Washington szerint az oroszok készen állnak befolyásolni az amerikai elnökválasztás kimenetelét.
Közleményében az Egyesült Államok külügyminisztériuma azt írja, hogy vízumkorlátozásokat vezettek be bizonyos „Kreml által támogatott médiumok” képviselőire, és hogy ezek a médiumok álhírekkel és félretájékoztatással befolyásolni akarják a novemberben esedékes amerikai elnökválasztás kimenetelét.
A vízuminformációk bizalmas jellege miatt az érintettek nevét az amerikai hatóságok nem hozzák nyilvánosságra, de azt tudni, hogy az intézkedés több, az Egyesült Államokban is működő orosz médium kollégáira is vonatkozik, így a Ria Novosztyira, a Russia Todayre és Sputnikra is, és hogy az ezeket sugárzó vagy kiadó vállalatoknak tájékoztatást kell adni az amerikai külügyminisztérium számára az összes, az Egyesült Államokban nekik dolgozó munkatársukról.
Az MTI megjegyzi, hogy a washingtoni külügyminisztérium legfeljebb 10 millió dollár nyomravezetői díjat ajánlott fel a RaHDit (Russian Angry Hackers Did It) néven ismert hacker-hálózat tagjairól szóló információért. A csoportot felelősnek tartják több másik ország választásába való beavatkozásért, és az amerikai kormányzati hatóságok veszélyesnek minősítették a 2024-es amerikai elnökválasztás biztonságára nézve.
Washington folyamatos nyomást gyakorol Pekingre, hogy álljon félre Oroszország ukrajnai agressziójának háttértámogatásától, és hagyjon fel a nemzetközi szankciók megkerülésével. Most újabb kínai vállalatok kerültek szankciós célkeresztbe.
Egyes amerikai számítások szerint Kínának nagyobb üzlet az oroszokkal folytatott gazdasági együttműködés, mint a Nyugattal való kereskedés. Mások viszont úgy látják, hogy Kína sokat veszíthet, ha makacsul kitart amellett, hogy nem gyakorol nyomást Moszkvára az ukrajnai háború befejezése érdekében, és kerülő utakon segíti erőfeszítéseit.
Pénteken az USA újabb öles listát tett közzé a büntetőintézkedések alá vont orosz és kínai vállalatokról, amit Joe Biden elnök rendelt el. A csomag mintegy 400 szervezetet és magánszemélyt céloz meg, és az egyik legnagyobb szankciós intézkedésnek tekinthető. A büntetések kiterjednek emirátusi, török, hongkongi, fehérorosz, kirgiz és kazah személyekre és cégekre is.
US hits Chinese companies with new sanctions over Russia-Ukraine war https://t.co/jfLZuZcoIS
Az új szankciók célja továbbra is az úgynevezett kettős felhasználású termékek távoltartása az orosz felhasználóktól. Mikroelektronikai, számítógépes numerikus vezérlőelemekről és szerszámgépekről van szó főként, amelyek önmagukban nem halálos technológiák, de felhasználhatók katonai célokra is.
„Szakadatlan nyugtalanságra ad okot a kettős felhasználású termékek Kínából Oroszországba irányuló exportjának nagysága” – áll az amerikai külügyminisztérium pénteki közleményében. A KNK-ból Oroszországba irányuló import kritikus hiányosságokat tölt be Moszkva védelmi iparágaiban, lehetővé téve fegyverek gyártását, a védelmi termelés felpörgetését és a hadiipari bázis megerősítését, állítja a State Department.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter többször figyelmeztetett arra, hogy az ukrajnai háború kínai támogatása növekvő problémát jelent. Maga a NATO is először nevezte júliusi washingtoni csúcstalálkozón Kínát az ukrajnai háború „döntő előmozdítójának”. Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója jövő héten Pekingbe utazik, hogy találkozzon Van Ji kínai külügyminiszterrel, ahol az ukrajnai háború megkerülhetetlen téma lesz.
Az új szankciós listán szereplő cégek között két nagy kínai szerszámgép-beszállító és hat elektronikai alkatrész-exportőr található. Büntető listára került a megfigyelő és felderítő drónokat gyártó Special Technology Center orosz cég is.
A csomag célpontjai egy hármas állampolgárságú (hongkongi, török és orosz) személy leányvállalatai is. Makszim Marcsenkót az FBI 2023 szeptemberében tartóztatta le mikroelektronikai eszközök kicsempészése miatt az Egyesült Államokból, de vállalatai nem hagytak fel a tiltott tevékenységgel. Az 52 éves férfit júliusban 3+3 év szabadságvesztésre ítélték.
Az ítélet megállapította, hogy Marchenko az Egyesült Államokban gyártott katonai minőségű mikroelektronikát juttatott el a hongkongi kikötőn keresztül orosz végfelhasználókhoz, többszázezer dollár értékben. Matthew G. Olsen főügyész-helyettes nyilatkozata szerint az Igazságügyi Minisztérium nemzetbiztonsági részlege „továbbra is könyörtelenül lecsap a tiltott beszerzési hálózatokra, melyeket olyan egyének vezetnek, mint az elítélt, aki amerikai üzleti kapcsolatait használta fel az orosz háborús menetrend kiszolgálására”.
Az új csomagban megcélzott török, orosz és emirátusi vállalatok főként az energiatermelés, a légi szállítás, a nehézgépek, a gyémánt és a titán, a golyóálló üveg és páncélzat ágazatában működő orosz vállalatokat szolgálják ki, beleértve páncélozott járműalkatrészek exportját is Oroszországba.
A gazdasági kényszerintézkedések mellett Washington pénteken korlátozás alá helyezte az orosz kormány által finanszírozott ‘Movement of the First’ nevű szervezet három vezetőjét is, azzal vádolva őket, hogy militarizálják és oroszbarát eszmékkel tömik az elrabolt ukrán gyerekeket.
Az Egyesült Államok szankciókkal sújtott kedden az Iszlám Állam szervezetéhez kapcsolódó egyiptomi és török állampolgárokat, akik különböző szolgáltatásokkal segítették a terrorhálózat működését. Az amerikai külügyminisztérium és a pénzügyminisztérium közleménye szerint az érintettek a terrorszervezet vezetői és támogatói számára többi között kiberbiztonsági képzést nyújtottak a kriptovaluták használatával összefüggésben, segítették az Iszlám Állam tagtoborzó tevékenységét, valamint pénzközvetítőként működtek közre.
A szankciós intézkedés – az amerikai közlés szerint – jelzi az Egyesült Államok elkötelezettségét a 80 országot tömörítő, Szíriában és Irakban tevékenykedő Iszlám Állam megsemmisítésére létrejött koalíció mellett.
Az intézkedés érintettjei között van az egyiptomi állampolgárságú Mumin al-Mavdzsi, az Iszlám Államhoz kötődő háttérszervezet, az Electronic Horizons Foundations vezetője, valamint Sarah Dzsamál, aki szintén egyiptomi állampolgár, és segítette az internetes tevékenységgel foglalkozó háttérszervezet megalapítását és működését.
Szankciós listára került a török illetőségű Faruk Guzel is, aki még 2020-ban több alkalommal közvetítőként vett részt különböző összegek eljuttatásában az Iszlám Állam tagjaihoz a terrorszervezet támogatói felől.
Az érintettek minden amerikai fennhatóság alatt őrzött vagyonát zárolják a szankciós döntés alapján, valamint üzleti kapcsolat fenntartását is megtiltják velük amerikai magánszemélyek és vállalkozások számára.
Az Egyesült Államok a Közel-Keleten összesen több mint 30 ezer katonát állomásoztat, akik közül Irakban 2500, Szíriában 800-an tartózkodnak az Iszlám Állam megsemmisítésére létrejött nemzetközi koalíció részeként.
A múlt héten amerikai és iraki illetékesek között tárgyalások kezdődtek, ami az amerikai csapatok távozásához vezethet. A Pentagon helyettes szóvivője, Sabrina Singh azt közölte, hogy a tárgyalások az iraki helyzet megváltozásához igazítaná az amerikai jelenlétet, de nem jelenti az egységek kivonását, melyek az iraki kormány meghívására tartózkodnak az országban.
Mohammed asz-Szudáni iraki miniszterelnök ugyanakkor vasárnap támogatásáról biztosította az első fordulóját a tárgyalásoknak, amelyek – szavai szerint – „lezárják a nemzetközi koalíció iraki misszióját”.
