Oroszország új ultimátuma az Ukrajnával és az Egyesült Államokkal folytatott béketárgyalásokkal kapcsolatban azt mutatja, hogy a Kreml nem tervezi a háború befejezését, még akkor sem, ha ellenőrzése alá vonja Donbászt – közölte csütörtökön egy forrás az ukrán elnök csapatából az rbc.ua hírportálnak.
A jelentés szerint Jurij Usakov, az orosz diktátor főtanácsadójának kijelentésére reagálva a forrás megjegyezte, hogy a tárgyalások kontextusában Moszkva véleménye nem számít. Donald Trump amerikai elnök és Washington véleménye számít, akik – az ukránokhoz hasonlóan – úgy vélik, hogy a háborút be kell fejezni, és a diplomácia keretein belül megfelelő formátumot kell keresni.
A forrás felhívta a figyelmet Usakov szavaira, miszerint az ukrán csapatok Donbászból való kivonása után a harcokat csak „felfüggesztik”. „Pontosan kikotyogta, hogy mit fognak tenni, és amit mi egész idő alatt mondogattunk a partnereinknek: Donbászt akarják, de még azután sem akarják leállítani a háborút. Vagyis a tervük az, hogy egyszerűen csak egy hídfőállást szerezzenek” – tette hozzá az informátor.
Az iráni háború közepette egyre nő a feszültség Washington és európai szövetségesei között. A NATO az eddigi erőteljes amerikai kritikák után most még nagyobb kihívással szembesül: az európaiak német lapértesülés szerint ultimátumot kaptak az amerikai elnöktől, mégpedig igen rövid határidővel.
Fokozza a nyomást Washington európai szövetségesein, hogy küldjenek haderőt a Hormuzi-szoroshoz. A NATO német lapértésülés szerint nagy kihívás elé került: Donald Trump amerikai elnök konkrét vállalásokat követel az európaiaktól, olyan formában, ami európai diplomaták fogalmazásában nem más, mint egy ultimátum.
A Der Spiegel írta csütörtökön, és sorban veszik át a lapok: Mark Rutte NATO-főtitkár már továbbította is az európai NATO-tagállamoknak Trump követelését, amely több diplomata szerint gyakorlatilag ultimátumnak tekinthető.
Úgy tudni, Trump listákat készíttet arról, hogy mely európai NATO-országok támogatják őt a „mullahok elleni háborúban”, és melyek nem.
A Der Spiegel szerint az elnök azt tervezi, hogy kivonja az amerikai csapatokat azokból az országokból, amelyek nem támogatják őt – írja a De Telegraaf.
A követelés egy zárt ajtók mögött tartott fehér házi találkozón hangzott el Trump és Mark Rutte NATO-főtitkár között – számol be a török Anadolu hírügynökség, szintén a Der Spiegelre hivatozva. A magazin idézte, névtelenséget kérő európai diplomaták szerint Rutte ezt követően arról tájékoztatta az európai fővárosokat, hogy Washington „konkrét vállalásokat” vár a következő napokban.
A diplomaták „ultimátumként” jellemezték a kérést, mondván, hogy a Trump-adminisztráció egyértelművé tette: a szövetségesek részéről tett homályos „politikai ígéretek” már nem elegendők. Nem volt világos, hogy az Egyesült Államok hivatalos NATO-missziót sürget-e, vagy csupán összehangolt nemzeti telepítéseket – írják a törökök.
A találkozóról a Bloomberg amerikai hírügynökség is beszámolt, de az a részlet, hogy ultimátumként értékelt követelés hangzott el, a német lap jelentésében bukkan fel.
A Ruttéval szerdán folytatott fehér házi egyeztetés hangulatáról sok minden kikövetkeztethető abból, hogy utána Donald Trump a közösségi médiában a következőt írta: A NATO nem volt ott, amikor szükségünk volt rájuk, és nem is lesz ott, ha újra szükségünk lesz rájuk.
A Bloomberg háttérként emlékeztet: egy az Egyesült Királyság vezette, több mint 40 országot – köztük számos európai államot, Japánt és Kanadát – tömörítő koalíció vállalta, hogy segít újranyitni a Hormuzi-szorost – amelyen a világ olaj- és földgázforgalmának mintegy 20 százaléka halad át –, miután a közel-keleti harcok véget érnek.
A szoros lezárása az egekbe lökte a globális energiaárakat, és sok helyen félelmeket keltett, hogy elfogy az üzemanyag.
Trump, Irán és Izrael kedden törékeny, 14 napos tűzszüneti megállapodást jelentett be, amely a támadások leállításától és a stratégiai vízi út újranyitásától függ. A megállapodást követően mintegy egy tucat – többségében európai – vezető nyilatkozatot adott ki, amelyben ígéretet tettek arra, hogy „hozzájárulnak a hajózás szabadságának biztosításához a Hormuzi-szorosban”.
Azonban Irán és Izrael részéről a csapások tovább folytatódtak, és a Hormuzi-szoros a bejelentés óta gyakorlatilag zárva maradt. Teherán szerint Izraelnek az Iránhoz kötődő Hezbollah milícia elleni libanoni támadásai a tűzszünet megsértését jelentik.
Ez felveti a kérdést – fogalmaz a hírügynökségi jelentés –, hogy az Egyesült Államok legújabb kérése arra ösztönzi-e a Hormuzi-koalíció tagjait, hogy gyorsan konkrét tervekkel álljanak elő, illetve hogy reálisnak tartják-e a Washington által megszabott, néhány napos határidőt.
Az iráni háború azonban talán eddig a legnagyobb kihívást jelentheti a NATO-főtitkár Rutte számára.
Bár Trump régóta bírálja a NATO-t – megkérdőjelezve annak jelentőségét és azt, hogy az országok hajlandók-e viselni a kollektív biztonság költségeit –, az elmúlt hetekben egyre ellenségesebbé vált a katonai szövetséggel szemben, a tagállamokat „gyáváknak”, a szövetséget pedig „papírtigrisnek” nevezve.
[type] => post
[excerpt] => Az iráni háború közepette egyre nő a feszültség Washington és európai szövetségesei között. A NATO az eddigi erőteljes amerikai kritikák után most még nagyobb kihívással szembesül: az európaiak német lapértesülés szerint ultimátumot kaptak az amer...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1775836380
[modified] => 1775775632
)
[title] => Donald Trump ultimátumot adott a NATO-szövetségeseknek
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=183084&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 183084
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 183085
[image] => Array
(
[id] => 183085
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/trump-rutte.jpg
[original_lng] => 122911
[original_w] => 1024
[original_h] => 682
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/trump-rutte-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/trump-rutte-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/trump-rutte-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/trump-rutte.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/trump-rutte.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/trump-rutte.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/trump-rutte.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1775764833:12
[_thumbnail_id] => 183085
[_edit_last] => 12
[views_count] => 789
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 6334021000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 783
[1] => 115
[2] => 40331
[3] => 37184
[4] => 404
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Donald Trump
[1] => NATO
[2] => szövetség
[3] => ultimátum
[4] => USA
)
)
[2] => Array
(
[id] => 182728
[content] =>
Donald Trump szerint a „pokol fog Iránra szabadulni”, amennyiben két napon belül nem köt megállapodást – az amerikai elnök internetes bejegyzésben szombaton adott ismételt ultimátumot a teheráni vezetésnek.
Az elnök Truth Social közösségi oldalán arra emlékeztetett, hogy két nap múlva jár le az egyszer meghosszabbított, 10 napos ultimátum az Egyesült Államokkal való megállapodásra és a Hormuzi-szoros megnyitására, amit követően minden korábbinál hatalmasabb katonai csapásokat helyezett kilátásba.
„Az idő telik – 48 óra van még, mielőtt a teljes pokol szabadul rájuk” – fogalmazott Donald Trump.
Az amerikai elnök pénteken egy hasonló internetes bejegyzésben kifejtette, hogy az amerikai haderő „még csak meg sem kezdte lerombolni azt, ami Iránban megmaradt”, amihez hozzáfűzte, hogy először a hidak, majd az elektromos áramot előállító erőművek jönnek.
A teheráni kormányzatot egyezségre sürgetve azt írta, hogy „az új rezsim tudja, mit kell tenni, és azt gyorsan meg kell tennie”.
Oroszország új feltételeket szab a háború befejezésére – Moszkva követeli, hogy Ukrajna két hónapon belül hagyja el Donbászt – jelentette ki kedden Volodimir Zelenszkij a bucsai csúcstalálkozón tartott sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az elnök elmondta, hogy Oroszország az amerikai féln keresztül új feltételeket jelent be. Ez egy követelés Ukrajnának a keleti országrészből való kivonulásáról. „Eddig azt, amit Oroszország akar, és amit partnerei terjesztenek, a háború végét, vagy a háború forró szakaszát látják, amikor Ukrajna kivonul keletről” – mondta. Hozzátette, hogy meglepődött, hogy bárki komolyan vehette az ilyen kijelentéseket a háború évei után.
Zelenszkij bejelentette az új feltételek részleteit, amelyeket az oroszok közölnek: Ukrajnának két hónapon belül el kell hagynia Donbászt, akkor, mint mondják, vége lesz a háborúnak. „És ha Ukrajna két hónapon belül nem távozik, akkor Oroszország elfoglalja Donbászt, és akkor más feltételek is lesznek” – tette hozzá.
Ha a céljuk csak Donbász, akkor az államfő szerint nem világos, miért fenyegetőznek a további lépésekkel. „Logikus kérdés, hogy ha a céljuk csak Donbász… akkor ha elfoglalhatják Donbászt, miért mondják, hogy továbbmennek, akkor más feltételek is lesznek” – jegyezte meg az elnök. Ez megkérdőjelezi Oroszország valódi szándékait – vélte.
Az elnök szerint Moszkva most az Egyesült Államokra próbál befolyást gyakorolni. Az okok között említette az amerikai félidős választások közeledtét. Ebben az időszakban az amerikai fél kénytelen aktívabban reagálni mind a bel-, mind a külpolitikában, és Oroszország megpróbálja kihasználni ezt a lehetőséget – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
Az orosz külügyminisztérium megismételte az ultimátumát Ukrajnával kapcsolatban, a nyilatkozat mindössze néhány nappal Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz diktátor találkozója előtt hangzott el – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál Alekszej Fagyejevre, az orosz külügyminisztériumi képviselőre hivatkozva, akit az orosz média idézett.
A jelentés szerint Fagyejev kijelentette, hogy „az Oroszországi Föderáció álláspontja a konfliktusrendezéssel kapcsolatban változatlan”. Ez Putyin diktátor ultimátumára utal, miszerint ki kell vonni az ukrán csapatokat Luhanszk, Donyeck, Herszon és Zaporizzsja megyék területéről. Oroszország azt is követeli, hogy Ukrajna tagadja meg a NATO-csatlakozást, és oldják fel az összes nyugati szankciót.
A területek „cseréjéről” szóló információkat kommentálva az orosz külügyminisztérium képviselője cinikusan kijelentette, hogy az Oroszországi Föderáció úgynevezett „területi struktúrája az alkotmányban van rögzítve”. „Valószínűleg itt nem kell semmit kitalálni. Az Oroszországi Föderáció területi beosztása országunk alkotmányában van rögzítve. Ez mindent megmagyaráz. Az orosz delegáció céljait az alaszkai tárgyalásokon kizárólag a nemzeti érdekek diktálják” – hangsúlyozta Alekszej Fagyejev.
Donald Trump amerikai elnök ultimátumot adott Ukrajnának és Oroszországnak, hogy közvetlen béketárgyalásokat folytassanak, ellenkező esetben az USA kiléphet a tárgyalási folyamatból – jelentette ki kedden Steve Witkoff Trump különmegbízottja a Breitbart News Network amerikai médiumnak adott interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Witkoff elmondta: „Az elnök ultimátumot adott mindkét félnek, hogy ha nem lesznek közvetlen tárgyalások, és ha azok nem zajlanak le gyorsan, akkor véleménye szerint az Egyesült Államoknak ki kell vonulnia ebből a konfliktusból, bármit is jelentsen ez, és egyszerűen nem kell részt vennie benne.” Szerinte ez annak ellenére van így, hogy az Egyesült Államok nem kezdte a háborút, közvetítőként az Egyesült Államok véget akar vetni annak.
„Ez tűzszünet útján fog megvalósulni – mindenki leállítja az erőszakot, és időt szánunk együtt arra, hogy biztosan kezelni tudjuk az alapvető problémákat, és azt hiszem, képesek vagyunk rá” – mondta a különmegbízott. Úgy vélte, hogy a főbb kérdések között, amelyeket még meg kell oldani, Ukrajna területe, egy jelenleg nem működő kulcsfontosságú atomerőmű, valamint Ukrajna hozzáférése a fontos vízi utakhoz.
„Azt hiszem, a fő kérdések itt a régiók, az atomerőmű, valamint az ukránok Dnyeper folyó használatának és a tengerhez való hozzáférésének kérdése. Vannak dolgok, amelyeket szerintem könnyű lesz megoldani, ha tárgyalóasztalhoz ültetjük a feleket, ők beszélnek egymással, leszűkítjük a köztük lévő kérdések körét, majd kompromisszumokra és kreatív megoldásokra jutunk, hogy megoldjuk mindegyikük problémáit”
– mondta Witkoff.
A fennmaradó problémákkal kapcsolatos kérdésre válaszolva Witkoff kifejtette, hogy jelenleg Ukrajnában körülbelül öt olyan régió van, amelyekről a két fél „vitatkozik”: kettő erős orosz ellenőrzés alatt, három pedig vegyes ukrán ellenőrzés alatt áll. Azt is mondta, hogy a Zaporizzsjai Atomerőmű „egy igazi gyöngyszem” a termelhető villamos energia mennyisége miatt, és jelenleg „ennek a vitának a fontos részét képezi”.
A különmegbízott szerint az Egyesült Államok nem hivatalos tárgyalásokat folytat Ukrajnával és Oroszországgal is. „Ezért folytatunk informális megbeszélést mindkét féllel. Közvetlenül akarunk tárgyalni, és közvetlenül szeretnénk tárgyalóasztalhoz ülni, de arról is beszélgetünk, hogy Oroszország mit hajlandó tenni. Támogat-e bizonyos adminisztratív vonalakat? Ugyanez vonatkozik az ukránokra is” – mutatott rá Steve Witkoff.
Vlagyimir Putyin orosz diktátornak a nap végéig válaszolnia kell az ukrajnai tűzszüneti javaslatra – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál a The Guardian. című brit lapra hivatkozva.
A jelentés szerint Stefan Cornelius német kormányszóvivő szerint Németország arra figyelmeztette Putyint, hogy „az óra ketyeg”. Ha Moszkva nem fogadja el ezt a követelést, akkor „megkezdődik a felkészülés” az új szankciókra tette hozzá.
Még 12 óránk van a nap végéig, és ha addig nem jön létre tűzszünet, az európai fél megkezdi a szankciók előkészítését
In my phone call today with Russian Foreign Minister Sergey Lavrov, I reiterated @POTUS's message: the death and destruction must stop. The U.S. has presented a strong peace plan and we welcome the Prisoner of War exchange agreement reached in Istanbul. Let's not miss this huge…
Pistorius: decision on two patriots for Ukraine will be taken within days or weeks, but actual delivery of first system will take months. https://t.co/qDG9gMwS3h
Az Ukrajnával kapcsolatos béke „körvonalai” nem lehetnek nyilvánosak – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Moszkva nem tekinti ultimátumnak az Egyesült Államok alelnöke, J. D. Vance kijelentését, miszerint Washington kilép a tárgyalásokból, ha Oroszország és Ukrajna nem fogadja el az amerikai javaslatokat – erről Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője beszélt 2024. április 23-án.
„Nem, az Egyesült Államok folytatja közvetítői erőfeszítéseit, és természetesen üdvözöljük ezeket. Továbbra is kapcsolatban vagyunk, de sok olyan árnyalat van a rendezés körül, amelyet meg kell vitatni, és a felek álláspontjait közelíteni kell egymáshoz. Ez a munka folyamatban van” – mondta orosz állami médiának.
Peszkov megerősítette, hogy Moszkva továbbra is számít Steve Witkoff, az amerikai elnök különmegbízottjának látogatására, de hozzátette: „minden gyorsan változik”.
Ha ez megtörténik, tájékoztatni fogjuk önöket. Egyelőre semmi konkrétat nem tudok mondani. Minden nagyon gyorsan változik – ezért tények alapján fogjuk önöket tájékoztatni, hogy elkerüljük a félreértéseket és téves elvárásokat
In my phone call today with Russian Foreign Minister Sergey Lavrov, I reiterated @POTUS's message: the death and destruction must stop. The U.S. has presented a strong peace plan and we welcome the Prisoner of War exchange agreement reached in Istanbul. Let's not miss this huge…
Russia continues to escalate its terror, launching another barrage of hundreds of drones and missiles, damaging residential areas, killing and injuring civilians.
Western cities of Chernivtsi, Lviv, and Lutsk suffered a particularly horrible attack, other regions were also hit.… pic.twitter.com/hLJFe03xqL
A Képviselőház nem szavazza meg az Ukrajna számára kért forrásokat, amennyiben a Biden-kormányzat nem hoz átfogó reformokat az amerikai bevándorlási szabályokban – áll a testület alsóházi elnökének Joe Biden elnök számára küldött levelében.
Mike Johnson kedden megjelent levele úgy fogalmaz, hogy az ukrán segély „az országunk határbiztonsági törvényeiben hozott változtatások életbe léptetésétől függ”.
A republikánus politikus azt is világossá tette, hogy átláthatóságot vár el az ukrajnai támogatásokat illetően a kormányzattól.
„Az amerikai embereknek válaszokat kell kapniuk a többször megismételt kérdéseikre, ide értve a kormányzat stratégiáját Ukrajnával kapcsolatban, világosan meghatározott, kézzelfogható célokra van szükség” – fogalmazott Mike Johnson, aki átláthatóságot és elszámoltathatóságot vár el az amerikai adófizetők pénzének ukrajnai felhasználásával kapcsolatban, valamint pontos tájékoztatást a Biden-kormányzattól arra nézve, hogy milyen erőforrásokat igényel a győzelem és a fenntartható béke Ukrajnában.
Mike Johnson levele válasz a Fehér Ház hétfőn küldött felszólításra, amelyet Shalanda Young, az igazgatási és költségvetési hivatal igazgatója jegyez, és amelyben sürgette a Kongresszust, hogy gyorsan szavazza meg az elnök által Ukrajna számára kért költségvetési kiegészítést.
A levél szerint az Egyesült Államok törvényhozása eddig már mintegy 111 milliárd dollárt hagyott jóvá Ukrajna számára. A levél szerint további forrásokra van szükség, és úgy fogalmaz, hogy „ha a segítségnyújtás leáll, akkor az jelentős problémákat okoz majd Ukrajna számára”.
A Fehér Ház azzal érvel, hogy az ukrán katonai támogatás számottevő amerikai gazdasági haszonnal is jár, ugyanis segít élénkíteni az amerikai hadiipart.
A levél szerint az elnök által Ukrajna számára kért több, mint 61 milliárd dollárból 50 milliárd az amerikai gazdaságot ösztönözné.
Joe Biden elnök ősszel összesen 106 milliárd dolláros költségvetési kiegészítés elfogadását kérte a Kongresszustól, amelyben egy csomagként szerepel az Ukrajna, Izrael, a határőrizet és egyéb célok támogatására szolgáló keret.
[type] => post
[excerpt] => A Képviselőház nem szavazza meg az Ukrajna számára kért forrásokat, amennyiben a Biden-kormányzat nem hoz átfogó reformokat az amerikai bevándorlási szabályokban – áll a testület alsóházi elnökének Joe Biden elnök számára küldött levelében.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1701863307
[modified] => 1701863310
)
[title] => Ultimátumot kapott Joe Biden az ukránok támogatásával kapcsolatban
[url] => https://politic.karpat.in.ua/?p=97267&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 97267
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 97268
[image] => Array
(
[id] => 97268
[original] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/joe-biden-usa-elnok-643263.jpg
[original_lng] => 117585
[original_w] => 1125
[original_h] => 633
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/joe-biden-usa-elnok-643263-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/joe-biden-usa-elnok-643263-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/joe-biden-usa-elnok-643263-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/joe-biden-usa-elnok-643263-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/joe-biden-usa-elnok-643263.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/joe-biden-usa-elnok-643263.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
[full] => Array
(
[url] => https://politic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/12/joe-biden-usa-elnok-643263.jpg
[width] => 1125
[height] => 633
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => politic
[color] => blue
[title] => Політика
)
[_edit_lock] => 1701856110:12
[views_count] => 2884
[_thumbnail_id] => 97268
[_edit_last] => 12
[_oembed_5aa634f8ab9f953a0a3a1a9d26d773f9] =>
A new £60 million package of military support from the UK-administered International Fund for Ukraine will provide advanced new surveillance drones to support 🇺🇦's Armed Forces.
It will also include £20 million to provide air defence systems to help keep Ukraine's skies safe. pic.twitter.com/LyUCIdVYjZ
Pan Okamura první den ve funkci ukázal, co jediné umí: pošlapat hodnoty, jako je solidarita a odvaha podporovat zemi napadenou Ruskem. Na protest proti tomuto kroku jsme ještě dnes vyvěsili ukrajinskou vlajku na viditelném místě z balkonu našeho poslaneckého klubu. Slava Ukraini… pic.twitter.com/0OuEucREW5
Az Egyesült Államok által a lehető leggyorsabb ukrán európai integráció érdekében megjelölt kiemelt reformok listája javaslat, nem ultimátum – közölte Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója egy televíziós műsorban, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Podoljak az ukrán televízió non-stop háborús adásában elmondta: „Először is, pragmatikus és racionális megközelítést alkalmazunk a partnerek javaslataihoz. Ez egy javaslat, nem pedig ultimátum.” Mint kifejtette: ezek a javaslatok azért születnek, mert a háború bizonyos reformokat igényel a védelmi ipar, a befektetési vonzerő és az igazságszolgáltatás terén.
„Partnereink ezt mondják: nézzétek, ha Oroszország képes erőforrásainak egy részét a háború folytatásába fektetni, és ha Oroszország veszít, Ukrajnának másként kell kinéznie, akkor meg kell értenünk a stratégiai prioritásainkat. Vagyis nekünk és a partnereknek tudniuk kell, hogy hova fektessenek be pénzt” – tette hozzá a tanácsadó.
„Ezeknek a pontoknak a többsége reális. Volodimir Zelenszkij elnök ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajnának koncepcióként be kell fejeznie az igazságszolgáltatás reformját. Ezek a feltételek mindenképpen reális dolgok, feltéve, hogy nem feledkezünk meg egy dologról – a háború üteméről, intenzitásáról és mértékéről” – mutatott rá Mihajlo Podoljak.
A héten Mike Pyle, a Fehér Ház nemzetközi gazdasági ügyekért felelős nemzetbiztonsági tanácsadó-helyettese levelet küldött Ukrajnának azon reformok listájával, amelyeket végre kell hajtania ahhoz, hogy továbbra is segélyeket kaphasson. A reformok a korrupcióellenes testületek (SZAP, NABU, NAZK), az Igazságügyi Főtanács, általában az igazságszolgáltatási hatalmi ág, valamint az állami vállalatok felügyelőbizottságainak működését érintették.
A very warm welcome to Kyiv to @SpecRepUkraine Penny Pritzker and U.S. private sector CEOs. Today we will have meetings focused on accelerating U.S. business investment in Ukraine for the recovery. pic.twitter.com/7p3sasiDt2
Thank you @OlKubrakov for a substantive discussion with Ukrainian officials and private sector reps on practical steps to increase Ukraine’s exports and restore its economic vitality, a crucial counterpoint to Russia’s aggression. pic.twitter.com/dbWZDtC25A
— Special Representative Penny Pritzker (@SpecRepUkraine) January 12, 2024
