény
[1] => Velencei Bizottság
)
)
[2] => Array
(
[id] => 93037
[content] =>
A Velencei Bizottság szerint hiába a módosítás, több ponton egyáltalán nem reagáltak a testület ajánlásaira.
Magyar és román kezdeményezésre kezdte vizsgálni a Velencei Bizottság a 2022 decemberében elfogadott nemzeti kisebbségekről (közösségekről) szóló törvényt. Júniusra lezárult a vizsgálat, amelyben megállapították, hogy bár a jogszabály több területen a nemzetközi kisebbségvédelmi standardoknak megfelelő garanciális szabályokat vezet be, vagyis történt előrelépés, a jogszabály és általában véve a nemzeti kisebbségekre vonatkozó jogszabályi keret továbbra sincs összhangban az Ukrajnára nézve is kötelező nemzetközi standardokkal, ezért a testület a törvény módosítását javasolta.
Augusztusban aztán a kijevi törvényhozásban módosító indítványt nyújtottak be a törvényhez, amelyet szeptemberben el is fogadtak. A Velencei Bizottság most ezt a módosítást is megvizsgálta. Az NKE sajtóközleménye szerint a testület kimondta, hogy bár a törvénymódosítás több ponton végrehajtotta a VB korábbi ajánlásait, számos ponton csak részben vagy egyáltalán nem reagált a korábbi ajánlásokra, ekképpen a módosított jogszabály sem felel meg az Ukrajnát is terhelő, kisebbségek védelmére vonatkozó nemzetközi előírásoknak.
A következő problémákat sorolták fel:
A törvényben szerepel, hogy kötelező az ukrán nyelvű szimultán tolmácsolás biztosítása a nemzeti kisebbség nyelvén rendezett kulturális eseményeken, ha erre vonatkozó kérés az esemény előtt 72 órával érkezik a szervezőkhöz. Ez aránytalan terhet ró a szervezőkre.
Nem biztosított a médiához való szabad hozzáférés a nemzeti kisebbségek nyelvén is.
Nem világos, hogy milyen szabályok szerint lehet kétnyelvű településtáblákat használni.
A VB korábban azt is bírálta, hogy azokon a településeken, ahol hagyományosan nemzeti kisebbséghez tartozó személyek élnek, a nemzeti kisebbségek politikai szervezeteinek államnyelven is meg kell jeleníteni kampányüzeneteiket. A testület júniusi véleménye szerint az ilyen kampányanyagok ukrán nyelven való közzétételére irányuló kötelezettség aránytalan terhet ró a kisebbségi politikai szervezetekre, ez pedig veszélyezteti a véleménynyilvánítás szabadságát. Ennek megváltoztatásához az ukrán fél szerint az államnyelv-törvény módosítására lenne szükség, amit nem tettek meg a mostani felülvizsgálatig sem.
A Velencei Bizottság végül ajánlásokat is megfogalmazott arra vonatkozóan, hogy hogyan lehetne javítani a helyzeten.
Ukrajnában minden nemzeti kisebbség jogai teljes mértékben biztosítottak, de az országban nincs szervezett orosz nemzeti kisebbség, ezért Ukrajna nem köteles reagálni a Velencei Bizottság nemzetiségi kisebbségekről szóló törvényével kapcsolatos ajánlásaira – jelentette ki hétfőn Olha Sztefanisina, európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettes az rbc.ua hírportálnak adott nagyinterjújában.
Felvezetésként a kiadvány emlékeztetett arra, hogy a Velencei Bizottság a közelmúltban tette közzé a következtetéseit Ukrajna nemzetiségi kisebbségekről szóló törvényével kapcsolatban. Ukrajnának a testület elsősorban azt javasolta, hogy az Oroszország ellen vívott háború befejezése után újítsa meg az orosz nyelv „kiváltságos státuszát”. Emellett azt is megjegyezte, hogy az orosz nyelv állítólag nagyobb védelemre szorul, mint a román, magyar vagy lengyel.
Sztefanisina elmondta, hogy a Velencei Bizottság következtetése ajánlásokat tartalmaznak. Vagyis ezekre Ukrajna nem köteles reagálni vagy lépéseket velük kapcsolatban – tette hozzá. Egyúttal úgy vélte, Ukrajna az ilyen következtetéseket a Velencei Bizottság nagy tekintélyvesztésének tekinti. Megjegyezte, hogy az ukrán fél számos alkalommal tartott telefonos konzultációt ebben a kérdésben a Velencei Bizottság szakértőivel.
Ukrajna számos fenntartásának adott hangot, és elmagyarázta az összefüggéseket. A Velencei Bizottság következtetéseiben azonban végül megjelent egy ilyen ajánlás. Sztefanisina jelezte, hogy Ukrajna bizonyos jogi árnyalatok tekintetében nem tartja lehetségesnek ilyen vitát. Szerinte ugyanis minden nemzeti kisebbség jogai teljes mértékben biztosítottak az országban.
A miniszterelnök-helyettes emellett felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajnában nincs szervezett orosz nemzeti kisebbség, ellentétben például a románnal. „És az Orosz Föderáció, és nem csak Ukrajnával összefüggésben, soha nem védte az orosz kisebbségek jogait. Mindig is „orosz nyelvű lakosságról” beszéltek, amelyet „védeni kell”. És valójában a Velencei Bizottság ugyanebből az orosz narratívából indult ki” – mutatott rá.
Sztefanisina megjegyezte, hogy Velencei Bizottság ilyen ajánlásai – kellemetlen történet. Mert van egy bizonyos mozzanat, hogy az Alkotmány előírja az orosz és más nyelvek szabad fejlődésének biztosítását. „A mi Alkotmányunkat 1996-ban fogadták el ezzel a szöveggel, amikor még memorandumok, szerződések és a Független Államok Közössége (FÁK) is létezett, hat évvel a Szovjetunió összeomlása után, ahol az orosz volt az államnyelv (valójában a Szovjetunió népeinek érintkezési nyelve – vb.). Ez a valóság, a háború körülményei között nem változtathatjuk meg az Alkotmányt és így tovább. Mindezt elmagyaráztuk. Nyilvánvalóan ezt az összefüggést figyelembe kellett volna venni” – hangsúlyozta.
A Velencei Bizottság 2023. június 13-án tette közzé a következtetéseit a nemzetiségi kisebbségekről szóló törvényről, amelyekben számos törvényi rendelkezés felülvizsgálatát javasolta. Különös tekintettel a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatára és a könyvkiadásra, a nemzeti kisebbségek nyelvén való rendezvények lebonyolításának jogára, azok ukrán fordításának kötelezettsége nélkül stb.
A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportjának sajtóközleménye
A Velencei Bizottság Ukrajna nemzeti kisebbségeiről (közösségeiről) szóló törvényéről készített, június 12-én megjelent véleménye világosan kimondja: az új ukrán törvény a nemzetközi normáknak megfelelően számos garanciát tartalmaz, azonban nem felel meg teljesen az európai és nemzetközi kisebbségvédelmi normáknak. Továbbá: nem tükrözi Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásait sem, ezért azt több pontban módosítani szükséges.
Bocskor Andrea, a Fidesz EP-képviselője a véleménnyel kapcsolatban összegezte: a szövegben számos esetben ismétlik meg a már korábbi 2017-es oktatási és 2019-es nyelvtörvényekre vonatkozó kritikákat, amelyeket az ukrán törvényhozók az új kisebbségi törvényben az ígéretek ellenére sem orvosoltak. Ezen kívül a szöveg bírálja a nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatásra vonatkozó meglévő jogainak szűkítését, aránytalannak ítélik meg a kisebbségek anyanyelvhasználatának korlátozását és bár legitim célkitűzésnek minősítik az ukrán mint államnyelv kiterjesztését, de kiemelik, hogy azt az arányosság elve alapján és a kisebbségek jogainak sérelme nélkül kell megtenni.
A Velencei Bizottság véleménye nem terjed ki azokra az 1992. évi Kisebbségi törvény által még biztosított szerzett jogokra, melyeket az új 2022-es törvény már nem garantál, mint pl. a kulturális autonómia, a nemzeti jelképek szabad használata, vagy a nemzeti kisebbségek azon jogára, hogy történelmi, illetve jelenlegi lakhelyükön megőrizzék az életközegüket.
„A vélemény pozitív következménye, hogy az ukrán hatóságok egy évvel ismét elhalasztották az uniós nyelven tanító nemzetiségi iskolák vonatkoztatásában az oktatási törvény 7. cikkelyének teljeskörű hatálybalépését, ezzel 2024. szeptember 1-ig meghosszabbítva az átmeneti időszakot. Ez azonban nem jelenti a probléma maradéktalan megoldását, amit az uniós csatlakozási folyamatban remélhetőleg a közeljövőben sikerül megnyugtató módon rendezni. Bízom benne, hogy Ukrajna komolyan fogja venni a Velencei Bizottság ajánlásait, és a korábbi 2017-es és 2019-es kritikai megjegyzéseket is orvosolják” – hangsúlyozta Bocskor Andrea.
Strasbourg, 2023. június 15.
[type] => post
[excerpt] => Bocskor Andrea, a Fidesz EP-képviselője a véleménnyel kapcsolatban összegezte: a szövegben számos esetben ismétlik meg a már korábbi 2017-es oktatási és 2019-es nyelvtörvényekre vonatkozó kritikákat, amelyeket az ukrán törvényhozók az új kisebbsé...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1686852480
[modified] => 1686868087
)
[title] => A Velencei Bizottság kimondta: az új ukrán kisebbségi törvény nem teljesen felel meg az európai és a nemzetközi standardoknak
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=81777&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 81777
[uk] => 81847
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 59333
[image] => Array
(
[id] => 59333
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/bocskor-andrea-20.jpg
[original_lng] => 74199
[original_w] => 994
[original_h] => 570
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/bocskor-andrea-20-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/bocskor-andrea-20-300x172.jpg
[width] => 300
[height] => 172
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/bocskor-andrea-20-768x440.jpg
[width] => 768
[height] => 440
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/bocskor-andrea-20.jpg
[width] => 994
[height] => 570
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/bocskor-andrea-20.jpg
[width] => 994
[height] => 570
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/bocskor-andrea-20.jpg
[width] => 994
[height] => 570
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/bocskor-andrea-20.jpg
[width] => 994
[height] => 570
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1686897973:8
[_thumbnail_id] => 59333
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2559
[_hipstart_feed_include] => 1
[translation_required_done] => 1
[_oembed_0aaa03b664c43b3b67669d062e19b957] =>
?? has contributed almost 2 bn euros to ??. Our next defence materiel package is under preparation. ?? is our largest development partner. Finland and the EU will support #Ukraine for as long as needed. Freedom will prevail. Many thanks for hosting us in Kyiv, @DmytroKulebapic.twitter.com/B2nsjYicNi
In Sachen PzH2000 & RCH155 #Ukraine. Ein KNDS-Sprecher mir gegenüber: ?bis heute kein Vertrag zu den 100 PzH2000, welche die Ukraine im Sommer 2022 anvisierte u. deren Produktion von der Bundesregierung genehmigt ist ?Produktionsstraße RCH155 wird zurzeit errichtet
At the meeting marking the 🇺🇦 Diplomatic Service Day, FM @sikorskiradek spoke about 🇵🇱's support for Ukraine.
Talking about the role of individuals in history, he compared @ZelenskyyUa to Winston Churchill, because had Zelenskyy left Kyiv, Ukraine would have lost the war. pic.twitter.com/LoeQinYNSr
A Velencei Bizottság közzétette a 9322. számú, az alkotmánybírók pályázat útján való megválasztásáról szóló törvénymódosításról szóló véleményét. A bizottságnál megjegyezték, hogy a törvénytervezet első olvasatban való elfogadásakor nem vették figyelembe minden ajánlását, ennek ellenére a dokumentum „jelentősen jobb lett”.
„A Velencei Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Szakértői Tanácsadó Csoport hetedik tagjának felvételére vonatkozó ajánlását nem hajtották végre. Üdvözli azonban, hogy a kulcsfontosságú ajánlásokra válaszul jelentős módosításokat hajtottak végre” – áll a következtetésben.
A törvénytervezetben az alábbi változtatásokat hajtották végre:
az „alkalmatlan” jelöltek kizárása a feddhetetlenség és a szakmai alkalmasság értékelését követően;
a pályázók feddhetetlenségének és szakmai kompetenciájának értékelése során a Tanácsadó Testület nemzetközi tagjai döntő szavazatának biztosítása;
rendelkezés arról, amely szerint a folyamatosság érdekében a Szakértői Tanácsadó Testület tagjai helyettesítik azon jelölteket, akik visszaléptek.
„Ugyanakkor javasolja a törvénytervezet 10. cikkelyéből kizárni azt a szabályt, amely a bírák kongresszuson való megválasztásának szavazási eljárására vonatkozik. A bizottság javasolja annak pontosítását is, hogy a Szakértői Tanácsadó Testület azon tagjainak nevét is közzé kell tenni, akik a rangsorolási szakaszban az egyes jelöltekre szavaztak. Javasolt megjelölni, hogy a Szakértői Tanácsadó Testület határozatai ellen csak formai okokból lehet fellebbezni, érdemi alapon nem” – szögezte le a bizottság.
A bizottság elégedettségét fejezte ki az ukrán hatóságok konstruktív hozzáállásával kapcsolatban a törvénytervezet módosítása kapcsán. A Velencei Bizottság hangsúlyozta az ukrán Alkotmánybíróság bíráinak megválasztására vonatkozó mechanizmus bevezetését, amely biztosítja az Alkotmánybíróság legmagasabb szintű függetlenségét és pártatlanságát. A bizottság hangsúlyozta azt is, hogy fontos annak biztosítása, hogy az alkotmánybírói posztok ne maradjanak hosszú ideig betöltetlenek.
„Az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni agressziós háborúja ellenére az ukrán hatóságok, valamint a civil társadalom példamutató hajlandóságot mutattak a reformok előrehaladására és a Velencei Bizottság ajánlásainak végrehajtására… A Velencei Bizottság úgy véli, hogy a legfontosabb ajánlások 2022. decemberi következtetésében fogalmazott meg, és a későbbiekben megtörtént azok alkalmazása” – áll a jelentésben.
Emlékeztetőül, a Parlament tavaly elfogadta a 7662. számú, „Az ukrán alkotmánybírói tisztségre jelöltek pályázat alapján történő megválasztása eljárásának módosításáról” szóló törvényt. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök annak ellenére írta alá a dokumentumot, hogy a parlament úgy szavazta meg, hogy teljesen figyelmen kívül hagyta a Velencei Bizottság korábbi következtetését.
A törvény egy tanácsadó csoport létrehozásáról rendelkezett, amelynek hat szakértője lesz. Ez a bizottság ellenőrizte volna az alkotmánybírói posztra jelentkezőket.
Az elemzés eredményei alapján a Velencei Bizottság egyértelműen fogalmazta meg, hogy a tanácsadó csoportnak kell hogy legyen egy hetedik tagja, és azt a független nemzetközi szakértők kvótájának megfelelően kell kijelölni.
Vagyis a Parlament a törvénytervezetet abban a változatában fogadta el, amelyben mindössze hat tagja van a tanácsadó csoportnak, és figyelmen kívül hagyta Ukrajna legfontosabb nemzetközi partnereinek ajánlásait. És mindez annak ellenére, hogy az Ukrajna tagjelölt státuszához és az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez kapcsolódó hét pont között az Ukrajnai Alkotmánybíróság bírái megválasztásának reformja a legfontosabb.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség pozitívan értékeli, hogy annak ellenére, hogy az ukrajnai hatóságok nem kértek előzetes normakontrollt a kisebbségi törvény vonatkozásában, a Velencei Bizottság megvizsgálta annak megfelelését az európai és nemzetközi kisebbségvédelmi normáknak.
A Bizottság megállapította, hogy a törvény pozitívumainak ellenére sem felel meg Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásainak, illetve az európai kisebbségvédelmi elvárásoknak sem. A dokumentum rámutat arra, hogy a kisebbségek jogainak biztosítása terén elengedhetetlen az oktatási és nyelvhasználati jogok megfelelő szintű biztosítása, ám ezen a téren nem került sor a Bizottság által korábban szorgalmazott korrekciókra.
A KMKSZ üdvözli, hogy az ukrán parlament a Velencei Bizottság véleményével összhangban egy évvel elhalasztotta az oktatási törvény 7. cikkelyének teljeskörű érvényesítését, ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy ez a probléma megoldásának elodázását jelenti csupán, s annak megnyugtató rendezéséhez a kisebbségekre vonatkozó jogszabályok további módosítása szükséges, mindenekelőtt a Bizottság ajánlásainak teljeskörű érvényesítése.
Az Európa Tanács Velencei Bizottságként ismert, független alkotmányjogászokból álló tanácsadó szerve június 12-én közzétette véleményét Ukrajna A nemzeti kisebbségekről (közösségekről) szóló törvényéről, amelynek elfogadása szerepelt az európai uniós tagjelölti státusz megadásával kapcsolatos javaslatok között.
A Bizottság üdvözölte a nemzeti kisebbségekről szóló törvény elfogadását, valamint Ukrajna együttműködését a kérdés kapcsán, azonban a nemzetközi normáknak való teljes megfelelés érdekében javasolják a törvény „számos rendelkezésének felülvizsgálatát”.
A javaslatok nagy része a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatát érintő rendelkezésekre vonatkozik, amelyeket a jogszabály 10. cikkelye tartalmaz. A VB többek között felveti, hogy terjesszék ki minden emberre a kisebbségi nyelveken való rendezvények lebonyolításának jogát, és szüntessék meg az ukrán fordításuk biztosításának kötelezettségét, „vagy legalábbis vizsgálják felül az arányosság elvének tükrében”.
Az ET szakértői azt is kérték, hogy vizsgálják felül a nemzeti kisebbségek nyelvén történő könyvkiadással és a könyvesboltokkal kapcsolatos kötelezettségeket, tisztázzák a hivatalos feliratoknak és az általános tájékozódást szolgáló információknak a kisebbség nyelvére történő lefordításával kapcsolatos kérdéseket, továbbá fogadják el a módszertant a kisebbségek nyelvének a hivatalokban való használata kapcsán.
Az ajánlások más törvények felülvizsgálatára is vonatkoznak, többek között, ami a „kisebbségi nyelvhasználat szabadságának korlátozását és a kisebbségi nyelvekhez való differenciált viszonyulást” illeti, valamint a kisebbségi nyelvű tömegtájékoztatáshoz való hozzáférés jogát a nyelvi kvóták eltörlése révén A médiáról szóló törvényben. Ezenkívül javasolták az iskolák ukrán nyelvre való átállításának újbóli elhalasztását és az átmeneti időszak meghosszabbítását is.
Fontos megjegyezni, hogy mivel kisebbségekre vonatkozó új törvények akadályozhatják Ukrajna európai integrációs törekvéseit, ezért a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) megküldte az erre vonatkozó árnyékjelentését és szakvéleményét a törvényt tárgyaló Velencei Bizottságnak ez év áprilisában.
A kárpátaljai szervezet aláhúzta, hogy a kezdetektől támogatja Ukrajna európai integrációs törekvéseit, és fontosnak tartja, hogy az uniós jogharmonizációval megvalósuljon a kisebbségek jogainak biztosítása, „ezáltal pedig a kárpátaljai magyarok a gyakorlatban is visszakapják majd az alkotmányban garantált jogaikat”. Valamennyi ukrán állampolgár számára rendkívül fontos, hogy Ukrajna mielőbb megkezdje a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval – áll a dokumentumban.
A kisebbségekre vonatkozó új ukrán törvények jogszűkítései kapcsán a KMKSZ a kárpátaljai magyar szakmai és érdekvédelmi szervezetek, illetve szakértők bevonásával készítette el árnyékjelentését és szakvéleményét, és ezt küldte el az ukrán kisebbségi törvényt tárgyaló Velencei Bizottságnak, az ENSZ és az Európa Tanács illetékes szerveinek.
Ezenkívül Magyarország és Románia közös kezdeményezésére az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének monitoring bizottsága egyhangúlag döntött arról, hogy felkéri az ET alkotmányjogi tanácsadó szervét, a Velencei Bizottságot, vizsgálja meg, hogy az ukrán kisebbségvédelmi törvény összhangban áll-e a nemzetközi normákkal.
2017 óta tart a kisebbség szabad nyelvhasználata körüli vita Ukrajnában, akkor hozta meg ugyanis az ukrán parlament azt az oktatási törvényt, mely az ötödik osztály után gyakorlatilag ellehetetleníti az anyanyelven történő tanítást a közel 100 kárpátaljai magyar iskolában. A tiltakozás azóta is tart, hiszen a jogszabály szemben áll Ukrajna alkotmányával, a nemzetközileg vállalt egyezményeivel, és a kétoldalú megállapodásaival is. A honatyák a döntést azzal indokolták, hogy a kisebbségek nem beszélnek elég jól ukránul, a szakértők szerint viszont, nem ez a legjobb módja az államnyelv megtanításának. Végül múlt decemberben megszületett az a kisebbségi kerettörvény, mely betonba önti mindezt a jogfosztást. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség szerint az új törvények akadályozhatják az ország európai integrációs törekvéseit, ezért megküldte az erre vonatkozó árnyékjelentését és szakvéleményét a jogszabályt tárgyaló Velencei Bizottságnak. Így tett a KMPSZ is. Darcsi Karolina hozzátette: a KMKSZ a kezdetektől támogatja Ukrajna európai integrációs törekvéseit, fontosnak tartja, hogy az uniós jogharmonizációval a kárpátaljai magyarok a gyakorlatban is visszakapják majd az alkotmányban garantált jogaikat.
A kisebbségekre vonatkozó új törvények akadályozhatják Ukrajna európai integrációs törekvéseit, ezért a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség megküldte az erre vonatkozó árnyékjelentését és szakvéleményét a törvényt tárgyaló Velencei Bizottságnak – áll a KMKSZ sajtóhoz eljuttatott közleményében. A kárpátaljai szervezet aláhúzta, hogy a kezdetektől támogatja Ukrajna európai integrációs törekvéseit, és fontosnak tartja, hogy az uniós jogharmonizációval megvalósuljon a kisebbségek jogainak biztosítása, „ezáltal pedig a kárpátaljai magyarok a gyakorlatban is visszakapják majd az alkotmányban garantált jogaikat”. Valamennyi ukrán állampolgár számára rendkívül fontos, hogy Ukrajna mielőbb megkezdje a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval – áll a dokumentumban. A KMKSZ ezért aggasztónak tartja, hogy a nyelvhasználat és az oktatás területén tovább folyatódnak a jogszűkítések, „amelyek akadályozhatják Ukrajnai európai uniós integrációját”. A kisebbségekre vonatkozó új ukrán törvények jogszűkítései kapcsán a KMKSZ a kárpátaljai magyar szakmai és érdekvédelmi szervezetek, illetve szakértők bevonásával készítette el árnyékjelentését és szakvéleményét, és ezt küldte el az ukrán kisebbségi törvényt tárgyaló Velencei Bizottságnak, az ENSZ és az Európa Tanács illetékes szerveinek – derül ki a közleményből.
