A Fehér Ház Nemzetgazdasági Tanácsának igazgatója, Kevin Hassett kifejtette, hogy az Egyesült Államok nem vezetett be új vámtarifákat Oroszországot illetően a Moszkvával folyamatban lévő, az ukrajnai háború befejezéséről tárgyalások miatt. Hassett ezt az ABC News adásában közölte – számolt be a Jevropejszka Pravda.
Arra az újságírói kérdésre, miszerint Donald Trump amerikai elnök miért nem vette fel Oroszországot azon országok listájára, amelyek ellen vámot vetnek ki, Hassett ezt az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos tárgyalásokkal magyarázta.
„Nyilvánvaló, hogy folynak a tárgyalások Oroszországgal és Ukrajnával, és úgy gondolom, hogy az elnök úgy döntött, hogy nem egyesíti ezt a két kérdést. Ez nem jelenti azt, hogy Oroszországot másként kezelik, mint bármely más országot, de Oroszország azon kevés országok egyike, amelyekre nem vonatkoznak az új vámok, ugye? A tárgyalások kellős közepében vannak, George (újságíró neve, szerk.), ugye?”, válaszolta.
Egyben nem tartja helyénvalónak, hogy „a tárgyalások közepén egy csomó új kérdés legyen terítéken, amelyek sok amerikai, ukrán és orosz életét érintik”.
„Nem érdemes valami újat belevinni ezekbe a tárgyalásokba azok kellős közepén. Egyszerűen nem éri meg”, jelentette ki Hassett.
Amikor egy újságíró felkérte annak tisztázására, hogy elismeri-e, hogy Oroszország nem fizet új vámokat, ellentétben Amerika szövetségeseivel, a Fehér Ház képviselője azt mondta, hogy Oroszország „a béketárgyalások kellős közepén van, amelyek valóban több ezer és ezer ember életét érintik, és Trump elnök most éppen erre összpontosít”.
Meg kell jegyezni, hogy Ukrajna szerepel a Trump-vámok listáján, amelyre 10%-os vámot vetnek ki az USA-ba irányuló áruexportra.
2025. április 5-én, szombaton tüntetők ezrei vonultak az amerikai és európai városok utcáira, hogy egyet nem értésüket fejezzék ki Donald Trump elnök politikáját illetően, számolt be a The Guardian.
Mint ismeretes, a tiltakozások a „El a kezeket” szlogen alatt zajlanak válaszul, a szervezők elmondása szerint, a Trump-kormányzatban megjelenő tekintélyelvű tendenciákra.
Az USA-ban ezek a tömeges akciók nem csak a nagyvárosokra, így Washingtonra, New Yorkra, Bostonra terjednek ki, hanem kisebb településekre is. A tiltakozók aggodalmukat fejezik ki Trump az egészségügyre, környezetvédelemre, az emberi jogokra és igazságszolgáltatásra vonatkozó politikája, valamint a világ leggazdagabb embereihez, például Elon Muskhoz fűződő kapcsolatai miatt.
Emellett Európa nagyvárosaiban, többek között Londonban, Párizsban, Frankfurtban és Berlinben tiltakozásokat tartanak az amerikai tüntetők támogatására. Jamie Raskin demokrata kongresszusi képviselő elmondása szerint a tiltakozások a Trump elleni stratégiai harc részét képezik, amelyben a tömeges tiltakozások a bölcs jogalkotással ötvöződnek.
A tiltakozások, bár békések, mély elégedetlenséget tükröznek a jelenlegi amerikai elnök politikájával szemben, aki a tüntetők véleménye szerint veszélyezteti a demokrácia, valamint a jog és a rend alapjait az országban.
Az Axios értesülése szerint az Izrael miniszterelnöke már hétfőn az Egyesült Államokba utazhat, hogy a Donald Trump által bevezetett vámokról tárgyaljon az amerikai elnökkel.
A lap megjegyzi, hogy Benjamin Netanjahu lehet az első külföldi vezető, aki Washingtonba utazik, hogy a vámok eltörléséről tárgyaljon. Emellett pedig szóba kerülhet az iráni nukleáris válság, valamint a gázai háború is.
Ahhoz, hogy az izraeli miniszterelnök az Egyesült államokba utazhasson, először a korrupciós perében eljáró bíráktól kellene kérnie, hogy töröljék a tervezett meghallgatásokat. Ezért a látogatás időpontja akár változhat is.
Az, hogy a Trump által kivetett 17 százalékos vámokat Izrael az amerikai termékekre kivetett vámok feloldásával próbálta kivédeni, nem volt hatásos. Benjamin Netanjahu és Orbán Viktor csütörtökön telefonon egyeztetett Donald Trumppal Budapesten. A portál szerint az amerikai elnök a Nemzetközi Büntetőbíróságból való magyar kilépéséről szóló döntés miatt telefonált, de Netanjahu szóba hozta a bejelentett vámokat is.
Donald Trump felvetette Netanjahunak, hogy látogasson el a Fehér Házba. Néhány órával később Trump már az újságíróknak be is jelentette, hogy a a jövő héten találkozik az izraeli miniszterelnökkel. A bejelentésen Trump és Netanjahu csapata is meglepődött, ugyanis a miniszterelnök látogatására csak az április 14-ével kezdődő héten számítottak.
A lap úgy tudja, hogy a Fehér Ház és Netanjahu hivatala pénteken többször is tárgyalt, így felmerült az ennél korábbi látogatás lehetősége.
Az Európai Unió közölte, hogy érdemben válaszol arra, ha Donald Trump amerikai elnök betartja, a fenyegetést és a héten úgynevezett kölcsönös vámokat vet ki az EU-ra.
„Nem feltétlenül akarjuk ezt megtorolni” – közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden. Hozzátette, ha szükséges, akkor az EU-nak van egy erős terve a megtorlásra, és alkalmazni is fogja – írja a Reuters.
Az Egyesült Államok leghamarabb szerdán átfogó vámokat kíván kivetni a globális partnerekre. Trump azt mondta, hogy az intézkedések orvosolják majd a kivetett vámok által okozott hatásokat, valamint a szerinte tisztességtelen nem vám jellegű intézkedésre is választ adnak. Az EU azt állítja, hogy az uniós áfa méltányos, megkülönböztetéstől mentes adó, amely egyaránt vonatkozik a belföldi és az importált árukra.
Franciaország és más országok is arra intettek, hogy mindenki tartózkodjon az olyan eszköz használatától, amellyel vissza lehetne vágni a kereskedelmi és gazdasági intézkedéseket alkalmazó nemzetekkel szemben. Például tartózkodjanak azoktól a lépésektől, amelyek kereskedelemhez és a szolgáltatásokhoz, valamint bizonyos szellemi tulajdonjogokhoz, a közvetlen külföldi befektetésekhez és a közbeszerzésekhez való hozzáférést korlátoznák.
Az EU válaszlépései Washington ellen több területre összpontosítanak. Von der Leyen korábban elmondta, hogy a cél egy „tárgyalásos megoldás”, amint kihirdetik az úgynevezett kölcsönös tarifákat. Várhatóan a további 25 százalékos vámokkal párhuzamosan lépnek hatályba az Egyesült Államokba importált összes autóra, valamint 25 százalékos vámokkal a globális partnerektől származó acél- és alumíniumimportra. Az EU ellenintézkedéseket készít elő akár 26 milliárd euró értékű amerikai áruval szemben.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke reagált Donald Trump amerikai elnök azon döntésére, hogy 25%-os vámot vet ki az autóimportra – írta a Politico.
„Nagyon sajnálom, hogy az Egyesült Államok úgy döntött, hogy vámokat vet ki az európai autóexportra” – mondta von der Leyen március 26-án kiadott nyilatkozatában. „A vámok adónak számítanak, rossz hatással vannak a vállalkozásokra, és még rosszabbak a fogyasztók számára mind az Egyesült Államokban, mind az Európai Unióban.”
Von der Leyen ugyanakkor jelezte, hogy az EU továbbra is tárgyalásos úton keresi a megoldást, miközben védi gazdasági érdekeit.
„Jelentős kereskedelmi nemzetként és 27 tagállamból álló erős közösségként fogunk együtt dolgozni azon, hogy megvédjük munkavállalóinkat, vállalkozásainkat és fogyasztóinkat az Európai Unióban”, fogalmazott Ursula von der Leyen.
A Politico adatai szerint 2024-ben az Egyesült Államok 214 milliárd dollár értékben importált személygépkocsikat, köztük olyan országokból, mint Japán, Mexikó és Dél-Korea.
Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy az amerikai–indiai kereskedelmi kapcsolatok problémája az amerikai árukra kivetett magas indiai vámok, és szándéka, hogy ezeket kiegyenlítse amerikai vámtarifák bevezetésével.
Nagyon jó kapcsolataim vannak Indiával, de az egyetlen probléma, amivel szembesülök, az, hogy India az egyik legmagasabb vámokkal rendelkező ország a világon
– mondta Trump a Breitbart News-nak adott interjúban.
Amikor megkérdezték az India–Közel-Kelet– Európa gazdasági korridorról szóló megállapodásról, Trump azt mondta, hogy „ez egy nagyszerű országokból álló csoport, amely szembeszáll más országokkal, amelyek ártani ártani nekünk a kereskedelemben”.
Dollárszázmilliárdokat fizetünk Kanadának. Miért? Nincs miért – közölte a saját közösségi portálján Donald Trum amerikai elnök. A támogatás alatt nyilván azt értette, hogy jelentős külkereskedelmi hiányt halmoz fel az USA a kanadaiakkal szemben.
Mint írta, nincs szükségünk semmire, amijük van. Korlátlan mennyiségű energiánk van, saját autónkat kellene készítsük, és több faanyagunk van, mint amennyit valaha is felhasználhatunk. E hatalmas támogatás nélkül Kanada megszűnik életképes országként létezni. Durva, de igaz! – szögezte el az USA elnöke. Mindezért véleménye szerint Kanadának az USA dédelgetett 51. államává kellene válnia. Meg is indokolta:
Sokkal alacsonyabb adók és sokkal jobb katonai védelem Kanada népének – ÉS NINCS VÁM!
December elején Justin Trudeau kanadai miniszterelnök meglátogatta Trump mar-a-lagói birtokát. Ugyancsak akkoriban Trump felvetette, hogy Kanada az Egyesült Államok 51. államává válhatna. A kanadai miniszterelnök és a többi jelen lévő ideges nevetéssel reagált – írta a Fox News.
Trump a Dániához tartozó Grönland megvásárlását is felvetette, és a Panama-csatornát az Egyesült Államok ellenőrzése alá akarja venni.
Az amerikai elnök megerősítette, hogy Kanadával és Mexikóval szemben életbe lép a korábban kilátásba helyezett általános vámteher, ugyanakkor hozzátette, hogy a Kanadából érkező kőolajszállítmányokra a teher mértéke 10 százalékos lesz.
A vámok indokaként a két ország elégtelen határőrizetét említette, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy gazdasági megfontolások is állnak a háttérben, mert mind Kanadával, mind Mexikóval szemben komoly amerikai külkereskedelmi mérleghiány áll fenn.
Válaszul az amerikai elnök lépésére Kanada és Mexikó szombaton bejelentette, hogy vámot vet ki az Egyesült Államok importjára, és Kína is válaszlépéseket ígért.
Scheinbaum a radikális diáktüntetés mozgalmakban megerősödött baloldali ideológia kemény támogatója, és nem hajlandó engedményeket tenni Trumpnak.
Claudia Sheinbaum, Mexikó elnöke kijelentette, megteheti, hogy az Egyesült Államok megválasztott elnökének, Donald Trumpnak saját vámokkal válaszol. Így reagált Trump fenyegetéseire, hogy 25%-os vámot vezetnek be a mexikói árukra, ha az ország nem állítja meg a kábítószerek és a migránsok átáramlását a határon, írta az Associated Press november 26-án, kedden.
„A vámtarifákat más vámok követik, és így tovább, amíg nem tesszük kockára az üzleti életet”, mondta Sheinbaum, megjegyezve, hogy az amerikai autógyártók a határ mindkét oldalán üzemelnek.
„Ez elfogadhatatlan, inflációt és munkahelyek megszűnését okozza Mexikóban és az Egyesült Államokban. Ha a tarifák megemelkednek, , kinek fog ártani? A General Motors-nak”, tette hozzá Sheinbaum.
Kijelentette, hogy Mexikó már sokat tett a migránsáradat megfékezéséért, és megjegyezte, hogy „a migránsok karavánja már nem érik el a határt”.
Sheinbaum megjegyezte, hogy Mexikót érintette az Egyesült Államokból becsempészett fegyverek beáramlása, és hozzátette, hogy a kábítószerek áramlása „közegészségügyi és fogyasztási probléma az Egyesült Államokban”.
Mexikó elnökasszonya bírálta az Egyesült Államok fegyverkiadásait is, mondván, hogy a pénzt regionálisan kellene elkölteni a migráció kezelésére.
„Scheinbaum válasza azt mutatja, hogy Trump egy teljesen más mexikói elnökkel nézett szembe, mint akihez az első ciklusa alatt megszokta”, összegezte a kiadvány.