Míg Izrael az amerikai védelmi rendszerek révén gyors és közvetlen segítséget kap rakétatámadások elhárítására, Ukrajna továbbra is küzd a mindennapos orosz légicsapásokkal szemben. Az ukrán vezetés kettős mércét emleget, miközben az Egyesült Államok döntéshozói hangsúlyozzák: az orosz nukleáris fenyegetés jelentősen megnehezíti az azonnali katonai beavatkozást Ukrajnában.
Kijev egyre hangosabban kérdőjelezi meg az Egyesült Államok és szövetségesei hozzáállását: miért nyújtanak azonnali és hathatós támogatást Izrael számára, miközben Ukrajna folyamatos rakéta- és dróntámadásoknak van kitéve Oroszország részéről? Az ukrán vezetés szerint egyértelmű kettős mérce tapasztalható, amely elsősorban a nukleáris fenyegetéshez köthető.
Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke élesen bírálta a különbségtételt, és rávilágított, hogy míg a Közel-Keleten a szövetségesek együttműködve lövik le az iráni rakétákat, Ukrajna továbbra is hasonló döntésre vár a saját légterének védelme érdekében.
Ha a szövetségesek együtt lövik le a rakétákat a Közel-Keleten, miért nem hozták meg ugyanazt a döntést Ukrajna védelmére? – tette fel a kérdést Zelenszkij.
Az Egyesült Államok és szövetségesei aktívan közreműködtek Irán rakétatámadásainak elhárításában, és ugyanezt várja Ukrajna is. Október elején amerikai és brit légvédelmi rendszerek százával lőttek le iráni rakétákat Izrael felett, amely kapcsán az ukrán külügyminisztérium így fogalmazott: „Felszólítjuk Ukrajna szövetségeseit, hogy ugyanolyan eltökéltséggel és habozás nélkül védjék meg az ukrán légteret az orosz rakéták és drónok támadásaitól, felismerve, hogy az emberi élet mindenhol egyformán értékes.”
Az amerikai óvatosság mögött az orosz nukleáris fenyegetés húzódik meg. Míg Irán nem rendelkezik atomfegyverekkel, Oroszország igen, és ez jelentős kockázatot jelent az Egyesült Államok számára. Ahogy egy magas rangú amerikai szenátusi tisztviselő fogalmazott: „A kemény válasz, amelyet az ukránok talán nem akarnak hallani, de sajnos igaz, az, hogy nagyobb kockázatot jelentene orosz rakétákat lelőni Ukrajna felett, mert az közvetlen háborúhoz vezethetne két nukleáris hatalom között.”
Ezért az Egyesült Államok és a NATO nem kockáztatja meg, hogy közvetlenül beavatkozzanak Ukrajnában, miközben Izrael esetében kevésbé fenyegető a helyzet, hiszen ott nem egy nukleáris fegyverrel rendelkező ellenséggel kell szembenézniük.
Ukrajna már most is jelentős, de távoli segítséget kap, amikor Oroszország támadást indít. A szövetségesek folyamatosan információkat osztanak meg Ukrajnával az orosz bombázók mozgásáról, és figyelmeztetik őket a közelgő rakétatámadásokra. Ezt követően az ukrán légierő és földi egységek azonnal akcióba lépnek, hogy elhárítsák a támadásokat. Azonban ez nem elégséges a mindennapos fenyegetésekkel szemben.
Kijev reményei szerint Lengyelország és Románia aktívabban beavatkozhatna a Nyugat-Ukrajna felett zajló légicsapások elhárításába, azonban mindkét ország egyértelművé tette, hogy nem fognak önállóan cselekedni a NATO teljes támogatása nélkül.
Varsó is jelezte, hogy egyelőre nem kíván változtatni politikáján, míg a NATO és az Egyesült Államok nem vállalja a konfliktus további eszkalációját.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy bár Ukrajna szeretné, ha légtere ugyanúgy védve lenne, mint Izraelé, a két ukrán légvédelmi tisztviselő szerint ez nehezebb feladat. Míg Izrael kis területű ország, ahol az Egyesült Államok tengeri védelmi rendszereit is bevethetik, Ukrajna nagy területű, és nyugati partjaihoz sem férnek hozzá a nyugati haditengerészetek. Ez azt jelenti, hogy a védelmi rendszereket csak az ország nyugati határaira lehetne telepíteni, ami csak a közeli területeket védené meg a támadásoktól.
Kijev reményei szerint végül megállapodás születik arról, hogy a nyugati szövetségesek aktívabban részt vesznek az orosz rakéták és drónok lelövésében Ukrajna légterében, ahogy korábban a nyugati tankok, tüzérségi eszközök és vadászgépek átadásáról is döntés született.
Varsó fontolgatja Kijev javaslatát, hogy a Lengyelország területe felé tartó orosz rakétákat még Ukrajna légterében lelője – jelentette ki szombaton Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter, számolt be az rbc.ua hírportál a BBC-re hivatkozva.
A jelentés szerint a lengyel diplomácia vezetője elmondta, hogy ez a javaslat szerepelt a két ország közös védelmi megállapodásában, amelyet Volodimir Zelenszkij elnök a hét elején tett varsói látogatása során írt alá. „Ebben a szakaszban ez egy ötlet. A megállapodásunk szerint meg fogjuk vizsgálni ezt az ötletet” – vázolta a washingtoni American Enterprise Instituteban mondott beszédében.
Sikorski mindenekelőtt arra emlékeztetett, hogy néhány orosz rakéta Szentpétervár környékéről lőtt ki ukrán célpontokat a nyugat-ukrajnai Lemberg és a lengyel határ közelében, átrepülte Fehéroroszországot, és körülbelül 40 másodpercre behatolt a lengyel légtérbe, majd visszatért célja felé Ukrajnába. Azt is elismerte, hogy ilyen rövid időintervallumban Varsónak kevés ideje volt reagálni. A javaslat azonban elméletileg kiterjed minden Nyugat-Ukrajnán keresztül Lengyelország felé tartó rakétára – tette hozzá.
„A dilemmánk a következő. Ha csak akkor lőjük le őket, amikor belépnek a légterünkbe, a törmelék veszélyt jelent az állampolgárainkra” – mutatott rá Radoslaw Sikorski, megjegyezve, hogy az ukránok nem bánnák, ha Lengyelország orosz rakétákat lőne le a területük felett, ami „önvédelemnek” tekinthető, de jelenleg ez csak egy gondolat, amelyet tanulmányozunk.
